9/2026. (III. 19.) BVOP utasítás

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP), a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények (a továbbiakban: bv. szerv)

2. Ezen utasítás alkalmazásában

3. A bv. szervek alkalmasságvizsgálati tevékenységének szakmai irányítását – az alárendelt bv. szervekre irányulóan az agglomerációs központokon keresztül – az egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatok tekintetében az Egészségügyi Főosztály, a fizikai alkalmasságvizsgálatok vonatkozásában a Humán Szolgálat végzi. A BVOP felelős szervezeti elemei szakmailag felügyelik, ellenőrzik az alkalmasságvizsgálatok jogszabályoknak és belső előírásoknak megfelelő végrehajtását, indokolt esetben munkáltatói intézkedést kezdeményeznek az alkalmasságvizsgálatot végző szakemberek átrendelésére, átirányítására, kijelölésére, továbbá az alkalmasságvizsgálatok vagy azok egy részének meghatározott bv. szervnél történő lefolytatására.

4. Az alkalmasságvizsgálatok megszervezéséért, koordinálásáért, a személyi, tárgyi feltételek, a megfelelő helyszín(ek) biztosításáért és a végrehajtásért – az alárendelt bv. szervek vonatkozásában, a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete (a továbbiakban: BV GEI) igazgatójával együttműködésben – az agglomerációs központ vezetője, továbbá – a saját személyi állományukra vonatkozóan – a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (a továbbiakban: BVOTRK) és a BV GEI igazgatója, a BVOP személyi állománya vonatkozásában a BVOP felelős szervezeti elemei a felelősek.

5. A bv. szerv felelős szervezeti elemei – az alkalmasságvizsgálatokra kötelezettek létszáma alapján, az egyes alkalmasságvizsgálatok feltétel- és kritériumrendszerére tekintettel – ütemezetten, az időpontok és a helyszínek megjelölésével – minden év január 31-ig megtervezik a tárgyévben előreláthatóan esedékes alkalmasságvizsgálatok végrehajtását. E kötelezettségnek a BVOP személyi állománya vonatkozásában a BVOP felelős szervezeti elemei kötelesek eleget tenni.

6. Az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását tárgyév február 1-jétől úgy kell ütemezni, hogy az esetleges kiegészítő vizsgálat vagy soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelése esetén is tárgyév november 30-áig lezárható legyen.

7. Az agglomerációs központ és az alárendelt bv. szervek személyi állománya alkalmasságvizsgálatainak végrehajtását – a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekre tekintettel – az agglomerációs központ vezetője koordinálja, aki az alárendelt bv. szervek vezetőinek javaslatát, valamint az egészségügyi tevékenységekre vonatkozó, érvényes működési engedélyekben foglaltakat figyelembe véve meghatározza a vizsgálatok ütemezését, kijelöli a vizsgálati helyszínt, és jóváhagyja az alárendelt bv. szerv vezetőjének alkalmasságvizsgálatokat végző szakembereinek kijelölésére irányuló javaslatát.

8. A személyi feltételek hiánya esetén – további intézkedések megtétele érdekében – az agglomerációs központ vezetője, a BVOTRK és a BV GEI igazgatója haladéktalanul tájékoztatja a BVOP felelős szervezeti elemeinek a vezetőjét. A tárgyi feltételek hiánya esetén az agglomerációs központ vezetője haladéktalanul tájékoztatja a BVOP felelős szervezeti elemeinek a vezetőjét és – indokolt esetben – a BV GEI igazgatóját.

9. Az alkalmasságvizsgálatokra való felkészülés érdekében a bv. szerv személyügyi szervezeti elemének vezetője, illetve – a BVOP személyi állománya vonatkozásában – a Humán Szolgálat vezetője a hivatásos állománytagot, illetve a fegyveres biztonsági őrt a következő évben végrehajtandó alkalmasságvizsgálatairól tárgyév december 15-éig

10. A személyügyi szervezet elem

11. A 33/1998. NM rendelet 14. számú melléklete Címoldalának személyi adatokat tartalmazó és a vizsgálat okát megjelölő részét a személyügyi szervezeti elem, „A munkakör (munkahelyi) főbb egészségkárosító kockázatai” táblázatot a munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyi állományi tag tölti ki.

12. A szolgálati elöljáró / munkahelyi vezető köteles a személyi állomány tagjának szolgálatát/munkavégzését úgy szervezni, hogy az alkalmasságvizsgálathoz kötődő kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

13. Az alkalmasságvizsgálatokról távol maradni kizárólag egészségi okból – a hivatásos állománytag esetében – a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással (6. melléklet), a rendvédelmi alkalmazott, a munkavállaló és a fegyveres biztonsági őr esetében a háziorvosi igazolással lehet. A szolgálatra/munkavégzésre alkalmas állapotot követően az alkalmasságvizsgálatot 30 napon belül végre kell hajtani.

14. Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a személyügyi szervezeti elem készíti elő, és a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányozza, mely jogkörét a személyügyi szervezeti elem vezetőjére átruházhatja.

