2126/1999. (V. 31.) Korm. határozat¹

A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 1999. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERVE

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ

1.    AZ 1999. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERV TARTALMA, SZERKEZETE ÉS PRIORITÁSAI
2.    AZ 1999. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLKITŰZÉSEI ÉS AZ EZEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁ-    SOK ÉS INTÉZKEDÉSEK
2.1.    A célkitűzéseket és intézkedéseket összehangoló táblázat szerkezetének magyarázata
2.2.    Az 1. számú táblázat alapján levonható általános következtetések
3.    AZ INTÉZKEDÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK KERETE
3.1.    Az 1999. évi Intézkedési Terv táblázatainak szerkezete
3.2.    A programok, intézkedések főbb vonásai
3.3.    Beavatkozások, programok megvalósítása szektoronkénti bontásban
3.4.    Szabályozási feladatok
3.5.    Kutatás, műszaki fejlesztés (K+F)
3.6.    Az információs rendszer fejlesztése
3.7.    Oktatás, nevelés, tájékoztatás
4.    AZ INTÉZKEDÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁSA A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEKRE ÉS     AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS FELADATAIRA

BEVEZETŐ

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben előírtak alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX. 26.) OGY határozatban elfogadta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (a továbbiakban: Program, illetve NKP). A fenti határozatban foglaltak alapján és tekintettel a Kormány 2398/1997. (XII. 8.) Korm. határozatának 13. pontjára, valamint a Program 1998. évi Intézkedési Tervében [2031/1998. (II. 13.) Korm. hat.] foglaltakra a Kormány elkészítette a Program 1999-re vonatkozó Intézkedési Tervét.

Az 1999. évi Intézkedési Terv kidolgozása során már támaszkodni lehetett az NKP eddig eltelt időszakának eredményeire, az ebből származó információkra. Figyelembe lehetett és kellett venni azokat a tapasztalatokat, amelyek az előző évre vonatkozó terv kidolgozásából származtak. Az 1999. évi Intézkedési Terv a szakmai igények oldaláról megalapozottan és az Európai Unióhoz történő csatlakozás megkezdésének időközben napirendre került kiemelt feladatait figyelembe véve készült.

Az elmúlt időszak elemzései alapján egyértelművé vált, hogy az 1999. évi Intézkedési Tervben meg kell jelenniük olyan új beavatkozásoknak, feladatoknak is, amelyeket a Program megvalósítása indokol. 1999-ben egyúttal hatással kell lennie az NKP-nak a meglévő programok éves teljesítésére is, mivel már néhány korábban megkezdett programban az eredeti tervekhez képest elmaradás van (pl. Erdőtelepítési Program stb.). Enélkül az NKP céljainak megvalósulása nem biztosítható. Ugyanakkor a szükséges intézkedések pénzügyi igényeinek költségvetési megjelenítése esetén elvégezhetők az NKP teljesítésében történt elmaradások korrekciói is, és így elkerülhető, hogy a feladatok aránytalanul nagy része a Program befejező időszakának éveire essen. Ennek érdekében egyrészt feltétlenül folytatni kell az előző években megkezdett programokat, másrészt új, a célok maradéktalan megvalósítását elősegítő programok indítása is szükséges.

1.
AZ 1999. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERV TARTALMA, SZERKEZETE ÉS PRIORITÁSAI

Az 1999. évi Intézkedési Terv két fő elemet tartalmaz táblázatos formába foglalva. A terv célkitűzései és az ezek eléréséhez szükséges programok, intézkedések kerülnek bemutatásra „Az 1999-es Intézkedési Terv célkitűzései és az ezek elérését szolgáló beavatkozások és intézkedések” című 2. fejezetben. A beavatkozások részletes elemzését tartalmazza „Az Intézkedési Terv végrehajtásának kerete” című 3. fejezet.

Az 1999. évi terv tartalma és felépítése hasonló az 1998. évihez, azonban bizonyos mértékben eltér attól. Egyrészt először kerülnek az Intézkedési Tervben bemutatásra a Programból lebontott adott évi (1999-es) célkitűzések és tervezett intézkedések. Másrészt az 1999. évi intézkedések mellett megfogalmazásra kerültek az NKP egész hátralévő idejére (1999—2002) vonatkozó intézkedések és tervezett összesített költségek. Ezt követi a Terv célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló programok és intézkedések az előírtaknak megfelelő részletezése, amely a felsorolt eszközök mindegyikére megadja a felelős államigazgatási szervezeteket, a finanszírozási igényeket és forrásokat.

