nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-25 -tól
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.25.) önkormányzati rendelete
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében  meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:



Általános rendelkezések


1. Az önkormányzat


1. §    (1)     Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kulcs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

          (2)     Az önkormányzat székhelye: 2458. Kulcs, Kossuth L. u. 83.

(3) Az önkormányzat működési területe: Kulcs Község közigazgatási területe.

          (4)     Az Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület polgármesteri hivatala és a jegyző látja el.

          (5) Az Önkormányzat intézményei:

                   a) Kulcsi Polgármesteri Hivatal (2458. Kulcs, Kossuth L. u. 83.)

                   b)  Kulcsi Százholdas Pagony Óvoda és Bölcsőde  (2458. Kulcs, Óvoda u. 1.)

          (6) Kulcs Községi Önkormányzat kormányzati funkcióit a 6. függelék tartalmazza.


2 § (1) A képviselő-testület megnevezése: Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). 

          (2) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kulcsi Polgármesteri Hivatal.


3. § (1) Az  önkormányzat törzsszáma: 727662

       (2) Az önkormányzat adószáma: 15727660-2-07

       (3) Az önkormányzat KSH statisztikai számjele: 15727660 – 8411 – 321 – 07

       (4) Az Önkormányzat hivatalos web-lapja:  www.kulcs.eu

        (5) Az Önkormányzat kiadványa: Kulcsi Krónika

       (6) A Kulcsi Krónika:

a) havonta egy alkalommal, az alábbi formában jelenik meg:

aa) papír alapú formában: 16 oldal formátumban, 1500 példányban, ingyenesen

ab) online az önkormányzat hivatalos web oldalán

b) tartalmazza

ba) a településen történt aktuális, jelentősebb eseményeket;

bb) a képviselő-testület ülésén történt jelentősebb napirendi pontokat, döntéseket, történteket;

bc) a képviselő-testület által hozott döntések fellelhetőségét;

bd) a lakosság tájékoztatását az önkormányzat képviselő-testületének lakosságot érintő döntéseiről;

be) az önkormányzat és szervei elérhetőségét.



2. Az önkormányzat jelképei


4. §    (1)     Az önkormányzata jelképei: a címer, és a zászló.

(2)     Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről és a településnév használatának rendjéről szóló  12/2019. (X. 31.) önkormányzati  rendelete állapítja meg.

(3)   A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.


5. § A képviselő-testület a helyi kitüntetések, elismerő címek és díjak alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott: Kulcs Községi  Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati kitüntetések és elismerések alapításáról és adományozásának rendjéről 11/2019. (X. 31.) önkormányzati rendeletét.


3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok


6. § (1)  Az Önkormányzat széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása a képviselő-testület feladata. Nemzetközi kapcsolatok:

                          a) Kulcsod

         


4. Önkormányzati bélyegző



7. § (1) Az önkormányzat az alábbi körbélyegzőket használja:

a) Kulcs Községi Önkormányzat,

b) Kulcs Község Polgármestere

c) Kulcs Község Jegyzője.

(2) Az Önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal körbélyegzőjén Magyarország címerét fel kell tüntetni.

(3)Az Önkormányzat körbélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésére

                        a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerésről szóló oklevélen,

                        b) az Önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

                        c) az Önkormányzat nevében tett nyilatkozatra.

                        d) a Képviselő-testület és bizottságai határozatán, az üléséről készült jegyzőkönyvön, az önkormányzati rendeleten, a polgármester vagy a bizottsági elnök neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(4)A polgármester körbélyegzője az Önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, levél, meghívó, intézkedés, határozat, utasítás.

(5) A jegyző körbélyegzője a Polgármesteri Hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó üggyel összefüggő dokumentumon – különösen határozat, végzés, utasítás, nyilatkozat - használható a jegyző neve mellett az aláírás hitelesítésére.

(6) A Polgármesteri Hivatalban használt körbélyegzők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.



5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás


8. § (1) A helyi rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, melyet a jegyző hajt végre.

(2) Lakosság tájékoztatásának egyéb módja:  képviselői fogadóórák, közmeghallgatás, lakossági fórum, és az önkormányzati kiadvány útján történik.

(3) A közérdekű adatokról történő tájékoztatás az önkormányzat hivatalos honlapján történik.

(4) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat, döntés a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető.



9. § Kulcs Községi Önkormányzat az Alaptörvény J) cikkében meghatározott állami ünnepeken kívül helyi ünnepnapjaként (Falunap) május első szombatját határozza meg.



6. Az önkormányzat feladat és hatásköre


10. §  (1) Az önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) II. Fejezetében meghatározottak szerint a képviselőtestület és szervei látják el.

           (2) A képviselő-testület az egyes hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet (továbbiakban: R.)  67. § (4) bekezdése, a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a R. 64. § (1) bekezdése tartalmazza.

            (3) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.