15. A szolgálati elöljáró/munkahelyi vezető köteles a szolgálatokat/munkavégzést úgy megszervezni, hogy a személyi állomány tagja az alkalmasságvizsgálatokat a bv. szerv felelős szervezeti elemei / a BVOP felelős szervezeti elemei által meghatározott időpontban végre tudja hajtani, és a pihenőideje a legutolsó szolgálatteljesítésének/munkavégzésének befejező időpontja és a vizsgálat időpontja között biztosított legyen.

16. A 45/2020. BM rendelet 4. §-a, valamint az 52/2023. BM rendelet 4. §-a szerinti alkalmasságvizsgálatokat – a külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat kivétellel – az alkalmasságvizsgálatot végző szakember, a rendvédelmi alkalmazottak és a munkavállalók munkaköri egészségi alkalmasságvizsgálatát az alapellátó orvos, a fegyveres biztonsági őrök egészségi és pszichikai alkalmasságvizsgálatát a rendvédelmi alapellátó orvos és a rendvédelmi alapellátó pszichológus végzi.

17. A személyügyi szervezeti elem, illetve – a BVOP vonatkozásában – a Humán Szolgálat gondoskodik arról, hogy a vizsgált személyre vonatkozó, illetve a betölteni tervezett vagy betöltött szolgálati beosztással/munkakörrel kapcsolatos és az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen – a személyügyi alapnyilvántartás körébe tartozó – információk, előzményi adatok, minősítések az alkalmasságvizsgálatot végző szakember rendelkezésére álljanak.

18. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok minősítését – az alapellátó pszichológusi feladatra az egészségügyi engedélyezési hatóság működési engedélyével rendelkező – szakpszichológus alakíthatja ki. Szakképesítés hiányában a pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítését – a munkaköri leírásában erre irányuló feladat-kijelöléssel – kialakíthatja

19. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok részvizsgálatainak végzésébe a képesítése szerint okleveles (MA/MSc) pszichológus is bevonható.

20. Az alkalmasságvizsgálatok eredményeit tartalmazó minősítő dokumentumokat – a minősítést megalapozó okokat tartalmazó dokumentumok kivételével –, valamint a fizikai állapot szintfelmérő lapot a személyügyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni. A személyi állomány tagjának alkalmatlansága esetén a személyügyi szervezeti elem vezetője – írásban – értesíti a vizsgálat alá vont személyi állományi tag szolgálati elöljáróját / munkahelyi vezetőjét.

21. A személyi állomány egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálati dokumentációját zárható, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni.

22. Az alkalmasságvizsgálatot végző szakember és az egyes vizsgálatokhoz kötődő adatrögzítésekért felelős személyek feladatait a munkaköri leírásukban rögzíteni kell. A munkaköri leírásban egyértelműsíteni szükséges, hogy a feladatot végrehajtó az alkalmasságvizsgálat végrehajtásáért és/vagy az adatok rögzítéséért felelős.

23. A tárgyévi alkalmasságvizsgálatok tapasztalatairól az agglomerációs központok vezetői, a BV GEI és a BVOTRK igazgatója a következő év január 31-éig – a BVOP felelős szervezeti elemei által meghatározott minimum tartalmi meghatározás alapján – jelentést készítenek az országos parancsnok részére, szükség szerint javaslatot tesznek a személyi állomány egészségmegőrző és fizikai állapotfejlesztő programjainak kidolgozására.

24. A személyi és tárgyi feltételrendszer egyes kötelező és ajánlott elemeiről, a vizsgálatok végrehajtásának követelményrendszeréről – a hatályos jogszabályi előírásokon túl – a 45/2020. BM rendelet 13. §-a, valamint az 52/2023. BM rendelet 15. §-a szerint kiadott alkalmasságvizsgálati protokollok (a továbbiakban együtt: alkalmasságvizsgálati protokollok) rendelkeznek.

25. A személyi állomány tagjainak, valamint az állományba vételt kezdeményező személyek személyes és szolgálati adatait, valamint az alkalmasságvizsgálatok rész-, összesített és végeredményét a Kompetenciaalapú Kiválasztási és Képzési Rendszerben (a továbbiakban: KOMP-rendszer) kell rögzíteni.

26. A KOMP-rendszerben tárolt adatokhoz való, bv. szervek által kezdeményezett hozzáférést – a jogosultságok differenciált kiosztásával – a Humán Szolgálat az állományába tartozó, kijelölt központi rendszeradminisztrátorokon keresztül biztosítja. A rögzítésért felelős személyekben bekövetkező változásokról (jogviszony-megszüntetés, más beosztásba helyezés, új megbízás, kinevezés) a bv. szervek felelős szervezeti elemei kötelesek a BVOP felelős szervezeti elemeit – a jogosultság-kiosztások naprakészen tartása érdekében – előzetesen írásban tájékoztatni.

27. A személyes és az alkalmasságvizsgálatokkal összefüggő adatok szakszerű és határidőben történő rögzítéséért a bv. szerv felelős szervezeti elemei, illetve a BVOP felelős szervezeti elemei a felelősek.

