2005. évi CVII. törvény
a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről1
2005.10.16.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), és a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2005. április 25-én, Luxemburgban aláírt szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2. §2 (1) Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
(2) A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövegét e törvény melléklete tartalmazza.
3. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a szerinti melléklet a Szerződés 4. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén, az abban a cikkben meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Szerződés, illetve e törvény 2. §-a szerinti melléklet hatálybalépésének naptári napját – a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintettel – a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.3
Melléklet a 2005. évi CVII. törvényhez
ДОГОВОР ЗА ПРИСЪЕДИНЯВАНЕ
КЪМ ЕВРОПЕЙСКИЯ СЪЮЗ 2005 г.
TRATADO RELATIVO A LA ADHESIÓN
AF DEN EUROPÆISKE UNION 2005
VERTRAG ÜBER DEN BEITRITT
ZUR EUROPÄISCHEN UNION 2005
2005. AASTA EUROOPA LIIDUGA
ΣΤΗΝ ΕΥΡΩΠΑΪΚΗ ΕΝΩΣΗ 2005
TO THE EUROPEAN UNION 2005
TRAITE RELATIF A L'ADHESION
A L'UNION EUROPEENNE DE 2005
LEIS AN AONTAS EORPACH 2005
PAR PIEVIENOŠANOS EIROPAS SAVIENīBAI, 2005
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
IT-TRATTAT TA' L-ADEŻJONI
MA' L-UNJONI EWROPEA 2005
VERDRAG BETREFFENDE DE TOETREDING
TOT DE EUROPESE UNIE 2005
DO UNII EUROPEJSKIEJ 2005
LA UNIUNEA EUROPEANĂ DIN 2005
TILL EUROPEISKA UNIONEN 2005
5M136003_0
| A. |
Szerződés a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról |
11 |
| |
|
|
| B. |
Jegyzőkönyv a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvéte-lének feltételeiről és részletes szabályairól |
31 |
| |
|
|
| Első rész: |
Alapelvek |
31 |
| |
|
|
| Második rész: |
Az Alkotmány kiigazítása |
36 |
| |
I. cím: |
Intézményi rendelkezések |
36 |
| |
II. cím: |
Egyéb kiigazítások |
38 |
| |
|
|
| Harmadik rész: |
Állandó rendelkezések |
39 |
| |
I. cím: |
Az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása |
39 |
| |
II. cím: |
Egyéb rendelkezések |
39 |
| |
|
|
| Negyedik rész: |
Ideiglenes rendelkezések |
39 |
| |
I. cím: |
Átmeneti intézkedések |
39 |
| |
II. cím: |
Intézményi rendelkezések |
40 |
| |
III. cím: |
Pénzügyi rendelkezések |
41 |
| |
IV. cím: |
Egyéb rendelkezések |
48 |
| |
|
|
| Ötödik rész: |
Az e jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó rendelkezések |
51 |
| |
I. cím: |
Az intézmények és szervek létrehozása |
51 |
| |
II. cím: |
Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága |
53 |
| |
III. cím: |
Záró rendelkezések |
53 |
| |
|
|
| I. melléklet: |
Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik [a jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint] |
56 |
| |
|
|
| II. melléklet: |
Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell [a jegyzőkönyv 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint] |
58 |
| |
|
|
| III. melléklet: |
A jegyzőkönyv 16. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása |
64 |
| |
1. |
Vállalati jog |
64 |
| |
|
Iparjogvédelem |
64 |
| |
|
I. |
Közösségi védjegy |
64 |
| |
|
II. |
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok |
64 |
| |
|
III. |
Közösségi formatervezési minták |
65 |
| |
2. |
Mezőgazdaság |
66 |
| |
3. |
Közlekedéspolitika |
88 |
| |
4. |
Adózás |
89 |
| |
|
|
| IV. melléklet: |
A jegyzőkönyv 17. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiegészítő kiigazítása |
91 |
| |
Mezőgazdaság |
91 |
| |
A. |
Mezőgazdasági jogszabályok |
91 |
| |
B. |
Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok |
95 |
| |
|
|
| V. melléklet: |
A jegyzőkönyv 18. cikkében hivatkozott lista: egyéb állandó rendelkezések |
95 |
| |
1. |
Vállalati jog |
95 |
| |
2. |
Versenypolitika |
96 |
| |
3. |
Mezőgazdaság |
98 |
| |
4. |
Vámunió |
99 |
| |
Az V. melléklet függeléke |
105 |
| |
|
|
| VI. melléklet: |
A jegyzőkönyv 20. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Bulgária |
106 |
| |
1. |
A személyek szabad mozgása |
106 |
| |
2. |
A szolgáltatások nyújtásának szabadsága |
110 |
| |
3. |
A tőke szabad mozgása |
110 |
| |
4. |
Mezőgazdaság |
111 |
| |
|
A. |
Mezőgazdasági jogszabályok |
111 |
| |
|
B. |
Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok |
111 |
| |
5. |
Közlekedéspolitika |
113 |
| |
6. |
Adózás |
117 |
| |
7. |
Szociálpolitika és foglalkoztatás |
119 |
| |
8. |
Energia |
119 |
| |
9. |
Távközlés és informatika |
120 |
| |
10. |
Környezetvédelem |
120 |
| |
|
A. |
Levegőminőség |
120 |
| |
|
B. |
Hulladékgazdálkodás |
121 |
| |
|
C. |
Vízminőség |
125 |
| |
|
D. |
Ipari szennyezés- és kockázatkezelés |
125 |
| |
Az VI. melléklet függeléke |
128 |
| |
|
|
| VII. melléklet: |
A jegyzőkönyv 20. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Románia |
135 |
| |
1. |
A személyek szabad mozgása |
135 |
| |
2. |
A szolgáltatások nyújtásának szabadsága |
139 |
| |
3. |
A tőke szabad mozgása |
139 |
| |
4. |
Versenypolitika |
140 |
| |
|
A. |
Adókedvezmények formájában nyújtott támogatás |
140 |
| |
|
B. |
Az acélipar szerkezetátalakítása |
142 |
| |
5. |
Mezőgazdaság |
146 |
| |
|
A. |
Mezőgazdasági jogszabályok |
146 |
| |
|
B. |
Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok |
147 |
| |
|
I. |
Állat-egészségügyi jogszabályok |
147 |
| |
|
II. |
Növény-egészségügyi jogszabályok |
148 |
| |
6. |
Közlekedéspolitika |
148 |
| |
7. |
Adózás |
153 |
| |
8. |
Energia |
155 |
| |
9. |
Környezetvédelem |
155 |
| |
|
A. |
Levegőminőség |
155 |
| |
|
B. |
Hulladékgazdálkodás |
156 |
| |
|
C. |
Vízminőség |
163 |
| |
|
D. |
Ipari szennyezés- és kockázatkezelés |
167 |
| |
A VII. melléklet A. függeléke |
177 |
| |
A VII. melléklet B. függeléke |
180 |
| |
|
|
| VIII. melléklet: |
Vidékfejlesztés (a jegyzőkönyv 34. cikkében említettek szerint) |
182 |
| |
|
|
| IX. melléklet: |
Egyedi kötelezettségek és követelmények, amelyeket Románia 2004. december 14-én, a csatlakozási tárgyalások lezárásakor vállalt és elfogadott (a jegyzőkönyv 39. cikkében említettek szerint) |
186 |
| |
|
|
| C. |
A Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány |
189 |
| |
|
|
| Első rész: |
Alapelvek |
189 |
| |
|
|
| Második rész: |
A szerződések kiigazítása |
194 |
| |
I. cím: |
Intézményi rendelkezések |
194 |
| |
II. cím: |
Egyéb kiigazítások |
199 |
| |
|
|
| Harmadik rész: |
Állandó rendelkezések |
200 |
| |
I. cím: |
Az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása |
200 |
| |
II. cím: |
Egyéb rendelkezések |
201 |
| |
|
|
| Negyedik rész: |
Ideiglenes rendelkezések |
201 |
| |
I. cím: |
Átmeneti intézkedések |
201 |
| |
II. cím: |
Intézményi rendelkezések |
201 |
| |
III. cím: |
Pénzügyi rendelkezések |
202 |
| |
IV. cím: |
Egyéb rendelkezések |
209 |
| |
|
|
| Ötödik rész: |
Az ezen okmány végrehajtására vonatkozó rendelkezések |
212 |
| |
I. cím: |
Az intézmények és szervek létrehozása |
212 |
| |
II. cím: |
Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága |
214 |
| |
III. cím: |
Záró rendelkezések |
215 |
| |
|
|
| I. melléklet: |
Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik [a csatlakozási okmány 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint] |
217 |
| |
|
|
| II. melléklet: |
Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell [a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint] |
219 |
| |
|
|
| III. melléklet: |
A csatlakozási okmány 19. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása |
225 |
| |
1. |
Vállalati jog |
225 |
| |
|
Iparjogvédelem |
225 |
| |
|
I. |
Közösségi védjegy |
225 |
| |
|
II. |
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok |
225 |
| |
|
III. |
Közösségi formatervezési minták |
227 |
| |
2. |
Mezőgazdaság |
227 |
| |
3. |
Közlekedéspolitika |
251 |
| |
4. |
Adózás |
251 |
| |
|
|
| IV. melléklet: |
A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista: intézmények által elfogadott jogi aktusok kiegészítő kiigazítása |
254 |
| |
Mezőgazdaság |
254 |
| |
A. |
Mezőgazdasági jogszabályok |
254 |
| |
B. |
Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok |
257 |
| |
|
|
| V. melléklet: |
A csatlakozási okmány 21. cikkében hivatkozott lista: egyéb állandó rendel-kezések |
257 |
| |
1. |
Vállalati jog |
257 |
| |
2. |
Versenypolitika |
258 |
| |
3. |
Mezőgazdaság |
260 |
| |
4. |
Vámunió |
261 |
| |
Az V. melléklet függeléke |
267 |
| |
|
|
| VI. melléklet: |
A csatlakozási okmány 23. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Bulgária |
268 |
| |
1. |
A személyek szabad mozgása |
268 |
| |
2. |
A szolgáltatások nyújtásának szabadsága |
272 |
| |
3. |
A tőke szabad mozgása |
272 |
| |
4. |
Mezőgazdaság |
273 |
| |
|
A. |
Mezőgazdasági jogszabályok |
273 |
| |
|
B. |
Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok |
274 |
| |
5. |
Közlekedéspolitika |
275 |
| |
6. |
Adózás |
279 |
| |
7. |
Szociálpolitika és foglalkoztatás |
281 |
| |
8. |
Energia |
281 |
| |
9. |
Távközlés és informatika |
282 |
| |
10. |
Környezetvédelem |
282 |
| |
|
A. |
Levegőminőség |
282 |
| |
|
B. |
Hulladékgazdálkodás |
283 |
| |
|
C. |
Vízminőség |
286 |
| |
|
D. |
Ipari szennyezés- és kockázatkezelés |
287 |
| |
Az VI. melléklet függeléke |
290 |
| |
|
|
| VII. melléklet: |
A csatlakozási okmány 23. cikkében hivatkozott lista: átmeneti intézkedések – Románia |
296 |
| |
1. |
A személyek szabad mozgása |
296 |
| |
2. |
A szolgáltatások nyújtásának szabadsága |
300 |
| |
3. |
A tőke szabad mozgása |
301 |
| |
4. |
Versenypolitika |
302 |
| |
|
A. |
Pénzügyi támogatás |
302 |
| |
|
B. |
Az acélipar szerkezetátalakítása |
304 |
| |
5. |
Mezőgazdaság |
308 |
| |
|
A. |
Mezőgazdasági jogszabályok |
308 |
| |
|
B. |
Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok |
308 |
| |
|
I. |
Állat-egészségügyi jogszabályok |
308 |
| |
|
II. |
Növény-egészségügyi jogszabályok |
308 |
| |
6. |
Közlekedéspolitika |
310 |
| |
7. |
Adózás |
314 |
| |
8. |
Energia |
316 |
| |
9. |
Környezetvédelem |
316 |
| |
|
A. |
Levegőminőség |
316 |
| |
|
B. |
Hulladékgazdálkodás |
317 |
| |
|
C. |
Vízminőség |
324 |
| |
|
D. |
Ipari szennyezés- és kockázatkezelés |
327 |
| |
A VII. melléklet A. függeléke |
337 |
| |
A VII. melléklet B. függeléke |
340 |
| |
|
|
| VIII. melléklet: |
Vidékfejlesztés (a csatlakozási okmány 34. cikkében említettek szerint) |
343 |
| |
|
|
| IX. melléklet: |
Egyedi kötelezettségek és követelmények, amelyeket Románia 2004. december 14-én, a csatlakozási tárgyalások lezárásakor vállalt és elfogadott (a csatlakozási okmány 39. cikkében említettek szerint) |
347 |
| |
|
|
| Záróokmány |
|
|
| |
|
|
| |
I. |
A záróokmány szövege |
353 |
| |
|
|
| |
II. |
Nyilatkozatok |
368 |
| |
|
|
| |
A. |
A jelenlegi tagállamok együttes nyilatkozatai |
368 |
| |
1. |
Együttes nyilatkozat a munkavállalók szabad mozgásáról: Bulgária |
368 |
| |
2. |
Együttes nyilatkozat a nagymagvú hüvelyesekről: Bulgária |
368 |
| |
3. |
Együttes nyilatkozat a munkavállalók szabad mozgásáról: Románia |
368 |
| |
4. |
Együttes nyilatkozat a vidékfejlesztésről: Bulgária és Románia |
368 |
| |
|
|
| |
B. |
A jelenlegi tagállamok és a Bizottság együttes nyilatkozata |
369 |
| |
5. |
Együttes nyilatkozat Bulgária és Románia csatlakozásra való felkészüléséről |
369 |
| |
|
|
| |
C. |
Több jelenlegi tagállam közös nyilatkozata |
369 |
| |
6. |
A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság együttes nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról: Bulgária és Románia |
369 |
| |
|
|
| |
D. |
A Bolgár Köztársaság nyilatkozata |
370 |
| |
7. |
A Bolgár Köztársaság nyilatkozata a cirillbetűs írásmód használatáról az Európai Unióban |
370 |
| |
|
|
| |
III. |
Levélváltás az Európai Unió, illetve a Bolgár Köztársaság és Románia között a csatlakozást megelőző időszakban meghozandó egyes határozatok és egyéb intézkedések elfogadására vonatkozó információs és konzultációs eljárásokról |
370 |
A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
(AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI),
VALAMINT
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁGNAK ÉS ROMÁNIÁNAK
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE
EGYESÜLVE azon óhajukban, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását továbbvigyék,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a már létrehozott alapokon továbbvigyék az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I-58. cikke, csakúgy, mint az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke, lehetőséget teremt az európai államoknak arra, hogy az Európai Unió tagjává váljanak,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia tagként való felvételét kérte az Unióba,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Tanács, a Bizottság véleményének és az Európai Parlament hozzájárulásának birtokában úgy nyilatkozott, hogy támogatja ezen államok felvételét,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e szerződés aláírásának időpontjában, az Európai Alkotmány létrehozá-sáról szóló szerződést az Unió valamennyi tagállama aláírta, de még nem erősítette meg, és hogy a Bolgár Köztársaság és Románia a 2007. január 1-jei állapot szerinti Európai Unióhoz csatlakozik,
MEGÁLLAPODTAK a felvétel feltételeiről és részletes szabályairól, és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki:
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
Karel DE GUCHT
külügyminisztert,
Didier DONFUT-t,
a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős államtitkárt;
Georgi PARVANOV
köztársasági elnököt,
Simeon SAXE-COBURG
miniszterelnököt,
Solomon PASSY
külügyminisztert,
Meglena KUNEVA
európai ügyekért felelős minisztert;
A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Vladimír MÜLLER
európai uniós ügyekért felelős miniszterhelyettest,
Jan KOHOUT
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Cseh Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
Friis Arne PETERSEN
külügyi közigazgatási államtitkárt,
Claus GRUBE
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Dán Királyság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Hans Martin BURY
európai ügyekért felelős államminisztert,
Wilhelm SCHÖNFELDER
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Németországi Szövetségi Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Urmas PAET
külügyminisztert,
Väino REINART
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
az Észt Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Yannis VALINAKIS
külügyminiszter-helyettest;
Vassilis KASKARELIS
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Görög Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
Miguel Angel MORATINOS CUYAUBÉ-t,
a külügyekért és az együttműködésért felelős minisztert,
Alberto NAVARRO GONZÁLEZ-t,
az Európai Unióért felelős államtitkárt;
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Claudie HAIGNERÉ-t,
a külügyminiszter mellé rendelt, európai ügyekért felelős minisztert,
Pierre SELLAL
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Francia Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
Dermot AHERN
külügyminisztert,
Noel TREACY
európai ügyekért felelős államminisztert;
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Roberto ANTONIONE
külügyi helyettes államtitkárt,
Rocco Antonio CANGELOSI
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
az Olasz Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
George IACOVOU
külügyminisztert,
Nicholas EMILIOU
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Ciprusi Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Artis PABRIKS
külügyminisztert,
Eduards STIPRAIS
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Lett Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Antanas VALIONIS
külügyminisztert,
Albinas JANUSKA-t
a külügyminisztérium helyettes államtitkárát;
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,
Jean-Claude JUNCKER
miniszterelnököt, „ministre d'État”-t, pénzügyminisztert,
Jean ASSELBORN
miniszterelnök-helyettest, külügy- és bevándorlásügyi minisztert;
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Dr. Ferenc SOMOGYI
külügyminisztert,
Dr. Etele BARÁTH
európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert;
Hon. Michael FRENDO
külügyminisztert,
Richard CACHIA CARUANA
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
Málta Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
Dr. B. R. BOT
külügyminisztert,
Atzo NICOLAÏ
európai ügyekért felelős minisztert;
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,
Hubert GORBACH
alkancellárt,
Dr. Ursula PLASSNIK
szövetségi külügyminisztert;
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Adam Daniel ROTFELD
külügyminisztert,
Jarosław PIETRAS
európai ügyekért felelős államtitkárt;
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Diogo PINTO DE FREITAS DO AMARAL
állam- és külügyminisztert,
Fernando Manuel de MENDONÇA D'OLIVEIRA NEVES
európai ügyekért felelős államtitkárt;
Traian BĂSESCU-t,
Románia köztársasági elnökét,
Călin POPESCU – TĂRICEANU-t
Románia miniszterelnökét;
Mihai - Răzvan UNGUREANU
külügyminisztert,
Leonard ORBAN-t,
az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások főtárgyalóját;
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Božo CERAR-t,
a külügyminisztérium államtitkárát;
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Eduard KUKAN
külügyminisztert,
József BERÉNYI
külügyi államtitkárt;
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Eikka KOSONEN
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Finn Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,
Laila FREIVALDS
külügyminisztert,
Sven-Olof PETERSSON
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
a Svéd Királyság Európai Unió melletti állandó képviselőjét;
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE
Sir John GRANT KCMG
rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unió melletti állandó képviselőjét,
AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. A Bolgár Köztársaság és Románia az Európai Unió tagjává válik.
2. A Bolgár Köztársaság és Románia az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés – beleértve azok módosításait és kiegészítéseit – részes felévé válik.
3. A felvétel feltételeit és részletes szabályait az e szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv állapítja meg. A jegyzőkönyv rendelkezései e szerződés szerves részét képezik.
4. A jegyzőkönyvet – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez kell csatolni, és annak rendelkezései e szerződések szerves részét képezik.
1. Abban az esetben, ha az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés a csatlakozás időpontjában még nem lépett hatályba, a Bolgár Köztársaság és Románia az Unió alapját képező szerződéseknek – beleértve azok módosításait és kiegészítéseit – a részes felévé válik.
Ebben az esetben az 1. cikk (2)–(4) bekezdését az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
2. A felvétel feltételeit és az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétellel együtt járó kiigazításait, amelyeket a csatlakozás időpontjától az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének napjáig kell alkalmazni, az e szerződéshez csatolt okmány állapítja meg. Az okmány rendelkezései e szerződés szerves részét képezik.