11. §  (1)     A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

a) Testvérközségi kapcsolatok szervezése, együttműködés kialakítása, látogatások szervezése, civil szervezetekkel való külkapcsolatok

b) Közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása

c) Sporttámogatások nyújtása

          (2)     A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más település érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

          (3)     A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt az önkormányzat előkészítő eljárást folytat le, a testület döntésétől függően a polgármester, vagy a képviselőtestület által kijelölt bizottság, szükség esetén külső szakértő bevonásával, amelyben tisztázza a szükséges feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit, különösen:

a) az ellátandó (szolgáltatást igénybevevő) lakosság megközelítő számát,

b) a beruházás (első beszerzéssel együtt) várható költségét,

c) az éves működtetés költségigényét.

          (4)     Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt, és a megoldásnak a (3) bekezdésben említett részletes feltételeit.

          (5)     Az önként vállalt feladatok ellátásának feltételeit a képviselő-testület évente a következő évi költségvetési koncepció tárgyalásakor áttekinti és dönt a feladatellátás fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről.


12. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi fejlesztési társulásokkal és a civil szervezetekkel. A koordináció keretében cél a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.


A képviselő-testület működése


1. A képviselő-testület


13. §  (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, ebből 7 fő egyéni választási listán szerzett mandátumot. A polgármester a Mötv. 66. §-a  alapján tagja a testületnek. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét, elérhetőségét és fogadóóráját a 2. számú függelék tartalmazza.

          (2)     A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

          (3)     A képviselő-testület az üléseit Kulcs Község Polgármesteri Hivatalának Dísztermében tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy érdeklődésére tekintettel a Díszterem kapacitását meghaladja, akkor az ülés  más helyszínen is megtartható. Erre alkalmas helyszín a Kulcsi Fekete István Általános Iskola és AMI tornaterme. A helyszínváltozást ebben az esetben a meghívóban pontosan meg kell jelölni.



2. A képviselő-testület megalakulása


14. §  (1)     A képviselő-testület alakuló ülésének a választás eredményének jogerősség válását követő 15 napon belüli összehívásáról a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik. Az alakuló ülésre a meghívó kiküldéséről a képviselők részére a polgármester legkésőbb az ülést megelőző 5. napig gondoskodik. A meghívóra, annak mellékleteire és a lakosság tájékoztatására vonatkozó szabályokat  a R. 19. §-a tartalmazza.

          (2)     Az ülést a megválasztott polgármester nyitja meg és vezeti.

          (3)     A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

a) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

b) a képviselők eskütétele, megbízólevelek átadása,

c) polgármester eskütétele, megbízólevele átadása,

d) polgármesteri program ismertetése,

e) polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,

f)az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása,tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,

g)a képviselők tiszteletdíjak, költségtérítések megállapítása

h)  a bizottságok megválasztása, nem képviselő bizottsági tagok megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása, bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának tiszteletdíj megállapítása,

i)  az önkormányzati társulásokban való delegálásról döntés,

j) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról, a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség szabályairól, a KOMA adatbázisba történő felvételről,

k) SZMSZ felülvizsgálata, és előkészítése a következő ülésre.


          (4)     A megválasztott képviselők és a polgármester a választási bizottság elnöke előtt, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok a polgármester előtt teszi meg az esküt.

          (5)     Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

          (6)     Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.



3.   Rendes ülés


15. §  (1)     A képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó szerdáján 16.00 órakor tartja.

          (2)     A képviselő-testület július 1-től augusztus 15-ig – rendkívüli ok kivételével – nyári ülés szünetet tart.

          (3)     Amennyiben az ülés időtartama meghaladja a 3 órát, vagy egyéb nem várt esemény történik (rosszullét, áramszünet stb), a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet időtartama általános esetben 15 perc, az egyéb nem várt esetekben pedig a szükséges intézkedések megtételéig tart.

          (4)     Ha az ülés valamely okból félbeszakad, vagy a polgármester berekeszti, a meg nem tárgyalt napirendi pontokat a testület rendkívüli ülésen köteles megtárgyalni 15 napon belül.



4. Rendkívüli ülés


16. §  (1)     A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

          (2) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani, melyet a kezdeményező(k)nek saját kezűleg kell aláírnia. Az indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

          (3)     A rendkívüli ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

          (4)     A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos előterjesztéssel és annak mellékleteivel együtt – legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton (távbeszélő útján) szóban is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

          (5)     A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.


5. Közmeghallgatás


17. §  (1)     A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett – a munkaterv szerinti – időpontban közmeghallgatást tart.

          (2)     A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján a polgármester tájékoztatja, egyúttal meghívja a testület tagjait és a jegyzőt.

          (3) A közmeghallgatásra a testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatáson a megjelentek kérdést intézhetnek a testület felé.

          (4)     A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni.

          (5)     A költségvetés megállapításáról szóló rendelet megalkotása, és a települést érintő jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés előtt közmeghallgatást kell tartani.


6. Munkaterv


18. §  (1)     A képviselőt-testület az üléseit az éves munkaterv alapján tartja. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév február 28. napjáig. A képviselő-testület éves munkatervét az 5. számú függelék tartalmazza.

          (2)     A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,

c) a jegyzőtől,

d) az önkormányzati intézmény(ek) vezetőitől,

e) mindazon közigazgatási és egyéb szervektől, melyeket a polgármester fontosnak tart.

          (3)     A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a javasolt napirend pont megnevezését (tárgyát), előterjesztőjét, előadóját,

b) a tárgyalás javasolt időpontját.