28. A KOMP-rendszerben az alkalmasságvizsgálati eljárásokat évente – a rendszer által generált elnevezés, a bv. szerv nevének rövidítése és az alkalmasságvizsgálat típusának megjelölésével – a személyügyi szervezeti elem, az eseményeket az alkalmasságvizsgálatok ütemezése szerint a bv. szerv felelős szervezeti eleme, illetve a BVOP felelős szervezeti elemei hozzák létre.

29. Az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó minősítés és munkaköri alkalmasság eredményét legkésőbb a minősítés kialakításának napját követő 5 munkanapon belül rögzíteni kell.

30. A személyi állományi tag alkalmasságának minősítéséhez kapcsolódó adatait az érintett személyi állományi tag, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a személyügyi szervezeti elem, valamint az alkalmasságvizsgálatot végző szakemberek – a részükre biztosított informatikai hozzáférésen keresztül, a szerepkörök szerint differenciált jogosultsági szintnek megfelelően – ismerhetik meg.

31. A KOMP-rendszer KLIR-Profil felülete – a rögzített adatlap lezárást követően – biztosítja az alkalmasságvizsgálaton részt vevő személyi állományi tag hozzáférését a KOMP-rendszerben rögzített saját alkalmasságvizsgálati adataihoz.

32. Az átrendelt/kirendelt személyi állomány esetében a KOMP-rendszerben történő adatrögzítés a tényleges szolgálatteljesítés/munkavégzés helye szerinti bv. szervek felelős szervezeti elemeinek, illetve – a BVOP-ra átrendeltek esetében – a BVOP felelős szervezeti elemeinek és – amennyiben a munkaköri leírása tartalmazza – a sportszakember feladata.

33. A BVOP személyi állományába tartozó, de ténylegesen nem a BVOP-n szolgálatot teljesítő / munkát végző állomány esetében az alkalmasságvizsgálatok elrendelésének előkészítése a Humán Szolgálat, a végrehajtás, az adatrögzítés, valamint az alkalmasságvizsgálattal kapcsolatos dokumentumoknak a Humán Szolgálatra történő megküldése a bv. szervek felelős szervezeti elemeinek és – amennyiben a munkaköri leírása tartalmazza – a sportszakember feladata. Az adatrögzítés elvégzését a Humán Szolgálat kontrollálni köteles.

34. A BV GEI állományába tartozó, de a büntetés-végrehajtási intézetekben szolgálatot teljesítő / munkát végző állomány esetében az alkalmasságvizsgálatok elrendelésének előkészítése a BV GEI személyügyi szervezeti elemének, a végrehajtás és az adatrögzítés a bv. szervek felelős szervezeti elemeinek a feladata. Az adatrögzítés elvégzését a BV GEI felelős szervezeti elemei kontrollálni kötelesek.

35. Az agglomerációs központok parancsnokainak, parancsnok-helyetteseinek, gazdasági vezetőinek, a BV GEI és a BVOTRK igazgatójának, igazgató-helyetteseinek, gazdasági vezetőinek, valamint a gazdasági társaságok ügyvezetőinek

36. Az agglomerációs központok parancsnokainak, parancsnok-helyetteseinek, gazdasági vezetőinek, a BV GEI és a BVOTRK igazgatójának, igazgató-helyetteseinek, a gazdasági vezetőknek, valamint a gazdasági társaságok ügyvezetőinek, továbbá a bv. szervek pszichológusainak alkalmasságvizsgálatát a BVOP alapellátó pszichológusa vagy az Egészségügyi Főosztály által kijelölt pszichológus végzi.

37. Az alárendelt bv. szervek parancsnokai, parancsnok-helyettesei, egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatának végrehajtásáért az agglomerációs központ felelős szervezeti elemei felelősek.

38. Az alkalmasságvizsgálat kétlépcsős integrált alkalmasságvizsgálati rendszerben (a továbbiakban: KLIR) valósul meg, mely az egyes szerepkörökhöz, illetve alkalmasságvizsgálati kategóriákhoz igazodik. Az alkalmasság alapfeltétele az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeknek és az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó további kategória-feltételeknek való együttes megfelelés.

39. A bv. szerv és a BVOP állománytáblázatában rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások – 45/2020. BM rendelet 14–16. §-ában meghatározottak alapján történő – alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolását a 7. melléklet tartalmazza.

40. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében a 45/2020. BM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat szerinti egészségi minimumfeltételeknek, valamint jelen utasítás 8. mellékletében foglalt táblázat szerinti, az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához előírt egészségi, pszichológiai és fizikai feltételeknek kell megfelelni.

41. Az alkalmasságvizsgálati kategóriákba sorolásnál a támogató szerepkör esetében – a 45/2020. BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – a szervezet működését segítő funkcionális, nem alapfeladatok ellátására létrehozott beosztásokhoz társuló munkaköri feladatokat, így különösen a gazdálkodási, a humánszolgálati, a szociális, az oktatásszervezési, továbbá a jogi, a kommunikációs, az ügyviteli, az informatikai és az üzemeltetési tevékenységeket kell figyelembe venni.