3. Amennyiben az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés a csatlakozás után lép hatályba, az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv az említett szerződés hatálybalépésének napján a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány helyébe lép. Ebben az esetben a fent említett jegyzőkönyv rendelkezéseit nem új joghatással járó rendelkezéseknek, hanem olyan rendelkezéseknek kell tekinteni, amelyek az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben és az említett jegyzőkönyvben meghatározott feltételekkel fenntartják a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány rendelkezései által létrehozott joghatásokat.
Az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően a szerződés, illetve a (2) bekezdésben említett okmány alapján elfogadott jogi aktusok hatályban maradnak, és joghatásuk az említett jegyzőkönyvben előírt feltételekkel fennmarad addig, amíg ezeket a jogi aktusokat nem módosítják vagy hatályon kívül nem helyezik.
A tagállamok jogaira és kötelezettségeire, valamint az Unió intézményeinek jog- és hatáskörére vonatkozó, azon szerződésekben foglalt rendelkezéseket, amelyeknek a Bolgár Köztársaság és Románia részes felévé válik, e szerződésre is alkalmazni kell.
1. E szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál legkésőbb 2006. december 31-ig letétbe helyezik.
2. E szerződés 2007. január 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezik.
Ha azonban az 1. cikk (1) bekezdésében említett egyik állam megerősítő okiratát nem helyezi kellő időben letétbe, e szerződés azon másik állam tekintetében lép hatályba, amely megerősítő okiratát letétbe helyezte. Ebben az esetben a Tanács egyhangú határozattal haladéktalanul elfogadja az e szerződésnek, továbbá az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv 10. cikkének, 11. cikke (2) bekezdésének, 12. cikkének, 21. cikke (1) bekezdésének, 22., 31., 34. és 46. cikkének, III. melléklete 2.1.b), 2.2. és 2.3. pontjának, valamint IV. melléklete B. szakaszának, illetve adott esetben a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány 9–11. cikkének, 14. cikke (3) bekezdésének, 15. cikkének, 24. cikke (1) bekezdésének, 31., 34., 46. és 47. cikkének, III. melléklete 2.1.b), 2.2. és 2.3. pontjának, valamint IV. melléklete B. szakaszának azon kiigazításait, amelyek nélkülözhetetlenné válnak; a Tanács egyhangúlag azt is kinyilváníthatja, hogy a fent említett jegyzőkönyv és az ahhoz csatolt mellékletek és függelékek, illetve adott esetben a fent említett okmány és az ahhoz csatolt mellékletek és függelékek azon rendelkezései, amelyek kifejezetten arra az államra vonatkoznak, amely megerősítő okiratát nem helyezte letétbe, nem lépnek hatályba, illetve e rendelkezéseket kiigazíthatja. Valamennyi szükséges megerősítő okiratnak az (1) bekezdésnek megfelelően történő letétbe helyezése ellenére e szerződés 2008. január 1-jén lép hatályba, ha a Tanács mindkét csatlakozó állam tekintetében határozatot fogad el az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv 39. cikke, illetve az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépését megelőzően a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány 39. cikke alapján. Ha csak az egyik csatlakozó államra vonatkozóan fogadnak el ilyen határozatot, e szerződés ezen állam tekintetében 2008. január 1-jén lép hatályba.
3. A (2) bekezdés ellenére az Unió intézményei a csatlakozás előtt elfogadhatják az 1. cikk (3) bekezdésében említett jegyzőkönyv 3. cikke (6) bekezdésében, 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (7) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, 6. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésében, 17. és 19. cikkében, 27. cikke (1) és (4) bekezdésében, 28. cikke (4) és (5) bekezdésében, 29. cikkében, 30. cikke (3) bekezdésében, 31. cikke (4) bekezdésében, 32. cikke (5) bekezdésében, 34. cikke (3) és (4) bekezdésében, 37. és 38. cikkében, 39. cikke (4) bekezdésében, 41., 42., 55., 56. és 57. cik-kében, valamint IV–VIII. mellékletében említett intézkedéseket. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépését megelőzően ezeket az intézkedéseket a 2. cikk (2) bekezdésében említett okmány 3. cikke (6) bekezdésében, 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (7) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, 6. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében, 6. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésében, 20. és 22. cikkében, 27. cikke (1) és (4) bekezdésében, 28. cikke (4) és (5) bekezdésében, 29. cikkében, 30. cikke (3) bekezdésében, 31. cikke (4) bekezdésében, 32. cikke (5) bekezdésében, 34. cikke (3) és (4) bekezdésében, 37. és 38. cik-kében, 39. cikke (4) bekezdésében, 41., 42., 55., 56. és 57. cikkében, valamint IV–VIII. mellékletében foglalt egyenértékű rendelkezések alapján kell elfogadni. Ezek az intézkedések csak e szerződés hatálybalépése esetén és napján lépnek hatályba.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés bolgár és román nyelven készült szövegét csatolni kell e szerződéshez. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült szövegei.
Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés egy-egy hitelesített másolatát az első bekezdésben említett valamennyi nyelven.
E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
В ПОТВЪРЖДЕНИЕ НА КОЕТО, долуподписаните упълномощени представители подписаха настоящия договор.
EN FE DE LO CUAL, los plenipotenciarios abajo firmantes suscriben el presente Tratado.
NA DůKAZ čEHOž připojili níže podepsaní zplnomocnění zástupci k této smlouvě své podpisy.
TIL BEKRÆFTELSE HERAF har undertegnede befuldmægtigede underskrevet denne traktat.
ZU URKUND DESSEN haben die unterzeichneten Bevollmächtigten ihre Unterschriften unter diesen Vertrag gesetzt.
SELLE KINNITUSEKS on nimetatud täievolilised esindajad käesolevale lepingule alla kirjutanud.
ΣΕ ΠΙΣΤΩΣΗ ΤΩΝ ΑΝΩΤΕΡΩ, οι κάτωθι υπογεγραμμένοι πληρεξούσιοι υπέγραψαν την παρούσα Συνθήκη.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned Plenipotentiaries have signed this Treaty.
EN FOI DE QUOI, les plénipotentiaires soussignés ont apposé leurs signatures au bas du présent traité.
DÁ FHIANÚ SIN, chuir na Lánchumhachtaigh thíos-sínithe a lámh leis an gConradh seo.
IN FEDE DI CHE, i plenipotenziari sottoscritti hanno apposto le loro firme in calce al presente trattato.
TO APLIECINOT, Pilnvarotie ir parakstījuši šo Līgumu.
TAI PALIUDYDAMI šią Sutartį pasirašė toliau nurodyti įgaliotieji atstovai.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést.
B’XIEHDA TA’ DAN il-Plenipotenzjarji sottoskritti iffirmaw dan it-Trattat.
TEN BLIJKE WAARVAN de ondergetekende gevolmachtigden hun handtekening onder dit Verdrag hebben gesteld.
W DOWÓD CZEGO niżej podpisani pełnomocnicy złożyli swoje podpisy pod niniejszym Traktatem.
EM FÉ DO QUE, os plenipotenciários abaixo-assinados apuseram as suas assinaturas no final do presente Tratado.
DREPT CARE subsemnaţii plenipotenţiari au semnat prezentul tratat.
NA DÔKAZ TOHO splnomocnení zástupcovia podpísali túto zmluvu.
V POTRDITEV TEGA so spodaj podpisani pooblaščenci podpisali to pogodbo.
TÄMÄN VAKUUDEKSI ALLA MAINITUT täysivaltaiset edustajat ovat allekirjoittaneet tämän sopimuksen.
SOM BEKRÄFTELSE PÅ DETTA har undertecknade befullmäktigade ombud undertecknat detta fördrag.
Съставено в Люксембург на двадесет и пети април две хиляди и пета година.
Hecho en Luxemburgo, el veinticinco de abril del dos mil cinco.
V Lucemburku dne dvacátého pátého dubna dva tisíce pět.
Udfærdiget i Luxembourg den femogtyvende april to tusind og fire.
Geschehen zu Luxemburg am fünfundzwanzigsten April zweitausendfünf.
Kahe tuhande viienda aasta aprillikuu kahekümne viiendal päeval Luxembourgis.
΄Εγινε στo Λουξεμβούργο, στις είκοσι πέντε Απριλίου δύο χιλιάδες πέντε.
Done at Luxembourg on the twentyfifth day of April in the year two thousand and five.
Fait à Luxembourg, le vingtcinq avril deux mille cinq.
Arna dhéanamh i Lucsamburg, an cúigiú lá fichead d'Aibreán sa bhliain dhá mhíle is a cúig.
Fatto a Lussembourgo, addi' venticinque aprile duemilacinque.
Luksemburgā, divtūkstoš piektā gada divdesmit piektajā aprīlī.
Priimta du tūkstančiai penktų metų balandžio dvidešimt penktą dieną Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kettőezer ötödik év április huszonötödik napján.
Magħmul fil-Lussemburgu, fil-ħamsa u għoxrin jum ta' April tas-sena elfejn u ħamsa.
Gedaan te Luxemburg, de vijfentwintigste april tweeduizend vijf.
Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego piątego kwietnia roku dwutysięcznego piątego.
Feito em Luxemburgo, em vinte e cinco de Abril de dois mil e cinco.
Întocmit la Luxemburg la douăzecişicinci aprilie anul două mii cinci.
V Luxembourgu, petindvajsetega aprila leta dva tisoč pet.
V Luxemburgu dňa dvadsiateho piateho apríla dvetisícpäť.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäviidentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaviisi.
Som skedde i Luxemburg den tjugofemte april tjugohundrafem.
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA
EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉNEK
FELTÉTELEIRŐL ÉS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jén az Európai Unió tagjává válik;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I-58. cikke értelmében a felvétel feltételei és részletes szabályai a tagállamok és a felvételét kérő állam között létrejövő megállapodás tárgyát képezik;
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
1. Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:
– az „Alkotmány” kifejezés a az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést jelenti; – az „EAK-Szerződés” az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést jelenti, a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;
– a „jelenlegi tagállamok” kifejezés a Belga Királyságot, a Cseh Köztársaságot, a Dán Királyságot, a Németországi Szövetségi Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Görög Köztársaságot, a Spanyol Királyságot, a Francia Köztársaságot, Írországot, az Olasz Köztársaságot, a Ciprusi Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget, a Magyar Köztársaságot, a Máltai Köztársaságot, a Holland Királyságot, az Osztrák Köztársaságot, a Lengyel Köztársaságot, a Portugál Köztársaságot, a Szlovén Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot, a Finn Köztársaságot, a Svéd Királyságot, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát jelenti;
– az „új tagállamok” kifejezés a Bolgár Köztársaságot és Romániát jelenti;
– az „intézmények” kifejezés az Alkotmánnyal létrehozott intézményeket jelenti.
2. Az ebben a jegyzőkönyvben szereplő, az Alkotmányra, illetve az Unióra vonatkozó hivatkozásokat adott esetben az EAK-Szerződésre, illetve EAK-Szerződéssel létrehozott Közösségre vonatkozó hivatkozásként kell érteni.
A csatlakozás időpontjától kezdődően az Alkotmány rendelkezései, az EAK-Szerződés és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Bulgária és Románia számára kötelezőek, és az Alkotmányban, az EAK-Szerződésben, illetve az e jegyzőkönyvben megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.
1. Bulgária és Románia csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.
2. Bulgária és Románia helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács és a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak; Bulgária és Románia ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
3. Bulgária és Románia csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Bulgária és Románia vonatkozásában a Tanács által a (4) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba. 4. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag elfogadott európai határozatokkal elfogadja a (3) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítást, és a módosított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 5. A 3. bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Bulgária és Románia vállalja, hogy a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködés elősegítése céljából olyan igazgatási és egyéb rendelkezéseket vezet be, amilyeneket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak.
6. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag elfogadott európai határozattal az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, az előbbiekben említett egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel.
1. A schengeni vívmányoknak az Alkotmány 17., az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvében említett rendelkezései, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Bulgáriára és Romániára nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat ezekben az államokban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell. 2. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az 1. bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Bulgária és Románia számára; e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell az előbb említett államokban alkalmazni, ha a Tanács ilyen értelmű európai határozatot fogad el azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy az adott állam teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.
A Tanács határozatát az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették, illetve amelyben ezeket a rendelkezéseket hatályba kívánják léptetni. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek.
A csatlakozás időpontjától kezdődően, az Alkotmány III-197. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Bulgária és Románia részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban.
1. Az Unió által egy vagy több harmadik állammal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik állam állampolgárával megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások és egyezmények az Alkotmányban és az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint kötelezőek Bulgáriára és Romániára. 2. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakoznak az Unió és a jelenlegi tagállamok által együttesen eljárva megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez.
Bulgáriának és Romániának az egyes harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel az Unió és a jelenlegi tagállamok által együttesen megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz vagy egyezményekhez csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvekben kell megállapodni. E jegyzőkönyveket, a tagállamok nevében eljárva, a Bizottság tárgyalja meg a Tanács által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.
Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti az Unió saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
3. A 2. bekezdésben említett megállapodásokhoz és egyezményekhez történő csatlakozással Bulgáriát és Romániát e megállapodások és egyezmények tekintetében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a jelenlegi tagállamokat.
4. A csatlakozás időpontjától kezdődően és a 2. bekezdésben említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Bulgária és Románia alkalmazza az Unió és a jelenlegi tagállamok által a csatlakozás időpontja előtt együttesen megkötött megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, a személyek szabad mozgásáról szóló, Svájccal kötött megállapodás kivételével. Ez a kötelezettség azokra a megállapodásokra és egyezményekre is vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban az Unió és a jelenlegi tagállamok úgy állapodtak meg, hogy azokat ideiglenesen alkalmazzák.
A 2. bekezdésben említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig az Unió és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.
5. Bulgária és Románia csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodáshoz4.
6. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz5, annak 128. cikkével összhangban.
7. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgária és Románia alkalmazza az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.
Az Unió által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében az Unió a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal a fent említett megállapodások és megegyezések módosításáról.
Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az Unió a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.
8. Az Unió által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.
Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.
Amennyiben a kétoldalú megállapodások és megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. Bulgária vagy Románia által a csatlakozást megelőzően harmadik országokkal kötött halászati megállapodások igazgatását az Unió látja el.
Az említett megállapodásokból eredő, Bulgáriára és Romániára vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak.
A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.
10. A csatlakozás időpontjával kezdődő hatállyal Bulgária és Románia felmondja valamennyi, harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.
Amennyiben az egyrészről Bulgária, Románia vagy mindkét állam, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségekkel, Bulgária és Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Bulgária vagy Románia a csatlakozás előtt egy vagy több harmadik országgal megkötött valamely megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, köteles az adott megállapodást a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően felmondani.
11. Bulgária és Románia az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok által a 2., 5. és 6. bekezdésben említett megállapodások és egyezmények végrehajtása céljából megkötött belső megállapodásokhoz.
12. Bulgária és Románia – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek az Unió vagy valamelyik más tagállam szintén tagja, illetve részese, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek az Unióhoz történő csatlakozásából erednek.
Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában vagy az ezt követő lehető legkorábbi időpontban felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat, és kilép azokból a halászati szervezetekből, amelyeknek az Unió is részese, illetve tagja, kivéve ha tagságuk a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.
13. Amennyiben ez a cikk az Unió által kötött vagy aláírt egyezményekre vagy megállapodásokra hivatkozik, azok magukban foglalják az Alkotmány IV-438. cikkében említett egyezményeket és megállapodásokat is.
A Tanács európai törvényben hatályon kívül helyezheti az e jegyzőkönyvben meghatározott átmeneti rendelkezéseket, amennyiben a továbbiakban már nem alkalmazandók. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
1. Az intézmények által elfogadott, az e jegyzőkönyvben megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.
2. Az e jegyzőkönyvben foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok nem átmeneti intézkedésként történő hatályon kívül helyezése vagy módosítása, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.
Az Alkotmányt és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben a jegyzőkönyvben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
1. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 9. cikkének első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, felváltva tizennégy, illetve tizenhárom bírót érint.”
2. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 48. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép: A Törvényszék huszonhét bíróból áll.”
Az Alkotmányhoz csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv a következőképpen módosul: 1. A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:
(a) a bevezető mondat helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A Bank tőkéje 164 795 737 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek∗:
∗ A Bulgária és Románia esetében megjelölt számok indikatív jellegűek és az Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.";
(b) a szöveg a következőkkel egészül ki az Írországra és Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között:
„Románia 846 000 000”; és
(c) a következőkkel egészül ki a Szlovéniára és Litvániára vonatkozó szövegrészek között:
2. A 9. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az Igazgatótanács huszonnyolc igazgatóból és tizenhat helyettesből áll.”
Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.
A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:
– két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,
– egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– három helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”
Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A bizottság negyvenegy tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.”
„A Bulgária, Észtország, illetve Magyarország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 1999. december 31.”
„1. Ezt a szerződést a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, Írországra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”
„A csatlakozási szerződés értelmében e szerződés bolgár és román nyelvű változata szintén hiteles.”
2. Az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„E szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
AZ INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK KIIGAZÍTÁSA
Az e jegyzőkönyv III. mellékletében felsorolt jogi aktusokat a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.
Az e jegyzőkönyv IV. mellékletében felsorolt jogi aktusoknak a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítására az említett mellékletben megadott iránymutatások alapján kerül sor.
Az e jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
A Tanács e jegyzőkönyv közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit európai törvénnyel kiigazíthatja, amennyiben az uniós jog változásai következtében szükségesnek bizonyul. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
Az e jegyzőkönyv VI. és VII. mellékletében felsorolt intézkedéseket Bulgária és Románia vonatkozásában az említett mellékletekben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
1. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 1. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az európai parlamenti tagjainak az Alkotmány I-20. cikke (2) bekezdésében meghatározott maximális számától eltérve, az európai parlamenti tagok számát – Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel – a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének kezdetéig terjedő időszakban ezen országok európai parlamenti tagjainak a számával a következők szerint kell növelni: 2. 2007. december 31-ig Bulgária és Románia az (1) bekezdésben meghatározott képviselői helyekre közvetlen és általános választójog alapján európai parlamenti választást tart polgárai részvételével, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány rendelkezéseinek megfelelően6. 3. Az Alkotmány I-20. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a választásokat a csatlakozás időpontját követően tartják meg, a csatlakozás időpontjától a (2) bekezdésben említett választásokig terjedő időszakban Bulgária és Románia polgárainak európai parlamenti képviselőit ezen államok parlamentjei saját tagjaik közül jelölik ki, az ezen államok által meghatározott eljárás szerint.
1. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdése a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között: valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
2. Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A határozatok elfogadásához a tagok többsége által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges, ha azokat az Alkotmány értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a határozatok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges.”
Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 6. cikke a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között: valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 7. cikke a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között: valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgáriának és Romániának az Alkotmányhoz csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének megfelelően a következő összegeket kell befizetnie7:
|
Bulgária |
14 800 000 EUR |
|
|
Románia |
42 300 000 EUR |
|
Ezeket a hozzájárulásokat nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2007. május 31-én, 2008. május 31-én, 2009. május 31-én, 2009. november 30-án, 2010. május 31-én, 2010. november 30-án, 2011. május 31-én és 2011. november 30-án esedékesek.
2. Bulgária és Románia az (1) bekezdésben megjelölt esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékaiban8 kifejezett összegekkel kötelesek hozzájárulni a Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell:
|
Bulgária |
0,181% |
|
|
Románia |
0,517% |
|
3. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított tőke- és egyéb befizetéseket Bulgáriának és Romániának készpénzben, euróban kell teljesíteniük, kivéve ha a Kormányzótanács egyhangúlag ettől eltérően határoz.
1. Bulgária és Románia a következő összegeket fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban9 említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:
|
|
(millió EUR, folyó árakon) |
|
|
Bulgária |
11,95 |
|
|
Románia |
29,88 |
|
2. 2009-tól kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint:
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően a PHARE-program10 és a PHARE határokon átnyúló együttműködési program11 keretében nyújtott előcsatlakozási támogatásokra, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásra vonatkozó pályáztatást, szerződéskötést, végrehajtást és kifizetéseket Bulgária és Románia végrehajtó szervezetei végzik.