          (4)     A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját (hónap, nap szerint),

b) a napirendek tárgyát és előterjesztőjét, előadóját,

c) a közmeghallgatás időpontját, napirendjét,

d) az írásos előterjesztések elkészítésének határidejét.

          (5)     A munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) az önkormányzati intézmények vezetőinek,

d)  a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.

          (6)     A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

          (7)     A munkatervet a helyben szokásos módon kell közzétenni.


7.  A képviselő-testület összehívása


19. §  (1)     A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.

          (2)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a testület üléseit a korelnök hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül a kettő hónapot meghaladó távollét.

          (3)     A képviselőket, és a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

          (4)     A meghívó kötelező tartalmi elemei:

                   a) „Meghívó” megjelölés,

                   b) az ülés helyének, idejének meghatározása,

                   c) javasolt napirendi pont(ok), és azok előterjesztő(i)je nevének megjelölése,

                   c) dátum, aláírás

          (5)     A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal írásban, papíralapon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a hivatal és a település hirdetőtábláin, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A meghívók kiküldése és a közzététel a jegyző feladata. Elektronikus úton zárt ülés napirendi pontjaihoz tartozó irat-anyagok nem küldhetőek meg.

          (6)     A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Az előterjesztéshez mellékelni kell a határozattervezeteket, rendelettervezeteket, és az egyéb dokumentumokat. A kézbesítés módja elektronikus úton történik, a képviselő írásbeli kérésére papír alapon is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a kiküldés időpontjára. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a hivatalban megtekinthető.

          (7)     A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.


20. §  (1)     A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,

d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,

e) a bizottságok nem képviselő tagjait,

f) az önkormányzati intézmények vezetőit,

g) Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal vezetőjét,

h) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,

i) akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartj.

          (2)     A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

          (3)     Tanácskozási jog illet meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagjait.


8. Az ülések nyilvánossága


21. §  (1)     A képviselő-testület ülései nyilvánosak, amelyekről hang-, és film felvétel készíthető.

          (2)     A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen megjelent hallgatóságnak nincs hozzászólásra, kérdés feltevésre lehetősége. Ettől a szabálytól kivételes esetben, belátása szerint a polgármester eltekinthet, és indokolt esetben a hozzászólás jogát megadhatja.


22. §  (1)     A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A zárt ülésen részt vevők köréről az Mötv. 46. § (3) bekezdése rendelkezik.

(2)     A zárt ülés tartását indítványozhatja

a) a polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a jegyző,

d) az érintett személy.

          (3)     A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül, határozattal dönt.

          (4)     A képviselő-testület, ha az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, a zárt ülést feloldhatja, ha a nyilvános tárgyaláshoz az érintett személy írásban előzetesen hozzájárult.

          (5)     A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.


9. Az ülés vezetése


23. §  (1)     A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

          (2)     A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja az ülés összehívásának szabályszerűségét,

c) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

d) tájékoztatja a testületet a beérkezett önálló képviselői, illetve sürgősségi indítványokról,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g) ismerteti az előterjesztést, és az arra tett módosító javaslatokat,

h) megállapítja a szavazás eredményét, és kimondja a testület döntését,

i) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások korlátozását, vagy a vita lezárását,

j) hozzászóláskor megadja, az e rendeletben meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

k) figyelmezteti a hozzászólót, ha  annak mondanivalója eltér a tárgyalt témától, illetve ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást közöl,

l) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

m) a félbeszakadt ülés folytatásakor ismételten megállapítja a határozatképességet,

n) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

o) bezárja az ülést.

          (3)     Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

          (4)     A polgármester elnöklési munkáját a jegyző segíti.


10. Határozatképesség


24. §  (1)     A képviselő-testület határozatképességét a Mötv. 47. §-a szabályozza.

          (2)     A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

          (3)     A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

          (4)     Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a nem tárgyalt napirende(ke)t öt munkanapon belül összehívott rendkívüli ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

          (5)     Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.


11. A jegyzőkönyv hitelesítő


25. §  (1) A képviselő-testület ülésén készülő jegyzőkönyv hitelesítését egy fő képviselő végzi.

(2) A hitelesítést a képviselők ülésenként egymást váltva, a nevük abc szerinti sorrendje alapján, egymást követve végzik.

            (3) Amennyiben a névsor szerint következő képviselő a testületi ülésen nincs jelen, a hitelesítési feladatból kimarad, helyére a névsor szerint soron következő képviselő kerül.


12. Önálló képviselői indítvány


26. §  (1)     A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

          (2)     Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

          (3)     Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

          (4)     Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

          (5)     Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.



13. Sürgősségi indítvány


27. §  (1)     A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

          (2)     A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

          (3)     A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.


14. Az ülés napirendje


28. §  (1)     A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

          (2)     A napirendi pontokat a polgármester terjeszti elő.

          (3)     A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.

          (4)     A nyílt ülés utolsó napirendi  pontjaként felvehető az „Egyebek” napirendi pont, melynek keretében történhetnek a bejelentések, közérdekű információk, tájékoztatások a képviselők részéről.

          (5)     A képviselő-testület bizottságai, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.