42. Az adminisztratív és hatósági szerepkör esetében – a 45/2020. BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – a részben alapfeladatok ellátására létrehozott, fogvatartotti ügyekkel és fogvatartottakkal való közvetlen foglalkozást is feltételező, de tartalmát tekintve döntően adminisztratív típusú beosztásokhoz társuló munkaköri feladatokat, így különösen a reintegrációs, pszichológiai, egészségügyi, nyilvántartási, szakmai ellenőrzési, tűz- és munkavédelmi jellegű tevékenységeket kell figyelembe venni.

43. A beavatkozó vagy intézkedő szerepkör esetében – a 45/2020. BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – az alapfeladatok ellátására létrehozott, tartalmát tekintve a fogvatartottakkal való folyamatos, közvetlen foglalkozást és az elhelyezési részlegeken, munkáltatási helyszíneken való, illetve a fogvatartottak előállításához, szállításához kapcsolódó szolgálatteljesítést feltételező körülményeket kell figyelembe venni.

44. A speciális szerepkör esetében – a 45/2020. BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – az átlagos kockázati tényezőn felüli, a bv. szerv biztonságára, a fogva tartás rendjére potenciális veszélyt jelentő fogvatartottakkal kapcsolatos alapfeladatokat, továbbá a rendkívüli események megakadályozásával, felszámolásával együtt járó és ebből eredően átlag feletti felkészültséget és igénybevételt jelentő körülményeket kell figyelembe venni.

45. A hivatásos állománytag, illetve a hivatásos állományba vételét kezdeményező személy részére a betölteni tervezett szolgálati beosztásának alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolásáról és az ahhoz társuló követelményekről – az alkalmasságvizsgálatot megelőzően – a személyügyi szervezeti eleme ad tájékoztatást.

46. A hivatásos állományba vételről, illetve a szolgálati beosztás módosításáról rendelkező állományparancsban rögzíteni kell a beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájának számát. A kategória-feltételeknek való megfelelés a munkaügyi intézkedés realizálásának feltétele.

47. A hivatásos állománytagot testi és lelki egészségének, fizikai állapotának megőrzése érdekében – a 45/2020. BM rendelet 5. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott célok elérése érdekében, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendeletben meghatározottakra tekintettel – szükség szerint támogatni, gondozásban, fejlesztésben részesíteni szükséges.

48. A hivatásos állománytag hivatásos szolgálatra, valamint az egyes szolgálati beosztásra való alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt alkalmasságvizsgálat keretében az alkalmasságvizsgálati kategóriák és az alkalmasságvizsgálati protokollok alapján rendszeresen vizsgálni, értékelni kell.

49. Az időszakos alkalmasságvizsgálatot – a 45/2020. BM rendelet 65. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározottakra figyelemmel kell végrehajtani,

50. Szakmailag indokolt esetben – a 45/2020. BM rendelet 65. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak alapján – a 49. pont a) alpontjában meghatározott időszakos alkalmasságvizsgálati gyakoriságtól el lehet térni.

51. A hivatásos állományba történő kinevezést megelőző, valamint a véglegesítés előtti, pszichológiai alkalmasságvizsgálat kizárólag az egészségi alkalmasság megállapítását követően kezdhető meg.

52. A hivatásos állománytag a fizikai alkalmasságvizsgálaton – a 45/2020. BM rendelet 37. §-ában meghatározottak fennállása esetén – akkor vehet részt, ha rendelkezik 30 napon belüli, az alapellátó orvos által kiállított „fizikai állapotfelmérésen részt vehet” szakvéleménnyel.

53. A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat végrehajtása során – a 45/2020. BM rendelet 49. § (3) bekezdés b) pontja alapján – a szolgálati elöljáró értékelő véleményt (9. melléklet) készít, melyet az alkalmasságvizsgálat időpontját megelőzően, legkésőbb a próbaidő lejárta előtt 45 nappal – a Robotzsaru Neo rendszeren, a személyügyi szervezeti elem útján – az állományilletékes parancsnok számára felterjeszt, továbbá megküld a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző szakember számára.

54. Az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a vizsgálat eredményéről – a 45/2020. BM rendelet 25. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal – minősítő dokumentumot (10. melléklet) állít ki, melynek tartalmáról köteles tájékoztatni a vizsgált személyt.

55. Amennyiben az időszakos alkalmasságvizsgálat során a minősítés kialakításához további vizsgálat elvégzése szükséges, az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a hivatásos állomány tagjának – legfeljebb 60 napos határidő tűzésével, a minősítő dokumentumon – elrendeli a szükséges vizsgálatokat vagy az általa elvégzendő vizsgálaton történő megjelenést.

56. A kitöltött és aláírással ellátott minősítő dokumentumot az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a személyügyi szervezeti elem részére köteles a minősítés napját követő 5 munkanapon belül átadni.

57. Soron kívüli alkalmasságvizsgálat végrehajtása során a 45/2020. BM rendelet 82. §-a szerinti „ideiglenesen alkalmatlan” és a 83. §-a szerinti „korlátozással alkalmas” minősítés esetén a hivatásos állománytag számára az alkalmasságvizsgálatot végző szakember – a korlátozott alkalmasság hátterében álló problémák rendezése céljából – gondozást biztosít az alkalmasság visszaszerzése érdekében, melyről egyéni tervet készít, és a vizsgált személy részére a minősítést követő 8 munkanapon belül megküld. Az alkalmasságvizsgálatot végző szakember az intézkedéséről a személyügyi szervezeti elemet, valamint a szolgálati elöljáróját is köteles haladéktalanul tájékoztatni.

