7/2026. (III. 10.) OGY határozat

1. Magyarország szomszédságában a második világháború óta nem látott, százezrek életét követelő fegyveres konfliktus zajlik, ami különösen régiónk, de egész Európa biztonságát közvetlenül veszélyezteti. Ebben a helyzetben Európa legfontosabb feladata a konfliktus súlyosbodásának megelőzése lenne, fegyverszünet és érdemi béketárgyalások elősegítésével. Az Európai Unió intézményei és vezetői azonban sorozatosan olyan döntéseket hoznak, amelyek növelik az eszkaláció veszélyét, és egyre közelebb sodorják Európát a háborúhoz.

2. Magyarország ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné.

3. Ukrajna nem felel meg az európai uniós tagság kritériumainak, ezért az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSz) 49. cikkével összhangban nem vehető fel az Európai Unióba.

4. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa.

5. Az Országgyűlés megállapítja, hogy Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból és mindent megtegyen a békéért.

6. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy

7. Az Európai Unió a háború kitörése óta 193 300 000 000 euró (mintegy 73 104 127 000 000 forint) támogatást nyújtott Ukrajnának, ami közel háromszorosa annak a nettó uniós támogatásnak, amit Magyarország 2004 óta kapott.

8. Az Európai Unió − Magyarország, Csehország és Szlovákia kimaradása mellett − további 90 000 000 000 euró (mintegy 34 037 100 000 000 forint) „hitelt” nyújt Ukrajna részére 2026–2027 között, amelyhez nemzetközi pénzpiacokról vesz fel hiteleket. A „hitelt” Ukrajna csak a háború utáni orosz jóvátétel esetén fizeti vissza, így valójában vissza nem térítendő támogatásról van szó.

9. Ukrajna támogatása hangsúlyosan megjelenik az Európai Unió 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret javaslatában (MFF), amelyből Ukrajna részesedése akár a 360 000 000 000 eurót (mintegy 136 148 400 000 000 forint) is meghaladhatja. Az Európai Bizottság tervezete a kohéziós források és agrártámogatások legalább 20%-os csökkentésével teremtené elő az Ukrajna támogatásához szükséges forrásokat.

10. 2026. január 22-én az Európai Bizottság elnöke bemutatta Európa állam- és kormányfőinek az Ukrajna jólétét megalapozó újjáépítési tervet, amelyben 800 000 000 000 dollár (mintegy 255 384 000 000 000 forint) támogatási igényt fogalmaznak meg a következő évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére, illetve további 700 000 000 000 dollár (mintegy 223 461 000 000 000 forint) támogatási igényt katonai célokra. A terv finanszírozása minden magyar család számára közel 1 400 000 forint anyagi terhet jelentene. Az Európai Bizottság bővítési biztosa 2026. január 29-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság dolgozik a terv megvalósításán.

11. Az Országgyűlés üdvözli, hogy a Kormány nemzeti petíció formájában kéri ki a magyar emberek véleményét Ukrajna további háborús finanszírozásával kapcsolatban.

12. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy

13. Az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a politikai és intézményi törekvések, amelyek az Európai Uniót katonai szövetséggé alakítanák át. Megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek az Európai Unióról szóló Szerződés 42. cikk (7) bekezdésében foglalt kölcsönös védelmi klauzula értelmezését kiterjesztve, a jelenlegi szerződéses kereteken messze túlmutató katonai kötelezettségeket hárítanának a tagállamokra. Ebbe az irányba mutat az Európai Néppárt elnökének 2026. január 28-i nyilatkozata az európai zászló alatt szolgáló csapatok Ukrajnába küldéséről, valamint az Európai Unió katonai védelmi szövetséggé alakításáról.

14. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy lépjen fel az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben.

15. Az Országgyűlés megállapítja, hogy az Európai Unió működésének alapja a hatáskör-átruházás elve és az Alapszerződésekben rögzített intézményi egyensúly. Különösen a tagállamok alapvető nemzeti érdekeit érintő területeken – így a közös kül- és biztonságpolitika, a bővítés, valamint a szankciók esetében – az egyhangú döntéshozatal a szuverenitás érdemi garanciája.

16. Az Országgyűlés elutasítja az Európai Unió intézményeinek azon gyakorlatát, amely az uniós fellépés jogalapjának kiterjesztő értelmezésével vagy megváltoztatásával az egyhangú döntéshozatal követelményének megkerülésére irányul. Az Országgyűlés továbbá elutasít minden olyan kezdeményezést, amely az egyhangúság eltörlésére, korlátozására irányul vagy arra vezet. Az ilyen módszerek az intézményi egyensúly megbontásához, a tagállami hatáskörök elvonásához és a jogbiztonság sérelméhez vezethetnek.

17. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben – e határozat tartalmának megfelelően – Magyarország érdekeit Magyarország Alaptörvényének, alkotmányos identitásának és nemzeti szuverenitásának védelmében minden jogszerű eszközzel képviselje.

18. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.