          (6)     A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egyszerre szavaz.

          (7)     A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.

          (8)     A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.


15. Az előterjesztés


29. §  (1)     Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

    (2)     A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra (rendelet-tervezet), vagy határozathozatalra (határozati javaslat),

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató, jelentés, amely a képviselő-testület részéről tudomásul vételt igényel.

    (3)     A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében,

d) a képviselő,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) mindazon állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.

          (4)     A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezetet és lehetőség szerint a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

          (5)     Kizárólag írásban lehet benyújtani az önkormányzati rendeltalkotással, az önkormányzati intézet(ek) alapításával, átszervezésével, megszüntetésével, helyi népszavazás kiírásával kapcsolatos előterjesztéseket.

          (6)     Az előterjesztés a jegyző törvényességi vizsgálatát követően, csak az illetékes bizottságok véleményének és javaslatának ismeretében tűzhető napirendre. Ha az illetékes bizottságok az előterjesztést az előírt eljárást megszegve nem véleményezik, akkor az adott előterjesztést a képviselő-testület bizottsági vélemény és javaslat nélkül is felveheti napirendjére és azt tárgyalhatja.

          (7)     Az előterjesztések és azok mellékleteinek összeállítása, majd a képviselők részére történő megküldése a jegyző feladata. A jegyző feladata az előterjesztések közzététele az önkormányzat hivatalos honlapján.


30. §  (1)     Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) ha a képviselő-testület foglalkozott már korábban az előterjesztés tárgykörével, akkor milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

c) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetését, melyek indokolják a meghozandó döntést,

d) a helyzetértékelést, a lefolytatott egyeztetéseket,

e) a meghozandó döntés jogszabályi alapját,

f) a lehetséges döntési alternatívák pozitívumainak és negatívumainak bemutatását.

g) a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amennyiben a döntésnek, a végrehajtásnak több módja is lehetséges, alternatívák bemutatásával,

h) a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsának rendezését (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészítés),

i) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését,

j) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, melyet általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt, a felelősökkel együtt feltüntetni. Ha a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal”, valamint „értelem szerint” megjelölés alkalmazandó.

(2)          A tájékoztatót, a jelentést határozati javaslat nélkül lehet előterjeszteni.



16. A napirendi pontok tárgyalása


31. §  (1)     A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

          (2)     Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

          (3)     A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemények ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

          (4)     A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

          (5)     Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.


17. A felszólalások típusai


32. §           A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti felszólalás,

b) napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.



18. Napirend előtti felszólalás


33. §  (1)     Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

          (2)     Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

          (3)     A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

          (4)     Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

          (5)     Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.



19. Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás


34. §  (1)     A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

          (2)     A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

          (3)     A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.



20. Ügyrendi felszólalás


35. §  (1)     Ügyrendi felszólalás lehet:

a) ügyrendi észrevétel,

b) ügyrendi javaslat,

c) ügyrendi kérdés.

          (2)     Ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.

          (3)     Ügyrendi javaslat:

a) napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat,

b)  a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban történő tárgyalására tett javaslat,

c) az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat,

d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

e) az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat,

f)  egyeztetés céljából történő szünetkérés,

g)  a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

h) e R. szabályainak megsértése miatt korrigálásra tett javaslat. (A szót kérő képviselőnek ebben az esetben meg kell jelölnie e R. azon szabályát, amelyre hivatkozik.)

          (4)     Ügyrendi kérdés: ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

          (5)     Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

          (6)     Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.


21. Módosító és kiegészítő javaslat


36. §  (1)     A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

          (2)     Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

          (3)     A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

          (4)     Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

          (5)     A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

          (6)     A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.


22. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása


37. §  (1)     A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

          (2)     Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.



23. A vita lezárása


38. §  (1)     A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

          (2)     Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

          (3)     A vita lezárását követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

          (4)     A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.

          (5)     A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.


24. A döntéshozatal szabályai


39. §  (1)     A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

          (2)     A szavazás formája nyílt, név szerinti és titkos szavazás lehet.

          (3)     Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasló,

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló,

c) a kiegészítő javaslatot.

          (4)     Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

          (5)     Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

          (6)     Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

          (7)     A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra lehetőség szerint igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.


40. §  (1) A képviselő-testület a döntéshozatalából történő kizárást a Mötv. 49. § (1) bekezdése szerint szabályozza.

          (2)     Amennyiben a képviselő nem jelenti be az Mötv. 49. § (1)-ban megjelölt esetben a személyes érintettségét, és a testület erre vonatkozó döntése nélkül a döntéshozatalban részt vesz, a testület által hozott határozatot a személyes érintettségről való tudomásszerzést követően a következő testületi ülésen érvényteleníteni kell, a napirendi pontot – amennyiben az lehetséges – újra napirendi pontra kell tűzni, és a döntéshozatali eljárást meg kell ismételni. A szabálytalanul meghozott határozat joghatása semmis. Ismételt esetben bekövetkezett kötelezettségszegés esetén a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

(3) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben.

(4) Szavazat-egyenlőség esetén az Mötv. 47. § (2) bekezdése az irányadó.

(5) A képviselő nem tartózkodhat a döntéshozataltól.


