5/2026. (III. 31.) IM rendelet indokolás

A tervezethez fűzött indokolás a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.

A módosítás hatályon kívül helyezi az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 9. § (9) bekezdésének arra vonatkozó részét, amely a szakértői díj postai úton történő megküldésére vonatkozik, figyelemmel arra, hogy a szakértői díjak kifizetése átutalással valósul meg, így ez a rendelkezés már okafogyottá vált.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 2026. január 1-jével hatályba lépő szabályokkal módosította a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt (a továbbiakban: Kjtv.). A módosítás alapján a közjegyző kérelmet nyújthat be az igazságügyért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter), hogy megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) helyezze át. Továbbá a közjegyző benyújthat a miniszterhez a szolgálatának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet is, amelynek engedélyezése esetén a közjegyzői szolgálat felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.

A Kjtv.-ben elhelyezett új rendelkezések további pontosítása a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletben (a továbbiakban: Kjvhr.) az egységes és egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges.

Az áthelyezési kérelem elbírálása a Kjtv. 20. § (3) bekezdése alapján, a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérelem a Kjtv. 21/C. § (1) bekezdése alapján a miniszter hatáskörébe tartozik. A területi és az országos közjegyzői kamarának az áthelyezési kérelemmel összefüggésben a Kjtv. 20. § (3b) bekezdése, a területi kamarának a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérelemmel összefüggésben a Kjtv. 21/D. § (1) bekezdése csupán véleményezési jogot biztosít, amely többek között a kérelmező közjegyző legutóbbi működési vizsgálatának eredményén alapulhat, arra vonatkozóan nem folytatható le újabb, külön működési vizsgálat.

A Kjtv. tehát nem jogosítja fel sem az országos, sem a területi kamarát a fenti két kérelemmel kapcsolatban eljárások folytatására, és nem ad felhatalmazást sem az országos, sem a területi kamara részére a kérelmezőt terhelő költségtérítés előírására.

A kamara mint köztestület a véleményezési jogát ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok és saját működési szabályai szerinti formában gyakorolhatja, azt a Kjvhr. új 6/F. §-ában és 8/C. §-ában foglaltak nem zárják ki. A kamara véleménye ugyanis sem az áthelyezési kérelem, sem a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelem tekintetében nem minősül az eljárás érdemére vonatkozó határozatnak.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetésére tekintettel szükséges a változó jogszabályi környezet miatt elektronikus útra terelni a végrehajtók által kiállított, a tulajdonjog-változást igazoló jegyzőkönyvek ingatlanügyi hatóság részére történő továbbítását. Ezért a végrehajtó a jövőben elektronikus úton küldi majd meg az ingatlanügyi hatóságnak a biztonsági papírra elkészített jegyzőkönyv hitelesített elektronikus másolatát a tulajdonjog bejegyzése céljából.

A hitelesített árverési jegyzőkönyv ingatlanügyi hatóság részére történő elektronikus továbbítását érintő technikai módosítás következtében a törzskönyvben rendelkezésre álló négy darab azonos sorszámú biztonsági papírból elegendő két példányt kiállítani. Ezért indokolt átmeneti rendelkezésben szabályozni a végrehajtó által követendő eljárásrendet a korábban rendszeresített és kiadott törzskönyvek további felhasználását illetően.

A hitelesített árverési jegyzőkönyv ingatlanügyi hatóság részére történő elektronikus továbbítását érintő technikai módosítás következtében az azonos sorszámú biztonsági papírokból a törzskönyvben elegendő két példányt rendszeresítenie a jövőben a felügyelő szervnek.

A módosítás jogharmonizációs záradékot illeszt be a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való teljes megfelelés és így annak érdekében, hogy az irányelv átültetésével kapcsolatban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás lezárható legyen.

A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 1. mellékletének módosítása a joggyakorlat által szükségesnek tartott pontosítást tartalmazza. A módosítás alapján továbbá az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződéssel megvásárolni kívánt lakásingatlan esetén akkor is kedvezményes díjszabással közjegyzői okiratba foglalhatóvá válik az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, ha a felek társasházi építményi jogot alapítanak, és e társasházi építményi jogot jelzálog terheli. Ennek érdekében a Díjrendelet 2. melléklettel és 3. melléklettel egészül ki a társasházi építményi jog sajátosságai érvényesülése céljából.

Szövegcserés módosítás a jogszabályi koherencia érdekében.

A közjegyzőknek a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelő jogalapjuk van az adatkezelésre, ugyanakkor egyes adatkezelések konkrét informatikai megoldására igénybe veszik a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: MOKK) mint adatfeldolgozót. A módosítás kétséget kizáróan biztosítja a közjegyzők részére a MOKK mint adatfeldolgozó igénybevételét a központi kormányzati szolgáltatás busz szolgáltatás biztosítása és a közjegyzői ügyviteli rendszer igénybevétele során.

A külföldi felhasználásra szánt iraton a kiadmányozó személyének egyszerűbb és egyértelműbb beazonosítása érdekében indokolt feltüntetni a kiadmányozó közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes nevét és minőségét is.

A módosítás a közjegyzői ügyviteli rendszerben, illetve a közjegyzőnél felmerült üzemzavar esetére lehetővé teszi az áttérést a papíralapú ügyintézésre. A közjegyzői okirat ebben az esetben papír alapon is elkészíthető, feltéve, hogy jogszabály a papír alapon történő okiratszerkesztést nem zárja ki. Azonban az ügyleti okirat hiteles kiadmánya az ügyfélnek csak az üzemzavar elhárulta után adható ki, és minden egyéb – elektronikusan intézendő – ügyintézési cselekményt is haladéktalanul el kell végezni, amint az üzemzavar elhárult.

Hatályba léptető rendelkezés.