A Bizottságnak a pályáztatás és a szerződéskötés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság által folytatott akkreditációs eljárás és az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet12 mellékletében megállapított szempontoknak és feltételeknek, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet13 164. cikkének megfelelő kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (Extended Decentralised Implementation System – EDIS) pozitív elbírálását követően a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni. Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek előcsatlakozási támogatásban.
Kivételesen azonban, amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat meghozatalát a csatlakozás időpontját követő időszakra halasztják, és ez nem Bulgária vagy Románia hatóságainak róható fel, a Bizottság kellően indokolt esetekben a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat meghozatala közötti időszakban aláírt szerződések tekintetében elfogadhatja az előcsatlakozási támogatásra való jogosultságot és az előcsatlakozási támogatás folytatását egy korlátozott időszakra, amelynek során a Bizottság előzetes ellenőrzést gyakorol a pályáztatás és a szerződéskötés felett.
2. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök alapján a csatlakozás előtt tett, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján a csatlakozást követően tett pénzügyi kötelezettségvállalásokra, ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét, valamint a kifizetésekre, továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat és rendeleteket kell alkalmazni, és a programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárások lefolytatására azonban a vonatkozó uniós rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási támogatásra vonatkozó utolsó programozásra a csatlakozást megelőző utolsó évben kerül sor. Az e programok keretében végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó szerződéseket az ezt követő két éven belül kell megkötni. A szerződéskötésre nyitva álló határidő nem hosszabbítható meg. A szerződések végrehajtására nyitva álló határidő kivételesen és kellően indokolt esetekben korlátozott mértékben meghosszabbítható.
Ennek ellenére az igazgatási költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben is folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók. 4. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az ISPA-program14 szerinti szükséges fokozatos megszüntetésének érdekében a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges, jogszabályban meghatározott személyi állomány Bulgáriában és Romániában legfeljebb a csatlakozást követő tizenkilencedik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Bulgáriában és Romániában a csatlakozást megelőzően e feladatot betöltő tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük e tisztségeket, kivételesen ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet15 alapján a Bizottság rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmazott. Az előcsatlakozási támogatások lebonyolításához szükséges igazgatási költségeket, beleértve az egyéb alkalmazottak fizetését is, az Európai Unió bővítésére vonatkozó általános költségvetése megfelelő politikai területének „az új tagállamok előcsatlakozási támogatásának fokozatos megszüntetése” tételéből vagy, más egyenértékű tételéből kell finanszírozni.
1. Azon intézkedéseket, amelyek az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló 1267/1999/EK rendelet szerinti támogatásról szóló határozatok tárgyát képezték a csatlakozás időpontjában, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, a Bizottság által – a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet16 szerint – jóváhagyottnak kell tekinteni. Azon összegeket, amelyeket az említett intézkedések végrehajtása céljából még folyósítani kell, a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján kell folyósítani és az Európai Unió általános költségvetésében az említett rendeletnek megfelelő fejezete alá kell besorolni. Amennyiben a 2.-5. bekezdés ettől eltérően nem rendelkezik, az ilyen intézkedésekre az ezen utóbbi rendelet szerint jóváhagyott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 165. cikkének rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárásnak, amely még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, összhangban kell lennie az Alkotmány rendelkezéseivel, az ezek alapján elfogadott jogi aktusokkal és uniós politikákkal, beleértve a környezetvédelemre, a közlekedésre, a transzeurópai hálózatokra, a versenyre és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóakat is. 3. Az 1. bekezdésben említett intézkedés alapján a Bizottság által teljesített kifizetést a legkorábban esedékes kötelezettségvállalás terhére kell elszámolni, először az 1999/1267/EK rendeletnek, majd a Kohéziós Alappal kapcsolatos hatályos rendeletnek megfelelően. 4. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is alkalmazni kell az 1999/1267/EK rendelet szerint a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat, kivéve egyes kellően indokolt eseteket, amelyekről a Bizottság az érintett tagállam kérésére határoz. 5. A Bizottság kivételes és kellően indokolt esetben úgy határozhat, hogy a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján alkalmazandó szabályok alól az 1. bekezdésben említett intézkedések tekintetében egyedi mentességet engedélyez.
Amennyiben a SAPARD-program17 keretében a mezőgazdasági földek erdősítésével, termelői csoportok vagy mezőgazdasági környezeti rendszerek létrehozatalának támogatásával kapcsolatosan tett többéves kötelezettségvállalások időszaka túllépi a SAPARD-program keretében történő kifizetések végleges, engedélyezhető időpontját, a fennmaradó kötelezettségvállalásokat 2007–2013 közötti vidékfejlesztési program keretében kell fedezni. Amennyiben külön átmeneti intézkedések meghozatala szükséges e tekintetben, ezeket a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet18 50. cikkének 2. bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
1. Bulgária, miután vállalt kötelezettségeinek megfelelően 2003 előtt véglegesen leállította a Kozloduj Atomerőmű 1. és 2. blokkját azok ezt követő leszerelése céljából, kötelezettséget vállal az atomerőmű 3. és 4. blokkjának 2006-ban történő végleges leállítására és ezeknek a blokkoknak az ezt követő leszerelésére.
2. A 2007–2009 közötti időszak folyamán a Közösség pénzügyi támogatást nyújt Bulgáriának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.
A támogatás egyebek mellett a következőkre terjed ki: a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leszerelését támogató intézkedések; a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt; a hagyományos bolgár energiatermelési, -szállítási és -elosztási ágazatok modernizációját; az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését, valamint az energiaellátás biztonságának javítását célzó intézkedések.
A 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan a támogatás kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 210 millió EUR (2004-es árakon számítva), amelyet egyenlő, 70 millió EUR-s (2004-es árakon számítva) éves részletekben kell folyósítani.
A támogatás egészben vagy részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt Kozloduj Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsátható rendelkezésre.
1. A csatlakozás első évében az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt Bulgáriának és Romániának az uniós jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságszolgáltatási kapacitásaik fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.
2. A támogatás annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését szolgálja, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.
3. Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési („twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell az előcsatlakozási támogatás céljaira a tagállamokkal megkötött keretmegállapodásban foglaltak szerint.
Az Átmeneti Támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, 2004-es árakon számítva, Bulgária és Románia vonatkozásában, a csatlakozás utáni első évben 82 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére. Az előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi.
4. Az Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásról az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 3906/89/EGK tanácsi rendelettel összhangban kell határozni, és azt e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
1. Ideiglenes eszközként létrejön a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás, amely a csatlakozás időpontja és 2009 vége között segíti Bulgáriát és Romániát az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában, valamint a nemzeti költségvetésük pénzforgalmának javításában.
2. A 2007–2009 közötti időszakban az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében Bulgáriát és Romániát egyösszegű pénzforgalmi támogatásként a következő (2004-es árakon számított) összegek illetik meg:
(millió EUR, 2004-es árakon)
|
2007 |
2008 |
2009 |
Bulgária |
121,8 |
59,1 |
58,6 |
Románia |
297,2 |
131,8 |
130,8 |
3. A Bulgáriának és Romániának az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében nyújtott támogatás legalább 50%-át ezen országoknak az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozására vonatkozó kötelezettsége teljesítésének támogatására kell fordítani.
4. Az egyes évekre vonatkozó támogatási összegek egytizenketted része a megfelelő év minden hónapjának első munkanapján kerül kifizetésre Bulgáriának és Romániának. Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Bulgária és Románia, legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás schengeni részének alapján nyújtott egyösszegű támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.
5. A Bizottság az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el.
1. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban a Bulgáriát és Romániát megillető, strukturális intézkedésekre vonatkozó teljes kötelezettségvállalási előirányzatok a következők:
(millió EUR, 2004-es árakon)
|
2007 |
2008 |
2009 |
Bulgária |
539 |
759 |
1 002 |
Románia |
1 399 |
1 972 |
2 603 |
2. A 2007–2009 közötti hároméves időszakban az országokra megállapított fenti rögzített kereteken belüli intervenciók mértékét és természetét a strukturális intézkedések kiadásaira akkor alkalmazandó rendelkezések alapján kell meghatározni.
1. A csatlakozás időpontjában hatályos, vidékfejlesztésre vonatkozó rendeleteken túl a VIII. melléklet I–III. szakaszában meghatározott rendelkezéseket Bulgária és Románia esetében a 2007–2009 közötti időszakra, a VIII. melléklet IV. szakaszában meghatározott külön pénzügyi rendelkezéseket pedig a 2007–2013 közötti programozási időszak során kell alkalmazni. 2. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Bulgáriának és Romániának az EMOGA Garanciarészlegéből vidékfejlesztésre nyújtandó kötelezettségvállalási előirányzatok (2004-es árakon számított) összege 3041 millió EUR.
4. A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – kiigazítja a VIII. melléklet rendelkezéseit, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.
A 30., 31., 32., 33. és 34. cikkben említett összegeket az árváltozásoknak megfelelően, a pénzügyi terv éves technikai kiigazításának részeként a Bizottság évente kiigazítja.
1. Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Bulgária vagy Románia felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.
Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Bulgáriával, Romániával, vagy mindkét országgal szemben.
2. Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, elfogadja az általa szükségesnek ítélt védintézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.
Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatóak; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.
3. A 2. bekezdés alapján engedélyezett intézkedések csak az 1. bekezdésben említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az Alkotmány és különösen e jegyzőkönyv szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.
Ha Bulgária vagy Románia nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve valamennyi, határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikával kapcsolatban tett kötelezettségvállalást, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélye áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a megfelelő intézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat fogadhat el.
Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az ilyen védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. Az érintett új tagállam által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedésekről rendelkező európai rendeletek illetve határozatok visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
Ha az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében meghatározott, a büntetőjog területén való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos kerethatározatok vagy bármely egyéb kötelezettségvállalás, együttműködési okmány vagy határozat, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címében meghatározott polgári ügyekben való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos irányelvek vagy rendeletek, illetve az Alkotmány III. részének III. címe IV. fejezetének 3. és 4. szakasza alapján elfogadott európai törvények és kerettörvények tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vagy az alkalmazás során komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Bulgáriában vagy Romániában, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően elfogadhatja a megfelelő intézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat, és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait. A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Bulgária vagy Románia és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. Az új tagállam által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedésekről rendelkező európai rendeletek illetve határozatok visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
1. Ha Bulgária és Románia csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeinek a Bizottság általi folyamatos ellenőrzése és különösen a Bizottság ellenőrző jelentései alapján egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy Bulgáriában vagy Romániában a uniós vívmányok átvételére és végrehajtására való felkészülés szintje alapján fennáll a komoly veszélye annak, hogy a két ország bármelyike a csatlakozás 2007. január 1-jei időpontjáig számos fontos területen nyilvánvalóan nem készül fel a tagsággal járó követelmények teljesítésére, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva úgy határozhat, hogy az érintett ország csatlakozásának időpontját egy évvel későbbre, 2008. január 1-jére halasztja.
2. Az 1. bekezdés ellenére a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha a IX. Melléklet I. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
3. Az 1. bekezdés ellenére és a 37. cikk sérelme nélkül a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján és Románia versenypolitika terén elért előrehaladásának 2005 őszén történő részletes értékelését követően, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha az Európa-megállapodás20 alapján vállalt kötelezettségek, vagy a IX. Melléklet II. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
4. Abban az esetben, ha a Tanács az 1., 2. vagy 3. bekezdés szerinti határozatot hoz, minősített többséggel haladéktalanul határoz a halasztásra vonatkozó határozat következtében e jegyzőkönyvben – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – nélkülözhetetlenné váló kiigazításokról.
A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Bulgária és Románia nemzeti jogszabályainak a VI. és VII. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet21 25. cikkének 2. bekezdésében említett eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vagy az azok helyébe lépő európai törvények megfelelő cikkeivel, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Az e cikkben említett átmeneti intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács európai törvénnyel ezt az időszakot meghosszabbíthatja. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag jár el. A közös agrárpolitikára vonatkozó és az e jegyzőkönyvben nem szereplő jogi aktusok alkalmazására vonatkozó azon átmeneti intézkedéseket, amelyek a csatlakozás következtében válnak szükségessé, a csatlakozás időpontját megelőzően a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott európai rendelettel vagy határozattal, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott jogi aktusokat érintő intézkedéseket a Bizottság által az adott jogi aktus elfogadására irányadó eljárással összhangban hozott európai rendelettel vagy határozattal kell elfogadni.
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből az uniós állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet hozni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.
AZ E JEGYZŐKÖNYV VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK LÉTREHOZÁSA
Az Európai Parlament a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A Tanács a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát a Bizottság tagjává kell kinevezni. A Bizottság új tagjait a Tanács a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki az Alkotmány I-26. cikkének 4. bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően.
Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
1. Két bírót kell kinevezni a Bírósághoz, és két bírót kell kinevezni a Törvényszékhez.
2. Az 1. bekezdés szerint a Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2009. október 6-án jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2012. október 6-án jár le.
Az 1. bekezdés szerint a Törvényszékhez kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2007. augusztus 31-én jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2010. augusztus 31-én jár le.
3. A Bíróság a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A Törvényszék, a Bírósággal egyetértésben, a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A módosított eljárási szabályzatok elfogadásához a Tanács jóváhagyása szükséges.
4. A fent említett bíróságok előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a teljes ülés, illetve a tanácsok összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során e bíróságoknak a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk.
A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát hat éves hivatali időre a Számvevőszék tagjává kell kinevezni.
A Régiók Bizottsága 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia regionális és helyi testületeit képviselik, és akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
A Gazdasági és Szociális Bizottság 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia szervezett civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
Az Alkotmánnyal létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
1. Az Alkotmánnyal vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
2. Az Alkotmánnyal vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok vagy csoportok tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontját követő évben lejár.
AZ INTÉZMÉNYEK JOGI AKTUSAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA
A csatlakozás időpontjától Bulgáriát és Romániát az Alkotmány I-33. cikke szerinti európai kerettörvények, európai rendeletek és európai határozatok címzettjeinek, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen európai kerettörvényeknek, európai rendeleteknek és európai határozatoknak, illetve irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az Alkotmány I-39. cikkének 2. bekezdése szerint hatályba lépő európai határozatokat, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 254. cikkének 1. és 2. bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Bulgáriát és Romániát úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az európai határozatokról, valamint ezekről az irányelvekről és határozatokról.
1. Amennyiben e jegyzőkönyv más határidőt nem ír elő, Bulgária és Románia hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Alkotmány I-33. cikke szerinti európai kerettörvények rendelkezéseinek és azon európai rendeleteknek, amelyek az elérendő célokat illetően kötelezőek, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják, valamint az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről legkésőbb a csatlakozás időpontjáig, vagy adott esetben az e jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot. 2. Annyiban, amennyiben az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelveknek az e jegyzőkönyv által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben e jegyzőkönyv más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a módosított irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az e jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
Bulgária és Románia a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a területükön a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.
Bulgáriának vagy Romániának a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság olyan európai rendeleteket vagy európai határozatokat fogadhat el, amelyek az intézmények által 2004. október 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és e jegyzőkönyv vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben a kiigazításokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
Eltérő rendelkezés hiányában a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadja az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket megállapító európai rendeleteket és európai határozatokat.
Az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank által bolgár és román nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi nyelveken készült szövegeket ott tették közzé.
Az e jegyzőkönyvhöz csatolt I–IX. melléklet, és ezek függelékei e jegyzőkönyv szerves részét képezik.
Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azt módosító vagy kiegészítő szerződések egy-egy hitelesített másolatát angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.
A fenti szerződés bolgár és román nyelven megszövegezett szövege e jegyzőkönyv mellékletét képezi. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a szerződés első bekezdésben említett, a jelenlegi nyelveken készült szövegei.
Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát a főtitkár juttatja el a Bolgár Köztársaság és Románia kormányai számára.
Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája,
amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik
(a jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint)
1. 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (1980. június 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (HL L 266., 1980.10.9., 1. o.)
– Egyezmény (1984. április 10.) a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 146., 1984.5.31., 1. o.)
– Első jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről (HL L 48., 1989.2.20., 1. o.)
– Második jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel való felruházásáról (HL L 48., 1989.2.20., 17. o.)
– Egyezmény (1992. május 18.) a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 333., 1992.11.18., 1. o.)
– Egyezmény (1996. november 29.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az annak a Bíróság által történő értelmezésére vonatkozó első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról (HL C 15., 1997.1.15., 10. o.)
2. Egyezmény (1990. július 23.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)
– Egyezmény (1995. december 21.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26., 1996.1.31., 1. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. május 25.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)
3. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. szeptember 27.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)
– Második jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)
4. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol-egyezmény) (HL C 316., 1995.11.27., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. július 24.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 299., 1996.10.9., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke és az Europol-egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről (HL C 221., 1997.7.19., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2000. november 30.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az egyezmény 2. cikkének és mellékletének módosításáról (HL C 358., 2000.12.13., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2002. november 28.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény), és az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv módosításáról (HL C 312., 2002.12.16., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. november 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az említett egyezmény módosításáról (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.)
5. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról (HL C 316., 1995.11.27., 34. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 16. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. március 12.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról (HL C 91., 1999.3.31., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. május 8.) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL C 139., 2003.6.13., 2. o.)
6. Egyezmény (1997. május 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1995.6.25., 2. o.)
7. Egyezmény (1997. december 18.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)
8. Egyezmény (1998. június 17.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)
9. A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)
– A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott jegyzőkönyv (2001. október 16.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)
Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek,
és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek,
és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell
(a jegyzőkönyv 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)
1. Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én22.
2. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezmény23, az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi 8. bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
az 1. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; 3–7. cikk, kivéve az 5. cikk 1. bekezdésének (d) pontját; 13. cikk; 26. és 27. cikk; 39. cikk; 44–59. cikk; 61–63. cikk; 65–69. cikk; 71–73. cikk; 75. és 76. cikk; 82. cikk; 91. cikk; a 126–130. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; és a 136. cikk; a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.
3. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították: (a) az Olasz Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(b) a Spanyol Királyság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(c) a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(d) a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(e) az Osztrák Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(f) a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk, az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat;
(g) a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat,
– a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Åland-szigetekről a záróokmány III. részében;
(h) a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat.
4. A schengeni jegyzőkönyv 6. cikke alapján a Tanács által megkötött következő megállapodások:
– Az 1999/439/EK tanácsi határozattal24 jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás25 – beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is. – A 2000/29/EK tanácsi határozattal26 jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás27. – Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség által 2004. október 25-én aláírt, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás28.
5. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi 8. bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól [SCH/Com-ex (93) 10]
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról [SCH/Com-ex (93) 14]
A Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről [SCH/Com-ex (94) 16 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról [SCH/Com-ex (94) 28 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről [SCH/Com-ex (94) 29 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről [SCH/Com-ex (95) 21]
A Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről [SCH/Com-ex (98) 1 rev 2] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról [SCH/Com-ex (98) 26 def]
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról [SCH/Com-ex (98) 35 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról [SCH/Com-ex (98) 37 def 2] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről [SCH/Com-ex (98) 51 rev 3]
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről [SCH/Com-ex (98) 52] annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről [SCH/Com-ex (98) 57]
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők összehangolt igénybe vételéről [SCH/Com-ex (98) 59 rev]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról [SCH/Com-ex (99) 1 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról [SCH/Com-ex (99) 6]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről [SCH/Com-ex (99) 7 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről [SCH/Com-ex (99) 8 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről [SCH/Com-ex (99) 10]
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról [SCH/Com-ex (99) 13):
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról [SCH/Com-ex (99) 18]
6. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról [SCH/Com-ex (96) decl 6 rev 2]
A Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről [SCH/Com-ex (97) decl 13 rev 2]
7. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról [SCH/C (98) 117]
A Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről [SCH/C (99) 25]
8. A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok:
A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.) A Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7., 49. o.) A Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.) A Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.) A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.) A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.) A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.)