58. A 45/2020. BM rendelet 4. §-a szerinti alkalmasságvizsgálatokat – a külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat, valamint a másodfokú egészségügyi alkalmasságvizsgálat kivételével – a rendvédelmi alapellátó orvos végzi.

59. A rendvédelmi alapellátó orvos – az egyes alkalmassági kategória-feltételek vizsgálata mellett – a közegészségügyi szempontok érvényesítése érdekében vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e az adott szolgálati vagy munkafeladat ellátására, valamint nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából adódóan széles körű fertőzést okozhat, illetve betegségéből adódóan előre láthatólag további gyógykezelést, gondozást igényel majd.

60. A betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket tartalmazó 11. melléklet szerinti alkalmasságvizsgálati kérdőívet és – az állományba vételét kezdeményező személy részére – a 12. melléklet szerinti háziorvosi kérdőívet a személyügyi szervezeti elem adja át a hivatásos állománytag részére, melyben az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőt életkora alapján – a 45/2020. BM rendelet 28. § (1)–(2) bekezdése szerint – korcsoportba sorolja.

61. Az egészségi alkalmasságvizsgálat során a hivatásos állománytagnak, illetve az állományba vételét kezdeményező személynek be kell mutatnia a kitöltött alkalmasságvizsgálati kérdőívet és az utóbbi résztvevő esetében a választott háziorvos által kitöltött háziorvosi kérdőívet is.

62. Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálatot megelőzően a szolgálati elöljáró – az alkalmasságvizsgálatra rendelő lap átadásával egyidejűleg – tájékoztatja a személyi állomány vizsgálatra rendelt tagját az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív KOMP-rendszerben – KLIR-Profil alrendszerben – számára biztosított hozzáférés alapján – történő kitöltésének kötelezettségéről.

63. „Alkalmatlan”, „Ideiglenesen alkalmatlan”, illetve „Korlátozással alkalmas” minősítés, valamint az ideiglenes döntések meghosszabbítása esetén a 10. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványon – az észlelt megbetegedést vagy fogyatékosságot a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) alkalmazásával – minden esetben meg kell jelölni a döntés okát, valamint – szükséges esetben – ki kell állítani a 10. melléklet 2. függelékét.

64. A 45/2020. BM rendelet 4. §-a szerinti alkalmasságvizsgálatokat – a külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat és a 45/2020. BM rendelet 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bizottság általi alkalmasságvizsgálat kivételével – a rendvédelmi alapellátó pszichológus végzi.

65. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat célja, hogy felmérje a hivatásos állomány vagy a jelentkező általános pszichés és pszichoszociális állapotát, hogy megfelel-e a hivatásos szolgálati jogviszony létesítéséhez (minimumfeltételek), valamint a betöltött vagy tervezett beosztáshoz előírt pszichológiai alkalmassági kategória-feltételeknek.

66. A hivatásos állománytag közvetlen szolgálati elöljárója az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően elöljárói visszajelzést (13. melléklet), a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén pedig közvetlen szolgálati elöljárói véleményt (14. melléklet) készít a vizsgálatot végző szakember számára. Az elöljárói visszajelzést legalább 8 munkanappal a vizsgálati időpontot megelőzően kell átadni, amelyek nélkül az alkalmasságvizsgálat nem kezdhető meg.

67. A 45/2020. BM rendeletben előírt kompetenciákon felül a II–VIII. alkalmasságvizsgálati kategóriákban további kompetenciák vizsgálatára nem kerül sor.

68. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző szakember az alkalmasságvizsgálat írásbeli vagy számítógéppel történő részét – a tesztfelvétel validálásához szükséges körülmények rendelkezésre állása esetén – csoportosan, egyidejűleg több vizsgált személy bevonásával is végezheti.

69. Amennyiben a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot nem az illetékes bv. szerv alapellátó pszichológusa végezte, a pszichológiai vizsgálati dokumentációt zárt borítékban megküldi a hivatásos állomány szolgálati helye szerinti bv. szerv alapellátó pszichológusának.

70. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat végrehajtása során, amennyiben a szakember a vizsgált személy pszichés állapotában kedvezőtlen változásokat tapasztal, a mentális problémával arányban álló intézkedést kezdeményez. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet, melyet a rendvédelmi alapellátó pszichológus javaslatára a rendvédelmi alapellátó orvos kezdeményez.

71. A pszichológiai alkalmasságvizsgálati dokumentációt a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését követően egyesíteni kell az egészségügyi dokumentációval, amely a továbbiakban annak részét képezi.

72. A 45/2020. BM rendelet 4. §-a szerinti alkalmasságvizsgálatot – a külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat és a 45/2020. BM rendelet 17. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bizottság általi alkalmasságvizsgálat kivételével – a sportszakember végzi.

73. A fizikai alkalmasságvizsgálatot lefolytató bv. szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján – a 45/2020. BM rendelet 38. § (2) bekezdése szerint – korcsoportba sorolja.