25. Nyílt szavazás


41. §  (1)     A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

          (2)     A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.

          (3)     A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

          (4)     A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.


26. Név szerinti szavazás


42. §  (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást lehet elrendelni

          (2)     Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

          (3)     A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

          (4)     A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” nyilatkozattal, szóban szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazatokat név szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.  



27. Titkos szavazás


43. §  (1)  Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita és határozat hozatal nélkül dönt.

          (2)     A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

          (3)     A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

          (4)     Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

          (5)     Igen szavazatnak a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

          (6)     Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívákra szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.



44. §  (1)     A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a Gazdasági, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozati, Összeférhetetlenségi, Méltatlansági, Fegyelmi, Szociális és Településfejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szszb.) bonyolítja le. Ha az ülésen nincs jelen a bizottság valamennyi tagja, akkor a képviselő-testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat választ a bizottságba.

          (2)     Az szszb. lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

          (3)     A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) az szszb. tagjainak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazás menetét, technikáját,

d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) az szszb. tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

          (4)     A szavazás eredményéről a szszb. elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

          (5)     A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.



28. Ismételt szavazás


45. §  (1)     Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elutasítottnak kell tekinteni.

          (2)     A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elutasított javaslat továbbtárgyalható.

          (3)     Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

          (4)   Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, vagy a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy a két ülés közti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, képviselő-testületi hatáskörben felmerülő önkormányzati ügyben szükséges dönteni, a polgármester az Mötv. 67. § a) - g) bekezdése alapján jár el.  



29. Interpelláció


46. §  (1)     Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

          (2)     Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

          (3)     A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

          (4)     Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.

          (5)     A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.


47. §  (1)     A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

          (2)     Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

          (3)     Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.


48. §  (1)     Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

          (2)     A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

          (3)     Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

          (4)     Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak, vagy az ideiglenesen létrehozott bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából.

          (5)     Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül dönt.

          (6)     Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.


30. Kérdés


49. §  (1)     A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

          (2)     Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

          (3)     A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottságok elnökeinek, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

          (4)     A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

          (5)     A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.



31. A tanácskozás rendjének fenntartása


50. §  (1)     A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

          (2)     A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltért vagy önmagát ismétli, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

          (3)     Választójoggal nem rendelkező, 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

          (4)     Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

          (5)     A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

          (6)     A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.


32. A képviselő-testület döntései


51. §           A képviselő-testület döntései:

a) testületi határozatok,

b) önkormányzati rendeletek.


33. Testületi határozat


52. §  (1)     A képviselő-testület határozatának megjelölésének módját az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet szabályozza.

          (2)     A határozatokról sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.

          (3)     A határozat meghozatalára az előterjesztést benyújtó tesz javaslatot.

          (4)     A határozatok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben, emellett az önkormányzat hivatalos honlapján is megtekinthetőek. A honlapra való feltöltésről a jegyző gondoskodik a testületi jegyzőkönyv elkészültét követő 5 munkanapon belül.

          (5)     A zárt ülésen tárgyalt előterjesztések során hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a (4) bekezdés szerint kell nyilvánosságra hozni.

          (6)     A képviselő-testület tagjai – amennyiben igénylik – a meghozott  határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.


34. Önkormányzati rendeletalkotás


53. §  (1) A képviselő-testület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

          (2)     Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) képviselő,

d) jegyző

          (3)     Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

          (4)   Az önkormányzati rendelet megjelölésének módját az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet szabályozza.    

          (5)     Az elfogadott kezdeményezés alapján a kezdeményező bevonásával a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.


54. §  (1)     A rendelet-tervezet előkészítése:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,

b) a rendelet-tervezetet a jegyző, vagy az általa megbízott hivatali dolgozó készíti, illetve a jegyző belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet annak elkészítéséhez.

          (2)     A rendelet-tervezet előterjesztője a polgármester, és a jegyző lehet.

          (3)     A rendelet-tervezetet megvitatás és véleményezés céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

          (4)     A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.


55 §   (1)     A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.  

          (2)     A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos rendelkezéseket Kulcs Község Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, 17/2011. (IX. 01.) önkormányzati rendelete tartalmazza.


56. §  (1)     A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.

          (2)     A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

             (3)       Az elfogadott rendeletet a hivatal földszintjén található hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

(4)  A kihirdetett rendeletet a rendelet kihirdetését követő 3. munkanapon belül a Nemzeti Jogszabálytárba fel kell tölteni.

(5) A kihirdetett rendeletet az érintettek tájékoztatása céljából a kihirdetést követő 15 napon belül az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

          (6)     A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

          (7)     A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.



35. A képviselő-testületi ülések dokumentálása


57. §  (1)     A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen és mozgóképen is rögzíteni lehet.

          (2)  A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

          (3)     A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte,

b) a napirend előtti felszólalásokat,

c) a döntéshozatal módját,

d) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

e) a jegyző törvényességi észrevételét,

f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

g) a levezető elnök, a jegyző, a hitelesítő aláírását, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát.           

(4) A polgármester vagy a képviselők minősített többségének indítványára a testületi ülés egészéről, vagy egyes napirendi pontjának tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5)     A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket, módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

d) a rendelet-tervezetet,

e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólását,

f) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövegét,

g) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

h) név szerinti szavazásról készült névsort.