A Tanács 2000. november 30-i 2000/751/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv egyes részei titkosításának megszüntetéséről (HL L 303., 2000.12.2., 29. o.) A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.10.9., 24. o.) A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.) A Tanács 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelete a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 2. o.) A Tanács 2001. április 24-i 790/2001/EK rendelete a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 5. o.) A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.) A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.)
A Tanács 2001. december 7-i 2414/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.) A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.) A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.) A Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.) A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002.5.9., 47. o.) A Tanács 2002. április 25-i 2002/353/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv II. része titkosításának megszüntetéséről (HL L 123., 2002.5.9., 49. o.) A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.) A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002.7.16., 50. o.) A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.) A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.)
A Tanács 2003. március 6-i 453/2003/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.) A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.)
A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.) A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.) A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérővel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.) A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.) A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.) A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004.8.6., 36. o.) A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.) A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.) A Tanács 2004. december 13-i 2133/2004/EK rendelete a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó, a tagállamok külső határainak harmadik országbeli állampolgárok által történő átlépésekor az útiokmányok rendszeres bélyegzésének követelményéről, valamint a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló schengeni egyezmény és a Közös Kézikönyv rendelkezéseinek e célból történő módosításáról (HL L 369., 2004.12.16., 5. o.) A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.).
A jegyzőkönyv 16. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
31994 R 0040: A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
A 159a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
II. Kiegészítő oltalmi tanúsítványok
1. 31992 R 1768: A Tanács 1992. június 18-i 1768/92/EGK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 182., 1992.7.2., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
„(k) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
2. 31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.), az alábbi módosítással: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
„(k) minden olyan növényvédőszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédőszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan növényvédőszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédőszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.
III. Közösségi formatervezési minták
32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-i 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
A 110a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
1. 31989 R 1576: A Tanács 1989. május 29-i 1576/89/EGK rendelete a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
(a) Az 1. cikk (4) bekezdésének i) pontja a következővel egészül ki: „5. A „gyümölcspárlat” elnevezést kizárólag a Romániában előállított szeszes italok esetében a „Pălincă” megjelölés helyettesítheti.”
(b) A II. melléklet a következő földrajzi megjelölésekkel egészül ki: – a 4. pontban: „Vinars Târnave”, „Vinars Vaslui”, „Vinars Murfatlar”, „Vinars Vrancea”, „Vinars Segarcea”
– a 6. pontban: „Сунгурларска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сунгурларе / Sungurlarska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sungurlare”, „Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сливен) / Slivenska perla (Slivenska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sliven)”, „Стралджанска mускатова ракия / Мускатова ракия от Стралджа / Straldjanska мuscatova rakiya / Muscatova rakiya from Straldja”, „Поморийска гроздова ракия / Гроздова ракия от Поморие / Pomoriyska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Pomorie”, „Русенска бисерна гроздова ракия / Бисерна гроздова ракия от Русе / Rusenska biserna grozdova rakiya / Biserna grozdova rakiya from Ruse”, „Бургаска мускатова ракия / Мускатова ракия от Бургас / Bourgaska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Bourgas”, „Добруджанска мускатова ракия / Мускатова ракия от Добруджа / Dobrudjanska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Dobrudja”, „Сухиндолска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сухиндол / Suhindolska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Suhindol”, „Карловска гроздова ракия / Гроздова pакия от Карлово / Karlovska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Karlovo”
– a 7. pontban: „Троянска сливова ракия / Сливова ракия от Троян / Troyanska slivova rakiya / Slivova rakiya from Troyan”, „Силистренска кайсиева ракия / Кайсиева ракия от Силистра / Silistrenska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Silistra”, „Тервелска кайсиева ракия / Кайсиева ракия от Тервел / Tervelska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Tervel”, „Ловешка сливова ракия / Сливова ракия от Ловеч / Loveshka slivova rakiya / Slivova rakiya from Lovech”, „Ţuică Zetea de Medieşu Aurit”, „Ţuică de Valea Milcovului”, „Ţuică de Buzău”, „Ţuică de Argeş”, „Ţuică de Zalău”, „Ţuică ardelenească de Bistriţa”, „Horincă de Maramureş”, „Horincă de Cămârzan”, „Horincă de Seini”, „Horincă de Chioar”, „Horincă de Lăpuş”, „Turţ de Oaş”, „Turţ de Maramureş”.
2. 31991 R 1601: A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
A 2. cikk (3) bekezdése a h) pontot követően a következő ponttal egészül ki:
„(i) Pelin: fehér vagy vörösborból, szőlőmust sűrítményből, szőlőléből (vagy répacukorból) és meghatározott gyógynövény-tinktúrából készített ízesített boralapú ital, amelynek alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék, cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45–50 gramm és összes savtartalma borkősavban kifejezve literenként legalább 3 gramm.”,
és a jelenlegi (i) pont jelölése (j) pontra változik.
3. 31992 R 2075: A Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről (HL L 215., 1992.7.30., 70. o.), az alábbi módosításokkal: − 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
− 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A melléklet „Napon szárított” című V. pontja a következőkkel egészül ki:
(b) A melléklet „Basmas” című VI. pontja a következőkkel egészül ki:
(c) A melléklet „Kaba Koulak (klasszikus)” című VIII. pontja a következőkkel egészül ki:
4. 31996 R 2201: A Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.), az alábbi módosításokkal: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
AZ 5. CIKKBEN EMLÍTETT FELDOLGOZÁSI KÜSZÖBÖK
A friss termék nettó tömege
|
|
Paradicsom |
Őszibarack |
Körte |
Közösségi küszöb |
8 860 061 |
560 428 |
105 659 |
Nemzeti küszöb |
|
Bulgária |
156 343 |
17 843 |
tt. |
Cseh Köztársaság |
12 000 |
1 287 |
11 |
Görögország |
1 211 241 |
300 000 |
5 155 |
Spanyolország |
1 238 606 |
180 794 |
35 199 |
Franciaország |
401 608 |
15 685 |
17 703 |
Olaszország |
4 350 000 |
42 309 |
45 708 |
Ciprus |
7 944 |
6 |
tt. |
Lettország |
tt. |
tt. |
tt. |
Magyarország |
130 790 |
1 616 |
1 031 |
Málta |
27 000 |
tt. |
tt. |
Hollandia |
tt. |
tt. |
243 |
Ausztria |
tt. |
tt. |
9 |
Lengyelország |
194 639 |
tt. |
tt. |
Portugália |
1 050 000 |
218 |
600 |
Románia |
50 390 |
523 |
tt. |
Szlovákia |
29 500 |
147 |
tt. |
tt. = tárgytalan |
5. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal: A TAGÁLLAMONKÉNTI VAGY KÜLÖN RÉGIÓNKÉNTI GARANCIAKÜSZÖB SZÁZALÉKOS ARÁNYAI A TERMELŐI CSOPORTOK ELISMERÉSÉHEZ
5M136031_6
A termelői csoport létesítése szerinti konkrét régió tagállama |
|
Százalék |
Németország, Spanyolország (kivéve: Castilla-León, Navarra és a Campezo-térség Baszkföldön), Franciaország (kivéve: Nord-Pas-de-Calais és Picardie), Olaszország, Portugália (kivéve: az Azori Autonóm Régió), Belgium és Ausztria |
2% |
Görögország (kivéve: Epírosz), Azori Autonóm Régió (Portugália), Nord-Pas-de-Calais és Picardie (Franciaország), Bulgária (kivéve: Banite, Zlatograd, Madan és Doszpat települések a Djebel-térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovo, Varna, Dalgopol, General-Tоsevо, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária–térségben) |
1% |
Castilla-León (Spanyolország), Navarra (Spanyolország), Campezo-térség Baszkföldön (Spanyolország), Epírosz (Görögország), Banite, Zlatograd, Madan és Dospat települések a Djebel-térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovo, Varna, Dalgopol, General-Tоsevо, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária–térségben (Bulgária) |
0,3% |
6. 31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
(a) A 6. cikk a következő szöveggel egészül ki:
„(5) Bulgária és Románia esetében az újonnan létrehozott telepítési jogokat a csatlakozás időpontjától a szőlőültetvények összterületének 1,5%-áról – Bulgária esetében összesen 2302,5 hektárról és Románia esetében összesen 2830,5 hektárról – származó m.t. minőségi borok termelésére osztják fel. Ezeket a jogokat az 5. cikk hatálya alá tartozó nemzeti jogtartalékba helyezik.”
„(g) Romániában a Podişul Transilvaniei területet”
„(d) Szlovákiában a Tokaji régiót,
(e) Romániában azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak 2. pont g) alpontja és az 5. pont f) alpontja alá.”
„(e) Bulgáriában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина)
(f) Romániában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket”
„Bulgáriában a C III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak az 5. pont e) alpontja alá”
7. 32000 R 1673: A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről (HL L 193., 2000.7.29., 16. o.), az alábbi módosításokkal: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),
(a) A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. A hosszú lenszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 80 878 tonna, amelyet az összes tagállam között nemzeti garantált mennyiségek formájában kell felosztani. Ennek a mennyiségnek a felosztása a következő:
– Belgium esetében 13 800 tonna,
– Bulgária esetében 13 tonna,
– a Cseh Köztársaság esetében 1 923 tonna,
– Németország esetében 300 tonna,
– Észtország esetében 30 tonna,
– Spanyolország esetében 50 tonna,
– Franciaország esetében 55 800 tonna,
– Lettország esetében 360 tonna,
– Litvánia esetében 2 263 tonna,
– Hollandia esetében 4 800 tonna,
– Ausztria esetében 150 tonna,
– Lengyelország esetében 924 tonna,
– Portugália esetében 50 tonna,
– Románia esetében 42 tonna,
– Szlovákia esetében 73 tonna,
– Finnország esetében 200 tonna,
– Svédország esetében 50 tonna,
– az Egyesült Királyság esetében 50 tonna.”
(b) A 3. cikk (2) bekezdésében a bevezető bekezdés és az a) albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„2. A támogatásban részesíthető rövid lenszál és kenderszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a következőképpen kell felosztani:
(a) nemzeti garantált mennyiségek formájában a következő tagállamok között:
– Belgium esetében 10 350 tonna,
– Bulgária esetében 48 tonna,
– a Cseh Köztársaság esetében 2 866 tonna,
– Németország esetében 12 800 tonna,
– Észtország esetében 42 tonna,
– Spanyolország esetében 20 000 tonna,
– Franciaország esetében 61 350 tonna,
– Lettország esetében 1 313 tonna,
– Litvánia esetében 3 463 tonna,
– Magyarország esetében 2 061 tonna,
– Hollandia esetében 5 550 tonna,
– Ausztria esetében 2 500 tonna,
– Lengyelország esetében 462 tonna,
– Portugália esetében 1 750 tonna,
– Románia esetében 921 tonna,
– Szlovákia esetében 189 tonna,
– Finnország esetében 2 250 tonna,
– Svédország esetében 2 250 tonna,
– az Egyesült Királyság esetében 12 100 tonna.
Magyarország esetében azonban a nemzeti garantált mennyiség kizárólag a kenderszálra vonatkozik.”
8. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal: (a) A 2. cikk (g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„(g) az „új tagállamok”: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.”
(b) Az 5. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:„Bulgária és Románia biztosítja azonban, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.”
(c) Az 54. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:„Bulgária és Románia esetében azonban a területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpont 2005. június 30-a.”
(d) A 71g. cikk a következőkkel egészül ki:
„9. Bulgária és Románia esetében:
(c) a (4) bekezdés első albekezdésében a 2004-re és/vagy 2005-re történő hivatkozások 2005-re és/vagy 2006-ra vonatkoznak, valamint a 2004-re történő hivatkozás 2005-re vonatkozik.” (e) A 71h. cikk a következő szöveggel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban a 2003. június 30-ra történő hivatkozás 2005. június 30-ra vonatkozik.”
(f) A 74. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. Támogatás a X. mellékletben felsorolt hagyományos termőterületeken, a nemzeti bázisterület erejéig ítélhető oda.
A bázisterületek a következők:
Bulgária |
21 800 ha |
Görögország |
617 000 ha |
Spanyolország |
594 000 ha |
Franciaország |
208 000 ha |
Olaszország |
1 646 000 ha |
Ciprus |
6 183 ha |
Magyarország |
2 500 ha |
Ausztria |
7 000 ha |
Portugália |
118 000 ha |
(g) A 78. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1 648 000 ha.”
(h) A 80. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„2. A támogatás mértéke az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:
|
a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén (EUR/ha) |
a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően (EUR/ha) |
Bulgária |
- |
345,225 |
Görögország |
1 323,96 |
561,00 |
Spanyolország |
1 123,95 |
476,25 |
Franciaország: - anyaországi terület - Francia Guyana |
971,73 1 329,27 |
411,75 563,25 |
Olaszország |
1 069,08 |
453,00 |
Magyarország |
548,70 |
232,50 |
Portugália |
1 070,85 |
453,75 |
Románia |
- |
126,075 |
(i) A 81. cikk helyébe a következő lép:
Minden egyes termelő tagállam tekintetében egy nemzeti bázisterületet állapítanak meg. Franciaország esetében azonban két bázisterület kerül megállapításra. A bázisterületek a következők:
Bulgária |
4 166 ha |
Görögország |
20 333 ha |
Spanyolország |
104 973 ha |
Franciaország: – anyaországi terület – Francia Guyana |
19 050 ha 4 190 ha |
Olaszország |
219 588 ha |
Magyarország |
3 222 ha |
Portugália |
24 667 ha |
Románia |
500 ha |
Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.”
(j) A 84. cikk helyébe a következő lép:
1. Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak közösségi támogatást. 2. A garantált legnagyobb terület 829 229 ha.
3. A 2. bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:
Nemzeti garantált területek (NGT) |
Belgium |
100 ha |
Bulgária |
11 984 ha |
Németország |
1 500 ha |
Görögország |
41 100 ha |
Spanyolország |
568 200 ha |
Franciaország |
17 300 ha |
Olaszország |
130 100 ha |
Ciprus |
5 100 ha |
Luxemburg |
100 ha |
Magyarország |
2 900 ha |
Hollandia |
100 ha |
Ausztria |
100 ha |
Lengyelország |
4 200 ha |
Portugália |
41 300 ha |
Románia |
1 645 ha |
Szlovénia |
300 ha |
Szlovákia |
3 100 ha |
Egyesült Királyság |
100 ha |
4. Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják NGT-jüket, különösen regionális szinten vagy a termeléstől függően.”
Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett 12 hónapos időszak a 2006/2007-es időszakot jelenti.”
(l) A 103. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:
„Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében e bekezdés alkalmazásának feltétele az egységes területalapú támogatási rendszer 2007-ben történő alkalmazása, valamint a 66. cikk alkalmazása melletti döntés.”
(m) A 105. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. A X. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termesztő területeken a durumbúzával bevetett területekre területalapú támogatásokat kiegészítő pótlékot fizetnek, amelynek összege: – a 2005/2006. gazdasági évben 291 EUR/ha,
– a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően 285 EUR/ha,
a következő felső határokra figyelemmel:
|
(hektár) |
Bulgária |
21 800 |
Görögország |
617 000 |
Spanyolország |
594 000 |
Franciaország |
208 000 |
Olaszország |
1 646 000 |
Ciprus |
6 183 |
Magyarország |
2 500 |
Ausztria |
7 000 |
Portugália |
118 000 |
(n) A 108. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban nem kérelmezhető támogatás olyan földterület után, amely 2005. június 30-án állandó legelő, állandó kultúra volt, vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták.”
(o) A 110c. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1. A nemzeti bázisterület:
− Bulgária esetében: 10 237 ha
− Görögország esetében: 370 000 ha
− Spanyolország esetében: 70 000 ha
− Portugália esetében: 360 ha.”
(p) A 110c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„2. A támogatás összege támogatható hektáronként a következő:
− Bulgária esetében: 263 EUR
− Görögország esetében: 594 EUR 300 000 hektárra és 342,85 EUR a fennmaradó 70 000 hektárra
− Spanyolország esetében: 1 039 EUR
− Portugália esetében: 556 EUR.”
(q) A 116. cikk (4) bekezdése helyébe a következő lép:
„4. A következő felső határokat kell alkalmazni:
Tagállam |
Támogatási jogok (x 1000) |
Belgium |
70 |
Bulgária |
2 058,483 |
Cseh Köztársaság |
66,733 |
Dánia |
104 |
Németország |
2 432 |
Észtország |
48 |
Görögország |
11 023 |
Spanyolország |
19 580 |
Franciaország |
7 842 |
Írország |
4 956 |
Olaszország |
9 575 |
Ciprus |
472,401 |
Lettország |
18,437 |
Litvánia |
17,304 |
Luxemburg |
4 |
Magyarország |
1 146 |
Málta |
8,485 |
Hollandia |
930 |
Ausztria |
206 |
Lengyelország |
335,88 |
Portugália |
2 690 |
Románia |
5 880,620 |
Szlovénia |
84,909 |
Szlovákia |
305,756 |
Finnország |
80 |
Svédország |
180 |
Egyesült Királyság |
19 492 |
Összesen |
89 607,008 |
(r) A 123. cikk (8) bekezdése helyébe a következő lép:
„8. A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:
5M136031_13
Belgium |
235 149 |
Bulgária |
90 343 |
Cseh Köztársaság |
244 349 |
Dánia |
277 110 |
Németország |
1 782 700 |
Észtország |
18 800 |
Görögország |
143 134 |
Spanyolország |
713 999* |
Franciaország |
|
1 754 732** |
Írország |
|
1 077 458 |
Olaszország |
598 746 |
Ciprus |
12 000 |
Lettország |
70 200 |
Litvánia |
150 000 |
Luxemburg |
18 962 |
Magyarország |
94 620 |
Málta |
3 201 |
Hollandia |
157 932 |
Ausztria |
373 400 |
Lengyelország |
926 000 |
Portugália |
175 075*** |
Románia |
452 000 |
Szlovénia |
92 276 |
Szlovákia |
78 348 |
Finnország |
250 000 |
Svédország |
250 000 |
Egyesült Királyság |
1 419 811**** |
* Az 1454/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül. ** Az 1452/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül. *** Az 1453/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül. **** Ezt a felső határt ideiglenesen fel kell emelni 100 000-rel 1 519 811-re mindaddig, amíg a hat hónaposnál fiatalabb élőállatok kivitele nem engedélyezett. ” |
(s) A 126. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:
„5. A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:
Belgium |
394 253 |
Bulgária |
16 019 |
Cseh Köztársaság |
90 300 |
Dánia |
112 932 |
Németország |
639 535 |
Észtország |
13 416 |
Görögország |
138 005 |
Spanyolország* |
1 441 539 |
Franciaország** |
3 779 866 |
Írország |
1 102 620 |
Olaszország |
621 611 |
Ciprus |
500 |
Lettország |
19 368 |
Litvánia |
47 232 |
Luxemburg |
18 537 |
Magyarország |
117 000 |
Málta |
454 |
Hollandia |
63 236 |
Ausztria |
375 000 |
Lengyelország |
325 581 |
Portugália*** |
416 539 |
Románia |
150 000 |
Szlovénia |
86 384 |
Szlovákia |
28 080 |
Finnország |
55 000 |
Svédország |
155 000 |
Egyesült Királyság |
1 699 511 |
* Az 1454/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül. ** Az 1452/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül. *** Az 1453/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül. ” |
(t) A 130. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az új tagállamok esetében a nemzeti felső határokat az alábbi táblázat határozza meg.
|
Bikák, tinók, tehenek és üszők |
1 hónaposnál idősebb, de 8 hónaposnál fiatalabb borjak, ha a vágott test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg |
Bulgária |
22 191 |
101 542 |
Cseh Köztársaság |
483 382 |
27 380 |
Észtország |
107 813 |
30 000 |
Ciprus |
21 000 |
– |
Lettország |
124 320 |
53 280 |
Litvánia |
367 484 |
244 200 |
Magyarország |
141 559 |
94 439 |
Málta |
6 002 |
17 |
Lengyelország |
1 815 430 |
839 518 |
Románia |
1 148 000 |
85 000 |
Szlovénia |
161 137 |
35 852 |
Szlovákia |
204 062 |
62 841 |
(u) A 143a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban a közvetlen kifizetéseket a következő – a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:
(v) A 143b. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében azonban egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek jó mezőgazdasági állapotban tartott mezőgazdasági hasznosítású területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy művelés alatt állnak-e, és amelyeket, adott esetben, Bulgária vagy Románia által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív kritériumokkal összhangban kiigazítottak.”