Az 1999. évi Intézkedési Terv prioritásait az NKP-ban megfogalmazottakon túl jelentős mértékben befolyásolta az 1998-ban felgyorsult Európai Uniós csatlakozási folyamat, illetve az abból származó feladatok végrehajtása, valamint EU-val történő jogharmonizáció átvilágításának megkezdése. Az 1999. évi Intézkedési Terv tervezett ráfordításainak számbavétele esetén látható, hogy az országvéleményben kiemelt területeken (szennyvíztisztítás, levegőtisztaság-védelem és hulladékgazdálkodás) mutatkoznak a legnagyobb anyagi erőfeszítések, ugyanakkor nagyságrendjüket tekintve jelentősen kisebb összeggel, de teret kapnak a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése, illetve fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül szükséges ágazati és a környezeti tudat fejlesztését elősegítő intézkedések, amelyeknek hosszú távon meghatározó jelentősége lesz a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásában.

Ahogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, úgy a jelen Intézkedési Tervnek is fontos célja a nemzetközi kötelezettségek teljesítése és észrevehető előrelépés biztosítása az EU és az OECD környezetvédelmi követelményeinek való megfelelés tekintetében. Ez a törekvés megjelenik olyan konkrét programokban, mint például Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja, amely segítségével 2010-ig el kívánjuk érni az EU azon, a tagországokra vonatkozó irányelvének teljesítését, amely 2005 végéig előírja a 2000-nél nagyobb lakosegyenértékű településeken a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldását. Az Intézkedési Terv egyik legnagyobb ráfordítása ezt a célt szolgálja. A konkrét beavatkozások, programok mellett a szabályozási rendszer fejlesztése az a terület, ahol e kötelezettségek teljesítése meghatározó jellegű.

2.
AZ 1999. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLKITŰZÉSEI ÉS AZ EZEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK
ÉS INTÉZKEDÉSEK

Jelen fejezet tartalmazza az Intézkedési Terv célkitűzéseit és az ezek eléréséhez szükséges intézkedéseket. Itt kerülnek bemutatásra az NKP-ban megadott környezeti problémákra vonatkozó 1999. évi célkitűzések és az Intézkedési Tervben ezek megoldását szolgáló intézkedések. Az elemzés a környezeti elemek rendszerén alapuló megközelítésben készült, táblázatos formában (1. számú táblázat).

2.1. A célkitűzéseket és intézkedéseket összehangoló táblázat szerkezetének magyarázata

A fejezet az Intézkedési Terv célkitűzéseinek meghatározásából indul ki. A célkitűzések az adott évre vonatkoznak, természetesen az NKP eredeti céljai alapján kialakítva. A célkitűzésekhez egyenként lettek hozzárendelve azok az intézkedések, amelyek az elérésüket hivatottak biztosítani. A fejezet célja a célkitűzések és megvalósítási eszközök összhangjának bemutatása. A célok és intézkedések nagy száma miatt a bemutatás táblázatos formában történik. A táblázat oszlopai a következők:

1. oszlop: azokat az NKP-ban megadott környezeti problémákat tartalmazza, amelyek a következő oszlopban megadott cél kialakításának okai. Miután a táblázat az Intézkedési Terv célkitűzéseinek felsorolására épül, az itt leírt a környezeti problémák voltak azok, amelyek miatt az adott sorban lévő célkitűzés megjelent a Nemzeti Környezetvédelmi Programban.

2. oszlop: az 1999-es Intézkedési Terv célkitűzései, amelyek azok az NKP-ban megadott célok, amelyek az 1999. évben megvalósításra kerülnek, vagy annak elérésére intézkedések készültek.