74. A hivatásos állománytag mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól, ha

75. A fizikai alkalmasságvizsgálat során a fizikai szintfelmérést első fokon a bv. szerv – a 45/2020. BM rendelet 2. § 16. pontja szerinti – sportszakembere végzi, de a szakszerű és biztonságos végrehajtás feltételeinek előkészítésében, szervezésében és végrehajtásában a személyügyi szerv és az egészségügyi szakterület egy-egy felelős munkatársa is részt vesz.

76. Hivatásos állományba jelentkező esetében írásbeli nyilatkozat (15. melléklet) szükséges, amelyben önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és rendelkeznie kell a 16. melléklet szerinti háziorvosi igazolással.

77. A fizikai alkalmasságvizsgálat keretében elvégzett fizikai szintfelmérés adatait és eredményét a fizikai állapot szintfelmérő lap (17. melléklet) megfelelő rovataiban kell feltüntetni. A fizikai alkalmasságot az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákhoz meghatározott követelmények (kategória-feltételek) teljesítése alapján – a 18. melléklet szerinti táblázatok alkalmazásával – kell értékelni.

78. A fizikai alkalmasságvizsgálat során elvégzett gyakorlatok végrehajtásának értékelése – illeszkedésvizsgálat elrendelése esetén a minimumfeltételeké is – pontozással történik. Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai állapotfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgálati személyek sorrendbe rendezhetők, azonban a megállapított sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető.

79. A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján az elvégzett fizikai szintfelmérés eredménye „megfelelt” vagy „nem megfelelt” értékeléssel zárul. A „megfelelt” értékelés alapján „alkalmas” minősítést, a „nem megfelelt” értékelés alapján – az egyes alkalmasságvizsgálatok típusainak speciális szabályai szerinti – „alkalmatlan” vagy „soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítést kell megállapítani.

80. A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálatot – 30 napon belül – a Humán Szolgálat folytatja le, melynek „alkalmatlan” minősítése esetén automatikusan intézkedik a háromfős bizottsági vizsgálat lefolytatására a bv. szervezet és a társ rendvédelmi szervek kompetens sportszakembereinek megkeresésével.

81. Amennyiben a bizottsági alkalmasságvizsgálat eredménye „alkalmas kategória-váltással”, a minősítésben meg kell határozni – egyben a foglalkoztató bv. szerv munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróját is haladéktalanul tájékoztatni – azon alkalmasságvizsgálati kategóriá(k)ról, amely(ek)be tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állománytag betölthet.

82. Az alkalmasságvizsgálat részét képező illeszkedésvizsgálat pszichológiai kompetenciavizsgálatból és a fizikai szintfelmérésből áll. Az illeszkedésvizsgálat célja, hogy a munkaügyi intézkedésekhez megalapozott információt biztosítson arra vonatkozóan, hogy a vizsgált személy meghatározott beosztáshoz vagy alkalmasságvizsgálati kategóriához előírt kompetenciaelvárásoknak megfelel, valamint szakmai támogatást nyújtson több alkalmas személy közül a legmegfelelőbb kiválasztására.

83. Illeszkedésvizsgálatot kell végezni

84. Az illeszkedésvizsgálat során a fizikai szintfelmérés és a pszichológiai kompetenciavizsgálatok eredményei pontszámok szerint kerülnek kiértékelésre, melynek alapján a vizsgált személyek sorrendbe állíthatóak.

85. Több alkalmas személy esetén az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a vizsgált személyek között sorrendet állít fel, melynek eredményét – utasítás esetén részletes szakmai véleményével – közli a munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel. A kialakított sorrend a vezetőt munkaügyi döntése meghozatalában nem köti.

86. Másodfokú eljárásban legalább hároméves rendvédelmi és alkalmasságvizsgálati szakmai tapasztalattal rendelkező, a BVOP állományában foglalkoztatott, átrendelt vagy átirányított foglalkozás-egészségügyi szakorvos, szakpszichológus, illetve sportszakember járhat el.

87. Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző bv. szerv – a soron kívüli vagy ismételt alkalmasságvizsgálat „alkalmatlan” minősítése esetén – a rendelkezésre álló iratokat hivatalból, illetve – a hivatásos állományba vételt megelőző, a kategória-váltáshoz kapcsolódó vagy vezetői beosztásba kinevezést megelőző, továbbá a véglegesítés előtti „alkalmatlan” minősítés esetén – a vizsgált személy által benyújtott fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt – közvetlen címzéssel – haladéktalanul megküldi a BVOP felelős szervezeti elemeinek. A papíralapú iratok megküldésével egyidejűleg a küldő bv. szerv a BVOP felelős szervezeti elemét átirat formájában tájékoztatni köteles.

88. A fellebbezés alapján vagy hivatalból indított másodfokú eljárásban az alkalmasságvizsgálatot végző szakember az elsőfokú döntés meghozatalát követő 45 napon belül – véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén 30 napon belül – érdemben dönt, melyet – az állományilletékes parancsnok útján – továbbít a vizsgált személy részére.