(w) A 143b. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„9. Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével minden új tagállam a 2006 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet az új tagállam kérésére kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével azonban Bulgária és Románia a 2009 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet kérésükre kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. A (11) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, bármelyik új tagállam úgy határozhat, hogy – az egységes támogatási rendszer alkalmazása céljából – az alkalmazási időszak első vagy második évének végén megszünteti a rendszer alkalmazását. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.” (x) A 143b. cikk (11) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében az egységes területalapú támogatási rendszer ötéves alkalmazási időszakának végéig (vagyis 2011-ig) a 143a. cikk második bekezdésében meghatározott százalékarányt kell alkalmazni. Amennyiben az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakát a b) pont alapján hozott határozatnak megfelelően meghosszabbítják, az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának utolsó évéig az 143a. cikk második bekezdésében 2011-re meghatározott százalékarányt kell alkalmazni.”
(y) A 143c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„2. Az új tagállamok, a Bizottság engedélyével, kiegészíthetnek bármely közvetlen kifizetést:
(a) valamennyi közvetlen kifizetés vonatkozásában, 2004-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55%-áig, 2005-ben a szint 60%-áig, 2006-ban pedig 65%-áig, és 2007-től kezdődően pedig a 143a. cikkben az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Bulgária és Románia esetében a következő kiegészítéseket kell alkalmazni: 2007-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55%-áig, 2008-ban a szint 60%-áig, 2009-ben pedig 65%-áig, és 2010-től kezdődően pedig a 143a. cikk második bekezdésében az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság a burgonyakeményítő-ágazat vonatkozásában a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 100%-áig egészítheti ki a kifizetéseket. E rendelet IV. Címének 7. fejezetében említett közvetlen kifizetésekre azonban a következő felső határokat kell alkalmazni: 2004-re 85%, 2005-re 90%, 2006-ra 95% és 2007-től kezdődően 100%. Bulgária és Románia esetében a következő felső határokat kell alkalmazni: 2007-re 85%, 2008-ra 90%, 2009-re 95% és 2010-től kezdődően 100%; (b)(i) az egységes támogatási rendszeren kívüli közvetlen kifizetések vonatkozásában a közvetlen támogatások teljes összegének azon 10 százalékponttal megnövelt összege, amelyekre a mezőgazdasági termelő, termékenkénti alapon, a 2003-as naptári évben az új tagállamban egy KAP-típusú nemzeti rendszerben jogosult lenne. Ugyanakkor Litvánia esetében a 2002-es naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont;
(ii) az egységes kifizetési rendszer vonatkozásában az új tagállamok által egy adott évben nyújtható nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás teljes összegét egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:
– a KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatás teljes összegének a 10 százalékponttal megnövelt azon összege, amely a 2003-as naptári évben az érintett új tagállamban, vagy Litvánia esetében a 2002-es naptári évben rendelkezésre állna. Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont,
– az érintett új tagállamra vonatkozó, adott esetben a 64. cikk (2) bekezdésének és a 70. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított VIIIa. mellékletben meghatározott nemzeti felső határ. A fenti első francia bekezdésben említett teljes összeg meghatározásakor be kell számítani a nemzeti közvetlen kifizetéseket és/vagy azok közösségi közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevőit és/vagy azokat az összetevőket, amelyeket az érintett új tagállamra vonatkozó tényleges felső határ kiszámításakor a 64. cikk (2) bekezdésének, a 70. cikk (2) bekezdésének és a 71c. cikknek megfelelően figyelembe vettek.
Az új tagállamok valamennyi közvetlen kifizetés esetében választhatnak, hogy a fenti (a) vagy (b) lehetőség közül melyiket alkalmazzák.
Az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne.”
(z) A 154a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a 2004. május 1-je és 2009. június 30-a közötti időszak alatt lehet elfogadni, és azokat ez utóbbi időponton túl nem lehet alkalmazni. Bulgária és Románia esetében azonban ez az időszak 2007. január 1-jén kezdődik és 2011. december 31-én ér véget. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, ezt az időszakot meghosszabbíthatja.”; „* Bulgária és Románia esetében a 2005-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozik.”;
„* Bulgária és Románia esetében a 2006-ra vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának második évére vonatkozik.”;
„* Bulgária és Románia esetében a 2007-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának harmadik évére vonatkozik.”;
A 71C. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI FELSŐ HATÁROK
A felső határokat a 143a. cikkben meghatározott növekedési ütem figyelembevételével számították ki, ezért csökkentésük nem szükséges.
Naptári év |
Bulgária |
Cseh Köztár-saság |
Észt- ország |
Ciprus |
Lett- ország |
Litvánia |
Magyar- ország |
Málta |
Lengyel-ország |
Románia |
Szlovénia |
Szlovákia |
2005 |
– |
228,8 |
23,4 |
8,9 |
33,9 |
92,0 |
350,8 |
0,67 |
724,6 |
– |
35,8 |
97,7 |
2006 |
– |
266,7 |
27,3 |
12,5 |
39,6 |
107,3 |
420,2 |
0,83 |
881,7 |
– |
41,9 |
115,4 |
2007 |
200,3 |
343,6 |
40,4 |
16,3 |
55,6 |
146,9 |
508,3 |
1,64 |
1 140,8 |
440,0 |
56,1 |
146,6 |
2008 |
240,4 |
429,2 |
50,5 |
20,4 |
69,5 |
183,6 |
634,9 |
2,05 |
1 425,9 |
527,9 |
70,1 |
183,2 |
2009 |
281,0 |
514,9 |
60,5 |
24,5 |
83,4 |
220,3 |
761,6 |
2,46 |
1 711,0 |
618,1 |
84,1 |
219,7 |
2010 |
321,2 |
600,5 |
70,6 |
28,6 |
97,3 |
257,0 |
888,2 |
2,87 |
1 996,1 |
706,4 |
98,1 |
256,2 |
2011 |
401,4 |
686,2 |
80,7 |
32,7 |
111,2 |
293,7 |
1 014,9 |
3,28 |
2 281,1 |
883,0 |
112,1 |
292,8 |
2012 |
481,7 |
771,8 |
90,8 |
36,8 |
125,1 |
330,4 |
1 141,5 |
3,69 |
2 566,2 |
1 059,6 |
126,1 |
329,3 |
2013 |
562,0 |
857,5 |
100,9 |
40,9 |
139,0 |
367,1 |
1 268,2 |
4,10 |
2 851,3 |
1 236,2 |
140,2 |
365,9 |
2014 |
642,3 |
857,5 |
100,9 |
40,9 |
139,0 |
367,1 |
1 268,2 |
4,10 |
2 851,3 |
1 412,8 |
140,2 |
365,9 |
2015 |
722,6 |
857,5 |
100,9 |
40,9 |
139,0 |
367,1 |
1 268,2 |
4,10 |
2 851,3 |
1 589,4 |
140,2 |
365,9 |
következő évek |
802,9 |
857,5 |
100,9 |
40,9 |
139,0 |
367,1 |
1 268,2 |
4,10 |
2 851,3 |
1 766,0 |
140,2 |
365,9 |
AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN A 101. ÉS 103. CIKKBEN EMLÍTETT SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK NEMZETI BÁZISTERÜLETE ÉS REFERENCIAHOZAMA
|
Bázisterület (hektár) |
Referenciahozam (tonna/ha) |
Bulgária |
2 625 258 |
2,90 |
Cseh Köztársaság |
2 253 598 |
4,20 |
Észtország |
362 827 |
2,40 |
Ciprus |
79 004 |
2,30 |
Lettország |
443 580 |
2,50 |
Litvánia |
1 146 633 |
2,70 |
Magyarország |
3 487 792 |
4,73 |
Málta |
4 565 |
2,02 |
Lengyelország |
9 454 671 |
3,00 |
Románia |
7 012 666 |
2,65 |
Szlovénia |
125 171 |
5,27 |
Szlovákia |
1 003 453 |
4,06 |
9. 32003 R 1788: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról (HL L 270., 2003.10.21., 123.o.), az alábbi módosítással: (a) Az 1. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Szlovákia részére az I. melléklet (g) táblázatában meghatározottak szerint különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell képezni. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági birtokon történő fogyasztása ezen országok esetében 2002 óta csökkent. A tartalék felszabadításáról, valamint a tartaléknak a szállítási és a közvetlen értékesítési kvóták közötti megoszlásáról szóló határozatot a Bizottság a 23 cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, és a Bulgária és Románia által a Bizottságnak 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján hozza meg. E jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az ország tejipari ágazata tényleges szerkezetátalakítási folyamatának eredményeiről és trendjeiről, valamint különösen a mezőgazdasági birtokon történő saját fogyasztásra való termelésről a piacra történő termelésre való átállásról.” (b) Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:
„5. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti referenciamennyiségek tartalmazzák az összes, felvásárlóknak szállított vagy közvetlen fogyasztás céljára értékesített tehéntejet az e rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, illetve tejjel egyenértékű terméket, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik.”;
(c) Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) Bulgária és Románia esetében az illetéket 2007. április 1-jétől kell alkalmazni.”
(d) A 6. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az fent említett egyéni referenciamennyiség alapját az I. melléklet (f) táblázata határozza meg. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az egyéni referenciamennyiség megállapításának tizenkét hónapos időszaka a következő időpontokban kezdődik: Magyarország esetében 2001. április 1-jén, Málta és Litvánia esetében 2002. április 1-jén, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2003. április 1-jén, Lengyelország és Szlovénia esetében 2004. április 1-jén, Bulgária és Románia esetében pedig 2006. április 1-jén.”
(e) A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Bulgária és Románia esetében az I. melléklet (f) táblázatában meghatározott teljes mennyiség szállítások és közvetlen értékesítések közötti megoszlását a szállításra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó, 2006. évi tényleges adatai alapján felül kell vizsgálni és, amennyiben szükséges, ezeket a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.” (f) A 9. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik a termelők részére az alábbi időpontokban kiosztott mennyiség referencia-zsírtartalmával: Magyarország esetében 2002. március 31., Litvánia esetében 2003. március 31., a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2004. március 31., Lengyelország és Szlovénia esetében 2005. március 31., Bulgária és Románia esetében pedig 2007. március 31.” (g) A 9. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Románia esetében a II. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat a teljes 2004. év adatai alapján kell felülvizsgálni és, amennyiben szükséges, ezt a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.” (h) Az I. melléklet (d), (e), (f) és (g) táblázatának helyébe a következő lép: „(d) 2007/2008-as időszak
Tagállam |
Mennyiség, tonna |
Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság |
3 343 535,000 979 000,000 2 682 143,000 4 499 900,000 28 143 464,000 624 483,000 820 513,000 6 116 950,000 24 478 156,000 5 395 764,000 10 530 060,000 145 200,000 695 395,000 1 646 939,000 271 739,000 1 947 280,000 48 698,000 11 185 440,000 2 776 895,000 8 964 017,000 1 939 187,000 3 057 000,000 560 424,000 1 013 316,000 2 431 047,324 3 336 030,000 14 755 647,000 |
(e) a 2008–2009-től a 2014–2015-ig tartó időszak
Tagállam |
Mennyiség, tonna |
Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország |
3 360 087,000 979 000,000 2 682 143,000 4 522 176,000 28 282 788,000 624 483,000 820 513,000 6 116 950,000 24 599 335,000 5 395 764,000 10 530 060,000 145 200,000 695 395,000 |
Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság |
1 646 939,000 273 084,000 1 947 280,000 48 698,000 11 240 814,000 2 790 642,000 8 964 017,000 1 948 550,000 3 057 000,000 560 424,000 1 013 316,000 2 443 069,324 3 352 545,000 14 828 597,000 |
(f) A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett referencia-mennyiségek a szállításokra és közvetlen értékesítésekre
Tagállam |
Referenciamennyiségek szállításokra, tonna |
Referenciamennyiségek közvetlen értékesítésekre, tonna |
Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta |
722 000 2 613 239 537 188 141 337 468 943 1 256 440 1 782 650 48 698 |
257 000 68 904 87 365 3 863 226 452 390 499 164 630 – |
Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia |
8 500 000 1 093 000 467 063 990 810 |
464 017 1 964 000 93 361 22 506 |
(g) A 1. cikk (4) bekezdésében említett különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei
5M136031_22
Tagállam |
Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei, tonna |
Bulgária
Cseh Köztársaság
Észtország
Lettország
Litvánia
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovénia
Szlovákia |
39 180
55 788
21 885
33 253
57 900
42 780
416 126
188 400
16 214
27 472 |
Tagállam |
Referencia-zsírtartalom (g/kg) |
Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság |
36,91 39,10 42,10 43,68 40,11 43,10 36,10 36,37 39,48 35,81 36,88 34,60 40,70 39,90 39,17 38,50 42,36 40,30 39,00 37,30 35,93 41,30 37,10 43,40 43,40 39,70 |
31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 10. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„11. A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Bulgáriában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat az alábbiak részére adták ki: – a nemzetközi közúti személyszállításról és a közúti árufuvarozásról szóló 11. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében nemzetközi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően;
– a 2002. október 30-án módosított, a Bulgária területén lévő közforgalmi személyszállításról és árufuvarozásról szóló, 1999. november 3-i 33. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében belföldi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően.
12. A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Romániában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat a 761. számú, a közúti közlekedési tevékenységek állandó és hatékony összehangolását végző személyek kinevezéséről, képzéséről és szakmai tanúsítványáról szóló, 1999. december 21-i közlekedési miniszteri rendelet értelmében nemzetközi és belföldi közúti árufuvarozást és közúti személyszállítást végzők részére adták ki, 2000. január 28-tól kezdődően.” (b) A 10b. cikk második bekezdése helyébe a következő lép:
„A 10. cikk (4)–(12) bekezdésében említett szakmai alkalmassági bizonyítványt az érintett tagállamok az Ia. mellékletben szereplő bizonyítvány-mintának megfelelő formában adhatják ki újra.”
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi módosításokkal: – 11979 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása (HL L 291., 1979.11.19., 95. o.),
– 11985 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása (HL L 302., 1985.11.15., 167. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
A 24a. cikk a következőkkel egészül ki a: „— 35 000 EUR a Cseh Köztársaságban” francia bekezdés előtt:
„– 25 600 EUR Bulgáriában;”
és a következőkkel egészül ki a „– 10 000 euró Lengyelországban” francia bekezdést követően:
„– 35 000 euró Romániában;”.
2. 31992 L 0083: A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.), az alábbi módosítással: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 22. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„6. Bulgária és a Cseh Köztársaság az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg a 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.”
(b) A 22. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„7. Magyarország, Románia és Szlovákia az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak.”
A jegyzőkönyv 17. cikkében hivatkozott lista:
az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiegészítő kiigazítása
A. MEZŐGAZDASÁGI JOGSZABÁLYOK
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel eljárva – a cukor piacának közös szervezését szabályozó rendeletet Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel módosítja, az alábbi táblázatban meghatározott módon kiigazítva a cukor- és izoglükóz-kvótákat, valamint a nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükségletet, amelyek a cukor piaca közös szervezése éppen hatályos elveinek és célkitűzéseinek való megfelelés érdekében ugyanúgy kiigazíthatók, mint a jelenlegi tagállamok kvótái.
|
Bulgária |
Románia |
A cukor alapmennyisége1 |
4 752 |
109 164 |
ebből: |
A. |
4 320 |
99 240 |
B. |
432 |
9 924 |
A nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükséglet (fehércukorban kifejezve) |
198 748 |
329 636 |
Az izoglükóz alapmennyisége2 |
56 063 |
9 981 |
ebből: |
A. |
56 063 |
9 790 |
B. |
0 |
191 |
1 Fehércukor tonnában kifejezve.
2 Szárazanyag tonnában kifejezve.
Amennyiben Bulgária 2006-ban erre vonatkozó kérelemmel él, a cukorra vonatkozó, fent említett A. és B. alapmennyiséget Bulgária izoglükózra vonatkozó A. és B. alapmennyiségére át kell váltani.
2. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal: Adott esetben és a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet29 23. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel, a Bizottság a csatlakozás időpontjára elfogadja a 2848/98/EK rendelet II. mellékletében foglalt, elismert termőterületek közösségi listájára vonatkozó szükséges módosításokat, különösen e listának a kijelölt bolgár és román dohánytermő területekkel való kiegészítése céljából.
3. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal: (a) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a vetőmagokra vonatkozó támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
A VETŐMAGRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁSOK TEKINTETÉBEN A 99. CIKK
(3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELSŐ HATÁROK AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN
Naptári év |
Bulgária |
Cseh Köztár- saság |
Észt- ország |
Ciprus |
Lett- ország |
Litvánia |
Magyar- ország |
Málta |
Lengyel- ország |
Romá- nia |
Szlo- vénia |
Szlo- vákia |
2005 |
– |
0,87 |
0,04 |
0,03 |
0,10 |
0,10 |
0,78 |
0,03 |
0,56 |
– |
0,08 |
0,04 |
2006 |
– |
1,02 |
0,04 |
0,03 |
0,12 |
0,12 |
0,90 |
0,03 |
0,65 |
– |
0,10 |
0,04 |
2007 |
0,11 |
1,17 |
0,05 |
0,04 |
0,14 |
0,14 |
1,03 |
0,04 |
0,74 |
0,19 |
0,11 |
0,05 |
2008 |
0,13 |
1,46 |
0,06 |
0,05 |
0,17 |
0,17 |
1,29 |
0,05 |
0,93 |
0,23 |
0,14 |
0,06 |
2009 |
0,15 |
1,75 |
0,07 |
0,06 |
0,21 |
0,21 |
1,55 |
0,06 |
1,11 |
0,26 |
0,17 |
0,07 |
2010 |
0,17 |
2,04 |
0,08 |
0,07 |
0,24 |
0,24 |
1,81 |
0,07 |
1,30 |
0,30 |
0,19 |
0,08 |
2011 |
0,22 |
2,33 |
0,10 |
0,08 |
0,28 |
0,28 |
2,07 |
0,08 |
1,48 |
0,38 |
0,22 |
0,09 |
2012 |
0,26 |
2,62 |
0,11 |
0,09 |
0,31 |
0,31 |
2,33 |
0,09 |
1,67 |
0,45 |
0,25 |
0,11 |
2013 |
0,30 |
2,91 |
0,12 |
0,10 |
0,35 |
0,35 |
2,59 |
0,10 |
1,85 |
0,53 |
0,28 |
0,12 |
2014 |
0,34 |
2,91 |
0,12 |
0,10 |
0,35 |
0,35 |
2,59 |
0,10 |
1,85 |
0,60 |
0,28 |
0,12 |
2015 |
0,39 |
2,91 |
0,12 |
0,10 |
0,35 |
0,35 |
2,59 |
0,10 |
1,85 |
0,68 |
0,28 |
0,12 |
2016 |
0,43 |
2,91 |
0,12 |
0,10 |
0,35 |
0,35 |
2,59 |
0,10 |
1,85 |
0,75 |
0,28 |
0,12 |
következő évek |
0,43 |
2,91 |
0,12 |
0,10 |
0,35 |
0,35 |
2,59 |
0,10 |
1,85 |
0,75 |
0,28 |
0,12 |
(ii) A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének felosztása, amelyre a támogatás fizetendő a következő:
A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének megállapodás szerinti felosztása,
amelyre a támogatás fizetendő
|
Bulgária |
Románia |
Rizsvetőmag (Oryza sativa L.) |
|
883,2 |
100 |
Rizsvetőmagon kívüli vetőmag |
|
936 |
2 294 |
(b) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a dohányra irányuló támogatásnak az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöb-értékek megállapodás szerinti felosztása a következő:
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöbök
megállapodás szerinti felosztása
|
Bulgária |
Románia |
Összesen, ebből: |
47 137 |
12 312 |
|
I. Mesterséges hővel szárított |
9 023 |
4 647 |
II. Természetes úton szárított világos |
3 208 |
2 370 |
V. Napon szárított |
|
5 295 |
VI. Basmas |
31 106 |
|
VIII. Kaba Koulak |
3 800 |
|
B. ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK
31999 L 0105: A Tanács 1999. december 22-i 1999/105/EK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).
A jegyzőkönyv 18. cikkében hivatkozott lista:
egyéb állandó rendelkezések
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása
Bulgária és Románia esetében olyan gyógyszertermékre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat az említett új tagállamok valamelyikében nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket ebben az új tagállamban ő hozta vagy hozzájárulásával hozták először forgalomba.