3. oszlop: az adott célkitűzés érdekében 1999-re tervezett programokat, beavatkozásokat tartalmazza. A felsorolásban az egyes programok olyan kódokkal szerepelnek, amelyek az Intézkedési Terv megvalósításával foglalkozó fejezetben is szerepelnek, így a beazonosításuk viszonylag egyszerű (EN = energetika, IP = ipar, KÖZ = közlekedés, MG = mezőgazdaság, SZO = szolgáltatás, KV = környezetvédelem, TV = természetvédelem). Vannak olyan célkitűzések, amelyek eléréséhez a felsorolt eszközök nem elégségesek, ezeket a Nemzeti Környezetvédelmi Program első két évének felülvizsgálata kapcsán szükséges lesz áttekinteni, és a számbavételt követően a Programban kijelölt célok elérése érdekében az intézkedéscsomagot néhány újabb elemmel kiegészíteni.

2.2. Az 1. számú táblázat alapján levonható általános következtetések

A környezeti elemek és rendszerek adta keresztmetszetből kiindulva az alábbi következtetések vonhatók le:

— A legnagyobb számú programmal a természetvédelem, a levegőtisztaság-védelem és a vízvédelem területén lehet találkozni. A tervekhez tartozó ráfordításokat illetően azonban a vízvédelemhez és a levegőminőséghez kapcsolódó programok lényegesen magasabb költségigényűek. Ha a tervezett intézkedések realizálódnak, az NKP céljainak teljesítése is elérhetővé válhat. Az Intézkedési Tervben szereplő programok közül súlyában és jelentőségében is kiemelkedik Magyarország szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási programja. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések környezeti szempontból igen fontos területet érintenek, és az EU csatlakozás környezetvédelmi kritériumai között is kiemelt helyet foglal el ez a terület. A felszíni és felszín alatti vizek tekintetében a térbeli és időbeli egyenlőtlenségek kiküszöbölése tűnik kevésbé megoldottnak.

— A termőföld termőképességének védelmét illetően több, a mezőgazdaságot érintő program létével lehet számolni. Ezek megvalósítási valószínűsége azonban kisebb az előző pontba tartozókénál és 1999-ben csak a programok kezdeti lépései vehetők számításba, amelyek nem biztos, hogy ellensúlyozni tudják az ellentétes tendenciákat. A barlangokra, geológiai értékekre vonatkozó védelmi intézkedések természetesen a földet, mint környezeti elemet is érintik.

— A megelőző intézkedések mellett nagyon fontos feladat az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosítások feltárása és a szennyezett területek kármentesítésének sürgősségi sorrend szerinti végrehajtása. Ezen problémák megoldását szolgálja a kiterjedt intézkedési csomagot magában foglaló és a széles körű tárcaközi együttműködésben folyó Országos Környezeti Kármentesítési Program. A múlt század vége óta a földtani közegben, illetőleg a felszín alatti vizekben akkumulálódott környezetszennyeződések, károsodások csökkentése alapvető társadalmi és gazdasági érdek.

— A hulladékgazdálkodási szakterület bizonyos céljainak elérésére rendelkezésre állnak programok, de a választék szűknek tűnik a feladatokhoz képest. A hulladékhasznosítás és a folyékony települési hulladékok esetében hiányok vannak. A hulladékok hasznosításának kérdése az a terület, amit mindenki fontosnak tart, de a gyakorlatban elégtelenek az eredmények és erőtlenek a próbálkozások. Egyelőre tudomásul kell venni, hogy a jelenleg Magyarországon működő piaci körülmények között a műszakilag lehetséges megoldások általában gazdaságilag nem életképesek.

— A természetvédelemé a legrészletezettebb célrendszer és a legátfogóbb eszköztár. A fő kérdés itt is a megvalósíthatóság. A tervezett programok megvalósítására feltétlenül szükség van, annak ellenére, hogy ez a terület van leginkább kitéve a tervezett költségvetési források adta kényszereknek. A természetvédelem erősítése azért is szükséges, mert jelenleg az ökológiai gazdagság az egyike azon kevés komparatív előnynek, amellyel az ország a fejlett EU tagországokkal összehasonlítva rendelkezik.

— Az emberi egészség védelmét közvetlenül érintő célok közé olyanok is bekerültek, mint a levegőtisztaság-védelemnél is figyelembe vett települési elkerülő utak programja, miután ez nem csupán a levegőminőségen keresztül, de a zaj- és stresszhelyzetek javulásával is hat az emberre. Problémát jelent, hogy a környezeti kockázatokkal szembeni védelemre, és ezen belül az esetleges környezeti katasztrófák kezelésére vonatkozó célkitűzés teljesítése nem biztosított. A környezetbiztonság nem csak az ország lakosságának és környezeti értékeinek védelme szempontjából fontos, hanem az EU csatlakozás egyik lényeges környezetvédelmi összetevője is.

— Az olyan települési környezetvédelmi célok teljesítése esetében (mint például a károsodott, tönkrement település-részek rendbehozatalára vonatkozó cél stb.), amelyek finanszírozásában az önkormányzati és a lakossági források döntőek, a teljesítés eleve bizonytalanabb. A szolgáltatásoknál és a környezetvédelemnél olyan, a települési infrastruktúrát érintő programok is megjelentek, mint a települési szilárd hulladék ártalmatlanítása vagy a csatornázás fejlesztése. Az itt szereplő műemlékvédelem szintén több programmal rendelkezik, kérdés, hogy a rendelkezésre álló források elegendőek-e a programok céljainak teljesítéséhez.

— A tájvédelem 1999-ben nem jelenik meg fontosságának megfelelően. A felsorolt intézkedések tartalmazzák az egyes felméréseket, kataszterek készítését és jogszabályok érvényesítését, de feltétlenül szükségesek a konkrét tájvédelmi beavatkozások is. A fenti fontos igényen túl vannak azért olyan programok, amelyek fő céljuk mellett tájvédelmi szempontból is kedvező hatásúak.

A fentiek alapján az 1999. évi Intézkedési Tervben foglaltak a környezetvédelmi feladatok minimumát képezik. Emellett szükség van arra, hogy 1999-ben átfogó értékelés készüljön az NKP-ban foglalt célkitűzések megvalósításáról és ennek alapján a hátralévő időszak feladatainak újragondolásáról, a végrehajtás ütemezésének, illetve fontossági sorrendjének kijelöléséről.

1. számú táblázat

AZ 1999. ÉVI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLKITŰZÉSEI
ÉS EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK

3.
AZ INTÉZKEDÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK KERETE

Ez a fejezet részletezi — az előző fejezetben bemutatott — a végrehajtás érdekében szükséges programokat beavatkozásokat amelyek elemzése a lehetőségekhez mérten a programoknak intézkedései szerinti bontásában azok finanszírozása ütemezése és felelőse bemutatásával történik. A programok és intézkedések az NKP-ban kiemelt ágazatok szerinti bontásban (energetika ipar mezőgazdaság közlekedés szolgáltatás) táblázatos formában kerülnek ismertetésre. A Terv az integrált a különböző ágazatok együttműködését igénylő intézkedések megvalósítását kiemelten kezeli (környezetvédelem természet- és tájvédelem bontásban).
Az ágazatok közül a környezetvédelem helyzete speciális miután a fogalom egyszerre jelent egy minden ágazatot érintő tevékenységet és az Intézkedési Terv szempontjából önálló ágazatot amelynek saját programjai és intézkedései vannak.

3.1. Az 1999. évi Intézkedési Terv táblázatainak szerkezete

Az Intézkedési Terv gerincét az NKP programjaihoz kapcsolódó 1999. évre tervezett intézkedések listája adja. A tervezett programok intézkedések megvalósítását szolgáló kereteket a 2. számú táblázat foglalja össze.

A 2. számú táblázat (a—j) a következő információkat tartalmazza:

Az 1. oszlop az elfogadott NKP-ban szereplő célokhoz kapcsolódó programok szerepelnek. Ezek egy része az 1998. évi Intézkedési Tervben is szerepelt míg néhány program indítása csak 1999-ben kezdődik.

A táblázatok 2. és 3. oszlopa az egyes programok hazai jogszabályi környezetét és az EU csatlakozási feladatokhoz történő kapcsolódását kívánja megadni. A kapcsolódó jogszabályok alatt azokat a szabályozásokat értjük melyek végrehajtását az adott program intézkedés szolgálja. Tehát főleg azokról a jogszabályokról van szó amelyek az adott programhoz egyértelműen kapcsolhatók. A 4. oszlopban nem szerepel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény amely majd mindegyik programhoz kapcsolható.

A 4. oszlopban jelenik meg az adott programban felelős szerv(ek) neve több érintett esetén kiemelve az első helyen felelős szervezetet. Egyes programok esetében a felelősök listája a programon belül intézkedésenként változhat. Az oszlop bizonyos programoknál a végrehajtásban kiemelt szerepet játszó intézményeket vállalatokat illetve a céltámogatásokat pályázati és saját forrásokat felelősként felhasználó önkormányzatokat is megjelöli.

A 5. és 6. oszlop adja meg az egyes programokhoz tartozó konkrét intézkedések listáját. Az 5. oszlop az egyes programoknak az NKP még hátralevő időtartamára (1999—2002) vonatkozó intézkedéseit tartalmazza amely tartalmazza jelen esetben az 1999. évet is. A 6. oszlopban szereplő az 1999. évre tervezett intézkedések feladatok meghatározása az IT egyik legfontosabb eleme. Tekintettel arra hogy ez az oszlop adja az IT gerincét nagyon fontos az ebben foglaltak megvalósítása a terv sikere szempontjából.

A 7. oszlop egy adott intézkedés az NKP hátralévő teljes időszakára eső tervezett összes költségét adja meg (beleértve az 1999. évi költségeket is). Abban az esetben ha a tervezett összeg intézkedésenként nem adható meg ott csak a program teljes tervezett kiadása szerepel.

A 8. oszlop tartalmazza az 1999-es központi költségvetési források megnevezését konkrét összegét. A pénzügyi források megadása ideális esetben intézkedésenként történik.

A 9. oszlopban egyéb források találhatók tájékoztató jelleggel ahol lehet tételesen szerepeltetve (önkormányzati lakossági gazdálkodói pénzek). Az oszlop jelentősége hogy az NKP egyik stratégiai alapelve a partneri viszony kialakítása a megvalósítás során a különböző szereplőkkel. A cél az hogy a „szubszidiaritás” elvét követve az Intézkedési Terv programjainak végrehajtásában egyre nagyobb szerep juthasson az önkormányzatoknak és társulásaiknak az önkéntes állampolgári csoportoknak és a lakosságnak javítva a gazdálkodók részvételi lehetőségeit a környezetvédelemben oly módon hogy az érintettek számára az gazdasági haszonnal járjon.

7—9. oszlopban az összegek millió forintban (M Ft) vannak megadva. A finanszírozási forrásoknál a felelős szervnél (4. oszlop) vastagon szedett felelős viseli a költségeket amennyiben nem azt külön jelöljük.

Az NKP által kiemelt ágazatok szerinti bontásban bemutatott programok és intézkedések táblázataiban (energetika ipar mezőgazdaság közlekedés szolgáltatás) valamint az integrált különböző ágazatok együttműködését igénylő programokat és intézkedéseket tartalmazó táblázatok közül a környezetvédelem c. táblázatban található 10. oszlopban az egyes programok és intézkedések csoportonkénti besorolása szerepel a környezetvédelminek tekinthető ráfordítások becsléséhez. Ennek célja hogy meghatározható legyen az Intézkedési Terv finanszírozási igénye tehát az az összeg amit az ország az NKP végrehajtására költeni kíván. Figyelembe kell venni azt a tényt hogy az intézkedési tervben felsorolt programok függetlenül attól hogy eredeti céljuk teljes mértékben környezetvédelmi volt-e vagy sem elősegítik az NKP céljainak realizálását. Abban az esetben ha csak a kizárólag környezetvédelmi célokat szolgáló programok maradnának a tervben akkor két szempontból is ellentmondásba kerülne az IT a Nemzeti Program stratégiai alapelveivel. Egyrészt a megelőzés elve válna érvényesíthetetlenné azzal hogy a tervben jórészt csak az utólagos megoldások maradnának másrészt pontosan azok a kettős — gazdasági és környezetvédelmi — hasznú megoldások kerülnének ki a tervből amelyekre az NKP elsősorban építeni kívánt. Ezért szükség van az egyes programok intézkedések környezetvédelmi tartalmának becslésére. Az integrált különböző ágazatok együttműködését igénylő programokat és intézkedéseket tartalmazó természet- és tájvédelem c. táblázatban valamint a programok és intézkedések megvalósítását szolgáló kutatás-fejlesztési oktatás-nevelési és az informatikai háttér fejlesztését szolgáló programok táblázataiban a 10. oszlop nem szerepel mivel az ott szereplő programok teljes mértékben környezetvédelmi célokat szolgálnak.

1. csoport = 100%. A program intézkedés az NKP-ban megfogalmazott környezetvédelmi célból vagy célokból valósul meg illetve környezetvédelmi kötelezettségek célok hiányában szükségtelen volna fel sem merülne. (Például: Az olajiparnak a gázolaj kén- és a benzin ólomtartalmát csökkentő programja Ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram.)

2. csoport = 75%. A program intézkedés elsődleges célja környezetvédelmi de végrehajtása előnyös más ágazat a közegészségügy vagy a területfejlesztés számára is. Ezek az előnyök indokolják az érintettek részvételét a program finanszírozásában is. (Például: Agrárkörnyezeti program Nehézfűtőolaj feldolgozására vonatkozó projekt.)

3. csoport = 50%. A program intézkedés többcélú amelyek között jelentős szerepe van a környezetvédelmi céloknak is. Ez a környezetvédelmi cél meghatározza a program tartalmát az alkalmazott technológiát vagy más lényeges program alakító tényezőt és a program az NKP céljainak teljesítése tekintetében számottevő eredménnyel jár. (Például: Településeket elkerülő utak építése Energiatakarékossági cselekvési program Kombinált fuvarozási módok elterjesztése Duna-Tisza közi homokhátság vízvisszatartását és vízpótlását célzó program.)

4. csoport = 25%. A program intézkedés fő céljai között a környezetvédelem nem szerepel ugyanakkor a megvalósítás lényeges környezetvédelmi előnyökkel jár az NKP céljainak teljesítése tekintetében. (Például: Erdőtelepítési program.)

5. csoport = 10%. A program intézkedés nem környezetvédelmi célú de járulékos hatása vagy hatásai az NKP valamelyik céljának teljesítése tekintetében számottevő eredménnyel járnak miközben e hatások elérése érinti a program intézkedés költségeit is. (Például: Magyar erőműrendszer fejlesztési program Kikötőfejlesztés vízi szállítás A vasúti fővonalak fejlesztése VOLÁN rekonstrukció Földgázellátási program. E programok esetében is úgy jártunk el mint más KAC által támogatott intézkedés esetében hogy a KAC alapú forrásokat 100%-on vettük számításba és a program további költségeinek vettük a 10%-os hányadát.)

A számításnál a fő cél a várható környezetvédelmi ráfordítások becslésének pontosítása és az összegezhetőség biztosítása. A százalékos besorolásokból látszik hogy az egyes csoportok a programok intézkedések céljainak környezetvédelmi vonatkozásait és a finanszírozás megoszthatóságát tükrözik illetve a környezetileg „hozzáadott érték” becslését segítik elő. Az hogy egy program intézkedés megvalósítása eredményeket jelent az NKP számára nem befolyásolja sem a költségvetési sem a statisztikai besorolását és fordítva az említett besorolások az NKP tartalma szempontjából érdektelenek. A számítás eredménye csak az NKP szempontjából értelmezhető és értékelhető.

A 3/a. számú táblázat bemutatja az NKP 1999. évi Intézkedési Terv teljes és környezetvédelminek tekinthető forrásainak ágazati megoszlását míg a 3/b. számú táblázat a fejezetek központi költségvetésből tervezett ráfordításokat mutatja be.

3.2. A programok intézkedések főbb vonásai

Az 1999. évi Intézkedési Terv összefoglalja mindazokat a jelenleg ismert programokat és intézkedéseket amelyek a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják. Az NKP egyik legfontosabb prioritása volt a megelőzés elvének érvényesítése. Az 1999-es Intézkedési Tervben még nem a megelőzést szolgáló intézkedések teszik ki a beavatkozások nagyobbik részét. A megelőzést szolgáló intézkedések a legtöbb esetben közvetlenül nem környezetvédelmi célúak hanem inkább a környezeti hatású tevékenységek technológiák termékek korszerűsítésére irányulnak. Ezeknek a programoknak az elsődleges célja lehet pl. a közlekedés fejlesztése de egyben jelentős környezetvédelmi problémák megoldását is elősegítik. Ez utóbbiak közé tartoznak pl. az erőműfejlesztési programok a közlekedésfejlesztési programok amelyek csak részben tekinthetők környezetvédelmi célúnak. A környezetvédelmi ráfordítások számítása esetében is figyelembe kell venni a közvetett és közvetlen költségek megkülönböztetését.

A megelőző intézkedések mellett nagyon fontos feladat az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosítások feltárása és a szennyezett területek kármentesítésének sürgősségi sorrend szerinti végrehajtása. Ezen problémák megoldását szolgálja a kiterjedt intézkedési csomagot magában foglaló és a széles tárcaközi együttműködésben folytatott Országos Környezeti Kármentesítési Program. A környezetvédelmi követelmények teljesítésének elmaradása miatt bekövetkezett károsodások csökkentése alapvető társadalmi és gazdasági érdek.

Az erőművi fejlesztések az energiahordozók szennyezőanyag-tartalmának csökkentése a legnagyobb légszennyezőforrások kibocsátásának csökkentését is jelentik. Az ezzel kapcsolatos programok közül az erőművi rekonstrukciós program nem elsősorban környezetvédelmi céllal valósul meg de jelentős környezeti hatása is van.

A közlekedés okozta környezetkárosítások elsősorban a levegőtisztaság védelme terén több program megvalósítását is indokolják. Az úthálózat fejlesztésének bizonyos elemei ugyanúgy szolgálhatnak környezetvédelmi célokat is mint ahogy a gépjárműállomány korszerűsítése. Az emberi egészség megőrzése szempontjából elsősorban a fő közlekedési útvonalak mentén igen fontos a települési elkerülő utak megépítése amelyek a közlekedésfejlesztés mellett jelentős környezetvédelmi célokat is szolgálhatnak. Ilyen elkerülő utak megvalósítását is magában foglalja az 1999. évi Intézkedési Terv (pl. Abony Debrecen Gyula Orosháza Pécs Salgótarján Székesfehérvár Szombathely Törökszentmiklós Zalaegerszeg stb. térségekben).

Az Intézkedési Tervben szereplő programok közül súlyában és jelentőségében is kiemelkedik Magyarország szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási programja. A program és a hozzá kapcsolódó intézkedések környezeti szempontból igen fontos területet érintenek. Az EU csatlakozás környezetvédelmi kritériumai között is kiemelt helyet foglal el ez a terület amelyben jelentős az elmaradásunk a követelményekhez képest. A program megvalósítása egyben a csatlakozási követelmények teljesítéséhez is hozzájárul.

3.3. Beavatkozások programok megvalósítása szektoronkénti bontásban

Összefoglalás

Ágazati keresztmetszetben vizsgálva a programokat az alábbi általános következtetések vonhatók le:

— Az energetikai szektor programjai elsősorban a levegőtisztaság-védelmet szolgálják. Ezek a programok mint pl. a „Nehézfűtőolaj feldolgozására vonatkozó projekt” céljaikban meglehetősen koncentráltak és nagyon költségigényesek. A programok elsősorban a kibocsátások csökkentését tűzik ki célul amely nem csupán az ország környezetállapota szempontjából fontos hanem az aláírt nemzetközi szerződések betartását is szolgálják. A beavatkozások egy része nem közvetlenül környezetvédelmi célú hanem az erőművi technológiák fejlesztésén keresztül kívánja elérni a kisebb kibocsátásokat.

— Az ipari programok elsősorban a termelési hulladékelhelyezés és -hasznosítás témakörére koncentrálnak. Az ipar egészét tekintve a tervezett beavatkozások az ipar környezeti hatásaihoz képest még nem kielégítőek és a felsorolt programok finanszírozása is gyakran bizonytalan.

— A mezőgazdasági programok elsődlegesen a földvédelmet szolgálják de hatással vannak az élővilág a víz és más környezeti elem megóvására is. Az Intézkedési Tervben felsorolt programok megvalósításával az ágazatközi közös érdekérvényesítés erősödhet. Egy környezetbarát technológiákat alkalmazó a hazai specialitásokat jól kihasználó mezőgazdasági gyakorlat mind az NKP céljainak teljesítése mind a mezőgazdaság külpiaci helyzetének javítása szempontjából fontos.

— A közlekedési szektor jelentős programokkal járul hozzá a Terv sikeres megvalósításához. Ezek elsősorban a levegőtisztaság-védelem és az emberi egészség védelme szempontjából fontosak. A programok egy része a tömegközlekedés fejlesztését szolgálja részben a műszaki felszereltség javításával részben konkrét fejlesztési célokkal. Szintén fontosak azok a környezetkímélő szállítási módokat fejlesztő programok (pl. a kikötőfejlesztés és víziszállítás) amelyek a közúti szállítás arányának növekedését hivatottak csökkenteni megállítani. E programok egy része természetesen csak közvetetten környezetvédelmi célú de a korszerűtlen közlekedési eszközök lecserélésének felgyorsítása egyebek között a kibocsátások csökkenésével is jár. E szektor programjainak ráfordítási igénye általában magas.

— A szolgáltatások feladatai közül kiemelt szerepe van a szennyvíz és a települési folyékony hulladék probléma megoldásának. Miután ebből a szempontból az EU igények kielégítése előtérbe került valószínűsíthető a jelentős javulás elérése ami azért is fontos mert ez az infrastrukturális szakterület ahol legnagyobb a lemaradásunk.

— A környezetvédelem mint önálló programokkal rendelkező ágazat minden környezeti elemet és rendszert érintő programokkal rendelkezik. A programok jó része közvetlenül gyakorol hatást a környezet állapotára. Továbbá itt jelennek meg a műemlékvédelem programjai éppúgy mint a zajhatások csökkentését szolgáló intézkedések.

— A természetvédelem feladata egyértelmű így programjai is közvetlenül a természeti értékek ezen belül különösen a biológiai sokféleség védelmét szolgálják. A fő cél a védett területek országos hálózatának létrehozása és megfelelő színvonalú működtetése. Emellett más a területhasználatokat is érintő és védelmet biztosító hálózatok kialakítása is megindul mint a Nemzeti Ökológiai Hálózat vagy az Érzékeny Természeti Területek rendszere.

T á b l á k

2. számú táblázat:
— 2/a. táblázat: ENERGETIKA
— 2/b. táblázat: IPAR
— 2/c. táblázat: MEZŐGAZDASÁG    ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS
— 2/d. táblázat: KÖZLEKEDÉS
— 2/e. táblázat: SZOLGÁLTATÁS
— 2/f. táblázat: KÖRNYEZETVÉDELEM
— 2/g. táblázat: TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM
3. számú táblázat:
— 3/a. táblázat: Az NKP 1999. évi Intézkedési Tervének teljes és környezetvédelmi forrásai ágazatonként
— 3/b. táblázat: Az Intézkedési Tervben megjelölt feladatok ráfordításai fejezetenként a központi költségvetésből

R ö v i d í t é s j e g y z é k

ÁNTSZ:

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

ÁPV Rt.:

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság

BAT:

(Best Available Technology) Elérhető Legjobb Technológia

BILK:

Budapesti Intermodális Logisztikai Központ

BM:

Belügyminisztérium

EH:

Az FVM Erdészeti Hivatala

EüM:

Egészségügyi Minisztérium

FVM:

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

GFC:

Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat

GM:

Gazdasági Minisztérium

HM:

Honvédelmi Minisztérium

KHVM:

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

KAC:

Környezetvédelmi Alap Célfeladatok

KÖVET:

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET-INEM HUNGÁRIA)

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal

KöM:

Környezetvédelmi Minisztérium

KVI:

Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság

LSZK:

Logisztikai Szolgáltató Központ

MBH:

Magyar Bányászati Hivatal

MeH:

Miniszterelnöki Hivatal

MEH:

Magyar Energia Hivatal

NKÖM:

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

MTA:

Magyar Tudományos Akadémia

MVA:

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

NEKAP:

Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram

OAH:

Országos Atomenergia Hivatal

OKK:

Országos Közforgalmú Kikötő

OM:

Oktatási Minisztérium

OMFB:

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

OMSZ:

Országos Meteorológiai Szolgálat

OMvH:

Országos Műemlékvédelmi Hivatal

ÖSZT:

Önkormányzati Szövetségek Tanácsa

PM:

Pénzügyminisztérium

Ro-Ro:

(Roll-on Roll-off) kombinált közúti-vízi fuvarozás

SzCsM:

Szociális és Családügyi Minisztérium

TFC:

Területfejlesztési Célelőirányzat

TIR:

Természetvédelmi Információs Rendszer

TvH:

KöM Természetvédelmi Hivatal

VAC:

Vízügyi Alap Célfeladatok

VOC:

(Volatile Organic Compounds) illékony szerves vegyületek