89. A másodfokú hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálati eljárásban a vizsgálattal érintett személy „alkalmatlan” minősítése esetén – a 45/2020. BM rendelet 46. § (3) bekezdése szerinti időpont megjelölése mellett – a felvételi eljárást meg kell szüntetni, illetve a másodfokú véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálati eljárásban a hivatásos szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal próbaidő alatt meg kell szüntetni.

90. A másodfokú kategória-váltáshoz kapcsolódó, vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző és külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálati eljárásban a vizsgálattal érintett hivatásos állománytagot „alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásba” vagy „alkalmatlan a tervezett vezetői beosztásba” minősítése esetén eredeti beosztásában kell továbbfoglalkoztatni.

91. A másodfokú soron kívüli vagy ismételt egészségi alkalmasságvizsgálati eljárásban a vizsgálattal érintett hivatásos állománytag egészségi „alkalmatlan” minősítése esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni, melynek elrendelése érdekében a hivatásos állománytagot foglalkoztató bv. szerv személyügyi szervezeti elemét a minősítés eredményéről 5 napon belül tájékoztatni kell, egyben megküldeni részére az elrendeléshez szükséges okmányokat.

92. A személyügyi szervezeti elem 15 napon belül előkészíti a felülvizsgálati eljárás elrendelését, egyben felterjeszti jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A hivatásos állománytagot a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről – szolgálati elöljárója útján – a személyügyi szervezeti elem tájékoztatja.

93. Amennyiben a háromfős bizottság a pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat során „alkalmatlan” minősítést állapít meg, a döntés kézhezvételét követő 30 napon belül intézkedni kell a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 86. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve 86. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére.

94. A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a munkaköri alkalmasságot – a 45/2020. BM rendeletben és a 33/1998. NM rendeletben meghatározottak, valamint a Büntetés-végrehajtási Szervezet Egészségügyi Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokolljában foglalt szakmai szabályok alkalmazásával – az igazgatási jogviszony, illetve a munkaviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell.

95. A rendvédelmi alkalmazottak és a munkavállalók elsőfokú munkaköri egészségi alkalmasságvizsgálatát az alapellátó orvos végzi.

96. A munkaköri alkalmassági vizsgálat lehet

97. Az időszakos vizsgálatokat a 33/1998. NM rendelet 6. §-ában meghatározott időközönként kötelező elvégezni.

98. Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot a 33/1998. NM rendelet 7. § (3) bekezdésében felsorolt személyek kezdeményezése alapján a 33/1998. NM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben kell végezni.

99. A rendvédelmi alkalmazottak és a munkavállalók másodfokú munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatát a BVOP állományában foglalkoztatott, átrendelt vagy átirányított foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi.

100. Időszakos alkalmassági vizsgálaton „Alkalmatlan” minősítés esetében – amennyiben a személyi állomány vizsgált tagja a 33/1998. NM rendelet 12. §-a szerint kérelmet nyújtott be – a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.

101. A másodfokú időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony megszüntetésére.

102. A rendvédelmi alkalmazottak munkaköri alkalmassági vizsgálatát a 45/2020. BM rendelet 100–101. §-a alapján kell végezni.

103. Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző bv. szerv az alkalmasságvizsgálat „alkalmatlan” minősítése esetén a vizsgált személy által benyújtott fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt, közvetlen címzéssel, haladéktalanul megküldi az Egészségügyi Főosztály részére. A papíralapú iratok megküldésével egyidejűleg a küldő bv. szerv a BVOP felelős szervezeti elemét átirat formájában tájékoztatni köteles.

104. A fegyveres biztonsági őr jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálata az egészségi alkalmasság megállapítását követően kezdhető meg.

105. A fegyveres biztonsági őrök fegyveres szolgálatra való alkalmasságát, egészségi és pszichikai állapotát az I. és III. Fejezetben foglaltak alapján, valamint az e Fejezetben foglalt – az 52/2023. BM rendelet alkalmazásából adódó – eltérésekkel a jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt – egészségi és pszichikai alkalmasságvizsgálat keretében – rendszeresen vizsgálni kell.

106. Az 52/2023. BM rendelet 4. §-a szerinti alkalmasságvizsgálatokat a rendvédelmi alapellátó orvos és a rendvédelmi alapellátó pszichológus végzi.

107. Az alkalmasságvizsgálat lehet

108. Az 52/2023. BM rendelet 21. § (5) bekezdése értelmében – főszabály szerint – az időszakos egészségi és pszichikai alkalmasságvizsgálatokat kétévente kell végrehajtani.

109. A személyügyi szervezeti elemek kötelesek a fegyveres biztonsági őröket a 10–11. pontban meghatározott rend szerinti az alkalmasságvizsgálataikról értesíteni.

110. Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálatot megelőzően a közvetlen munkahelyi vezető – a 4. melléklet szerinti alkalmasságvizsgálatra rendelő lap átadásával egyidejűleg – tájékoztatja a fegyveres biztonsági őrt az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív KOMP-rendszerben – KLIR-Profil alrendszerben – számára biztosított hozzáférés alapján – történő kitöltésének kötelezettségéről.

111. Az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a vizsgálat eredményéről – az 52/2023. BM rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal – minősítő dokumentumot (19. melléklet) állít ki, melynek tartalmáról köteles tájékoztatni a vizsgált személyt.

112. Amennyiben az időszakos alkalmasságvizsgálat során a minősítés kialakításához további vizsgálat elvégzése szükséges, az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a fegyveres biztonsági őrnek – legfeljebb 60 napos határidő tűzésével, a minősítő dokumentumon – elrendeli a szükséges vizsgálatokat vagy az általa elvégzendő vizsgálaton történő megjelenést.

113. A kitöltött és aláírással ellátott minősítő dokumentumot az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a személyügyi szervezeti elem részére köteles a minősítés napját követő 5 munkanapon belül átadni.

114. Az időszakos egészségi, illetve pszichikai alkalmasságvizsgálat „alkalmas gondozással” minősítése esetén a fegyveres biztonsági őr számára az alapellátó orvos, illetve pszichológus – a korlátozott alkalmasság hátterében álló problémák rendezése céljából – gondozást biztosít az alkalmasság visszaszerzése érdekében, melyről egyéni tervet készít, és a vizsgált személy részére a minősítést követő 8 munkanapon belül megküld.

115. Az egészségi alkalmasságvizsgálat során fegyveres biztonsági őri munkakörbe jelentkezőnek a kitöltött háziorvosi kérdőívet (20. melléklet), az állományban lévő fegyveres biztonsági őrnek a kitöltött alkalmasságvizsgálati kérdőívet (21. melléklet), továbbá az alkalmasságvizsgálat végrehajtásához kapcsolódó nyilatkozatot (22. melléklet) be kell mutatnia az alkalmasságvizsgálatot végző szakembernek.

116. A fegyveres biztonsági őrt testi és lelki egészségének megőrzése érdekében gondozásban, fejlesztésben kell részesíteni.

117. A fegyveres biztonsági őr pszichikai alkalmasságvizsgálatát a 8. mellékletben foglalt táblázat III. kategóriájához rendelt feltételek figyelembevételével kell elvégezni.

118. A közvetlen munkahelyi vezetőnek az időszakos pszichikai alkalmasságvizsgálatot megelőzően visszajelzést (23. melléklet) kell adnia az alkalmasságvizsgálatot végző szakember számára. A visszajelzést, illetve véleményt 8 munkanappal a vizsgálati időpontot megelőzően kell átadni. Enélkül az alkalmasságvizsgálat nem kezdhető meg.

119. A pszichikai alkalmasságvizsgálatot az informatikai rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell. A dokumentáció tartalmazza a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését.

120. A fegyveres biztonsági őr az alkalmasságvizsgálat minősítésével szemben az 52/2023. BM rendelet 33. §-ában foglaltak alapján élhet jogorvoslati jogával.

121. A fegyveres biztonsági őr másodfokú egészségi, illetve másodfokú pszichikai alkalmasságvizsgálatát az 52/2023. BM rendelet 7. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő, a BVOP állományában foglalkoztatott átrendelt vagy átirányított orvos, valamint pszichológus vagy szakpszichológus végezheti.

122. Időszakos alkalmassági vizsgálaton „Alkalmatlan” minősítés esetében a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.

123. A másodfokú időszakos, a soron kívüli és az ismételt egészségi vagy pszichikai alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony megszüntetésére.

124. A közlekedéspszichológiai vizsgálatot (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vizsgálat) a hivatásos állománytag esetében első fokon a BVOTRK pszichológusa, másodfokon az Egészségügyi Főosztály szakpszichológusa végzi.

125. A személyügyi szervezeti elem vezetője a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kritériumok és módszerek szerinti vizsgálat végrehajtása érdekében vizsgálatra rendelő lapot (24. melléklet) állít ki, amelyet a vizsgálatot végző szakember részére – az állományilletékes parancsnok aláírását követően, a Robotzsaru Neo rendszeren keresztül – legalább 8 munkanappal a vizsgálatot megelőzően kell megküldeni.

126. A bv. szerv, illetve a BVOP alapellátó pszichológusa a vizsgálathoz szükséges adatlapot (25. melléklet) köteles kitölteni, és a vizsgálat időpontjához képest legalább 8 munkanappal korábban a vizsgálatot végző szakember részére megküldeni.

127. A vizsgálatot végző szakember a vizsgálat eredményéről értékelő lapot állít ki (26. melléklet), amellyel egyidejűleg a hivatásos állománytagot tájékoztatja, illetve 8 munkanapon belül az értékelő lap – Robotzsaru Neo rendszeren történő megküldésével – megküldésével a vizsgálatot elrendelőt is értesíti.

128. A vizsgálatra rendelő lapot és az értékelő lapot a személyügyi szervezeti elem a vizsgálaton részt vevő hivatásos állománytag személyi anyaggyűjtőjében köteles elhelyezni.

129. Amennyiben a hivatásos állománytag hivatásos szolgálatra alkalmassága a vizsgálat során megkérdőjeleződik, ez esetben soron kívüli pszichológiai vizsgálatot kell elrendelni.

130. Ez az utasítás 2026. április 1-jén lép hatályba.