Bárkinek, aki a fenti bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszerterméket egy olyan tagállamba kíván behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok
1. A csatlakozást követően, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt hatályba léptetett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek: (a) az 1994. december 10-e előtt hatályba léptetett támogatások;
(b) az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;
(c) azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt az új tagállam állami támogatásokat ellenőrző hatósága megvizsgált és a közösségi vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően. Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az Alkotmány III-168. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni. A fenti rendelkezéseket a közlekedési ágazatnak, valamint az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a halászati termékek, illetve az ezekből származó termékek – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni. A fenti rendelkezések szintén nem érintik a versenypolitikára vonatkozó, a jegyzőkönyvben foglalt átmeneti intézkedéseket és a jegyzőkönyv VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában megállapított intézkedéseket.
2. Amennyiben egy új tagállam azt kívánja, hogy a Bizottság az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak: (a) a nemzeti állami támogatásokat ellenőrző hatóság által megvizsgált, és a közösségi vívmányokkal összhangban lévőnek talált létező támogatások listáját; és
(b) a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt,
a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott bejelentési formában.
Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy az új tagállamnak a bejelentést a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.
Minden olyan támogatási intézkedésre, amelyet a Bizottságnak az (1) bekezdés (c) pontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, a fenti eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt az érintett új tagállam már az Unió tagjává vált.
3. Az (1) bekezdés (c) pontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet30 szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
4. Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, a közlekedési ágazatnak nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek, a következő feltétel mellett: – a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyez-tethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
5. Románia vonatkozásában az (1) bekezdés c) pontját csak azokra a támogatásokra kell alkalmazni, amelyeket Románia állami támogatásokat ellenőrző hatósága az után az időpont után vizsgált meg, miután a Bizottság – Románia csatlakozási tárgyalások kapcsán vállalt kötelezettségeinek folyamatos ellenőrzése alapján meghozott – határozata szerint Románia államitámogatás-végrehajtási nyilvántartása a csatlakozást megelőző időszakban kielégítő szintet ért el. A nyilvántartás akkor tekinthető kielégítő szintűnek, ha Románia bizonyítja az állami támogatások teljes körű és megfelelő ellenőrzésének következetes alkalmazását az országban nyújtott valamennyi támogatási intézkedés vonatkozásában, beleértve azt is, hogy az állami támogatásokat ellenőrző hatósága teljes mértékben és pontosan megindokolt határozatokat fogad el és hajt végre, valamennyi intézkedés állami támogatási jellegének alapos értékelésével és az összeegyeztethetőségi kritériumok helyes alkalmazásával. A Bizottság – a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illető komoly kétség alapján – kifogást emelhet minden olyan támogatási intézkedéssel szemben, amelyet a 2004. szeptember 1-je és a Bizottságnak a támogatás-végrehajtási nyilvántartás kielégítő szintjét megállapító fenti határozatában rögzített időpont közötti előcsatlakozási időszakban nyújtanak. A Bizottság kifogást emelő határozatát a 659/1999/EK rendelet szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba. Amennyiben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően elutasító határozatot fogad el, a Bizottság úgy határoz, hogy Romániának minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a támogatást a kedvezményezett ténylegesen visszafizesse. A visszafizetendő támogatás összege magában foglalja a 794/2004/EK rendelettel31 összhangban megállapított mértékű és ugyanazon időponttól fizetendő kamatot.
(a) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat
1. Az új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában meglévő, piactámogatási politikájuk részét képező állami készletei feletti rendelkezést a Közösség veszi át az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet32 8. cikkének alkalmazásából következő értéken. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha az adott termékeket érintő állami intervencióra a Közösségben kerül sor, és a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó közösségi követelményeknek.
2. Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, e tagállamoknak saját költségükön meg kell szüntetniük.
A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések különleges feltételei és céljai alapján kell meghatározni.
3. Az (1) bekezdésben említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.
4. A Bizottság a fent vázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet33 13. cikkében meghatározott vagy, adott esetben, a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 30-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet34 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló más rendeletek megfelelő cikkeivel, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott megfelelő bizottsági eljárással összhangban hajtja végre és alkalmazza. (b) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek és ezekből származó termékek kivételével – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke értelmében létező támogatásnak minősülnek, a következő feltételek mellett: – a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikke értelmében „létező” támogatásnak. Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyez-tethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása, 1. alszakasz, Vámunió 31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A közösségi helyzet igazolása (kereskedelem a kibővített közösségben)
1. A 2913/92/EGK rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített Közösségben a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke (15) bekezdésének (b) pontjában és (16) bekezdésének (b)–(g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Közösségben a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, a kibővített Közösségben szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentéskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve, hogy a következő okmányok valamelyikét bemutatják: (a) a kedvezményes származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozás időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak ki vagy adtak ki az alább felsorolt Európa-megállapodások valamelyike vagy az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásai alapján, amelyek a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmáról rendelkeznek az azon termékek előállításához felhasznált nem származó anyagokra vonatkozóan, amelyekre származási igazolást állítottak ki vagy adtak ki (vámvisszatérítés tilalma);
Az Európa-megállapodások:
– 21994 A 1231 (24) Bulgária: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létesítéséről – 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről35;
– 21994 A 1231 (20) Románia: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Románia közötti társulás létesítéséről – 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről36.
(c) valamely jelenlegi tagállamban vagy egy új tagállamban a csatlakozás időpontja előtt kibocsátott ATA-igazolvány.
– a 2913/92/EGK rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében az új tagállamok bármelyikének területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut; vagy – az érintett országtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet az érintett országban szabad forgalomba bocsátottak; vagy
– az érintett országban a kizárólag az e bekezdés második francia bekezdésében említett árukból, vagy az e bekezdés első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru.
3. A fenti (1) bekezdés (a) pontjában említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó Európa-megállapodásoknak, illetve az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásainak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő három éves időszakban fogadják el. Kedvezményes származás igazolása (kereskedelem harmadik országokkal, beleértve Törökországot is, a mezőgazdaságra, valamint szén- és acéltermékekre vonatkozó preferenciális megállapodások keretében)
4. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a harmadik országok által, az új tagállamok ezen országokkal kötött preferenciális megállapodásai alapján vagy az új tagállamok egyoldalú nemzeti jogszabályai alapján szabályszerűen kiállított vagy kiadott származási igazolást el kell fogadni az érintett új tagállamban, feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint (b) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot az új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően nyújtották be, a preferenciális megállapodások vagy az ezen új tagállamban a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő szabályok alapján visszamenőleges hatállyal kibocsátott vagy kiadott származási igazolást az érintett új tagállamok szintén elfogadhatják, feltéve hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
5. Bulgária és Románia felhatalmazást kapnak arra, hogy fenntartsák a harmadik országokkal kötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve, hogy
(a) az e harmadik országok és a Közösség között a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodások is tartalmaznak ilyen rendelkezést; valamint
(b) az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban meghatározott származási szabályokat alkalmazzák.
Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül az új tagállamok a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltják fel ezeket az engedélyeket.
6. A 4. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megálla-podásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő három éves időszakban fogadják el.
7. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a Közösség által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások keretén belül ezen országok által visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy az érintett új tagállamban úton vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan annak az új tagállamnak, amelyben az árut szabad forgalomba bocsátják, a fuvarokmány kibocsátásának időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint (b) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
8. A fenti 7. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az áru helyzetének igazolása az ipari termékek EK–Törökország vámunión belüli szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések alapján
9. A Törökország vagy egy új tagállam által, a köztük alkalmazott preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiállított származási igazolásokat, amelyek az érintett árukra vonatkozóan az azonos származási szabályokon és a vámvisszatérítés vagy vámfelfüggesztés tilalmán alapuló származási kumulációt tesznek lehetővé a Közösséggel, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában37 megállapított rendelkezések alapján, feltéve, hogy:
(a) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(b) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Törökországban vagy valamely új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően, a fent említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiadott származási igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
10. A 9. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális megállapodásoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő három éves időszakban fogadják el.
11. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában megállapított rendelkezések alapján kiállított ATR szállítási okmányt el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában a Közösségben vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdése b)–h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban vagy az érintett új tagállamban, feltéve, hogy: (a) az érintett árukra semmilyen, a (9) bekezdésben említett származási igazolást nem nyújtottak be; valamint (b) az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási feltételeinek; valamint
(c) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(d) az ATR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
12. A fenti 11. bekezdésben említett ATR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK–Törökország Vámegyüttműködési Bizottság 1/2001 határozatának38 az ATR szállítási okmányok kibocsátásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni.
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk vámraktározási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló jellege, vámértéke és mennyisége határozza meg, és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
15. Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 114–129. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 536–550. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni: – amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni;
– ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vám-visszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően azon új tagállam által és költségére kell visszatéríteni, amelyikben a csatlakozás időpontja előtt az a vámtartozás keletkezett, amelyre vámvisszatérítést igényelnek.
16. Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 137–144. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 553–584. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni: – amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.
17. A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 145–160. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 585–592. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni: – a vámbeszedést a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést az érintett új tagállam által és annak javára kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
– a vám visszafizetését vagy elengedését a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám visszafizetését vagy elengedését az érintett új tagállam által és annak költségére kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
Az V. MELLÉKLET függeléke
Megjegyzés: Az ebben a függelékben felsorolt támogatások csak olyan mértékben minősülnek az V. melléklet 2. fejezetében meghatározott létező támogatási eljárás céljára szolgáló létező támogatásnak, amennyiben az első bekezdés hatálya alá tartoznak.
Szám |
Jogcím (eredeti) |
A nemzeti állami támogatásokat ellenőrző szerv általi jóváhagyás időpontja |
Időtartam |
TÁ |
Sz. |
Év |
BG |
1 |
2004 |
Предоговаряне на задълженията към държавата, възникнали по реда на Закона за уреждане на необслужваните кредити, договорени до 31.12.1990 г. със "Силома" АД, гр.Силистра, чрез удължаване на срока на изплащане на главницата за срок от 15 години |
2004.07.29. |
2004–2018 |
BG |
2 |
2004 |
Средства за компенсиране от държавния бюджет на доказания от "Български пощи" ЕАД дефицит от изпълнението на универсалната пощенска услуга |
2004.11.18. |
2010.12.31. |
BG |
3 |
2004 |
Целево финансиране на дейността на Българската телеграфна агенция- направление "Информационно обслужване" |
2003.12.16. |
2010.12.31. |
A jegyzőkönyv 20. cikkében hivatkozott lista:
átmeneti intézkedések – Bulgária
1. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257., 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.);
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
2. Az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a bolgár állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják. Azok a bolgár állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a bolgár állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett bolgár állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat.
Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló bolgár állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3. A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács a Bizottság jelentése alapján felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését. E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
4. Bulgária kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a 3. bekezdést kell alkalmazni, és azt Bulgária kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
6. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a bolgár állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.
7. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak. Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz. Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak. – a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban;
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megálla-podásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9. Amennyiben a 68/360/EGK irányelv39 rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Bulgária és a jelenlegi tagállamok a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.
10. Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Bulgária az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.
11. Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, Románia tekintetében Bulgária a (7) bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Bulgária által a román állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.
12. Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2–5. és 7–9. bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
13. Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a bolgár munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az Alkotmány III-144. cikkének első bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Bulgáriában letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
Szolgáltatási ágazat |
NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) |
Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is |
45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek |
Ipari takarítás, tisztítás |
74.70 Ipari takarítás, tisztítás |
Egyéb szolgáltatások |
74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése |
5M136031_30
Szolgáltatási ágazat |
NACE-kód∗ (eltérő jelölés hiányában) |
Kertészeti szolgáltatások |
01.41 |
Kőmegmunkálás |
26.7 |
Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása |
28.11 |
Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is |
45.1–4;
a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek |
Biztonsági tevékenységek |
74.60 |
Ipari takarítás, tisztítás |
74.70 |
Házi betegápolás |
85.14 |
Szociális ellátás elhelyezés nélkül |
85.32 |
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az Alkotmány III-144. cikkének első bekezdésétől, Bulgária a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Bulgária között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
14. A 2–5. és 7–12. bekezdés alkalmazása a bolgár állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
Az 1–13. bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló bolgár migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Bulgáriában lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként harmadik országokból származó, Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Bulgária állampolgárai.
2. A SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK SZABADSÁGA
31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.). A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig legalább 12 000 EUR, 2008. január 1-jétől 2009. december 31-ig pedig legalább 15 000 EUR biztosítást nyújt. Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy bolgár befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a bulgáriai kártalanítási szint és a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának a tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok nem Bulgáriában lakó állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik jogszerűen Bulgáriában laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Bulgária állampolgáraira kell alkalmazni.
2. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területnek más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület, erdő és erdős terület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni és jogszerűen laknak Bulgáriában, nem tartoznak az előző fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Bulgária saját állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat
A. MEZŐGAZDASÁGI JOGSZABÁLYOK
31997 R 2597: A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól (HL L 351., 1997.12.23., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással: A 2597/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, 2009. április 30-ig a zsírtartalomra vonatkozó követelményeket a Bulgáriában termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni annyiban, hogy a 3% (m/m) zsírtartalmú tej a teljes tej kategóriájában, a 2% (m/m) zsírtartalmú tej pedig a félzsíros tej kategóriájában forgalmazható. A zsírtartalomra vonatkozó követelménynek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Bulgáriában forgalmazható, vagy harmadik országokba exportálható.
B. ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.). (a) Az e melléklet függelékének I. és II. fejezetében felsorolt tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet, II. és III. alfejezete követelményeinek vagy amelyeket nem azoknak megfelelően kezeltek, feltéve, hogy a bolgár hatóságok által e célból vezetett jegyzékben szerepelnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a tej származik. (b) Mindaddig, amíg az (a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy az a) pontban említett kedvezményekben szintén részesülő bulgáriai létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra. Ezeket a termékeket olyan azonosító jelöléssel kell ellátni, amely eltér a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott ilyen jelöléstől. (c) Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítmények 2009. december 31-ig külön gyártósoron EU-követelményeknek megfelelő és EU-követelményeknek nem megfelelő tejet is feldolgozhatnak. Ebben az összefüggésben az EU-követelményeknek nem megfelelő tej az a) pontban említett tejet jelenti. Ezeknek a létesítményeknek teljes mértékben meg kell felelniük a létesítményekre vonatkozó EU-követelményeknek, beleértve a 852/2004/EK rendelet40 5. cikkében említett Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok (HACCP) elveinek alkalmazását is, és bizonyítaniuk kell a következő feltételek teljes körű teljesítésére való képességüket, megjelölve megfelelő gyártósoraikat: − megtesznek minden szükséges intézkedést azzal kapcsolatban, hogy megfelelően betartsák a tejnek a begyűjtéstől a végtermékszakaszig tartó szétválasztásával kapcsolatos gyáron belüli eljárásokat, beleértve a tejnek a begyűjtéstől a létesítménybe való szállításig tartó útját, az EU-követelményeknek megfelelő és az EU-követelményeknek nem megfelelő tej külön tárolását és kezelését, valamint az EU-követelményeknek nem megfelelő tejből készült termékek különleges csomagolását, címkézését és tárolását is,
− a nyersanyag nyomon követhetőségét biztosító eljárást hoznak létre, beleértve az árumozgatás szükséges iratokkal történő bizonyítását, és az árukkal történő elszámolást, valamint a követelményeknek megfelelő és a követelményeknek nem megfelelő nyersanyagoknak a gyártott termékek kategóriáival történő megfeleltetését is,
− valamennyi nyerstejet 15 másodpercen keresztül legalább 71,7 °C-os hőkezelésnek vetnek alá, és
− minden megfelelő intézkedést megtesznek az azonosító jelzés rosszhiszemű használata elkerülésének biztosítására.
− biztosítják, hogy minden egyes érintett létesítmény üzemeltetője vagy ügyvezetője megtesz minden szükséges intézkedést a tej szétválasztására vonatkozó üzemen belüli eljárások szabályszerű betartása érdekében;
− próbákat és előre nem bejelentett ellenőrzéseket végeznek a tej szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban; valamint
− jóváhagyott laboratóriumokban próbákat végeznek valamennyi nyers- és késztermék vonatkozásában a 853/2004/EGK rendelet III. melléklete IX. szakaszának II. Feje-zetében foglalt követelményeknek, illetve tejalapú termékek esetében a mikrobiológiai kritériumnak való megfelelés vizsgálatára. Az EU által engedélyezett tejipari létesítmények EU-követelményeknek nem megfelelő nyerstejet feldolgozó külön gyártósoráról származó tej- és/vagy tejalapú termékek kizárólag a b) pontban megállapított feltételek mellett hozhatók piaci forgalomba. Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítményekben külön gyártósoron feldolgozott, EU-követelményeknek megfelelő nyerstej-alapú termékek EU-köve-telményeknek megfelelő termékként hozhatók forgalomba mindaddig, amíg a gyártó-sorok szétválasztására vonatkozó feltételek teljesülnek. (e) Bulgária biztosítja az (a) pontban említett követelményeknek való fokozatos megfelelést, valamint a tejüzemek és a tejbegyűjtési rendszer korszerűsítése terén elért előrehaladásról évente jelentést nyújt be a Bizottságnak. Bulgária biztosítja az említett követelményeknek való megfelelés 2009. december 31-ig történő teljesülését.
(f) A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2009. december 31-ig a 178/2002/EK rendelet42 58. cikkében említett eljárással összhangban naprakésszé teheti e melléklet függelékét, és ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből. A fenti átmeneti rendszer zökkenőmentes működése érdekében részletes végrehajtási szabályok fogadhatók el a 178/2002/EK rendelet 58. cikkében említett eljárással összhangban.
1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: (a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Bulgáriában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Bulgáriában. (b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó.
(c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását.
A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke 3. bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk 4., 5., és 6. bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
(d) Amíg a fenti (a) és (b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is.
(e) Az (a)–(c) pont alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállt.
2. 31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: E vállalkozások rendelkezésre álló tőkéjének és tartalékának fokozatosan el kell érnie az említett cikkben meghatározott minimumszintet, a következő ütemezésnek megfelelően:
– 2007. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 5 850 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3 250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre;
– 2008. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 6 750 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3 750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2009. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 7 650 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4 250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2010. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 8 550 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4 750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
3. 31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással: Bulgária főúthálózatát az alábbi táblázatokban foglalt ütemezés szerint korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak.
