nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Úrhida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (IV.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-04-15 -tól
Úrhida Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (IV.1.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Úrhida Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

4/2016. (IV.1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzati vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól


Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testülete az  Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, a 13.§ (1) bekezdésében, a 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I.  A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Úrhida Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

            a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

            b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve nonprofit kft-ben és egyéb gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).


(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) pontban meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbe adására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.


(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:

            a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,

            b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.



II. Az önkormányzati vagyon



2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll.


(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból, üzleti vagyonból áll.


(3) A helyi önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek közül a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdése, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (5) bekezdése határozza meg.


(4) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét a Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.


(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.


(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el, vagy apportálható gazdasági társaságba.


(7) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.


(8) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.



A vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása



3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzat Hivatala tartja nyilván.


(2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.


(3) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.


(4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési értéken,

b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,

d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír illetve vegyes portfólió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, illetve – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba.


(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.


4. § (1)A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – jegyző a gazdálkodási előadón keresztül gondoskodik.


(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.


(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.


(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.



III. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása



5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.


(2) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.


(3) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai gyakorolják.


(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 20-23. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.


(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,

b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, illetve érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,

c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,

f) hozzájáruljon közterület használatához, illetve erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,

g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,

h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.



Az önkormányzati vagyon hasznosítása



6. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.


(2) A hasznosítás fogalmát a Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontja határozza meg.


(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásban előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés benyújtására a polgármester vagy az előterjesztés elkészítésére megbízott bizottság köteles. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.


(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételeket a Nvtv. 11. § (11) bekezdése határozza meg.


(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átadását a Nvtv. (13) bekezdése határozza meg.


7. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.

f) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.


8. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.


(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.


Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának

meghatározása



9. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,

b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,

c) értékpapír vagyonát névértéken,

d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 3. § (4) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve - tartja nyilván.


(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő azonosítása esetén – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell  meghatározni:

a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

- a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján

d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.


(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, illetve a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.


(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.


(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.


(6) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.


Eljárás a tulajdonos képviseletében



10. § (1) A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el.


(2) Az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a bizottság, illetve annak elnöke vagy a polgármester jár el.


(3) Az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, illetve vezetője jár el.


(4) A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.


(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) illetve megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.


(6) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.




Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése



11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak a Nvtv. 13. § -ában meghatározott módon lehet.


(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a Képviselő-testület határoz.


(3) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.




IV. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása




12. § (1) A forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 3. pontja határozza meg.


(2) A forgalomképtelen nemzeti vagyon

a) tulajdonjogát nem érintő hasznosítása - amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama a három hónapot nem haladja meg - a polgármester feladatkörébe tartozik.

b) a három hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogát nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.


(3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.


(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellenszolgáltatáshoz kötheti.


(5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a védett természeti területek használati jogának átadásához.


(6) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.


(7) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete illetve végrehajtás nem vezethető rá.




A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása



13. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 6. pontja határozza meg.


(2) A 2. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről,  megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.


(3) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.


(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.


(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.



14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat és intézményei szerződés alapján kezelhetik, mely szerződés megkötéséről a 16. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő  szervezetek - a jogszabályok és e rendelet alapján - a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.


(3) Az önkormányzat üzleti vagyonának felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.



Intézmények vagyonhasznosítása



15. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.


16. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.


(2) Az önkormányzati intézmény vezetője a pénzügyi bizottság előzetes hozzájárulásával dönt:

a) az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan időtartamú illetve az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról,

b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról kétmillió forint értékhatárig,


(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása az önkormányzat pályáztatási eljárásról szóló szabályzata szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával – kivéve az önkormányzati törvény szerinti „kijelölés” esetét -, vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.


17. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.


18. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és forgalomképessé történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.




Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása



19. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:

a) Az egymillió Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat

b) Az egymillió Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyakat a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthet. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit.

d) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető kérelme alapján a Képviselő-testület határozata által más intézménynek átadhatók, egyéb esetben az Úrhida  Község  Önkormányzata fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek, magánszemélynek a hivatalnál, illetve intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.


(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.


(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatásköre.



Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása,

a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai



20. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § szerint, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelői jogot létesíthet.


(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében


(3) Vagyonkezelésbe a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyon adható, kizárólag az önkormányzat feladatkörébe tartozó közfeladat ellátása érdekében. A képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten  tartalmazza.


21. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.


(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.


(3) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.


(4) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.


(5) Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelési szerződést köt.


(6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.


(7) A vagyonkezelő  szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban - más piaci szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.


(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.


(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

a) birtoklására,

b) használatára, hasznainak szedésére,

c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.


(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

a) biztosítására,

b) a közterhek viselésére,

c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,

d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok

ellátására.


22. § A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,

d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete – a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.

e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.

f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,

g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,

h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, illetve egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,

i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerző teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,

k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,

l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:

- határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

- a szerződés felmondásával,

- közös megegyezéssel,

- határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

- közös megegyezéssel,

- a vagyonkezelő  halálával,

- illetve jogutód nélküli megszűnésével,

- az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, illetve

- a gazdasági társaság, vagy a nonprofit gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével,

- a szerződésben, illetve a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.


m) felmondási idő:

- rendes felmondás esetén legalább 2 hónap,

- rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,


23. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyző a gazdálkodási előadón  keresztül felelős.


(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű  állapot helyreállítása.


(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása, és

b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.


(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.



V. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai



24. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

a) a képviselő-testület és bizottságai;

b) a polgármester;

c) az önkormányzat vagyonkezelő  szerve kezdeményezheti.



(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.


(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:

- ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot,

- ingatlan vagyon esetén a 5.000.000 Ft-ot,

b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;

d) bérleti időszak meghosszabbításakor;

e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;

f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;

g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;

h) telekhatár-rendezés esetén.

i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.



(4) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében (a versenyeztetés elhagyása mellett) eljárni a vagyonhasznosítás során.


(5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:

a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),

b) a szerződés céljának meghatározása,

c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),

d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,

e) szerződés időtartamának meghatározása

f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,

g) ingatlan csere céljára történő biztosítása,

h) a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.


(6) Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a pénzügyi bizottság véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.


(7) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbe adása, illetve más módon történő hasznosítása főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.


A versenytárgyalás szabályai


25. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.


(2) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen kerülhet sor zárkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


(3) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.


(4) A második fordulóban csak a kiíró által a kiírásban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az ajánlati feltételek, az eljárás és az elbírálás módja  változatlanok maradnak. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat vagy azok bármelyikét csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta.


(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.



26. § (1) A nyilvános versenytárgyalási felhívást legalább a helyben szokásos módon és Úrhida Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.


(2) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a lebonyolító megnevezését, székhelyét,

c) a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,

d) az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,

e) ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,

f) a versenytárgyalási ajánlatok beadásának helyét és idejét,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát,

h) a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,

i) a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,

j) ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást – akár indokolás nélkül is - eredménytelennek nyilváníthatja,

l) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést.


(3) A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő előkészítésére és benyújtására.


(4) Amennyiben részletes pályázati kiírás kibocsátása is indokolt, a részletes pályázati kiírásnak a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a)az eljárás részletes rendjét,

b)az ajánlatok elbírálásának módját, szempontjait, menetét, a döntésre jogosult megnevezését,

c)az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét,

d)a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot,

e)a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, ha ez szükséges,

f) ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetén

fa) ingatlan tulajdoni lap másolatot és helyszínrajzot (3 hónapnál nem régebbi),

fb) a terület övezeti besorolására vonatkozó igazolást,

fc) az érvényes rendezési terv (szabályozási terv) szerint a beépíthetőségre vagy a beépítés korlátozására vonatkozó szabályok ismertetését,

fd) a megtekinthetőség idejét, módját.

g) mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez


(5) A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.


27. § (1) Zártkörű pályázat írható ki, ha:

a)a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b)versenypolitikai ok alapján az indokolt,

c)az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,

d)a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,

e)tanácsadó kiválasztása céljából.


(2) A zártkörű pályázat tényét a helyben szokásos módon és  az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.


28. § Az önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.



Ajánlati biztosíték


29. § (1) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, amelyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.


(2) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.


(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.


(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés az ajánlattevőnek felróható, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.


(5) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.



Az ajánlat


30. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására,

b) a bruttó ajánlati árat,

c) amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot és a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,

d) a kiíró által kért egyéb nyilatkozatokat és adatokat.


(2) Az ajánlattevők az ajánlataikat zártan, három példányban (egy eredeti és  kettő másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen az adott ajánlatra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.


(3) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.


31. § (1) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.


(2) Az ajánlattevő az ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.


32. § Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, cégnevének, lakóhelyének, székhelyének és azoknak a tényeknek vagy információknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerültek.



33. § (1) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel időpontját.


(2) A beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Zártkörű a bontás, ha azon csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen. Nyilvános a bontás akkor, ha a kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.


(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

a) az ajánlattevő neve, cégneve,

b) az ajánlattevő lakóhelye, székhelye,

c) az ajánlati ár,

d) mindaz, amit a kiíró az ajánlati felhívásban a bontásnál ismertetésre kerülő adatként megjelölt.


34. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.


(2) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.


(3) Érvénytelennek kell nyilvánítani a versenytárgyalást, ha

a) egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot,

b) nem nyújtottak be ajánlatot, vagy a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.


35. § (1) A versenytárgyalás lebonyolítását a Közös Önkormányzati Hivatal jegyző  által kijelölt szervezeti egysége végzi.


(2) Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.


(3) Több azonos tartalmú ajánlat esetén kizárólag együttes versenytárgyalás tartható, amelyről az ajánlattevőket az ajánlati felhívásban tájékoztatni kell. Azonos tartalmú ajánlat esetén a  versenytárgyalás során az ajánlati ár 1 %-ának megfelelő licitlépcsőt kell alkalmazni.


(4) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és érintettek részére történő megküldése az (1) bekezdésben kijelölt szervezeti egység feladata.


(5) Az ajánlattevők a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.


36. § (1) A benyújtott ajánlatokat a képviselő-testület tagjaiból alkalmanként választott 4 tagú versenytárgyalási bizottság véleményezi, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.


(2) A Versenytárgyalási Bizottság elnöke Úrhida Község Önkormányzatának Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít. A Bizottság tagjai a képviselő-testület által delegált képviselők.


(3) A versenytárgyalás lebonyolításához  az elnök és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság elnöke vezeti.


(4) A Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat Közös Önkormányzati Hivatal látja el.


37. § (1) Az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.


(2) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.


(3) A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a képviselő-testület dönt.


(4) A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket írásban 5 munkanapon belül értesíti. kell.


38. § A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításban, illetve a bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója, illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.


39. § (1) A  versenytárgyalás eredményeként azzal az ajánlattevővel köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.


(2) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, kezelésbe adására vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.


(3) A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.


(4) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított 15 napon belül kell megkötni.


40. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett – szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.



(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha

a)a pályázati kiírás erre lehetőséget adott továbbá

b)a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá

c)a szerződésnek a kiíró által történő – az (1) bekezdésben foglalt okok miatti – felmondása vagy attól történő elállása esetén a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.



Az árverés szabályai


41. §  (1) Az önkormányzat rendeletében meghatározott, tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – az ingatlan – és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá – zárt ülésen – azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.

(2)A kiíró az árverés lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat.


Az árverés kiírása


42. § (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

a)az árverező személyét,

b)az árverés helyét és idejét,

c)az árverésre kerülő vagyontárgyat, kikiáltási árat, továbbá annak megjelölését, hogy a nyertes tulajdon- vagy bérleti jogot szerezhet,

d)tájékoztatást arról, hogy

da) az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve az adhat képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került, és győztessé nyilvánítása esetén az árverező kizárólag vele köti meg az adásvételi szerződést,

db)az árverésen az ajánlattevő az igazoló okiratok bemutatása után azonosító számot kap, és személye nem kap nyilvánosságot,

dc) a licitlépcső milyen mértékben emelkedik,

de) a szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre,

e)tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról,

f)tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat - amennyiben ez szükséges -hol és mikor lehet megtekinteni,

g)tájékoztatást arról, hogy az árverésre annak időpontját megelőző 8 napig hol lehet jelentkezni,

h)az árverési előleg összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét,

i)tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.


(2)A hirdetményt a helyben szokásos módon és az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve a kiíró döntése alapján egy országos napilapban kell közzétenni az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően.




Az árverésben való részvétel feltételei


43. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon s időben letétbe helyezte.


(2) Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.


(3)Az árverési vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a teljes vételárat 8 napon belül megfizetni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.


(4)Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.


(5)Az ajánlattevő az árverésen történő adategyeztetésnél bemutatja az árverés vezetőjének:

a)személyi igazolványát, és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,

b)az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását,

c)meghatalmazását, amennyiben az árverésen való részvételre meghatalmazott útján kerül sor.



Az árverés lebonyolításának szabályai


44. § Az árverést az önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vagy megbízottja vezeti.



45. § Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban magatartásával az árverés lebonyolítását nem zavarhatja.



46. § Az árverés vezetője

a)gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,

b)gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők elkülöníthetően foglaljanak helyet,

c)a jelenlevőket számba veszi,

d)tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,

e)az árverés megkezdésekor közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,

f)sorszám szerint mindenkor közli, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást,

g)dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről,

h)intézkedik a visszajáró árverési előleg visszafizetéséről,

i)intézkedik az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítéséről és megkötéséről,

j)az árverési jegyzőkönyvet 5 napon belül megküldi a kiírónak.



47. § Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.


48. § (1) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, az árverés vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitlépcsővel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső, legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.

(2)Ha a liciten megajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt a kiíró előzetes hozzájárulása szerint lehet csak lejjebb szállítani. Előzetes hozzájárulás hiányában az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3)Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot vagy szerzi meg a bérleti jogot (használat jogát) és léphet a dolog birtokába.


49. § (1)  Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

(2)Az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata. A szerződés aláírására a kiíró vagy annak képviselője jogosult.

(3)A kiíró képviselője a kiíró ismételt döntése nélkül akkor írhatja alá a szerződést, ha a nyertes ajánlattevő által megajánlott ár magasabb a kiíró által előzetesen meghatározott kikiáltási árnál (minimálárnál). Ez esetben is utólag tájékoztatja a kiírót a szerződés aláírásáról.


VI. Értelmező rendelkezések



50. §  E rendelet alkalmazásában:

1. Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása.

2.  Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.

3. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.

4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.

7. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

8. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.

9. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.

10. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.

11. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.

12. Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

13. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

14. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.

15. Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

16. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

17. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.

18. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.

19. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.

20. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.

21. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.

22. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

23. Ingó vagyon: minden olyan eszköz, amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.


VII. Záró rendelkezések



51. § (1) A rendelet 2016. április 15. napján lép hatályba.


(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Úrhida Község Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről  és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 6/2012. (IV.12.) önkormányzati rendelete.







Bognár József                                                                  dr. Boda Zsuzsanna

polgármester                                                                          jegyző 


1.melléklet a 4/2016. (IV.1.) önkormányzati rendelethez


Önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak


Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz.

Tel.ter.(m2)


Szennyvízvezeték

Névtelen utca

0

37

Névtelen utca

Névtelen utca

3211

45

Pirosalma utca

Pirosalma utca

3270

46

Névtelen utca

Névtelen utca

9716

74

Dózsa György utca

Táncsics Mihály utca

13640

113

Táncsics Mihály utca

Táncsics Mihály utca

2590

114

Táncsics utca

Táncsics Mihály utca

5334

125/ 3

Útszélesítés

Táncsics Mihály utca

124

130/8

Petőfi utca

Petőfi Sándor utca

92

140

Petőfi Sándor utca

Petőfi Sándor utca

1571

164

Hársfa utca

Hársfa utca

1469

179

Platánfa utca

Platánfa utca

544

190

Jókai utca

Jókai utca

907

207/ 6

Platánfa utca vége

Platánfa utca

717

208

Petőfi Sándor utca

Petőfi Sándor utca

6796

236

Petőfi Sándor utca

Petőfi Sándor utca

4907

256

Petőfi Sándor utca

Petőfi Sándor utca

3063

276

Harangvirág utca

Harangvirág utca

1243

320

Akácfa utca

Akácfa utca

469

329

Jókai Mór utca

Jókai Mór utca

2779

331

Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos utca

26890

335/1

Sportpálya

Kossuth Lajos utca 335/1

10927

336

Arany János utca

Arany János utca

4314

347

Zrínyi Miklós utca

Arany János utca

1329

353

Templom utca

Templom utca

2358

362

Nefelejcs utca

Nefelejcs utca

1170

381

Kőbányai utca

Kőbányai utca

4173

384

Emlékmű

Templom utca

0

393

Nefelejcs utca

Nefelejcs utca

1613

395/  3

Kőbányai utca széles

Kőbányai utca

310

398/ 4

Kőbányai utca széles

Kőbányai utca

321

409

Orgona utca

Orgona utca

3219

411-3

Újszőlők utca

Újszőlők utca

1485

415/6

Szüret utca

Szüret utca

3304

416

Ady Endre utca

Ady Endre utca

824

422

Szüret utca

Ady Endre utca

1097

639

Újszőlők utca

Újszőlők utca

1385

447/3

Névtelen utca

Névtelen utca

473

449/3

M jelű út

Névtelen út

609

454/3

Orgona utca szélesít

Orgona utca

477

456/1

Orgona utca szélesít

Orgona utca

579

456/2

Névtelen utca széles

Névtelen utca

624

457/3

Arany János utca

Arany János utca

627

457/4

Orgona utca szélesít

Orgona utca

415

465

Arany János utca

Arany János utca

7006

466

Arany János utca

Arany János utca

5198

479

Újszőlők utca

Újszőlők utca

2313

495/1

Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos utca

9408

510/3

Kertalja utca széles

Kertalja utca széles

74

524

Játszótér

Petőfi Sándor utca

4687

525

Emlékmű

Kossuth Lajos utca

518

526

Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos utca

3459

527

Kertalja utca

Kertalja utca

2509

602

Névtelen utca

Névtelen utca

919

613

Névtelen utca

Névtelen utca

2539

638

Rózsa utca

Névtelen utca

2700

644

Vízmű

Kossuth Lajos utca

1736

648

Kishegyi utca

Kishegyi utca

6309

653

Buszforduló

Dózsa György utca

270

3008

Névtelen utca

Névtelen utca

209

3014

Névtelen utca

Névtelen utca

902

3025/3

Névtelen utca

Szabadsághegy

388

3044

Névtelen utca

Névtelen utca

1197

3050

Névtelen utca

Névtelen utca

867

3056

Névtelen utca

Névtelen utca

878

3323

Névtelen utca

Névtelen utca

416

3333

Névtelen utca

Névtelen utca

166

3525

Névtelen utca

Névtelen utca

279

3703/2

Kishegyi utca

Kishegyi u.

18126

3703/3

Kishegyi utca

Kishegyi utca

1558

3704

Határ utca

Határ utca

3398

3706

Szegfű utca

Szegfű utca

3076

3707

Mandula utca

Mandula utca

6250

3708

Névtelen utca

Névtelen utca

1985

3709

Névtelen utca

Névtelen utca

373

3710

Határ utca

Határ utca

5390

3711

Névtelen utca

Névtelen utca

3117

3713

Gyöngyvirág utca

Gyöngyvirág utca

2539

02/6

Külterületi út

Külterület

2319

07/5

Külterületi út

Külterület

1807

07/36

Külterületi út

Külterület

1546

07/43

Külterületi út

Külterület

1550

07/52

Külterületi út

Külterület

4061

07/62

Külterületi út

Külterület

1873

07/64

Külterületi út

Külterület

1873

07/66

Külterületi út

Külterület

3337

07/72

Külterületi út

Külterület

3348

010

Külterületi út

Külterület

1548

0111/8

Vízmű

Külterület

455

536

 Temető tartalékterület

Névtelen utca

2081




2. melléklet a 4/2016. (IV.1.) önkormányzati rendelethez


Önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak


Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz.

Tel.ter.(m2)

351/1

Önkormányzat, műv.ház

Kossuth  u. 66.

1045

351/2

Óvoda

Templom u.

3743

               385

Általános Iskola

Kossuth Lajos utca

1152

160

Beépítetlen terület

Petőfi Sándor utca

6634

348

Egészségház

Kossuth Lajos u. 70

1286

348/2

Beépítetlen belterület

Zrínyi Miklós utca

1003

348/3

Beépítetlen belterület

Zrínyi Miklós utca

978

348/4

Beépítetlen belterület

Zrínyi Miklós utca

994

348/5

Beépítetlen belterület

Zrínyi Miklós utca

1027

348/6

Beépítetlen belterület

Zrínyi Miklós utca

1489

386/1

Civilház

Kossuth utca 62.

2063

399/1

Tájház

Kossuth u. 32.

3039

482

Régi kút

Újszőlők u. 482.

13





ÉRTÉKPAPÍROK



2316-2320

50.000,- Ft

2562-2563

20.000,- Ft

Kémény Zrt.


részvény

70.000,- Ft

0005991-0005994  40.000,- Ft

0003973-0003987

150.000,- Ft

VERTIKÁL Zrt.


részvény

190.000,- Ft

068747-068749

30.000,- Ft

067931-068030

1.000.000,- Ft

FEJÉRVÍZ Zrt.


részvény

1.030.000,- Ft


0.2609 %

Fejér Megyei Önkormányzatok Temetkezési Kft.


részvény

139.253,- Ft


3. melléklet a 4/2016. (IV.1.) önkormányzati rendelethez



Önkormányzat üzleti vagyona



Helyrajzi szám

Megnevezés

Utca+hsz.

Tel.ter.(m2)

450/1

Beépítetlen terület

Újszőlők utca

1381

450/2

Beépítetlen terület

Újszőlők utca

1283





ÉRTÉKPAPÍROK




B-00126

1 db

Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Zrt



Elsőbbségi részvény



1.000,- Ft

A-07351-07372

22 db

Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Zrt


törzsrészvény



22.000,- Ft


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!