          (6)     A jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

          (7)     A nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben tekinthetőek meg.


58. § (1) A zárt ülések jegyzőkönyveit évenként a nyílt ülések jegyzőkönyveitől elkülönítve kell összefűzni, és azt a jegyzői irodában a kulccsal ellátott lemezszekrényben kell őrizni.

          (2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján nyilvános, a határozat megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben


A képviselő


36. A képviselő jogállása


59. §  (1)     A képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye, és az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

          (2)     A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pont i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.


37. Az önkormányzati képviselő kötelezettségei


60. §  (1) A képviselő köteles

a) tevékenységét az Mötv. 32. § (2) bekezdése alapján ellátni, tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ennek érdekében szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, a bizottsági ülésről való esetleges távolmaradását előzetesen jelezni a bizottság elnökének,

c) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) a vele szemben felmerült kizárási okot a naprendi pont tárgyalása előtt bejelenteni,

e) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos,

f) összeférhetetlenség esetén az Mötv. 72. §-a szerint eljárni,

g) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39. §-a alapján,

h) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(2) A képviselő a távollét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a testületi ülés megkezdése előtt két órával a polgármesterrel közölni. A polgármester szintén köteles távollétét az alpolgármesterrel közölni, mindkettejük együttes távolléte esetén pedig a korelnöknek kötelesek jelezni legkésőbb a testületi ülés megkezdése előtt két órával.


61. §   Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvényben  (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület határozattal  havi tiszteletdíját, természetbeni  juttatását legfeljebb tizenkét havi időtartamra  csökkentheti, vagy megvonhatja.



A képviselő-testület bizottságai


38. A bizottságok jogállása


62. §  (1)     A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 2  db  állandó bizottságot hoz létre.

          (2)     A bizottságok legalább 3, legfeljebb 5 tagból állhatnak.

          (3)     Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

          (4)     A testület által létrehozott állandó bizottság:

a) Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági, Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati, Méltatlansági, Fegyelmi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság: 3 fő, ebből 3 fő képviselő tag.

b) Környezetvédelmi, Kulturális, Kommunikációs, Oktatási-nevelési, Sport, Civil szervezetek együttműködéséért felelős és Település-fenntartási Bizottság: 3 fő, ebből 2 fő képviselő tag, 1 fő külső megbízatású tag.

          (5)     Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzékét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

          (6)     A bizottságok feladat- és hatásköreit a R. 69. § (1) bekezdése tartalmazza.


63. §  (1)     A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

          (2)     A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

          (3)     Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.


64. §  (1)     A bizottságok elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

          (2)     A bizottságok nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

          (3)     A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

          (4)     A bizottságok megalakulásukat követően elnökhelyettest választanak. Az elnökhelyettes személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.

          (5)     A bizottsági tagság megszűnik:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a tag halálával.


39. A bizottságok működése


65. §  (1)     A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. A meghívó és annak mellékletei elkészítésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.  A meghívó kiküldéséért felelős a bizottság elnöke.

          (2)     A bizottság évente minimum 6 ülést tart.

          (3)     A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

          (4)     A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

          (5)     A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző. A bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatni kell a képviselő-testület tagjait is. 

          (6)     A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 22. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja, valamint a jelen lévő meghívottak kötelesek a zárt ülésen tudomásukra jutott információt és személyes adatot megőrizni.


66. §  (1)     A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Mötv. és e R.  szabályait kell alkalmazni.

          (2)     A bizottság döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. §-a irányadó.  

          (3)     A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

          (4)     A bizottság által – átruházott önkormányzati hatáskörben, illetve önkormányzati hatósági jogkörben – hozott határozatait, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

          (5)     A határozat jelölése: „Kulcs Községi Önkormányzat ………. Bizottságának ……/év (hó,nap) határozata” .

          (6)     A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese írja alá.


67. §  (1)     Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

          (2)     Több bizottság együttes ülése esetén a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként külön-külön történik.


68. §  (1)     A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, a hozott döntést, valamint az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyv elkészítésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

          (2)     A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. Az emlékeztetőt, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezető írja alá.

          (3)     A bizottság döntéseiről a hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

          (4)     A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt évente legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.


69. § (1) A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskör jegyzéke:

a) Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági, Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati, Méltatlansági, Fegyelmi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság feladat- és hatásköre:

aa) Ellátja az Mötv. 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat.

ab) Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati gazdálkodás folyamatát, figyelemmel kíséri a helyi adózás és adógazdálkodás megvalósítását, véleményezi a helyi adó kivetésére irányuló javaslatokat, a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet-tervezeteket, szükség esetén javaslatot tesz a pótköltségvetés benyújtására, a hitelek felvételére és felhasználására, véleményezi az éves ellenőrzési tervet és beszámolót, véleményezi a pénzügyi kihatással járó előterjesztéseket.

ac) Véleményezi az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, véleményezi az önkormányzat rendelet-tervezeteit, figyelemmel kíséri az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának hatályosulását, és indokolt esetben indítványozza módosítását, vagy kiegészítését.

ae) Ellátja a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat, javaslatot tesz a polgármester illetményére, költségtérítésére, jutalmazására, egyéb juttatásaira, javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére.

af) Kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket, nyilvántartja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát. Lefolytatja a vagyonnyilat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást és erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

ag) Véleményezi a szociális, gyermekvédelmi tárgykörben készült rendelet-tervezeteket, részt vesz a szociálpolitikai tervek, koncepciók kidolgozásában, figyelemmel kíséri végrehajtásukat, véleményezi az egészségügyi, szociális tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket, figyelemmel kíséri a település szociális, egészségügyi helyzetét és megteszi javaslatait, ellenőrzi a szociális segélyezés rendszerének működtetését.

ah) Figyelemmel kíséri a gyámügyi tevékenységet, a veszélyeztetett kiskorúak, krízishelyzetben lévő fiatalok helyzetét, együttműködik a családgondozóval, pedagógusokkal, ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel.

ai) Figyelemmel kíséri az egészségügyi, ezen belül a betegellátási, valamint gyógyító-, megelőző tevékenységet ellátó orvosi körzetek működését, az egészségügyi intézmény tevékenységét.

aj) Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok (lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) és egyéb vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására.

ak) A szükségleteket és a lehetőségeket felmérve javaslatot dolgoz ki az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmény fejlesztésére, korszerűsítésére, átszervezésére, megszüntetésére.

al) Képviselő-testület elé terjeszti az első lakáshoz jutók támogatására irányuló kérelmeket.

am) Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.



b) Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Környezetvédelmi, Kulturális, Kommunikációs, Oktatási-nevelési, Sport, Civil összefogást elősegítő és Település-fenntartási Bizottság feladat- és hatásköre:


ba) Feladatkörében (szakterületén) eljárva ellátja: a jogszabályból eredően, a Képviselő-testület által ráruházott hatáskörök gyakorlásából és a Képviselő-testület munkatervéből rá háruló feladatokat.

bb) Előkészíti – véleményezi a tevékenységi köréhez tartozó Képviselő-testületi döntéseket, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok kidolgozásában, előkészítésében.

bc) A képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármesterek kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít.

bd) Előzetesen véleményezi a benyújtásra kerülő, szakterületét érintő pályázatokat. Részt vesz a fejlesztési koncepciók kidolgozásában.

be) Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási és kulturális intézmények működését, gazdálkodását, az önkormányzat határozatainak végrehajtását.

bf) Részt vesz a költségvetési előirányzatok tervezésében, figyelemmel kíséri azok felhasználását.

bg) Javaslatot tesz a területileg hozzá tartozó önkormányzati kitüntetések adományozására.

bh) Véleményezi a feladatköre szerinti intézmények működési szabályzatát, szakmai programját, alapdokumentumait, az intézkedések végrehajtásáról szóló értékelést.

bi) Véleményezi a helyi programtervezeteket, részt vesz a rendezvények szervezésében.

bj) Kapcsolatot tart és együttműködik szakterületébe tartozó egyesületekkel, szervezetekkel; civil szervezetekkel valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel.

bk) Figyelemmel kíséri az Önkormányzat külső és belső kommunikációját, javaslatot tesz a szükséges változtatásokra ( fogadóórák, közmeghallgatás, weboldal, újság, egyéb tájékoztató kiadványok).

bl) Figyelemmel kíséri a helyi zöld területek és utcák fenntartását, kommunális és köztisztasági szabályok betartását, javaslatot tesz feladatok megoldására, ellenőrzi azok végrehajtását.



A tisztségviselők


40. A polgármester


70. §  (1)     A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja, aki megbízatását főállású polgármesterként látja el.

          (2)     A polgármester illetményét és költségtérítését az Mötv. 71. §-a alapján a képviselő-testület alakuló ülésén a képviselő-testület fogadja el.

          (3)     A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Gazdasági, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozati, Összeférhetetlenségi, Méltatlansági, Fegyelmi, Szociális és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testület részére.


71. §  (1)     A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:

a) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi (testvértelepülési) kapcsolatait.

          (2)     A polgármester a Mötv. rendelkezései szerint látja el a hivatallal kapcsolatos feladatait. A polgármester ügyfélfogadási ideje a Kulcsi Polgármesteri Hivatal hivatalos ügyfélfogadási ideje.

          (3)     A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja.

          (4)     A Polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 8/2016. (VI. 30.) számú önkormányzati rendelettel átruházott hatáskör:

aa) a képviselő-testület döntései alapján a szerződéseket megkösse,

ab) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

ac) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

ad) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

ae) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,

af) hozzájáruljon közterület használatához, illetve erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,

ag) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,

ah) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.

b) A 2019. évi költségvetésről szóló 2/2019. (II.28.) önkormányzati rendelettel átruházott hatáskör:

ba) szerződés megkötésére 500.000,- Ft összeghatárig,

bb) költségvetési többlet lekötése 5.000.000,- Ft összeghatárig

c) A szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelettel átruházott hatáskör:

ca) rendszeres települési támogatás

cb) rendkívüli települési támogatás

cc) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítés.

d) A közműfejlesztési hozzájárulásokról szóló 2/2018. (III. 29.) számú önkormányzati rendelettel átruházott hatáskör:

da) eljár a közszolgáltatási részletfizetési kérelmek elbírálásában

db) a közműhálózatra való csatlakozáshoz előzetesen, kérelemre hozzájárul

dc) Önkormányzati területen történő közműépítéshez tulajdonosi hozzájárulást ad.

de) Megállapodást köt az épülő, vagy megépült közműre vonatkozó vezetékjog vagy használati jog biztosítására, ingatlan-nyilvántartás bejegyzésére.


          (5)     a) Az Adonyi Szociális Intézményfenntartó Társulásban, A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulásban,  (8154. Polgárdi, Batthyány u. 132.) és a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt-ben. (8600. Siófok, Tanácsház u. 7.) az önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester tartós távollétében, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén Posch János képviselő képviseli teljes jogkörrel. A polgármester és Posch János egyidejű akadályoztatása, esetén a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket a Gazdasági, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozati, Összeférhetetlenségi, Méltatlansági, Fegyelmi, Szociális és Településfejlesztési Bizottság Elnöke látja el.

                   b) A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületben (2422. Mezőfala, Kinizsi út 44.) az önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester tartós távollétében, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén Deák Ibolya Rózsa képviselő képviseli teljes jogkörrel. A polgármester és Deák Ibolya Rózsa egyidejű akadályoztatása, esetén a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket a Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági, Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati, Méltatlansági, Fegyelmi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság Elnöke látja el.



          (6)     A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor, melynek során a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket az alpolgármester látja el. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy ezen tisztségek betöltetlensége esetén a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket a Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági, Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati, Méltatlansági, Fegyelmi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság Elnöke látja el.


             (7)     A (4) bekezdésben meghatározott tartós távollétnek minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.




40. Az alpolgármester


72. §  (1)     A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

          (2)     Az alpolgármester  tiszteletdíjára és költségtérítésére a megválasztásakor az Mötv.  80. §-a alapján a polgármester tesz javaslatot, melyet a képviselő-testület az alakuló ülésén fogad el.

.         (3)     Az alpolgármester  jutalmazására, egyéb juttatásaira a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

          (4)     Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje:  minden pénteken 8.00 – 10.00 óráig

                  



41. A jegyző


73. §  (1)     A polgármester a Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint, pályázat alapján, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.

          (2)     A jegyző a Mötv. 81. § (1) - (4) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

          (3)     A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)  rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

d) köteles a képviselő testület jogszabálysértő döntésének, működésének jelzésére,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterés a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról,

h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

i) évente egyszer beszámol a saját és a hivatala tevékenységéről.

 (4)  A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskör:

a) közútkezelői hozzájárulás elbírálása

          (5)     A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület az Mötv. 82. §-a, valamint a 2011. évi CXCIX. törvény 251. § szerint jár el a jegyzői tisztség megbízott jegyzővel való betöltésével egyidejűleg.  



43. A polgármesteri hivatal


74. §  (1)     A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

          (2)     A hivatal a Mötv. 84. § rendelkezései, a képviselő-testület által kiadott alapító okirat, e rendelet, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.



44. Lakossággal való kapcsolati formák


75. §  (1)     A képviselő-testület tájékoztatás, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése céljából a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel együttműködik, közvetlen kapcsolatot tart.

          (2)     A kapcsolattartás formái:

a) közmeghallgatás,

b) polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői fogadóóra,

c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,

d) lakossági fórumok.


76. §  (1)     A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

          (2)     Az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja alapján minden képviselő lakossági fórum keretében évente egy alkalommal köteles tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről.

          (3)     A lakossági fórum helyéről, idejéről és témájáról az érintetteket a 17. §-ban meghatározott közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell.

          (4)     A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

          (5)     A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal ügyintézőit.

          (6)     A lakossági fórumról emlékeztető és szükség szerint hangfelvétel készül. Az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az emlékeztető nyilvános, abba bárki betekinthet a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben.




Az önkormányzat gazdálkodása


1. Az önkormányzat költségvetése


77. §  (1)     A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény  (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

          (2)     A képviselő-testület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.

          (3)     Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


2. Gazdasági program


78. §  (1)     Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az Önkormányzat gazdasági programját megalkotását és elfogadását követően a 4. számú függelék tartalmazza.

          (2)     A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló 5 éves gazdasági program alapján működik.

          (3)     A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.

          (4)     A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.


3. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


79. §           Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület az Vincent Auditor Kft. megállapodásában meghatározottak szerint gondoskodik.




Záró rendelkezések



80. §            (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján 17.00 órakor lép hatályba.

                   (2) Hatályát veszti  Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2019. (XI. 31.) önkormányzati rendelete Kulcs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról




Kulcs, 2019. november 25.



         Jobb Gyula sk.                                                                           Dr. Neumann  Helga  sk.

       polgármester                                                                                    jegyző







Záradék:



A rendeletet kihirdettem 2019. november 25. napján.





Dr. Neumann Helga

jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. függelék
30.35 KB
2. függelék
13.32 KB
3. függelék
12.61 KB
4. függelék
12.01 KB
5. függelék
13.98 KB
6. függelék
14.44 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!