A korszerűsítéssel párhuzamosan a bulgáriai közúthálózatot – beleértve az 1692/96/EK határozat I. mellékletében meghatározott hálózatot is – fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Amennyiben műszakilag lehetséges, be- és kirakodás céljára a teljes átmeneti időszak alatt lehetővé kell tenni a másodrendű úthálózat nem korszerűsített szakaszainak használatát. A csatlakozás időpontjától kezdve a nemzetközi forgalomban részt vevő, légrugós felfüggesztéssel rendelkező, és a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre nem vethető ki semmilyen további átmeneti díj a bolgár közúti közlekedési hálózat egészén. Az úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben résztvevő, légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő átmeneti kiegészítő díjat megkülönböztetés nélkül kell kivetni. A díjszabási rendszernek átláthatónak kell lennie, és a díjak fizetése nem okozhat a használónak indokolatlan adminisztratív terhet vagy késedelmet, és az nem vezethet a tengelyterhelés határon történő rendszeres ellenőrzéséhez. A tengelyterhelési határértékek érvényesítését az ország egész területén megkülönböztetés nélkül, a Bulgáriában nyilvántartásba vett járművek tekintetében is azonos hatékonysággal kell biztosítani.
Útfejlesztési program (km)
N |
ÚT |
SZAKASZ |
HOSSZÚ- SÁG /KM/ |
KÖZFOR- GALOM SZÁMÁRA MEGNYÍLIK |
INTÉZKEDÉS |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
1 |
I-5/E-85/ |
GABROVO – SIPKA |
18 |
2014 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
2 |
I-5/E-85/ |
KARDZSALI – PODKOVA (MAKAZA) |
18 |
2008 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
|
|
ÖSSZES |
36 |
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
I -6 |
SZÓFIA – PIRDOP |
56 |
2009 |
HELYREÁLLÍTÁS |
4 |
I -7 |
SZILISZTRA – SUMEN |
88 |
2011 |
HELYREÁLLÍTÁS |
5 |
I -7 |
PRESZLAV – E-773 |
48 |
2010 |
FELÚJÍTÁS |
|
|
ÖSSZES |
136 |
|
|
6 |
І-9 /E-87/ |
ROMÁNIAI HATÁR – BALCSIK |
60 |
2009 |
HELYREÁLLÍTÁS |
7 |
II-12 |
VIDIN – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA |
26 |
2008 |
FELÚJÍTÁS |
8 |
II-14 |
VIDIN – KULA – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA |
42 |
2009 |
FELÚJÍTÁS |
9 |
II-18 |
SZÓFIAI KÖRGYŰRŰ – ÉSZAKI ÍV |
24 |
2014 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
10 |
II-19 |
SZIMITLI – GOCE DELCSEV – GÖRÖGORSZÁGI HATÁR |
91 |
2008 |
HELYREÁLLÍTÁS |
11 |
II-29 |
DOBRICS – VÁRNA |
21 |
2010 |
HELYREÁLLÍTÁS |
12 |
II-35 |
LOVECS – KARNARE |
28 |
2011 |
FELÚJÍTÁS |
13 |
II-53 |
SZLIVEN – JAMBOL |
25 |
2010 |
HELYREÁLLÍTÁS |
14 |
II-55 |
GURKOVO – NOVA ZAGORA |
26 |
2010 |
HELYREÁLLÍTÁS |
15 |
II-55 |
NOVA ZAGORA – SZVILENGRAD |
81 |
2012 |
HELYREÁLLÍTÁS |
|
|
ÖSSZES |
107 |
|
|
16 |
II-57 |
SZTARA ZAGORA – RADNEVO |
42 |
2010 |
HELYREÁLLÍTÁS |
17 |
II-62 |
KJUSZTENDIL – DUPNICA |
26 |
2011 |
FELÚJÍTÁS |
18 |
II-63 |
PERNIK – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA |
20 |
2010 |
FELÚJÍTÁS |
19 |
II-73 |
SUMEN – KARNOBAT |
44 |
2012 |
FELÚJÍTÁS |
20 |
II-73 |
SUMEN – KARNOBAT |
119 |
2011 |
FELÚJÍTÁS |
|
|
ÖSSZES |
63 |
|
|
21 |
II-78 |
RADNEVO – TOPOLOVGRAD |
40 |
2013 |
HELYREÁLLÍTÁS |
22 |
II-86 |
ASZENOVGRAD – SZMOLJAN |
72 |
2014 |
FELÚJÍTÁS |
23 |
II-98 |
BURGASZ – MALKO TARNOVO |
64 |
2014 |
FELÚJÍTÁS |
24 |
III-197 |
GOCE DELCSEV – SZMOLJAN |
87 |
2013 |
FELÚJÍTÁS |
25 |
III-198 |
GOCE DELCSEV – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA |
95 |
2013 |
FELÚJÍTÁS |
26 |
III-534 |
ELENA – NOVA ZAGORA |
52 |
2012 |
FELÚJÍTÁS |
27 |
III-534 |
N. ZAGORA – SZIMEONOVGRAD |
53 |
2014 |
FELÚJÍTÁS |
|
|
ÖSSZES |
105 |
|
|
29 |
III-622 |
KJUSZTENDIL – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA |
31 |
2013 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
30 |
III-865 |
SZMOLJAN – MADAN |
15 |
2011 |
FELÚJÍTÁS |
31 |
III-867 |
SZMOLIAN – KARDZSALI |
69 |
2014 |
FELÚJÍTÁS |
32 |
III-868 |
SZMOLJANI ELKERÜLŐ ÚT |
40 |
2012 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
33 |
IV-410068 |
SZIMITLI – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA |
28 |
2009 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
34 |
|
PLOVDIVI ELKERÜLŐ ÚT |
4 |
2014 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
|
A1 |
„TRAKIA” AUTÓPÁLYA – SZTARA ZAGORA – KARNOBAT |
|
|
|
35 |
|
2. SZAKASZ |
33 |
2010 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
36 |
|
3. SZAKASZ |
37 |
2011 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
37 |
|
4. SZAKASZ |
48 |
2014 |
ÚJ ÉPÍTÉS |
|
|
ÖSSZES |
118 |
|
|
|
|
ÖSSZESEN |
1598 |
|
|
|
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
|
INTÉZKEDÉS |
|
|
|
|
|
|
|
|
HELYREÁLLÍTÁS |
91 |
116 |
114 |
88 |
81 |
40 |
0 |
|
FELÚJÍTÁS |
26 |
42 |
68 |
88 |
96 |
182 |
258 |
|
ÚJ ÉPÍTÉS |
18 |
28 |
33 |
64 |
40 |
31 |
94 |
|
|
135 |
186 |
215 |
240 |
217 |
253 |
352 |
1 598 km |
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
2. 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással: Az 1992. február 25-i 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve 2009. december 31-ig Bulgária elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra meghatározott általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz. A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv44 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Bulgáriából a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
3. 32003 L 0049: A Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.), az alábbi módosítással: Bulgária 2014. december 31-ig engedélyt kap arra, hogy ne alkalmazza a 2003/49/EK tanácsi irányelv 1. cikkének rendelkezéseit. Ezen átmeneti időszak alatt egy másik tagállam társult vállalkozása számára, vagy egy tagállam társult vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye számára teljesített kamat- vagy jogdíjfizetéseket terhelő adó mértéke 2010. december 31-ig nem haladhatja meg a 10%-ot, az azt követő években pedig 2014. december 31-ig az 5%-ot.
4. 32003 L 0096: A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.), az alábbi módosítással: – 2011. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított nemzeti adómértéknek a 359 EUR/1 000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 323 EUR/1 000 liternél.
– 2010. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított nemzeti adómértéknek az új, 302 EUR/1 000 liter minimum mértékhez történő igazítására, és 2013. január 1-je a 330 EUR összeg elérésére. A motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 274 EUR/1 000 liternél.
– 2010. január 1-je a távfűtési célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására. – 2009. január 1-je a távfűtéstől eltérő célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására. Az érintett energiatermékek tényleges adókulcsa 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
(c) A 2003/96/EK irányelv 10. cikkétől eltérve, Bulgária átmeneti időszakot alkalmazhat 2010. január 1-jéig, hogy a villamos energiára megállapított nemzeti adómértékét az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez igazítsa. A villamos energiára megállapított tényleges adókulcs 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
7. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS FOGLALKOZTATÁS
32001 L 0037: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194., 2001.7.18., 26. o.).
A 2001/37/EK irányelv 3. cikkétől eltérve, a maximális kátránytartalom alkalmazásának időpontja a Bulgária területén gyártott és forgalmazott cigaretták tekintetében 2011. január 1. Az átmeneti időszak alatt: – a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 10 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat más tagállamokban nem lehet forgalmazni;
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 13 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat harmadik országokba nem lehet exportálni; ez a határérték 2008. január 1-jétől 12 mg-ra, 2010. január 1-jétől pedig 11 mg-ra csökken.
– A csatlakozás időpontjától 2010. december 31-ig Bulgária rendszeresen naprakész információval látja el a Bizottságot az irányelv betartása érdekében hozott intézkedésekről és azok ütemtervéről.
31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308., 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással: A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2012. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak: – 2007. január 1-jéig 30 nap;
– 2007. december 31-ig 40 nap;
– 2008. december 31-ig 50 nap;
– 2009. december 31-ig 60 nap;
– 2010. december 31-ig 70 nap;
– 2011. december 31-ig 80 nap;
– 2012. december 31-ig 90 nap.
9. TÁVKÖZLÉS ÉS INFORMATIKA
32002 L 0022: Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).
1. 31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31, 24. o.), az alábbi módosítással: – 2007. december 31-ig 6 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 50 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 19 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban legfeljebb 25 000 tonna/év.
– 2007. december 31-ig 12 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 150 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 29 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
(c) A 94/63/EK irányelv 5. cikkétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályokra vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni: – 2007. december 31-ig 50 közúti tartálykocsira;
– 2009. december 31-ig további 466 közúti tartálykocsira.
– 2007. december 31-ig 355 töltőállomásra, amelyek forgalma nagyobb, mint 500 m3/év, de legfeljebb 1 000 m3/év;
– 2009. december 31-ig 653 töltőállomásra, amelyek forgalma legfeljebb 500 m3/év.
2. 31999 L 0032: A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11, 13. o.), az alábbi módosításokkal: (a) Az 1999/32/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a nehéz fűtőolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 3,00 tömegszázalékot. (b) Az 1999/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a gázolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 0,20 tömegszázalékot.
1. 31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30., 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással: (a) 2014. december 31-ig a 259/93/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt hulladékok Bulgáriába történő minden hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni. (b) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján az illetékes bolgár hatóságok kifogással élhetnek a Bulgáriába irányuló hasznosítási célú hulladékszállításokkal szemben az alábbi, III. mellékletben felsorolt hulladékok tekintetében. Ezekre a hulladékszállításokra a rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.
AA. Fémtartalmú hulladékok
– AA 090 Arzéntartalmú hulladék és maradvány
– AA 100 Higanytartalmú hulladék és maradvány
– AA 130 Fémek maratásából származó páclevek
AB. Főként szervetlen alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szerves anyagokat is tartalmazhatnak
AC. Főként szerves alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak
– AC 040 Ólmozott benzin (gázolaj) iszapok
– AC 050 Hőátadó folyadékok
– AC 060 Hidraulikus folyadékok
– AC 080 Fagyásgátló folyadékok
– AC 110 Folyékony vagy iszap formájú fenolok és fenol-vegyületek, beleértve a klór-fenolt
– AC 120 Poliklórozott naftalinok
– AC 150 Klór-fluor szénvegyületek
– AC 190 Gépkocsik bezúzásából származó könnyű részecskék - pihék
– AC 200 Szerves foszforvegyületek
– AC 230 Szerves oldószerek újrahasznosítási műveleteiből eredő, halogént tartalmazó vagy nem tartalmazó nem vizes desztillációs maradékok
– AC 240 Alifás halogenizált szénhidrogének gyártása során keletkező hulladék (mint a klórmetánok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin)
– AC 260 Sertés hígtrágya; ürülék
AD. Hulladékok, amelyek szerves és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak:
– AD 010 Gyógyszerek gyártásából és készítéséből származó hulladékok
Az alábbiakból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok:
• AD 040 - Szervetlen cianidok, kivéve a szilárd nemesfém-tartalmú maradványokat, amelyek szervetlen cianid nyomokat tartalmaznak
• AD 050 - Szerves cianidok
– AD 060 Fáradt olaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók
– AD 070 Tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
– AD 150 A természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (mint a bioszűrők)
– AD 160 Települési/háztartási hulladékok
(c) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságok 2009. december 31-ig kifogással élhetnek a rendelet IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok Bulgáriába történő hasznosítási célú szállításával szemben, a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján. (d) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságoknak kifogással kell élniük a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és az e mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítményekbe irányul, amelyek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv47 vagy a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv48 egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesülnek, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.
2. 31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.), az alábbi utolsó módosítással: – tömeg szerint mért 35% 2006. december 31-ig, 39% 2007-re, 42% 2008-ra, 46% 2009-re és 48% 2010-re.
– tömeg szerint mért 50% 2011-re, 53% 2012-re és 56% 2013-ra.
– tömeg szerint mért 8% 2006. december 31-ig, 12% 2007-re és 14,5% 2008-ra.
– tömeg szerint mért 34% 2006. december 31-ig, 38% 2007-re, 42% 2008-ra, 45% 2009-re, 47% 2010-re, 49% 2011-re, 52% 2012-re és 54,9% 2013-ra.
– tömeg szerint mért 26% 2006. december 31-ig, 33% 2007-re, 40% 2008-ra, 46% 2009-re, 51% 2010-re, 55% 2011-re és 59,6% 2012-re.
– tömeg szerint mért 17% 2009-re, 19% 2010-re, 20% 2011-re és 22% 2012-re.
3. 31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.), az alábbi módosítással:
Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének (a) és (b) pontjától és I. Melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az irányelv 6. cikke c) pontja ii. alpontja és a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EK tanácsi irányelv49 sérelme nélkül, a folyékony, maró illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó, valamint a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket 2014. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi 14 meglévő létesítményre: 1. „Polimeri” iszapülepítő, Várna, Devnya;
2. „Solvay Sodi”, „Deven” és „Agropolichim” kombinált hamu- és iszapülepítő, Várna, ill. Devnya, Várna járásban;
3. „Varna” hőerőmű, hamuülepítő, Várna, Beloszlav;
4. „Sviloza” hamuülepítő, Veliko Tarnovo, Szvisztov;
5. Hőerőmű a „Zaharni zavodi” hamuülepítőnél, Veliko Tarnovo, Gorna Oriahovica;
6. „Vidachim v likvidatsya” hamuülepítő, Vidin, Vidin;
7. „Toplofikatsia-Ruse” hőerőmű, „Ruse-Kelet” hamuülepítő, Rusze, Rusze;
8. „Republika” hőerőmű, „COF-Pernik” és „Kremikovtsi-Rudodobiv” hamuülepítő, Pernik, Pernik;
9. „Toplofikatsia Pernik” és „Solidus”-Pernik hamuülepítő, Pernik, Pernik;
10. „Bobov dol” hőerőmű, hamuülepítő, Kjusztendil, Bobov dol;
11. „Brikel” hamuülepítő, Sztara Zagora, Galabovo;
12. „Toplofikatsia Sliven” hamuülepítő, Szliven, Szliven;
13. „Maritsa 3” hőerőmű, hamuülepítő, Haszkovo, Dimitrovgrad;
14. „Maritsa 3” hőerőmű, hamuülepítő, Haszkovo, Dimitrovgrad.
Bulgária biztosítja az ezen 14, az irányelv fenti előírásainak nem megfelelő létesítményben elhelyezett hulladék fokozatos csökkentését, az alábbiakban meghatározott maximáliséves mennyiségek szerint:
− 2006. december 31-ig: 3 020 000 tonna;
− 2007. december 31-ig: 3 010 000 tonna;
− 2008. december 31-ig: 2 990 000 tonna;
− 2009. december 31-ig: 1 978 000 tonna;
− 2010. december 31-ig: 1 940 000 tonna;
− 2011. december 31-ig: 1 929 000 tonna;
− 2012. december 31-ig: 1 919 000 tonna;
− 2013. december 31-ig: 1 159 000 tonna;
− 2014. december 31-ig: 1 039 000 tonna.
4. 32002 L 0096: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.), az alábbi módosítással:
A 2002/96/EK irányelv 5. cikke (5) bekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésétől eltérve, Bulgária 2008. december 31-ig teljesíti az évente és lakosonként átlagosan legalább négy kilogrammnyi, magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére, valamint a hasznosításra, illetve az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzéseket.
31991 L 0071: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30, 40. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 91/271/EGK irányelv 3. és 4. cikkétől, valamint 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2014. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Bulgáriában a következő közbenső célkitűzéssel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni: − Az irányelvben foglaltakat a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó szennyvíz-kibocsátású agglomerációkban 2010. december 31-ig kell teljesíteni.
D. IPARI SZENNYEZÉS- ÉS KOCKÁZATKEZELÉS
1. 31996 L 0061: A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 257., 1996.10.10., 26. o.), az alábbi utolsó módosítással:
A 96/61/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a meglévő létesítményekre kiadandó engedélyekre vonatkozó követelményeket Bulgáriában a következő létesítményekre a létesítményenként megjelölt időpontokig nem kell alkalmazni, amennyiben ezek arra a kötelezettségre vonatkoznak, amely szerint ezen létesítmények üzemeltetésének a rendelkezésre álló legjobb technikák alapján meg kell felelnie a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kibocsátási határértékeknek, azokkal egyenértékű paramétereknek vagy műszaki intézkedéseknek: – „Yambolen” – Jambol ( 4.1., h) tevékenység)
– „Verila” – Ravno Pole (4.1. tevékenység)
– „Lakprom” – Szvetovracsane (4.1., b) tevékenység)
– „Orgachim” – Rusze (4.1., j) tevékenység)
– „Neochim” – Dimitrovgrad (4.1., b) tevékenység)
– „Eliseyna” gara Eliszejna (2.5. a) tevékenység)
– „Ruse-East” hőerőmű – Rusze (1.1. tevékenység)
– „Varna” hőerőmű – Várna (1.1. tevékenység)
– „Bobov dol” hőerőmű – Szófia (1.1. tevékenység)
– Hőerőmű a „Lukoil Neftochim”-nál – Burgasz (1.1. tevékenység)
– „Lukoil Neftochim” – Burgasz (1.2. tevékenység)
– „Kremikovtsi” – Szófia (2.2. tevékenység)
– „Radomir-Metali” – Radomir (2.3. b) tevékenység)
– „Solidus” – Pernik (2.4. tevékenység)
– „Berg Montana fitingi” – Montana (2.4. tevékenység)
– „Energoremont” – Kreszna (2.4. tevékenység)
– „Chugunoleene” – Ihtiman (2.4. tevékenység)
– „Alkomet” – Sumen (2.5. b) tevékenység)
– „Start” – Dobrics (2.5. b) tevékenység)
– „Alukom” – Pleven (2.5. b) tevékenység)
– „Energya” – Targoviste (2.5. b) tevékenység)
– „Uspeh” – Lukovit (3.5. tevékenység)
– „Keramika” – Burgasz (3.5. tevékenység)
– „Stroykeramika” – Mezdra (3.5. tevékenység)
– „Straldja keramika” – Sztraldzsa (3.5. tevékenység)
– „Balkankeramiks” – Novi Iszkar (3.5. tevékenység)
– „Shamot” – Elin Pelin (3.5. tevékenység)
– Kerámiaüzem – Dragovistica (3.5. tevékenység)
– „Fayans” – Kaszpicsan (3.5. tevékenység)
– „Solvay Sodi” – Devnya (4.2. d) tevékenység)
– „Polimeri” – Devnya (4.2. c) tevékenység)
– „Agropolichim” – Devnya (4.3. tevékenység)
– „Neochim” – Dimitrovgrad (4.3. tevékenység)
– „Agriya” – Plovdiv (4.4. tevékenység)
– „Balkanpharma” – Razgrad (4.5. tevékenység)
– „Biovet” – Pestera (4.5. tevékenység)
– „Catchup-frukt” – Aitosz (6.4. b) tevékenység)
– „Bulgarikum” – Burgasz (6.4. c) tevékenység)
– „Serdika 90” – Dobrics (6.4. c) tevékenység)
– „Ekarisaj” – Várna (6.5. tevékenység)
– „Ekarisaj-Bert” – Burgasz (6.5. tevékenység)
2007. október 30-ig ezekre a létesítményekre teljességgel összehangolt engedélyek kerülnek kibocsátásra, amelyek az irányelvnek való teljes megfelelés érdekében kötelező jellegű határidőket szabnak az egyes létesítményekre vonatkozóan. Ezeknek az engedélyeknek biztosítaniuk kell, hogy az irányelv 3. cikkében meghatározott, az üzemeltetők alapvető kötelezettségeire irányadó általános elvek 2007. október 30-ig megvalósuljanak.
2. 32001 L 0080: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.), az alábbi módosítással: – 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
– 1. egység: 2009. december 31-ig
– 2. egység: 2010. december 31-ig
– 3. egység: 2011. december 31-ig
– 4. egység: 2012. december 31-ig
– 5. egység: 2013. december 31-ig
– 6. egység: 2014. december 31-ig
– 2. egység: 2011. december 31-ig
– 3. egység: 2014. december 31-ig
– 3. és 4. egység: 2009. december 31-ig
– 1. és 2. egység: 2011. december 31-ig
– Hőerőmű a „Lukoil Neftochim”-nál, Burgasz:
– 2., 7., 8., 9., 10. és 11. egység: 2011. december 31-ig.
Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés kén-dioxid és szilárd anyag kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértéket: – 2008-ig: 179 700 tonna SO2 / év; 8 900 tonna szilárd anyag/év;
– 2012-ig: 103 000 tonna SO2 / év; 6 000 tonna szilárd anyag/év.
(b) A 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésétől és VI. melléklete A. részétől eltérve, 2017. december 31-ig a nitrogén-oxidra vonatkozó kibocsátási határértéket a bulgáriai „Lukoil Neftochim”-nál (Burgasz) lévő hőerőmű tüzelőberendezésének 2., 7., 8., 9., 10. és 11. egysége tekintetében nem kell alkalmazni: Az átmeneti időszak folyamán az összes tüzelőberendezés nitrogén-oxid kibocsátása a 2001/80/EK irányelv értelmében nem haladhatja meg a következő közbenső határértékeket: – 2008-ig: 42 900 tonna/év
– 2012-ig: 33 300 tonna/év
(c) Bulgária 2011. január 1-jéig a Bizottság elé terjeszt egy naprakész adatokat tartalmazó, a fennmaradó, a közösségi vívmányoknak nem megfelelő létesítmények fokozatos felzárkóztatására vonatkozó tervet, beleértve egy beruházási tervet is, amely tartalmazza a közösségi vívmányok alkalmazásának világosan meghatározott szakaszait. E tervek alapján – különösen a 2012-2014 közötti időszak kibocsátásai esetében – biztosítani kell a kibocsátásoknak lényegesen a fenti (a) és (b) bekezdésekben foglalt közbenső célkitűzésekben meghatározott szint alá történő további csökkenését. Ha a Bizottság, különösen a környezeti hatásokra és az átmeneti rendelkezések miatt a belső piacon bekövetkező versenytorzulások csökkentésének szükségességére tekintettel megállapítja, hogy ezek a tervek nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor erről tájékoztatja Bulgáriát. Az ezt követő három hónapon belül Bulgária közli a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések megvalósítása érdekében tett. Ha ezt követően a Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – megállapítja, hogy ezen intézkedések nem elegendőek a célok megvalósítására, akkor az Alkotmány III-360. cikke alapján a Szerződés megsértése miatt eljárást kezdeményez Bulgáriával szemben.
A VI. MELLÉKLET függeléke
A követelményeknek nem megfelelő tejet feldolgozó tejipari létesítmények listája
Szám |
Állat-eü-i szám |
A létesítmény neve és címe |
Az érintett létesítmény helye |
Blagoevgrad régió – 1. sz. |
1 |
BG 0112004 |
"Matand" EOOD gr. Pernik ul. "Lenin" 111 |
s. Eleshnitsa |
Burgas régió – 2. sz. |
2 |
BG 0212013 |
ET "Marsi-Mincho Bakalov" gr. Burgas j.k. "Vazrajdane" bl. 1 |
Burgas j.k. "Pobeda" ul. "Baykal" 9 |
3 |
BG 0212027 |
DZZD "Mlechen svyat" gr. Burgas j.k. "Izgrev" ul. "Malchika" 3 |
s. Debelt ul. "Indje voyvoda" 5 obl. Burgaska
|
4 |
BG 0212028 |
"Vester" OOD gr. Burgas ul. "Fotinov" 36 |
s. Sigmen
|
5 |
BG 0212047 |
"Complektstroy" EOOD gr. Burgas ul. "Aleksandar Stamboliiski" 17 |
s. Veselie
|
Vidin régió – 5. sz. |
6 |
BG 0512025 |
"El Bi Bulgarikum" EAD gr. Vidin |
gr. Vidin Yujna promishlena zona |
Vraca régió – 6. sz. |
7 |
BG 0612010 |
"Hadjiiski i familiya" EOOD s. Gradeshnitsa |
s. Gradeshnitsa
|
8 |
BG 0612027 |
"Mlechen ray 99" EOOD gr. Vratsa j.k. "Dabnika" bl. 48 ap. 3 |
gr. Vratsa j.k. Bistrets Stopanski dvor |
9 |
BG 0612035 |
ET "Nivego" s. Chiren |
s. Chiren |
Gabrovo régió – 7. sz. |
10 |
BG 0712001 |
"Ben Invest" OOD s. Kostenkovtsi obsht. Gabrovo |
s. Kostenkovtsi obsht. Gabrovo
|
11 |
BG 0712002 |
"Shipka 97" AD gr. Gabrovo ul. "V. Levski" 2 |
gr. Gabrovo ul. "V. Levski" 2
|
12 |
BG 0712003 |
"Elvi" OOD s. Velkovtsi obsht. Gabrovo |
s. Velkovtsi obsht. Gabrovo |
13 |
BG 0712008 |
"Milkieks" OOD gr. Sevlievo j.k. "d-r Atanas Moskov" |
gr. Sevlievo j.k. "Atanas Moskov"
|
Dobrič régió – 8. sz. |
14 |
BG 0812002 |
"AVITA" OOD gr. Sofia ul. "20-ti April" 6 |
s. Tsarichino
|
15 |
BG 0812008 |
"Roles 2000" OOD gr. Varna ul. "Tsar Ivan Shishman" 13 |
s. Kardam
|
16 |
BG 0812019 |
"Filipopolis" OOD gr. Plovdiv ul. "Hristo Danov" 2 |
s. Jeglartsi
|
17 |
BG 0812029 |
""AKURAT – MLECHNA PROMISHLENOST" OOD gr. Sofia ul. "Baba Vida 2" |
gr. Dobrich j.k. "Riltsi" |
18 |
BG 0812030 |
"FAMA" AD gr. Varna ul. "Evlogi Georgiev" 23 |
gr. Dobrich bul. "Dobrudja" 2
|
Kărdžali régió – 9. sz. |
19 |
BG 0912004 |
ET "Rado" s. Byal izvor |
s. Byal izvor obsht. Ardino |
Kjustendil régió – 10. sz. |
20 |
BG 1012012 |
"Galkom" OOD gr. Dupnitsa |
gr. Dupnitsa ul. "Venelin" 57 |
21 |
BG 1012008 |
ET "Nikolay Kolev" s. Konyavo |
s. Konyavo |
Loveč régió – 11. sz. |
22 |
BG 1112001 |
"Prima Lakta" Ltd. gr. Lovech ul. "Troyansko shose" 1 |
gr. Lovech ul. "Troyansko shose"
|
23 |
BG 1112004 |
"Mlekoprodukt" OOD gr. Lovech |
s. Goran
|
24 |
BG 1112008 |
"Plod" AD gr. Apriltsi |
gr. Apriltsi
|
25 |
BG 1112012 |
"Stilos" OOD gr. Dupnitsa ul. "Batenberg" 64 |
s. Lesidren
|
Pazardžik régió – 13. sz. |
26 |
BG 1312011 |
"Eko-F" EAD gr. Sofia ul. "Stara planina" 34 |
s. Karabunar
|
27 |
BG 1312015 |
"Mevgal Bulgaria" EOOD gr. Velingrad |
gr. Velingrad j.k. "Industrialen"
|
28 |
BG 1312022 |
ET "Palmite-Vesela Popova" gr. Plovdiv ul. "Koprivkite" 23 |
gr. Strelcha ul. "Osvobojdenie" 17 |
Pleven régió – 15. sz. |
29 |
BG 1512003 |
"Mandra 1" EOOD s. Obnova |
s. Tranchovitsa
|
30 |
BG 1512006 |
"Mandra" OOD gr. Obnova |
s. Obnova
|
31 |
BG 1512008 |
ET "Viola" s. Koynare |
gr. Koynare ul. "Hristo Botev" 16 |
32 |
BG 1512010 |
ET "Militsa Lazarova - 90" gr. Slavyanovo |
gr. Slavyanovo ul. "Asen Zlatarev" 2 |
Plovdiv régió – 16. sz. |
33 |
BG 1612009 |
ET "D.Madjarov" gr. Plovdiv |
gr. Stamboliiski-mandra
|
34 |
BG 1612013 |
ET "Polidey - EI" gr. Karlovo |
s. Domlyan
|
35 |
BG 1612017 |
"Snep" OOD gr. Rakovski |
gr. Rakovski ul. "F.Stanislavov" 57 |
36 |
BG 1612020 |
ET "Bor -Chvor" s. Dalbok izvor |
s. Dalbok izvor
|
37 |
BG 1612023 |
"Vanela" OOD gr. Plovdiv bul. "Bulgaria" 170 |
s. Tsarimir |
38 |
BG 1612024 |
SD "Kostovi - EMK" gr. Saedinenie |
gr. Saedinenie
|
39 |
BG 1612039 |
"Topolovo-Agrokomers" OOD gr. Sofia z.k. Dianabad, bl.20 |
s. Topolovo Stopanski dvor |
40 |
BG 1612040 |
"Mlechni produkti" OOD gr. Plovdiv |
s. Manole
|
Razgrad régió – 17. sz. |
41 |
BG 1712002 |
ET "Rosver" gr. Tsar Kaloyan ul. "Ivan Vazov" 4 |
gr. Tsar Kaloyan ul. "Sofia" 41
|
42 |
BG 1712010 |
"Bulagrotreyd" OOD gr. Ruse ul. "Elin Pelin" 15A |
s. Juper |
43 |
BG 1712020 |
ET "Prelest-Sevim Ahmed" s. Podayva ul. "Struma" 12 |
s. Lavino Stopanski dvor
|
44 |
BG 1712042 |
ET "Madar" s. Madrevo ul. "Han Kubrat" 65 |
s. Terter Stopanski dvor
|
Ruse régió – 18. sz. |
45 |
BG 1812002 |
"Laktis-Byala" AD gr. Byala |
gr. Byala ul. "Stefan Stambolov" 75
|
46 |
BG 1812005 |
ET "DAV" gr. Ruse ul. "6-ti Septemvri" 43 |
gr. Vetovo
|
47 |
BG 1812022 |
ZKPU "Tetovo" s. Tetovo |
s. Tetovo ul. "Tsar Osvoboditel" 5 |
48 |
BG 1812011 |
ET "Georgi Bojinov-Gogo" s. Nikolovo |
s. Nikolovo
|
Silistra régió – 19. sz. |
49 |
BG 1912004 |
ET "Merone-Hristo Kunev" gr. Silistra bul. "Makedonia" 150 |
gr. Alfatar
|
50 |
BG 1912013 |
"JOSI" OOD gr. Sofia ul. "Hadji Dimitar" 142 vh.A |
s. Chernolik
|
51 |
BG 1912024 |
"Buldeks" OOD gr. Silistra ul. "D.Donchev" 6 |
s. Belitsa
|
Sliven régió – 20. sz. |
52 |
BG 2012007 |
"Delta lakt" OOD gr. Stara Zagora ul. "Tsar Kaloyan" 20 |
s. Stoil Voyvoda
|
53 |
BG 2012020 |
"Yotovi" OOD gr. Sliven j.k. Rechitsa ul. "Kosharite" 12 |
gr. Sliven j.k. Rechitsa
|
54 |
BG 2012022 |
"Bratya Zafirovi" OOD gr. Sliven ul. "Treti mart" 7 |
gr. Sliven Industrialna zona Zapad
|
55 |
BG 2012030 |
"Agroprodukt" OOD gr. Sliven ul. "Oreshak" 24 |
s. Dragodanovo
|
56 |
BG 2012036 |
"Minchevi" OOD s. Korten obl. Sliven |
s. Korten obl. Sliven
|
Smoljan régió – 21. sz. |
57 |
BG 2112001 |
"Belev" EOOD gr. Smolyan |
gr. Smolyan ul. "Trakiya" 15 |
58 |
BG 2112021 |
"Rossi" EOOD gr. Dospat |
gr. Dospat
|
59 |
BG 2112018 |
ET "Rosen Atanasov-Komers" s. Kutela |
s. Kutela
|
60 |
BG 2112023 |
ET "Iliyan Isakov" s. Trigrad |
s. Trigrad obsht. Devin |
Szófia város régiója – 22. sz. |
61 |
BG 2212001 |
"Danon – Serdika" AD gr. Sofia ul. "Ohridsko ezero" 3 |
ul. "Ohridsko ezero" 3
|
62 |
BG 2212002 |
"Formalat" EOOD s. G.Lozen ul. "Saedinenie" 132 |
s. G. Lozen ul. "Saedinenie" 132 |
63 |
BG 2212009 |
"Serdika-94" OOD j.k. Jeleznitsa |
j.k. Jeleznitsa
|
64 |
BG 2212022 |
"Megle - MJ" OOD ul. "Probuda" 14 |
ul. "Probuda" 12-14
|
65 |
BG 2212023 |
"EL BI BULGARIKUM" EAD gr. Sofia ul. "Saborna" 9 |
ul. "Malashevska" 12A
|
Szófia körzet régiója – 23. sz. |
66 |
BG 2312013 |
ET "Dobrev" s. Dragushinovo |
s. Dragushinovo
|
67 |
BG 2312016 |
AD "Bovis" s. Trudovets |
s. Trudovets
|
68 |
BG 2312026 |
"Dyado Liben" OOD gr. Sofia ul. "Hubcha" 2 |
gr. Koprivshtitsa bul. "H.Nencho Palaveev" 137 |
69 |
BG 2312033 |
"Balkan Spetsial" OOD gr. Sofia |
s. Gorna Malina
|
70 |
BG 2312002 |
ET "Danim" gr. Elin Pelin |
gr. Elin Pelin bul. "Vitosha" 18A |
Stara Zagora régió – 24. sz. |
71 |
BG 2412019 |
"Dekada" OOD gr. Stara Zagora bul. "Ruski" 41 et.3 ap.9 |
s. Elhovo
|
72 |
BG 2412023 |
Agricultural Institute gr. Stara Zagora |
gr. Stara Zagora
|
73 |
BG 2412033 |
"Gospodinovi" OOD gr. Stara Zagora pl. "Beroe" 1 ap.21 |
s. Julievo
|
Tărgovište régió – 25. sz. |
74 |
BG 2512004 |
"PIP Trade" OOD gr. Sofia ul. "Baba Vida" 2 |
s. Davidovo
|
75 |
BG 2512006 |
"Hadad" OOD s. Makariopolsko |
s. Makariopolsko
|
76 |
BG 2512016 |
"Milktreyd-BG" OOD gr. Sofia obsht. "Studentska" 58-A-115 |
s. Saedinenie obl. Targovishte
|
77 |
BG 2512017 |
"YU E S - Komers" OOD gr. Opaka |
s. Golyamo Gradishte ul. "Rakovski" 2
|
Jambol régió – 28. sz. |
78 |
BG 2812002 |
"Arachievi" OOD gr. Elhovo ul. "Bakalov" 19 |
s. Kirilovo
|
79 |
BG 2812003 |
"Balgarski jogurt" OOD s. Ravda
|
s. Veselinovo Kompleks "Ekaterina"
|
80 |
BG 2812025 |
"Sakarela" OOD gr. Yambol ul. "Hr. Botev" 24-B-15 |
gr. Yambol ul. "Preslav" 269
|
A követelményeknek megfelelő és nem megfelelő tejet feldolgozó
kettős tejipari létesítmények listája
Szám |
Állat-eü-i szám |
A létesítmény neve és címe |
Az érintett létesítmény helye |
Veliko Tărnovo régió – 4. sz. |
1 |
BG 0412002 |
"Sofbiolayf-BG" OOD gr. Svishtov |
gr. Svishtov ul. "33-ti svishtovski polk." 67 |
2 |
BG 0412009 |
"Milki-luks" OOD gr. Plovdiv |
s. Byala Cherkva
|
3 |
BG 0412010 |
"Bi Si Si Handel" OOD gr. Elena |
gr. Elena ul. "Treti mart" 19 |
Vraca régió – 6. sz. |
4 |
BG 0612012 |
ET "Zorov -97" gr. Vratsa j.k. Kulata ul. "Palkovitsa" 7 |
Vrachanski balkan, mestnost "Parshevitsa" |
Dobrič régió – 8. sz. |
5 |
BG 0812009 |
"Serdika - 90" AD gr. Dobrich |
gr. Dobrich ul. "25 septemvri" 100 |
Loveč régió – 11. sz. |
6 |
BG 1112006 |
"Kondov Ekoproduktsiya" OOD gr. Sofia |
s. Staro selo
|
Plovdiv régió – 16. sz. |
7 |
BG 1612001 |
"OMK" gr. Sofia |
gr. Plovdiv bul. "Dunav" 3
|
8 |
BG 1612002 |
"Shipka 99" OOD gr. Parvomay |
gr. Parvomay
|
9 |
BG 1612037 |
"Filipopolis-RK" OOD gr. Plovdiv |
gr. Plovdiv j.k. "Proslav" ul. "Prosveta" 2A |
10 |
BG 1612041 |
"Elit-95" EOOD s. Dalbok izvor |
s. Dalbok izvor
|
Ruse régió – 18. sz. |
11 |
BG 1812003 |
"Sirma Prista" AD gr. Ruse |
gr. Ruse bul. "3-ti mart" 1 |
Sliven régió – 20. sz. |
12 |
BG 2012006 |
"Mlechen pat" AD gr. Sofia ul. "Vasil Levski" 109 |
gr. Nova Zagora j.k. Industrialen
|
13 |
BG 2012009 |
"Vangard" OOD gr. Sliven ul. "Al. Stamboliiski" 1 |
s. Jelyo voyvoda obl. Sliven
|
14 |
BG 2012019 |
"Hemus milk komers" OOD gr. Sliven ul. "Neofit Rilski" 3a |
gr. Sliven Industrialna zona Zapad j.k. 10
|
15 |
BG 2012042 |
"Tirbul" EAD gr. Sliven |
"Tirbul" EAD gr. Sliven |
Stara Zagora régió – 24. sz. |
16 |
BG 2412005 |
"Markeli" AD gr. Stara Zagora ul. "Sv.Kn.Boris" 67 et.3 ap.6 |
gr. Kazanlak j.k. Industrialen
|
Tărgovište régió – 25. sz. |
17 |
BG 2512001 |
"Mladost -2002" OOD gr. Targovishte |
gr. Targovishte bul. "29-ti yanuari" 7 |
18 |
BG 2512020 |
"Mizia-Milk" OOD gr. Targovishte ul. "Rodopi" 5 |
gr. Targovishte Industrialna zona
|
Haskovo régió – 26. sz. |
19 |
BG 2612047 |
"Balgarsko sirene" OOD gr. Harmanli ul. "Gotse Delchev" 1 |
gr. Haskovo bul. "Saedinenie" 94 |
Jambol régió – 28. sz. |
20 |
BG 2812022 |
"Karil i Tanya" OOD gr. Yambol |
gr. Yambol ul. "Graf Ignatiev" 189 |
A jegyzőkönyv 20. cikkében hivatkozott lista:
átmeneti intézkedések – Románia
1. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés