• Tartalom

18/2010. (III. 12.) KHEM rendelet

a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról1

2011.01.01.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V.14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A rendelet 1. melléklete a hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat, illetve az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeit határozza meg.

2. §2 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2011. március 1-jétől kell alkalmazni.

3. § Ez a rendelet

a) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „üzemeltetési és forgalomirányítási” alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló 2006. augusztus 11-i 2006/920/EK bizottsági határozatnak való megfelelést, illletve

b) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer alrendszereire vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006/861/EK és 2006/920/EK határozatok módosításáról szóló 2009. január 23-i 2009/107/EK bizottsági határozatnak való megfelelést

szolgálja.

1. melléklet a 18/2010. (III. 12.) KHEM rendelethez3


A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról
1. Bevezetés
1.1. Műszaki hatály
Ez az Átjárhatósági Műszaki Előírás (a továbbiakban: ÁME) a 2001/16/EK irányelv II. melléklete 1. pontjában található felsorolásban szereplő forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert érinti.

1.2. Területi hatály
Ezen ÁME területi hatálya a 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos transzeurópai vasúti rendszer.

Ezen ÁME tartalma
A 2001/16/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:
(a) jelzi az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer tervezett hatályát – 2. fejezet;
(b) alapvető követelményeket állapít meg minden érintett alrendszerre és azok más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjaira vonatkozóan – 3. fejezet;
(c) megállapítja az alrendszer és annak más célzott alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által elérendő működési és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások változhatnak az alrendszer használatától függően, például az irányelv I. mellékletében megadott vonal-, csomópont- és/vagy járműkategóriáktól függően – 4. fejezet;
(d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok, illetve az európai előírásokkal le nem fedett kérdések terén alkalmazott nemzeti műszaki szabályok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának eléréséhez – 5. fejezet;
(e) megállapítja a megfelelőség vagy használatra való alkalmasság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez magában foglalja különösen a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokat vagy – adott esetben – olyan egyedi eljárásokat, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának vizsgálatakor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor alkalmazandók. Ahol vannak olyan dokumentumok, amelyek referenciaként használhatók az ezen ÁME bevezetésében való segítségnyújtásra, ezeket felsorolják – 6. fejezet;
(f) jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok és az alkalmazandó elemek pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés kell, hogy legyen a norma – 7. fejezet;
(g) az érintett személyzet esetében jelzi az érintett alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket – 4. fejezet.

Továbbá, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különös esetekről; ezek a 7. fejezetben találhatók.

Ez az ÁME a 4. fejezetben tartalmazza a fenti 1.1. és 1.2. alpontban jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2. Az alrendszer meghatározása, hatálya

2.1. Alrendszer

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszert a 2001/16/EK irányelv II. mellék-letének 2.4. szakasza definiálja.
Ez különösen az alábbiakra terjed ki:
– a különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések, a rendes és a korlátozott üzemmód esetére egyaránt, különösen a járművezetés, a forgalomtervezés és a forgalomirányítás terén;
– a határátlépéssel járó szolgáltatások végzéséhez szükséges szakképesítés.

2.2. Hatály

Ezen ÁME hatálya a vasúti pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozik a vonatok hagyományos TEN vonalakon történő közlekedtetésével kapcsolatban.
Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerről szóló ÁME-ben megállapított előírásokat referencia-dokumentumként lehet használni a vonatok közlekedésére, még akkor is, ha nem vonatkozik rájuk ezen ÁME hatálya.

2.2.1. Személyzet és vonatok
A 4.6. és 4.7. alpont a vasúti társaságok személyzetének azon tagjaira vonatkozik, akik olyan biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a mozdonyvezetés és a vonatkíséret, amikor ez az államhatárok átlépésével, és a vasúti pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatában „határpontként” megnevezett és a biztonsági engedélyben említett helyen túl teljesített munkavégzéssel jár együtt.
Nem tekintendő úgy, hogy a személyzet valamely tagja átlépi a határt, ha a munkavégzés csak a fentiekben „határpontként” megnevezett helyekig történik.

A személyzet azon tagjaira, akik olyan, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatok irányítása és a vonatok közlekedésének engedélyezése, a szakképesítések, az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerése vonatkozik.

A személyzet olyan tagjaira, akik olyan, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el, mint a vonatok határátkelés előtti utolsó előkészítése, és a fentiekben „határpontként” megnevezett helyeken való munkavégzés, a 4.6. alpont vonatkozik az egészségvédelmi és biztonsági feltételek tagállamok közötti kölcsönös elismerésével. Valamely vonat csak akkor tekinthető határforgalomban résztvevőnek, ha a vonat minden járműve átlépi a fentiekben „határpontként” megnevezett egy vagy több helyet.


Ez az alábbi táblázatokban foglalható össze:

Az államhatárt átlépő vonatokon munkavállaló és a határponton átlépő személyzet.

Feladat

Szakképesítések

Egészségügyi követelmények

Járművezetés és vonatkísérés

4.6

4.7

Vonatmozgások engedélyezése

Kölcsönös elismerés

Kölcsönös elismerés

A vonat előkészítés

4.6

Kölcsönös elismerés

Vonatok indítása

Kölcsönös elismerés

Kölcsönös elismerés



Az államhatárt át nem lépő vonatokon vagy a határpontokig bezárólag munkavállaló személyzet

Feladat

Szakképesítések

Egészségügyi követelmények

Járművezetés és vonatkísérés

Kölcsönös elismerés

Kölcsönös elismerés

Vonatmozgások engedélyezése

Kölcsönös elismerés

Kölcsönös elismerés

A vonat előkészítées

Kölcsönös elismerés

Kölcsönös elismerés

Vonatok indítása

Kölcsönös elismerés

Kölcsönös elismerés



E táblázatok leolvasásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a 4.2.1. fejezetben ismertetett kommunikációs elvek kötelező követelmények.

2.2.2. Üzemeltetési elvek
Az európai infrastruktúrák elrendezésében és koncepciójában meglévő különbségeket, amelyek legalább részben felelősek a szabályok és az eljárások között meglévő különbségekért, gyakran csak hatalmas befektetés árán lehet leküzdeni.
Ebből kifolyólag ezen ÁME e változatának általános célja nem a hagyományos vasúti üzemeltetésre és forgalomirányításra vonatkozó európai szabályzat egységesítése. A TEN rendszerben való használatra szánt új strukturális alrendszerek összehangolt működését lehetővé tevő – különösen az új vonatbefolyásoló és jelzőrendszerekhez közvetlenül kapcsolódó – szabályoknak, és eljárásoknak azonban azonosaknak kell lenniük azonos helyzetek előfordulása esetén.

Kezdetben a kiadott ÁME csak a hagyományos vasúti „üzemeltetés és forgalomirányítás” alrendszer azon elemeire vonatkozott (a 4. fejezetben megállapítottak szerint), amelyek esetében főleg üzemeltetési kapcsolódási pontok voltak a vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők között, vagy amelyek különös előnyökkel jártak az átjárhatóság tekintetében. Eközben kellő figyelmet fordítottak a 2004/49/EK irányelv (a vasúti biztonsági irányelv) követelményeire.
Ebből kifolyólag az a cél, hogy az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) részletes üzemeltetési szabályait a kiadott ÁME mellékletében határozzák meg (A1 az ERTMS/ETCS és A2 az ERTMS/GSMR esetében), amikor azok hozzáférhetővé válnak. Jelenleg a csatolt A1 melléklet csak tájékoztató és nem kötelező jellegű, mert a szabályokat még nem véglegesítették.

2.2.3. Alkalmazhatóság a meglévő járművek és infrastruktúra esetében
Míg az ezen ÁME-ben található követelmények legnagyobb része a folyamatokkal és az eljárásokkal kapcsolatos, néhány az üzemeltetés szempontjából fontos fizikai elemekre, vonatokra és járművekre is vonatkozik.
Az ilyen elemek tervezési kritériumai a más alrendszerekre, például a járművekre vonatkozó ÁME-kben is megtalálhatók. Ez az ÁME összefüggésében csak az üzemeltetési funkcióikat veszi figyelembe.

Ilyen esetekben nem biztos, hogy költséghatékony a meglévő járművek és/vagy infrastruktúra módosítása az ezen ÁME összes követelményének való megfelelés érdekében. Az érintett követelményeket ezért csak új elemek esetében vagy akkor kell alkalmazni, ha valamely elemet korszerűsítenek vagy felújítanak, és emiatt új üzembe helyezési engedélyre van szükség a 2001/16/EK irányelv 14.3. cikke szerinti értelemben.

2.3. Kapcsolat ezen ÁME és a 2004/49/EK irányelv között

Bár ezen ÁME kidolgozása a 2001/16/EK átjárhatósági irányelv alapján történt, olyan üzemeltetési eljárásokhoz és folyamatokhoz szorosan kapcsolódó követelményekkel is foglalkozik, amelyeket a vasúti pályahálózat-működtetőktől és vasúti társaságoktól várnak el, amikor azok biztonsági tanúsítványt kérelmeznek a 2004/49/EK irányelv alapján.


3. Alapvető követelmények

3.1. Megfelelés az alapvető követelményeknek

A 2001/16/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és az átjárhatóság összetevői megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

3.2. Az alapvető követelmények áttekintése

Az alapvető követelmények az alábbiakra vonatkoznak:
– biztonság,
– megbízhatóság és rendelkezésre állás,
– egészségvédelem,
– környezetvédelem,
– műszaki összeegyeztethetőség.
A 2001/16/EK irányelv szerint az alapvető követelmények általánosságban alkalmazhatók az egész hagyományos transzeurópai vasúti rendszerre, vagy konkrétan minden egyes alrendszerre és azok rendszerelemeire.

3.3. Az e követelményekkel kapcsolatos konkrét szempontok

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer általános követelményeit az alábbi rendelkezések határozzák meg.


3.3.1. Biztonság
A 2001/16/EK irányelv III. mellékletével összhangban az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre vonatkozó alapvető követelmények az alábbiak:
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.1. alapvető követelménye:
A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában ezzel az alapvető követelménnyel „A vonat láthatósága” című (4.2.2.1. és 4.3.) és „A vonat hallhatósága” című (4.2.2.2. és 4.3.) alpontban megállapított előírások foglalkoznak.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.2. alapvető követelménye:
A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futóstabilitási követelményeknek, amelyek biztosítják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.3. alapvető követelménye:
A felhasznált rendszerelemeknek használati időtartamuk alatt bírniuk kell a számukra meghatározott rendes vagy kivételes terheléseket. Az esetleges véletlen meghibásodások biztonsági utóhatásait a megfelelő eszközökkel a legkisebbre kell csökkenteni.

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában ezzel az alapvető követelménnyel „A vonat láthatósága” című (4.2.2.1. és 4.3.) alpontban megállapított előírások foglalkoznak.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.4. alapvető követelménye:
A helyhez kötött létesítmények és a járművek tervezése és az igénybe vett anyagok kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy tűz esetén a tűz és füst keletkezése, terjedése és hatása a lehető legnagyobb mértékig korlátozható legyen.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.5. alapvető követelménye:
A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előreláthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.2. alapvető követelménye:
A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.3. Egészségvédelem
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.3.1. alapvető követelménye:
Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.3.2. alapvető követelménye:
Ezeket az anyagokat olyan módon kell kiválasztani, felhasználni és alkalmazni, amely korlátozza a káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.4. Környezetvédelem
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.1. alapvető követelménye:
A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezeti hatásait a rendszer tervezési szakaszában a Közösség érvényben levő rendelkezéseivel összhangban kell vizsgálni és figyelembe venni.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.2. alapvető követelménye:
A vonatokban és az infrastruktúra létesítményeiben használt anyagoknak meg kell akadályozniuk a környezetre káros és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.3. alapvető követelménye:
A járműveket és az energiaellátási rendszereket úgy kell tervezni és gyártani, hogy elektromágnesesség szempontjából összeegyeztethetők legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel, köz-, illetve magánhálózatokkal, amelyekkel esetlegesen kölcsönhatásba lépnek.



Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.4. alapvető követelménye:
A hagyományos transzeurópai vasúti rendszernek be kell tartania a zajszennyezésre vonatkozó, meglévő rendelkezéseket.

Míg ez elsősorban a zaj ÁME által érintett alapvető követelmény, az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer 4.2.2.2. és 4.3. pontja meghatároz egyes elemeket a vonatok hallhatóságával kapcsolatban.

– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.4.5. alapvető követelménye:
A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetése átlagos karbantartási állapot esetén nem okozhat megengedhetetlen mértékű talajrezgést a pálya közelében elhelyezkedő területeken.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.3.5. Műszaki összeegyeztethetőség
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.5. alapvető követelménye:
Az infrastruktúra és a helyhez kötött létesítmények műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.
Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.

Az alapvető követelmény nem vonatkozik az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerre.

3.4. Kifejezetten az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerrel kapcsolatos szempontok

3.4.1. Biztonság
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.1. alapvető követelménye:
A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vonatvezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határokon átnyúló és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.
A magas biztonsági szintet a karbantartási tevékenységek és rendszerességük, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

Az alapvető követelménnyel az előírás következő alpontjai foglalkoznak:
– Járműazonosítás (4.2.2.3. alpont)
– Vonatfékezés (4.2.2.6. alpont)
– Vonatösszeállítás (4.2.2.5. alpont)
– Teherkocsi berakodása (4.2.2.4. alpont)
– A vonat indulásra kész állapotának biztosítása (4.2.2.7. alpont)
– A vonat láthatósága (4.2.2.1. és 4.3. alpont)
– A vonat hallhatósága (4.2.2.2. és 4.3. alpont)
– A vonat elindulása (4.2.3.3. alpont)
– Forgalomirányítás (4.2.3.4. alpont)
– A jelzések láthatósága és éberségi berendezés (4.3. alpont)
– Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. és 4.6. alpont)
– Dokumentáció a mozdonyvezetők számára (4.2.1.2. alpont)
– Dokumentáció a vasúti társaságok mozdonyvezetőkön kívüli személyzete szá-mára
(4.2.1.3. alpont)
– Dokumentáció a vasúti pályahálózat-működtetők vonatközlekedést engedélyező személyzete számára (4.2.1.4. alpont)
– Üzemzavar (4.2.3.6. alpont)
– Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)
– ERTMS üzemeltetési szabályok (4.4. alpont)
– Szakmai képesítések (4.6. alpont)
– Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (4.7. alpont)

3.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.2. alapvető követelménye:
A magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet a rendszeres karbantartási tevékenység, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képzettsége, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

Az alapvető követelményt az előírás következő alpontjai biztosítják:
– Vonatösszeállítás (4.2.2.5. alpont)
– A vonat indulásra kész állapotának biztosítása (4.2.2.7. alpont)
– Forgalomirányítás (4.2.3.4. alpont)
– Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. alpont)
– Üzemzavar (4.2.3.6. alpont)
– Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)
– Szakmai képesítések (4.6. alpont)
– Egészségvédelmi és biztonsági feltételek (4.7. alpont)

3.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség
– a 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.3. alapvető követelménye:
A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a vonatvezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, figyelembe véve a határokon átnyúló és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

Az alapvető követelménnyel az előírás következő alpontjai foglalkoznak:
– Járműazonosítás (4.2.2.3. alpont)
– Vonatfékezés (4.2.2.6. alpont)
– Vonatösszeállítás (4.2.2.5. alpont)
– Teherkocsi berakodása (4.2.2.4. alpont)
– Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció (4.2.1.5. alpont)
– Üzemzavar (4.2.3.6. alpont)
– Vészhelyzet kezelése (4.2.3.7. alpont)


4. Az alrendszer jellemzői

4.1. Bevezetés

A 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti (TEN) rendszer, amelynek része az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek következetességét igazolni kell. Ezt a következetességet különösen az alrendszer műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való kapcsolódási pontjai és az üzemeltetési szabályok szempontjából kell ellenőrizni.
Figyelembe véve az összes vonatkozó alapvető követelményt az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer a 2.2. alpont leírása szerint csak a következő részben meghatározott elemekre vonatkozik.

A 2004/14/EK irányelvnek megfelelően a vasúti pályahálózat-működtető általános felelőssége, hogy biztosítsa az összes olyan megfelelő követelményt, amelynek meg kell felelniük a saját hálózatán közlekedő vonatoknak, figyelembe véve az egyes vonalak földrajzi jellemzőit és az alább megállapított működési vagy műszaki követelményeket.

4.2. Az alrendszer működési és műszaki előírásai

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer működési és műszaki előírásai a következőkből állnak:
– a személyzettel kapcsolatos előírások,
– a vonatokkal kapcsolatos előírások,
– a vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások.

4.2.1. A személyzettel kapcsolatos előírások

4.2.1.1. Általános követelmények
Ez a rész a személyzet azon tagjaival foglalkozik, akik a vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető közötti közvetlen kapcsolódási pontot is magában foglaló, biztonsági szempontból kritikus feladatok elvégzésével járulnak hozzá az alrendszer működtetéséhez.
– a vasúti társaság személyzete:
– a vonatok vezetésével kapcsolatos mozdony- és egyéb vasúti járművezető (a továbbiakban: mozdonyvezető) és a „vonat személyzete” által végzett feladatok ellátása,
– (a mozdonyvezetéstől eltérő) fedélzeti és a „vonat személyzete” által végzett feladatok ellátása,
– a vonatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása.
– a vasúti pályahálózat-működtető vonatközlekedés engedélyezésével kapcsolatos feladatokat ellátó személyzete

Az ide tartozó területek:
– dokumentáció,
– kommunikáció,
és ezen ÁME 2.2. pontjában meghatározott hatály alatt:
– szakmai képesítések (lásd: 4.6. alpont, valamint H., J. és L. melléklet),
– egészségvédelmi és biztonsági feltételek (lásd 4.7. alpont).
4.2.1.2. Dokumentáció a mozdonyvezetők számára
A vonatot üzemben tartó vasúti társaságnak el kell látnia a mozdonyvezetőket a feladataik ellátásához szükséges minden információval.
Az ilyen tájékoztatás során figyelembe kell venni a normál üzemmódban, üzemzavar esetén, valamint a vészhelyzetben való üzemeltetéshez szükséges elemeket a kijelölt útvonal és az ilyen útvonalakon használatos járművek esetében.

4.2.1.2.1. Utasítás-gyűjtemény
A mozdonyvezető számára szükséges minden eljárást egy „Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény” című nyomtatott vagy elektronikus dokumentumba kell foglalni.
A „Mozdonyvezetői utasítás-gyűjteménynek” meg kell állapítani a használt útvonalra és az ilyen útvonalakon használatos járművekre vonatkozó követelményeket rendes üzemmód, üzemzavar, illetve vészhelyzetek esetében.
A „Mozdonyvezetői utasítás-gyűjteménynek” két külön szempontot kell tartalmaznia:
– az egyik leírja a teljes TEN hálózatra érvényes közös szabályokat és eljárásokat (figyelembe véve az A., B. és C. mellékletek tartalmát),
– a másik megállapítja az egyes vasúti pályahálózat-működtetőkre vonatkozó szükséges szabályokat és eljárásokat.

Tartalmaznia kell legalább a következő szempontokra vonatkozó eljárásokat:
– a személyzet személyi és vagyoni biztonsága,
– biztosítóberendezések,
– a vonat működése az üzemzavart is ideértve,
– vontatás és járművek,
– események és balesetek.

E dokumentum összeállításáért a vasúti társaság felelős.
A vasúti társaságnak azonos formátumban kell kiadnia a Mozdonyvezetői utasítás-gyűjteményt mindazon infrastruktúra esetében, amelyen a mozdonyvezetői dolgoznak.

Két függeléke van:
1. függelék: A kommunikációs eljárások kézikönyve;
2. függelék: Nyomtatványgyűjtemény

A vasúti társaságnak vagy az egyik tagállam nyelvén, vagy a szabályok hatálya alá tartozó vasúti pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén kell kiadnia a Mozdonyvezetői utasítás-gyűjteményt. Ez nem vonatkozik azokra az üzenetekre és nyomtatványokra, amelyeket a vasúti pályahálózat-működtető(k) munkanyelvén kell kiadni.

A Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény kidolgozási és aktualizálási folyamata a következő lépéseket tartalmazza:
– a vasúti pályahálózat-működtető (vagy az üzemeltetési szabályok kidolgozásáért felelős szervezet) köteles megfelelően tájékoztatni a vasúti társaságot a vasúti pályahálózat-működtető munkanyelvéről,
– a vasúti társaságnak össze kell állítania az eredeti vagy aktualizált dokumentumot;
– ha a megfelelő információt eredetileg nem a vasúti társaság által a Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény számára kiválasztott nyelven szolgáltatták, a vasúti társaság felelőssége gondoskodni a szükséges fordításról.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúti pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasúti társaság(ok) részére átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy az utasítás-gyűjtemény tartalma teljes és pontos legyen.
A V. melléklet folyamatábra formájában mutatja be a folyamat áttekintését.

4.2.1.2.2. A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása
A mozdonyvezetők számára biztosítani kell a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az ilyen információkat egy „Útvonalkönyv” nevű egységes dokumentumba kell foglalni (amely lehet nyomtatott vagy elektronikus dokumentum).

Az alábbi felsorolás tartalmazza a minimálisan megadandó információkat:
– általános üzemi jellemzők,
– lejtviszonyok,
– a vonal részletes ábrája.

4.2.1.2.2.1. Az Útvonalkönyv előkészítése
Az Útvonalkönyvet vagy a vasúti társaság által kiválasztott tagállam egyik nyelvén, vagy a vasúti pályahálózat-működtető által használt munkanyelven kell elkészíteni.

A következő információkat kell tartalmaznia (a lista nem kimerítő):
– általános üzemi jellemzők:
– a jelzések típusa és a megfelelő közlekedési rend (kétvágányú, váltható menetirányú, bal vagy jobb járatú közlekedés stb.),
– az áramellátás típusa,
– a forgalomirányítási központ és a vonat közötti rádió-berendezés típusa.
– lejtviszonyok:
– az emelkedők és lejtők szöge és azok pontos helye,
– a vonal részletes ábrája:
– a vonalon lévő állomások, valamint a kiemelt szolgálati helyek nevei és azok elhelyezkedése,
– alagutak, azok helyével, nevével, hosszával és olyan konkrét információkkal, mint gyalogjárók és biztonsági kijutási pontok megléte, valamint az olyan biztonságos helyek elhelyezkedése ahol az utasok evakuálása megtörténhet,
– alapvető helyek, például fázishatárok,
– az egyes vonalszakaszokon megengedett sebességek, szükség esetén ideértve a különböző vonattípusokra vonatkozó sebességfokozatokat,
– a forgalomirányítás ellátásáért felelős szervezet neve és a forgalomirányítási terület(ek) neve(i),
– a forgalomirányítási központok, forgalmi irodák nevei és ellátási területei,
– a használatos rádiócsatornák azonosítása.

Az Útvonalkönyv formátumának azonosnak kell lennie az egyes vasúti társaságok vonatai által használt összes infrastruktúra esetében.
A vasúti társaság felelős azért, hogy a vasúti pályahálózat-működtető(k) által szolgáltatott információk felhasználásával készítse el az Útvonalkönyvet.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúti pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasúti társaság(ok) részére átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy az Útvonalkönyv tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.2. Módosított elemek
A vasúti pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell a vasúti társaságot valamennyi tartósan vagy ideiglenesen módosított elemről. Ezeket a változtatásokat a vasúti társaságnak egy külön nyomtatott vagy elektronikus dokumentumban kell összefoglalnia, amelynek formátuma azonos kell, hogy legyen az egyes vasúti társaságok vonatai által bejárt összes infrastruktúra esetében.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúti pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a vasúti társaság(ok) részére átadott dokumentáció teljes és pontos legyen.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének megfelelően a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell egy érvényesítési eljárást annak biztosítására, hogy a módosított elemeket tartalmazó dokumentum tartalma teljes és pontos legyen.

4.2.1.2.2.3. A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása
Az érintett vasúti pályahálózat-működtetőnek kell meghatároznia azt, hogy milyen eljárás szerint történjen a mozdonyvezetők tájékoztatása az útvonalon lévő biztonsági rendszerek valamennyi módosításáról (ERTMS/ETCS alkalmazása esetén a folyamatnak egyedinek kell lennie).

4.2.1.2.3. Menetrendek
A vonat menetrendjének közlése megkönnyíti a vonatok pontos közlekedését, és segít a szolgálat ellátásában.
A vasúti társaságnak el kell látnia a mozdonyvezetőket a vonat rendes közlekedéséhez szükséges információkkal, amelyek minimálisan a következők:
– a vonat azonosítása,
– a vonat közlekedési napjainak száma (szükség esetén),
– a megállási helyek és az ott végzett tevékenységek,
– más jelentő pontok,
– az összes ilyen pont érkezési/indulási/áthaladási idői.
Mindezen, a vonat közlekedésével kapcsolatos információ, amely a vasúti pályahálózat-működtető által szolgáltatott információn alapul, elektronikus vagy nyomtatott formában is megadható.
Az információ formátumának következetesnek kell lennie minden olyan vonal esetében, amelyen a vasúti társaság működik.

4.2.1.2.4. Járművek
A vasúti társaságnak biztosítania kell a mozdonyvezető számára minden információt a járművek üzemzavar esetén történő működésére (például a segítséget igénylő vonatokkal) vonatkozóan. Az ilyen dokumentációnak ezekben az esetekben a vasúti pályahálózat-működtető személyzetével való kapcsolódási pontra is ki kell térnie.

4.2.1.3. Dokumentáció a vasúti társaságok mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára
A vasúti társaságnak szabályokkal, eljárásokkal, járművekkel és az ilyen feladatok esetében szükségesnek tartott, útvonallal kapcsolatos információkkal kell ellátnia személyzetének azon tagjait, akik a vasúti pályahálózat-működtető személyzetével, berendezésével vagy rendszereivel való közvetlen kapcsolódási pontot érintő, biztonsági szempontból kritikus feladatokat látnak el (akár a vonaton akár másutt). Az ilyen információk mind normál üzemmódban, mind üzemzavar esetén alkalmazhatók.
A vonaton szolgálatot teljesítő személyzet esetében az ilyen információk struktúrájának, formátumának, tartalmának és feldolgozási folyamatának a 4.2.1.2. alpontban meghatározott előíráson kell alapulnia.

4.2.1.4. Dokumentáció a vasúti pályahálózat-működtetők vonatközlekedést engedélyező személyzete számára
A vonatközlekedést engedélyező személyzet és a vonat személyzete közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció biztosításához szükséges összes információt az alábbiakban kell közölni:
– a kommunikációs elveket leíró dokumentumok (C. melléklet);
– a nyomtatványgyűjtemény című dokumentum.
A vasúti pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén kell összeállítania ezeket a dokumentumokat.

4.2.1.5. A vonat személyzete, más vasúti társaságok személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció
A vonat személyzete, más vasúti társaságok (L. melléklet meghatározása szerinti) személyzete és a vonatközlekedést engedélyező személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció céljára használt nyelv a vasúti pályahálózat-működtető érintett útvonalon használt munkanyelve (lásd a szószedetet).
A vonat személyzete és a vonatközlekedés engedélyezéséért felelős személyzet közötti, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció elvei a C. mellékletben találhatók.

A 2001/14/EK irányelvnek megfelelően a vasúti pályahálózat-működtető felelős a személyzete által a napi üzemeltetés során alkalmazott „munkanyelvének” közzétételéért.
Ahol azonban a helyi gyakorlat megköveteli, hogy második nyelvről is gondoskodjanak, a vasúti pályahálózat-működtető felelőssége meghatározni használatának földrajzi határait.

4.2.2. A vonatokkal kapcsolatos előírások

4.2.2.1. A vonat láthatósága

4.2.2.1.1. Általános követelmény
A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat felszereljék az elejét és a végét jelző eszközökkel.

4.2.2.1.2. A vonat eleje
A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a közeledő vonatok egyértelműen láthatók és ilyenként felismerhetők legyenek a fehér színű menetirány szerinti első lámpáik megléte és elrendezése révén. Ez azt jelenti, hogy a közeledő vonatoknak megkülönböztethetőknek kell lenniük a közelükben lévő közúti járművektől és más mozgó tárgyaktól.
A részletes előírás a 4.3.3.4.1. alpontban található.

4.2.2.1.3. A vonat vége
E követelményeket az S. melléklet határozza meg.

4.2.2.2. A vonat hallhatósága

4.2.2.2.1. Általános követelmény
A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a vonatokat szereljék fel figyelmeztető hangjelző berendezéssel a vonat közeledésének jelzésére.

4.2.2.2.2. Ellenőrzés
A figyelmeztető hangjelző berendezésnek minden vezetési pozícióból megszólaltathatónak kell lennie.

4.2.2.3. A jármű azonosítója
Minden egyes járműnek olyan számmal kell rendelkeznie, amely egyedileg azonosítja minden más vasúti járműtől. A számot jól láthatóan fel kell tüntetni a jármű legalább egyik hosszanti oldalán.
A járműre vonatkozó üzemeltetési korlátozásoknak is azonosíthatóknak kell lenniük.
A további követelményeket a P. melléklet határozza meg.

4.2.2.4. A teherkocsik berakodása
A vasúti társaságnak biztosítania kell a járművek biztonságos berakodását, és a rakomány biztonságát az út során, figyelembe véve a következőket:

4.2.2.4.1. Súlyelosztás
A járművekbe úgy kell berakodni, hogy a rakomány tömege egyenletesen legyen elosztva a tengelyeken. Amennyiben egy meghatározott rakomány mérete és alakja miatt ez nem lehetséges, a vasúti társaságnak különleges szállítási eljárást kell alkalmaznia a rakományra az egész út során.

4.2.2.4.2. Tengelyterhelés
A vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy a járműveket nem terhelik a tengelyterhelési határukon túl. Biztosítaniuk kell azt is, hogy a járműveket nem terhelik a tervezett út bármely részének tengelyterhelési határán túl (kivéve, ha azt az érintett egy vagy több vasúti pályahálózat-működtető engedélyezte).

4.2.2.4.3. A rakomány rögzítése
A vasúti társaságoknak biztosítaniuk kell, hogy a járművek felületén vagy belsejükben lévő terhek és minden használaton kívüli teherrögzítő berendezés biztonságosan legyen rögzítve az út közbeni felesleges mozgások elkerülése érdekében.

4.2.2.4.4. Rakminta
A vonatban lévő egyes járművek (és azok terheinek) az útvonalszakasz esetében megengedett legnagyobb rakmintaértéken belül kell lennie.

4.2.2.4.5. A rakomány lefedése
A vasúti társaságoknak biztosítaniuk kell, hogy a járműveken lévő rakomány lefedésére használt minden anyag biztonságosan legyen rögzítve a járműhöz vagy a rakományhoz. A takaróponyváknak olyan anyagokból kell készülnie, amely alkalmas a szóban forgó rakomány lefedésére, figyelembe véve az út közben esetlegesen tapasztalható erőket.

4.2.2.5. A vonatok összeállítása
A vasúti társaságnak meg kell határoznia azokat a szabályokat és eljárásokat a személyzete számára, amelyek biztosítják, hogy a vonat megfeleljen a kiutalt menetvonalnak.
A vonat összeállításával kapcsolatos követelményeknek figyelembe kell venniük a következő elemeket:
– a járművek:
– a vonatban lévő összes járműnek meg kell felelnie az arra az útvonalra alkalmazható összes követelménynek, amelyen a vonat közlekedni fog;
– a vonatban lévő összes járműnek alkalmasnak kell lennie a vonat számára tervezett legnagyobb sebességgel való közlekedésre;
– a vonatban lévő összes járműnek a meghatározott karbantartási intervallumon belül kell lennie és maradnia a teljes tervezett út alatt (mind idő, mind távolság tekintetében);
– a vonat
– a járművekből összeállított vonatnak meg kell felelnie az érintett útvonalra vonatkozó műszaki előírásoknak és korlátozásoknak, illetve az útvonalszakaszra megengedett vonathossznak;
– a vasúti társaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat műszakilag alkalmas legyen a tervezett útra, és hogy a közlekedése során az is maradjon;
– a tömeg és a tengelyterhelés
– a vonat tömegének az útvonalszakasz, a kapcsolókészülékek szakítószilárdsága, a vonóerő és a vonat más vonatkozó jellemzői esetében megállapított megengedett legnagyobb értéken belül kell lennie. Figyelembe kell venni a tengelyterhelési határértékeket;
– a vonat legnagyobb sebessége
– a vonat által alkalmazható legnagyobb sebességnek figyelembe kell vennie az érintett útvonal(ak)on lévő minden korlátozást, a fékteljesítményt, a tengelyterhelést és a jármű típusát;
– a rakminta
– a vonatban lévő egyes járművek (és azok terheinek) az útvonalszakasz esetében megengedett legnagyobb rakmintaértéken belül kell lennie.

További korlátozásokat írhatnak elő az adott vonat fékrendszerének vagy vontatásának típusa miatt.

A vonat összeállítását egy vonat-összeállítási jegyzékben kell rögzíteni, figyelemmel az alábbi nemzeti műszaki előírásokra.

A vonatok előkészítésével és összeállításával kapcsolatos dokumentumok

A nemzetközi előírásoknak megfelelően, a szomszédos országok vasútjaival történt megállapodás értelmében közlekedő nemzetközi személyszállító vonatoknál — többnyelvű felirattal készült — „Nemzetközi Vonatterhelési Kimutatás a személyszállító vonatok részére” elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni.

A vonatterhelési kimutatás készítésére vonatkozó előírásokat a vasúti társaság állapítja, figyelemmel a vasúti pályahálózat működtető részére átadandó vonat adatokra.
A nemzetközi személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatásának rovatai:

1. Fejrész vízszintes rovatai:
– vonat (vonatszám)
– indulási idő
– a vonat kiindulási, és rendeltetési állomása
– lapok száma
– lapszám
– határátmenet
– kelet
– óra, perc

2. Jobb oldalon függőlegesen elhelyezkedő rovatok:
– mozdonyvezető, jegyvizsgáló
– honállomás
– „-tól, -ig”
– vontatójármű száma
– vontatójármű tömege, féktömege
– „-tól, -ig”

3. Számozott rovatok:
– 1.sz. rovat: A vonattal továbbított kocsik száma
– 2a.sz. rovat: Rakott tengelyek
– 2b.sz. rovat: Üres tengelyek
– 3.sz. rovat: Kocsi hossza
– 4a.sz. rovat: Kocsi saját tömege
– 4b.sz. rovat: Rakománytömeg
– 4c. rovat: a 4a. és 4b. rovatba beírt számok összegezése révén nyert szám.
– 5.sz. rovat: Féktömeg
– 5a., 5b., 5c., 5d.sz. rovat: A vonatnem váltó állásának megfelelő féktömeg
– 6a.sz. rovat: Ülőhely
– 6b.sz. rovat: A kocsi sorszáma
– 7.sz. rovat: Kiindulási állomás
– 8 sz. rovat: Rendeltetési állomás
– 9. sz. rovat: Különleges adatok (szükség szerint alkalmazandó)


Belföldi személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása

A belföldi személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatását - legalább két példányban kell elkészíteni.
Egy példány a vonatindító állomáson kell leadni a kocsiadatfelvétel bizonylataként.

Amíg a vonat azonos összeállításban és személyzettel, valamint mozdonnyal közlekedik, valamennyi fordulója egy Vonatterhelési kimutatással végezhető.
A személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatását a Nemzetközi Vonatterhelési kimutatással azonos módon kell vezetni. A kiinduló és rendeltetési állomás rovatokat azonban csak akkor kell kitölteni, ha a vonatban továbbított kocsik rendeltetése különböző.

Nem személyszállító vonatok Vonatterhelési kimutatása

A Vonatterhelési kimutatás kitöltésére vonatkozó előírások
A fejrészben található rovatok:
– vonat száma
– vonatfelvétel iránya
– kiállítás dátuma
– lapok száma
– indulási idő
– kiállítószemély neve
– érkezési idő
– a menetvonal tulajdonos vasúti társaság neve.

A kocsiadatok rögzítésére szolgáló rovatok:
– sorszám
– kocsiszám
– sorozat
– tengely:
– hossz
– tömeg (általános kerekítési szabály alkalmazandó)
– saját tömeg
– rakomány tömeg
– elegytömeg
– féksúly
– rendeltetési állomás
– korlátozási kódok
– rendkivüli küldemény továbbítási engedély száma
– kezelési kódok
– megjegyzés:
– rendeltetési (kisorozó) állomás.

A járművek és a vonat műszaki adatainak rögzítésére szolgáló rovatok:
– előírt féksúly %
– tényleges féksúly %
– tényleges légféksúly
– összes kocsi darabszáma
– vonathossz méterben (féktechnikailag megállapított hossz)
– vonathossz méterben (forgalmi szempontból megállapított hossz)
– elegytömeg tonnában
– a vonat teljes tömege tonnában
– állvatartási fékszázalék
– állvatartási fékezendő súly
– állvatartási tényleges kéziféksúly
– összes rakott kocsi darabszáma és tengelyszáma
– összes üres kocsi darabszáma és tengelyszáma
– összes rakománytömeg tonnában
– összes kocsi saját tömege tonnában
– a vontatójárműre vonatkozó műszaki adatok.

Egyéb adatok:
– átadott fuvarokmányok (db)
– alkalmazott féknem
– vonali tolatásvezető neve
– mozdonyvezető neve
– átadó
– átvevő.

4.2.2.6. A vonat fékezése

4.2.2.6.1. A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények
A vonatban lévő összes járművet rá kell kapcsolni az RST ÁME-ben definiált folyamatos automatikus fékrendszerre.
Bármely vonatban az első és az utolsó járművön (a vontatójárműveket is ideértve) működőképes automatikus féknek kell lennie.
Amennyiben a vonat véletlenül két részre szakad, mindkét járműszerelvény résznek automatikusan meg kell állnia a fék maximális erejű működése miatt.

4.2.2.6.2. Fékteljesítmény
A pályahálózat-működtetőnek el kell döntenie, hogy:
– biztosítja-e a vasúti társaság számára az érintett útvonal(ak) esetében előírt fékteljesítmény kiszámításához szükséges információkat, köztük az alkalmazható fékrendszerekkel és azok használati feltételeivel kapcsolatos információkat, vagy
– inkább a ténylegesen előírt teljesítményeket adja-e meg.

A vasúti társaság felelős annak biztosításáért, hogy a vonat kellő fékteljesítménnyel rendelkezzen azáltal, hogy követendő fékezési szabályokkal látja el a személyzetét.

A vasúti társaság által biztosított, a vonatok megállítását és állva tartását lehetővé tevő fékteljesítmény kiszámításához szükséges információknak figyelembe kell venniük az összes érintett útvonal földrajzi jellemzőit, a kijelölt útvonalat és az ERTMS/ETCS kidolgozását.
A további követelményeket a T. melléklet határozza meg.

4.2.2.7. A vonat indulásra kész állapotának biztosítása

4.2.2.7.1. Általános követelmény
A vasúti társaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amely biztosítja a vonaton lévő összes biztonsági berendezés teljesen indulásra kész állapotát és a vonat biztonságos közlekedtetését.
A vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a vasúti pályahálózat-működtetőt a vonat minden olyan jellemzőjének adatáról, vagy módosításáról, amely érinti annak teljesítményét, vagy minden olyan módosításról, amely érintheti a vonat kijelölt útvonalon való közlekedtetését.
A vasúti pályahálózat-működtetőnek és a vasúti társaságnak meg kell határoznia, és naprakészen kell tartania a vonat üzemzavar esetén történő közlekedtetésének feltételeit és eljárásait.

4.2.2.7.2. Kötelező adatok
A biztonságos és hatékony működéshez szükséges adatoknak és az ilyen adatok továbbítási folyamatának az alábbiakat kell tartalmaznia:
– a vonat azonosítása,
– a vonatért felelős vasúti társaság azonosítása,
– a vonat tényleges hossza,
– szállít-e a vonat utasokat vagy állatokat, a tervezettől eltérően,
– minden üzemeltetési korlátozás az érintett jármű(vek) feltüntetésével (nyomtáv, sebességkorlátozás stb.),
– a vasúti pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ.

A vasúti társaságnak meg kell határoznia egy folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adatok a vonat indulása előtt a vasúti pályahálózat-működtető(k) rendelkezésére álljanak.
A vasúti társaságnak meg kell határoznia egy folyamatot a vasúti pályahálózat-működtető(k) tájékoztatására, ha a vonat nem a kijelölt útvonalon fog közlekedni, vagy ha törölték azt.

4.2.3. A vonatok üzemeltetésével kapcsolatos előírások

4.2.3.1. A vonatok tervezése
A vasúti pályahálózat-működtetőnek közölnie kell, hogy milyen adatokra van szüksége egy útvonal kérelmezése esetén. Ezen elem további szempontjait a 2001/14/EK irányelv tartalmazza.

4.2.3.2. A vonatok azonosítása
A vonatokat egyértelműen azonosítani kell.
E követelményeket az R. melléklet határozza meg.

4.2.3.3. A vonat indulása

4.2.3.3.1. Indulás előtti ellenőrzések és próbák
Ezen ÁME 4.1. alpontjának harmadik bekezdésében megállapított követelményekkel összhangban a vasúti társaságnak meg kell határoznia az indulás előtt elvégzendő ellenőrzéseket és próbákat (különösen a fékek esetében).

4.2.3.3.2. A vasúti pályahálózat-működtető tájékoztatása a vonat indulásra kész állapotáról
Indulás előtt és menet közben a vasúti társaságnak tájékoztatnia kell a vasúti pályahálózat működtetőjét, a vonatot vagy annak működését érintő minden olyan esetleges rendellenességről, amely hatással lehet a vonat haladására.

4.2.3.4. Forgalomirányítás

4.2.3.4.1. Általános követelmények
A forgalomirányításnak biztosítania kell a vasúti rendszer biztonságos, hatékony és pontos működését, ideértve a szolgáltatás zavara utáni eredményes helyreállítást.
A vasúti pályahálózat-működtetőnek meg kell határoznia az alábbiak eljárásait és eszközeit:
– a vonatok menetrendszerinti irányítása,
– az infrastruktúra lehető legnagyobb teljesítményének fenntartásához szükséges operatív intézkedések tényleges vagy várható késések vagy események esetén, és
– a vasúti társaság(ok) tájékoztatása ilyen esetekben.

A vasúti társaság által igényelt és a vasúti pályahálózat-működtetővel való kapcsolódási pontot érintő minden további folyamat csak a pályahálózat-működtetővel való egyeztetést követően vezethető be.

4.2.3.4.2. A vonatok jelentése

4.2.3.4.2.1. A vonatok helyének jelentéséhez szükséges adatok
A vasúti pályahálózat-működtetőnek:
– biztosítania kell azon idők valós idejű rögzítését, amikor a vonatok elindulnak a hálózataikon lévő megfelelő, előre megállapított jelentési pontokról, oda megérkeznek, azokon áthaladnak, az időkülönbségekkel együtt;
– biztosítania kell a vonatok helyzetének jelentéséhez szükséges konkrét adatokat. Az ilyen tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:
– a vonat azonosítása,
– a jelentési pont (szolgálati hely) azonosítója,
– az a vonal, amelyen a vonat halad,
– menetrend szerint előírt idő a jelentési helyen,
– tényleges idő a jelentési helyen (és hogy indulás, érkezés vagy áthaladás – külön érkezési és indulási időket kell megadni az olyan közbenső jelentési pontok tekintetében, amelyeken a vonat megáll),
– a jelentési ponthoz való korai vagy késedelmes megérkezés ideje percben,
– valamennyi 10 percet meghaladó vagy a teljesítményfigyelő rendszer által előírt más késési idő elsődleges indoklása,

– a vonat késedelmes jelentésére vonatkozó közlés, és a késedelem mértéke percekben,
– a vonat korábbi azonosítója (azonosítói), ha van(nak),
– az út egésze vagy egy része tekintetében lemondott vonat.

4.2.3.4.2.2. Várható átadási idő
A vasúti pályahálózat-működtetőnek rendelkeznie kell egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi az olyan, menetrendtől való becsült eltérés percekben való megadását, amikor a vonatot az egyik vasúti pályahálózat-működtetőnek át kell adnia egy másiknak.
E folyamatnak tájékoztatást kell tartalmaznia a szolgáltatás zavaráról (a probléma leírásával és helyével).

4.2.3.4.3. Veszélyes áruk
A vasúti társaságnak meg kell határoznia a veszélyes áruk szállításának felügyeleti eljárásait.
Az eljárások a következőket tartalmazzák:
– a vonatokon lévő veszélyes áruk azonosítására vonatkozó a 96/49/EK irányelvben meghatározott jelenlegi európai szabványok,
– a mozdonyvezető tájékoztatása a vonaton lévő veszélyes árukról és azok helyéről,
– a vasúti pályahálózat-működtető által a veszélyes áruk szállításával kapcsolatban igényelt információ,
– a kommunikációs vonalak vasúti pályahálózat-működtetővel közösen történő meghatározása és konkrét intézkedések tervezése az árukat érintő vészhelyzetek esetére.

4.2.3.4.4. Üzemeltetési minőség
A vasúti pályahálózat-működtető és a vasúti társaság működő folyamatokkal rendelkezik az összes érintett szolgáltatás hatékony működésének figyelemmel kísérésére.
A figyelemmel kísérési eljárásokat az adatok elemzésére és a mögöttes tendenciák észlelésére dolgozzák ki mind az emberi hibák, mind a rendszer hibái vonatkozásában. Az ilyen elemzés eredményeit olyan javító intézkedések kidolgozására használják fel, amelyek célja a TEN hálózat hatékony működését veszélyeztető események kiküszöbölése vagy hatásainak enyhítése.

Amennyiben az ilyen javító intézkedések az egész hálózat számára hasznosak, ideértve más vasúti pályahálózat-működtetőket és vasúti társaságokat is, akkor ezeket, a kereskedelmi titoktartás figyelembe vételével, ennek megfelelően közlik.
A vasúti pályahálózat-működtetőnek a lehető leghamarabb elemeznie kell az üzemelésre jelentősen káros hatással lévő eseményeket. Indokolt esetben, és különösen, ha az a személyzetük valamelyik tagját érinti, a vasúti pályahálózat-működtető felkéri az adott eseményben érintett vasúti társaságokat az elemzésben való részvételre. Amennyiben egy ilyen elemzés a balesetek/események okainak kiküszöbölését vagy hatásainak enyhítését célzó hálózatfejlesztési javaslatokhoz vezet, akkor ezeket közlik az összes érintett vasúti pályahálózat-működtetővel és vasúti társasággal.
Az ilyen folyamatokat dokumentálják, és belső felülvizsgálatnak vetik alá.

4.2.3.5. Adatrögzítés
A vonat közlekedésével kapcsolatos adatokat rögzíteni és tárolni kell a következő célokból:
– a biztonság rendszeres ellenőrzésének támogatása az események és balesetek megelőzése érdekében;
– a mozdonyvezető, a vonat és a vasúti pályahálózat teljesítményének azonosítása az eseményt vagy balesetet közvetlenül megelőző és (indokolt esetben) közvetlenül követő időben, hogy azonosíthatók legyenek a vonat vezetésével vagy a vonat berendezéseivel kapcsolatos okok, és támogathatók legyenek az újbóli előfordulás megakadályozására irányuló új vagy megváltozott intézkedések;
– a mozdony/vontatójármű és az azt vezető személy teljesítményével kapcsolatos adatok rögzítése a munkaidőt is ideértve.

A rögzített adatok összeilleszthetőek az alábbiakkal:
– a rögzítés napja és időpontja,
– a rögzített esemény pontos földrajzi helye (egy felismerhető helytől megadott távolság kilométerekben),
– a vonat azonosítása,
– a mozdonyvezető személyazonossága.

Az ilyen adatok tárolására, időszakos értékelésére és hozzáférésére vonatkozó adatokat annak a tagállamnak a vonatkozó nemzeti jogszabályai határozzák meg,
– amelyben a vasúti társaság engedéllyel rendelkezik (a vonaton rögzített adatok tekintetében), vagy
– amelyben az vasúti pályahálózat található (a vonaton kívül rögzített adatok tekintetében).

4.2.3.5.1. Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül
A vasúti pályahálózat-működtetőnek legalább a következő adatokat kell rögzítenie:
– a vonatok közlekedésével kapcsolatos pályamenti berendezések (jelzőberendezés, pontok stb.) hibája,
– hőnfutás érzékelése,
– a mozdonyvezető és a vasúti pályahálózat-működtető forgalmi személyzete közötti kommunikáció.

4.2.3.5.2. Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton
A vasúti társaságnak legalább a következő adatokat kell rögzítenie:
– jelző melletti elhaladás veszély esetén vagy a „továbbhaladás tilos” jelző engedély nélküli meghaladása,
– a vészfék működtetése,
– a vonat haladási sebessége,
– a fedélzeti vonatbefolyásoló rendszerek bármilyen kiiktatása vagy megszakítása,
– a figyelmeztető hangjelző berendezés (kürt) működtetése,
– az ajtóvezérlés működtetése (kioldás, bezárás),
– fedélzeti hőnfutásjelzők általi észlelés, ha vannak,
– az a vezetőállás, amelyre vonatkozóan az adatokat rögzítik ellenőrzés céljára,
– a munkaidő rögzítésére szolgáló adatok.

4.2.3.6. Üzemzavar

4.2.3.6.1. Más felhasználók tájékoztatása
A vasúti pályahálózat-működtető a vasúti társasággal közösen köteles egy folyamatot meghatározni egymás azonnali tájékoztatására minden olyan esettel kapcsolatban, amely csökkenti a vasúti pályahálózat vagy a járművek biztonságát, teljesítményét és/vagy rendelkezésre állását.

4.2.3.6.2. A mozdonyvezetők tájékoztatása
A vasúti pályahálózat-működtető felelősségi területével kapcsolatos üzemzavar minden esetében a vasúti pályahálózat-működtető köteles előírásszerű utasításokat adni a mozdonyvezetők számára arról, hogy milyen intézkedéseket kell megtenni az üzemzavar biztonságos leküzdése érdekében.

4.2.3.6.3. Üzemmenet folytonosságát visszaállító intézkedések
A vasúti pályahálózat-működtető az infrastruktúráján működő minden vasúti társasággal és indokolt esetben a csatlakozó pályahálózat-működtetőkkel közösen köteles meghatározni, közzétenni és elérhetővé tenni a megfelelő vészhelyzeti intézkedéseket, és a követelmény alapján meghatározni a felelősségeket az üzemzavar által okozott bármilyen negatív hatás csökkentése érdekében.
A tervezési követelményeknek és az ilyen eseményekre adott válaszoknak arányosaknak kell lenniük az üzemzavar jellegével és a korlátozás potenciális súlyosságával.

Ezek az intézkedések, amelyeknek minimális követelményként a hálózat „rendes” állapotba való visszaállítására vonatkozó terveket kell tartalmazniuk, az alábbiakat is érinthetik:
– a járművek meghibásodásai (például olyanok, amelyek jelentősen megzavarhatják a forgalmat, vagy a vonat műszaki zavarának elhárítása),
– az infrastruktúra meghibásodásai (például amikor áramkimaradás történt, vagy olyan körülmények, amelyek miatt kerülő útvonalra helyezhetik a vonatokat),
– szélsőséges időjárási körülmények.

A pályahálózat-működtetőnek kapcsolattartási információkat kell létrehoznia és naprakészen tartania a vasúti pályahálózat-működtető és a vasúti társaság legfontosabb személyzete esetében, akiket értesíteni lehet a szolgáltatás üzemzavarhoz vezető fennakadása esetén. Ennek az információnak tartalmaznia kell a munkaidőn belüli és kívüli kapcsolattartási adatokat is.
A vasúti társaságnak el kell juttatnia ezt az információt a vasúti pályahálózat-működtetőnek, és tájékoztatnia kell az ilyen kapcsolattartási adatokban bekövetkező minden változásról.
A vasúti pályahálózat-működtetőnek tájékoztatnia kell az összes vasúti társaságot az adataiban bekövetkező minden megváltozásról.

4.2.3.7. Vészhelyzet kezelése
A pályahálózat-működtetőnek
– az infrastruktúráján működő minden vasúti társasággal, vagy
– indokolt esetben az infrastruktúráján működő vasúti társaságok képviselő szerveivel és
– indokolt esetben a csatlakozó vasúti pályahálózat-működtetőkkel, valamint
– a helyi hatóságokkal és
– a vészhelyzeti szolgálatok, köztük a tűzoltóság és a mentőszolgálat helyi vagy indokolt esetben nemzeti szintű képviselő szerveivel
konzultálva és a 2004/49/EK irányelvvel összhangban meg kell határoznia, közzé kell tennie, és elérhetővé kell tennie a vészhelyzetek kezelése és a vasútvonal rendes működésének helyreállításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

Az ilyen intézkedések jellemzően a következőkre vonatkoznak:
– ütközés,
– vonattűz,
– a vonat kiürítése,
– alagutakban bekövetkezett balesetek,
– veszélyes árukat érintő események
– kisiklások.

A vasúti társaságnak közölnie kell a vasúti pályahálózat-működtetővel az ilyen körülményekkel kapcsolatos minden konkrét információt, különösen a vonatok helyreállítása és vágányra való visszaemelése vonatkozásában. (Lásd még A hagyományos vasúti áruszállító kocsik ÁME Vészhelyzeti intézkedések című 4.2.7.1. pontját.)
Emellett a vasúti társaságnak eljárásokkal kell rendelkeznie az utasok fedélzeti vészhelyzeti és biztonsági eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatására.

4.2.3.8. Segítség a vonatszemélyzetnek rendkívüli esemény vagy a járművek nagyobb működési zavarai esetére
A vasúti társaságnak megfelelő eljárásokat kell meghatároznia, hogy (pl. kommunikációs vonalakkal, a vonat kiürítése esetén megteendő intézkedésekkel) segítsen a vonat személyzetének üzemzavar esetén elkerülni vagy csökkenteni a járművek műszaki vagy egyéb hibái által okozott késéseket.

4.3. A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai

A 3. fejezet alapvető követelményeinek fényében a kapcsolódási pontok funkcionális és műszaki jellemzői az alábbiak:

4.3.1. Kapcsolódási pontok az infrastruktúra ÁME-vel
Fenntartva

4.3.2. Kapcsolódási pontok az ellenőrző/irányító és jelzőrendszer ÁME-vel

4.3.2.1. A felügyeleti adatok rögzítése
Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer meghatározza a felügyeleti adatok rögzítésének üzemi körülményeit (lásd ezen ÁME 4.2.3.5. alpontját), amelyeknek az ellenőrző-irányító alrendszernek (lásd a CR CCS ÁME 4.2.15. pontját) meg kell felelnie.

4.3.2.2. Éberségi berendezés
A mozdonyvezető reakcióinak figyelemmel kísérésére szolgáló eszköz, amely beavatkozik a vonat megállítása érdekében, ha a mozdonyvezető nem reagál egy megadott időn belül, és ezt automatikusan jelenti a vonatbefolyásoló központnak, amennyiben az infrastruktúra támogatja ennek lehetőségét. Kapcsolódási pont van a jelen üzemeltetési követelmény és a CR CCS ÁME ERTMS-sel kapcsolatos 4.2.2. alpontja között.

4.3.2.3. ERTMS/ETCS és ERTMS/GSM-R üzemeltetési szabályok
Ezen ÁME A. (A1 és A2) melléklete kapcsolódási pont a CR CCS ÁME A. mellékletében részletezett ERTMS/ETCS FRS-sel és SRS-sel, valamint az ERTMS/GSM-R FRS-sel és SRS-sel. Kapcsolódási pont van az ETCS Mozdonyvezető/Gép/Interfész (mozdonyvezetői felhasználói felület) (DMI) előírásaival (a CR CCS ÁME 4.2.13. pontja) és az EIRENE DMI előírásaival (a CR CCS ÁME 4.2.14. pontja). Kapcsolódási pont van ezen ÁME A1. melléklete és a CR CCS ÁME 4.2.2. alpontja között a fedélzeti ETCS funkciójának kiiktatása tekintetében.

4.3.2.4. A jelek és a pályamenti jelzések láthatósága
A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie észrevenni a jeleket és a pályamenti jelzéseket, és ezeknek láthatóaknak kell lenniük a szokásos mozdonyvezetői helyzetből. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pályamenti jelzések más típusaira is.
A pályamenti jelzéseket, jeleket és tájékoztató táblákat az ezt megkönnyítő következetes módon kell megtervezni.
Figyelembe veendő szempontok:
– megfelelően legyenek elhelyezve, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ leolvasását,
– a világítás megfelelősége és intenzitása, ahol az ilyen tájékoztatást meg kell világítani,
– fényvisszaverő táblák használata esetén az alkalmazott anyag fényvisszaverő jellemzőinek meg kell felelniük a megfelelő műszaki előírásoknak, és a jeleket úgy kell legyártani, hogy a vonat fényszórói lehetővé tegyék a mozdonyvezető számára az információ egyszerű leolvasását.

Kapcsolódási pont van a CR CCS ÁME 4.2.16. alpontjával a mozdonyvezető külső látómezője tekintetében. A CR CCS A. mellékletének jövőbeni változatában lesz egy új pont az ETCS-sel felszerelt vasútvonalak pályamenti jelzéseiről.

4.3.2.5. A vonat fékezése
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.6.2. alpontja és a CR CCS ÁME 4.3.1.5. alpontja között (A vonat garantált fékezési teljesítménye és jellegzetességei).

4.3.2.6. Homokolás alkalmazása. A járművezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei
Kapcsolódási pont van egyrészről ezen ÁME H. melléklete (és B. mellékletének C1. pontja) és másrészről a CR CCS ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.2.11. alpontja (Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel) és (a 4.3.1.10. alpontban idézett) 4.1. pontja között a homokolás alkalmazásával kapcsolatban.

4.3.2.7. Adatrögzítés és hőnfutásjelzés
Kapcsolódási pont van egyrészről ezen ÁME 4.2.3.5. alpontja és másrészről a CR CCS ÁME 4.2.2. alpontja (A fedélzeti ETCS működése), A. melléklete 5., 7. és 55. mutatója és 4.2.10. alpontja (HABD (hőnfutásjelző)) között. A jövőben kapcsolódási pont lesz az OPE ÁME B. mellékletével, amikor a CR CCS nyitott kérdését megoldják.

4.3.3. Kapcsolódási pontok a járművekre vonatkozó ÁME-vel

4.3.3.1. A jármű azonosítója
Kapcsolódási pont van a jelen OPE ÁME 4.2.2.3. alpontja és az Áruszállító kocsik RST ÁME B. melléklete között.
Létezni fog ilyen kapcsolódási pont a hagyományos vasút többi RST ÁME-jével is, amikor azokat létrehozzák.

4.3.3.2. Fékezés
Kapcsolódási pont van ezen OPE ÁME 4.2.2.6.1. alpontja és az Áruszállító kocsik RST ÁME 4.2.4. alpontja és B. melléklete között.
Létezni fog ilyen kapcsolódási pont a hagyományos vasút többi RST ÁME-jével is, amikor azokat létrehozzák.

4.3.3.3. A személyszállító kocsikra vonatkozó követelmények
Figyelembe kell venni, hogy az alábbiak tekintetében kapcsolódási pont lesz más CR RST ÁME-kkel, amikor azokat létrehozzák:
– a személyszállító kocsik és a tervezett megállóhelyek peronjai közötti összeegyeztethetőségnek elegendőnek kell lennie a biztonságos fel- és leszállás biztosításához;
– az utasok nem lehetnek képesek a kocsiszekrény oldalán számukra elhelyezett ajtók kinyitására, amíg a vonat meg nem áll, és a vonat személyzetének valamely tagja azt fel nem oldotta;
– az ajtóknak külön feloldhatóknak kell lenniük a vonat két oldalán. A személyszállító vonatokon az ajtózárás és rögzítés sértetlenségét folyamatosan jelezni kell;
– az ajtókioldó aktiválásának le kell állítania a vontatást;
– minden személyszállító járművet fel kell szerelni a vészhelyzeti kiszállást lehetővé tevő kijáratokkal;
– a személyszállításra szánt járműveket fel kell szerelni utasok által aktiválható vészjelzővel vagy vészfékkel. Ennek aktiválása esetén a mozdonyvezetőt azonnal figyelmeztetni kell, de képesnek kell lennie magánál tartani a vonat irányítását.

4.3.3.4. A vonat láthatósága
Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer meghatározza a vonat láthatóságának alapvető követelményeit, amelyeket a járművek alrendszernek kell definiálnia az alábbi rendelkezések szerint.

4.3.3.4.1. A vonat menetirány szerinti első járművén
A vonat első járművének előrefelé néző homlokfalát egy háromszöget formázó három fénnyel kell felszerelni az alábbi ábrán látható módon. A fényeknek mindig világítaniuk kell, amikor a vonatot arról az oldalról vezetik.


Az elülső fényeknek optimalizálniuk kell a vonat észlelhetőségét (pl. a pályán munkavállalók és az [szintbeni] útkereszteződéseket használók számára), megfelelő láthatóságot kell biztosítaniuk a mozdonyvezető számára (az elöl lévő pálya és a pályamenti tájékoztató jelzések/táblák megvilágítása) éjjel és rossz látási viszonyok között, és nem szabad, hogy elvakítsák a szembejövő vonatok mozdonyvezetőit.
Szabványosítani kell a fények közötti távolságot, azok pálya fölötti magasságát, átmérőjét, fényerejét, méreteit és az általuk kibocsátott fénycsóva alakját mind nappali, mind éjjeli üzem esetében.
Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival, a vezetőállások tekintetében és ezen ÁME 4.2.2.1.2. alpontjával is.

4.3.3.4.2. A hátsó homlokfalon
Kapcsolódási pont lesz ezen ÁME 4.2.2.1.3. alpontja és a CR RST BB. mellékletének 4.2.7.4. (Áruszállító kocsik) alpontja között, ha ezen ÁME S. mellékletének nyitott kérdését a tartóelemet igénylő hátsó jelzés meghatározásával zárják le.

4.3.3.5. A vonat hallhatósága
Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer meghatározza, hogy a vonat hallhatóságával kapcsolatos azon alapvető követelmény, amelyeknek a járművek alrendszernek meg kell felelnie, az, hogy a vonatnak képesnek kell lennie figyelmeztető hangjelzést adni a jelenlétéről.
Szabványosítani kell az ilyen figyelmeztető berendezések által kibocsátott hangokat, azok frekvenciáját és hangerejét és a mozdonyvezető általi aktiválás módját.
Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival, a vezetőállás tekintetében és ezen ÁME 4.2.2.2. alpontjával is.

4.3.3.6. A jelzések láthatósága
A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie a jelzések észlelésére, és a jelzéseknek észrevehetőknek kell lenniük a mozdonyvezető számára. Ugyanez vonatkozik a biztonsággal kapcsolatos pályamenti jelzésekre is.
A vezetőállásokat olyan következetes módon kell kialakítani, hogy a mozdonyvezető a szokásos mozdonyvezetői helyzetből könnyen megláthassa a számára megjelenített információkat.
Kapcsolódási pont lesz ezen ÁME 4.3.2.4. alpontja és az RST ÁME jövőbeni változata között a vezetőállások tekintetében.

4.3.3.7. Éberségi berendezés
A mozdonyvezető reakcióinak figyelemmel kísérésére szolgáló eszköz, amely beavatkozik a vonat megállítása érdekében, ha a mozdonyvezető nem reagál egy megadott időn belül, és ezt automatikusan jelenti a vonatbefolyásoló központnak, amennyiben az infrastruktúra támogatja annak lehetőségét.
Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival a vezetőállások tekintetében.

4.3.3.8. A vonatok összeállítása és a B. melléklet
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.2.1.2.2. alpontja (vonókészülék) között a vonat megengedett legnagyobb tömege tekintetében. A jövőben kapcsolódási pont lehet ezen ÁME B. melléklete és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.2.1.2.1. alpontja (ütközők) között a tolatási sebesség tekintetében.

4.3.3.9. A teherkocsik berakodása
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.4. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME YY. mellékletének 4.2.2.3.5. alpontja (a rakomány rögzítése) között.

4.3.3.10. A vonat indulásra kész állapotának biztosítása és Veszélyes áruk
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.7. és 4.2.3.4.3. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.2.6. alpontja (Veszélyes áruk) között.

4.3.3.11. A vonat összeállítása, H. és L. melléklet
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.5. alpontja, valamint H. és L. melléklete és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.3.5. alpontja (Hosszanti irányú nyomóerők) között a vonatok vezetése, kezelése, valamint a járművek vonaton belüli elosztása tekintetében.
Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival is a vontató- és személyszállító járművek tekintetében.

4.3.3.12. Vészhelyzeti intézkedések és vészhelyzetek kezelése
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.3.6.3. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.6.1.2. alpontja (a környezeti feltételekkel kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások) között a szélsőséges éghajlati viszonyok tekintetében.
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.3.6. és 4.2.3.7. alpontja és a CR RST (Áruszállító kocsik) ÁME 4.2.7.1. alpontja (Vészhelyzeti intézkedések) és 4.2.7.2. alpontja (Tűzbiztonság) között.
Kapcsolódási pont lesz az RST ÁME későbbi verzióival is a vontató- és személyszállító járművek tekintetében.

4.3.3.13. Adatrögzítés

Kapcsolódási pont lesz ezen ÁME 4.2.3.5.2. alpontja (Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton) és a CR RST ÁME későbbi verziói között a vontatójárművek és a vezetőállással rendelkező kocsik tekintetében.
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.3.5.1. alpontja (Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül) és a CR áruszállító kocsik RST ÁME 4.2.3.3.2. alpontja (Hőnfutásjelzés) között. Kapcsolódási pont lesz ezen ÁME ugyanazon alpontja és a CR RST ÁME későbbi verziói között is a vontatójárművek és kocsik tekintetében a csapágy pályamenti berendezéssel való érzékelésével kapcsolatban.

4.3.4. Kapcsolódási pontok a telematikai alkalmazások ÁME-vel

4.3.4.1. A vonatok azonosítása
A TEN-en közlekedő összes vonat egyértelmű azonosítását biztosító eszköz még meghatározásra vár (lásd az R. melléklet 4.2.3.2. alpontját). Kapcsolódási pont van e tekintetben a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME-vel a 4.2.2. alpontban. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.2. A vonatok összeállítása
Ezen ÁME 4.2.2.5. és 4.2.2.7.2. alpontjai a vonat-összeállítási adatok tekintetében kapcsolódási ponttal rendelkeznek a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME 4.2.3.2. alpontjával. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.3. A vonat indulása
Ezen ÁME 4.2.3.3. alpontja a vonatindulási adatok tekintetében kapcsolódási ponttal rendelkezik a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME 4.2.3. alpontjával. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.4. A vonat közlekedése
Ezen ÁME 4.2.3.4. alpontja a vonatközlekedési adatok tekintetében kapcsolódási ponttal rendelkezik a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME 4.2.4., 4.2.5. és 4.2.6. alpontjával. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.3.4.5. A jármű azonosítója
Kapcsolódási pont van ezen ÁME 4.2.2.3. alpontja és a fuvarozási telematikai alkalmazások ÁME „járműreferencia-adatbázisok” című 4.2.11.3. alpontja és A. melléklet 1. mutató („Adatdefiníciók és üzenetek”, 1.18. pont: „Natív elem: WagonIndent”) között. Kapcsolódási pont lesz a személyszállítási telematikai alkalmazások ÁME-vel is, amikor azt létrehozzák.

4.4. Üzemeltetési szabályok

A TEN-ben való használatra szánt új és eltérő strukturális alrendszerek összehangolt működését lehetővé tevő és különösen az új vonatbefolyásoló rendszerek működéséhez közvetlenül kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak azonosaknak kell lenniük azonos helyezetek fennállása esetén.
Ennek érdekében az A1. melléklet meghatározza az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS/ETCS) üzemeltetési szabályait. Az ERTMS/GSM-R rádiórendszer esetében ugyanezeket az A2. melléklet határozza meg.
A B. melléklet egyéb olyan üzemeltetési szabályokat határoz meg, amelyeket szabványosítani lehet a TEN-re kiterjedően.
Mivel ezeket a szabályokat az egész TEN-re kiterjedő alkalmazásra szánták, fontos, hogy azok teljesen következetesek legyenek.

4.5. Karbantartási szabályok
Nem alkalmazandó

4.6. Szakmai képesítések

Ezen ÁME 2.2.1. alpontjával összhangban ez a pont a szakmai és nyelvi alkalmassággal és a személyzet számára az ilyen alkalmasság eléréséhez szükséges vizsgálati eljárással foglalkozik.

4.6.1. Szakmai alkalmasság
A vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető személyzetének (az alvállalkozókat is ideértve) rendelkeznie kell a rendes, korlátozott és vészhelyzeti üzemmód alatti biztonsággal kapcsolatos összes feladat ellátásához szükséges megfelelő szakmai alkalmassággal. Az ilyen alkalmasság kiterjed a szakmai ismeretekre és az ilyen ismeret gyakorlati alkalmazásának képességére.
Az egyes feladatok esetében a szakképesítés minimális elemei a H., J. és L. mellékletekben találhatók.

4.6.1.1. Szakmai ismeretek
Figyelembe véve ezeket a mellékleteket és a személyzet érintett tagjának feladataitól függően a megkövetelt ismeret az alábbiakat tartalmazza:
– a vasút általános működése, különös tekintettel a biztonság szempontjából kritikus tevékenységekre:
– a szervezetük biztonságirányítási rendszerének működési elvei,
– az átjárhatósági műveletekbe bevont legfontosabb szereplők feladatai és felelősségei,
– a veszélyek felmérése, különösen a vasút működésével és a villamos vontatással kapcsolatos kockázatok terén,
– a biztonsággal kapcsolatos feladatok megfelelő ismerete az alábbiakat érintő eljárások és kapcsolódási pontok tekintetében:
– vasútvonalak és pályamenti berendezések,
– járművek,
– a környezet.

A személyzettel szemben támasztott szakmai alkalmasság követelményrendszerét, illetve a szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó részletes előírásokat – ezen ÁME figyelembevételével - külön jogszabály állapítja meg.

4.6.1.2. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége
Az ilyen ismeret rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben való alkalmazásának képessége megköveteli, hogy a személyzet teljes mértékben ismerje a következőket:
– az ilyen szabályok és eljárások alkalmazásának módjai és elvei,
– a pályamenti berendezések és a járművek, valamint bármely konkrét biztonsági berendezés használatának folyamata,
– a személyek és a folyamatok szükségtelen veszélyeztetésének elkerülését célzó biztonságirányítási rendszer elvei,
valamint a különböző olyan körülményekhez való alkalmazkodás képessége, amelyekkel a személy szembekerülhet.

A 2004/49/EK irányelv III. melléklete 2. pontjának megfelelően a vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők kötelesek alkalmassági nyilvántartási rendszert létrehozni az személyzet érintett tagjai alkalmasságának vizsgálata és fenntartása érdekében. Ennek megfelelően szükség szerint képzést kell biztosítani az ismeretek és a készségek naprakészen tartásának biztosítása érdekében, különösen a rendszer vagy az egyéni teljesítmény gyengeségeivel vagy hiányosságaival kapcsolatban.

4.6.2. Nyelvi alkalmasság

4.6.2.1. Alapelvek
A vasúti pályahálózat-működtető és a vasúti társaság köteles biztosítani, hogy az érintett személyzete képes legyen használni az ezen ÁME-ben megállapított kommunikációs protokollokat és elveket.
Amennyiben a vasúti pályahálózat-működtető által használt munkanyelv eltér a vasúti társaság személyzetének szokásos munkanyelvétől, az ilyen nyelvi és kommunikációs képzés kritikus részét kell, hogy képezze a vasúti társaság általános képességkezelési rendszerének.
A vasúti társaság azon személyzete, amelynek feladatai megkövetelik a vasúti pályahálózat-működtető személyzetével való kommunikációt a biztonsági szempontból kritikus ügyekről rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben egyaránt, kellő tudásszinttel kell, hogy rendelkezzen a vasúti pályahálózat-működtető által használt munkanyelv terén.

4.6.2.2. Tudásszint
A vasúti pályahálózat-működtető nyelvében való jártassági szintnek biztonsági szempontból elegendőnek kell lennie:
– minimális követelmény, hogy a mozdonyvezető képes legyen:
– elküldeni és megérteni az ezen ÁME C. mellékletében meghatározott összes üzenetet,
– eredményesen kommunikálni rutinhelyzetekben, üzemzavar esetén és vészhelyzetekben,
– kitölteni a nyomtatványgyűjtemény használatához kapcsolódó nyomtatványokat.
– a vonat személyzetének más olyan tagjai esetében, akiknek a feladatai megkövetelik, hogy biztonsági szempontból kritikus ügyekről kommunikáljanak a vasúti pályahálózat-működtetővel, a minimális követelmény az, hogy képesek legyenek a vonatot és annak üzemi állapotát leíró információkat küldeni és megérteni.

A megfelelő alkalmassági szintekkel kapcsolatos útmutató az E. mellékletben található. Mozdonyvezetők esetében a nyelvi tudásnak legalább 3-as szintűnek kell lennie. A vonatkísérő személyzet esetében a tudásnak legalább 2-es szintűnek kell lennie.

4.6.3. A személyzet kezdeti és folyamatos vizsgálata

4.6.3.1. Alapelemek
A 2004/49/EK irányelv III. melléklet 2. pontjának megfelelően a vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők kötelesek meghatározni a személyzetük vizsgálati eljárását.
Ajánlatos figyelembe venni a következők mindegyikét:

A. A személyzet kiválasztása:
– az egyéni tapasztalat és alkalmasság értékelése,
– az egyéni alkalmasság értékelése minden kötelezően előírt idegen nyelv(ek) használatában vagy a megtanulásának adottsága.

B. Kezdeti szakmai képzés:
– a képzési igények elemzése,
– képzési erőforrások,
– az oktatók képzése.

C. Kezdeti vizsgálat:
– alapfeltételek (a mozdonyvezetők minimális életkora stb.),
– vizsgálati program gyakorlati bemutatással együtt,
– az oktatók képesítése,
– alkalmassági bizonyítvány kiadása.

D. Az alkalmasság megtartása:
– az alkalmasság megtartásának elvei,
– különösen a járművezetéssel foglalkozó személyzet esetében az alkalmasságot legalább évente újból vizsgálják,
– követendő módszerek,
– az alkalmasság megtartását célzó folyamatok,
– a vizsgálat folyamata.

E. Szinten tartó képzés:
– a folyamatos képzés elvei (a nyelvi is).

4.6.3.2. A képzési igények elemzése

4.6.3.2.1. A képzési igények elemzésének kidolgozása
A vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető köteles elemezni a vonatkozó személyzetük képzési igényeit.
Az elemzésnek meg kell állapítania annak terjedelmét és összetettségét, és figyelembe kell vennie a TEN hálózaton közlekedő vonatok működésével kapcsolatos kockázatokat, különösen az emberi képességek és korlátok (az emberi tényezők) terén, amelyek okai a következők lehetnek:
– a vasúti pályahálózat-működtetők üzemeltetési gyakorlatai közötti különbségek és az ezek közötti váltásokkal kapcsolatos kockázatok,
– a feladatok, üzemeltetési eljárások és kommunikációs protokollok közötti különbségek,
– a vasúti pályahálózat-működtető személyzete által használt munkanyelv eltérései,
– helyi üzemeltetési utasítások, amelyek tartalmazhatnak egyes esetekben, például egy adott alagútban alkalmazandó speciális eljárásokat vagy meghatározott berendezést.

A figyelembe veendő elemekkel kapcsolatos útmutató a fenti 4.6.1. alpontban említett mellékletekben található. Adott esetben a személyzet képzésének elemeit olyan helyeken kell elhelyezni, amelyek figyelembe veszik ezeket.

Lehetséges, hogy a vasúti társaság által tervbe vett üzemelés típusa vagy a vasúti pályahálózat-működtető által működtetett pályahálózat jellege miatt az e mellékletekben található elemek némelyike nem indokolt. A képzési igények elemzésének indoklással együtt dokumentálnia kell az indokolatlannak tekintett elemeket.

4.6.3.2.2. A képzési igények elemzésének aktualizálása
A vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető köteles folyamatot meghatározni a saját képzési igényeik felülvizsgálatára és aktualizálására, figyelembe véve olyan szempontokat, mint a korábbi ellenőrzések, a rendszerből érkező visszajelzés, valamint a szabályok, az eljárások, az infrastruktúra és a technológia ismert változásai.

4.6.3.2.3. Konkrét elemek a vonatszemélyzet és a kisegítő személyzet esetében

4.6.3.2.3.1. Útvonalismeret
A vasúti társaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja azon útvonalak ismeretét, amelyen dolgozik.

A folyamatnak
– a vasúti pályahálózat-működtető által az útvonallal kapcsolatban megadott információkra kell alapulnia, és
– összhangban kell lennie a 4.2.1. alpontban ismertetett folyamattal.
A mozdonyvezetőknek mind elméleti, mind gyakorlati elemeken keresztül meg kell tanulniuk ezeket az útvonalakat.

4.6.3.2.3.2. Járműismeret
A vasúti társaságnak meg kell határoznia azt a folyamatot, amelynek révén a vonatszemélyzet megszerzi és fenntartja a vontató és vontatott járművek ismeretét.

4.6.3.2.3.3. Kisegítő személyzet
A vasúti társaságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a „vonatszemélyzet” részét nem képező kisegítő (pl. vendéglátó és takarító) személyzet az alapképzésen túl képzést kap a „vonatszemélyzet” teljesen képzett tagjaitól kapott utasítások végrehajtására.

4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

4.7.1. Bevezetés
A 4.2.1. alpontban az ezen ÁME 2.2. alpontja szerinti biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátóként meghatározott személyzetnek megfelelő alkalmassággal kell rendelkeznie az általános működtetési és biztonsági színvonalnak való megfelelés biztosítása érdekében.
A 2004/49/EK irányelvvel összhangban a vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők kötelesek létrehozni és dokumentálni azokat a folyamatokat, amelyek megvalósításával megfelelnek a személyzetükkel kapcsolatban a biztonságirányítási rendszerükben meghatározott orvosi, pszichológiai és egészségügyi követelményeknek.

A 4.7.4. alpontban meghatározott orvosi vizsgálatokat a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tevő orvosnak kell elvégeznie, és ezekkel kapcsolatban neki kell döntést hoznia az egyes személyek feladatra való alkalmasságáról.
A személyzet nem végezhet biztonsági szempontból kritikus munkát, ha az éberségét olyan anyagok korlátozzák, mint az alkohol, a drogok vagy a pszichotróp gyógyszerek. A vasúti társaságnak és a pályahálózat-működtetőnek ezért eljárásokkal kell rendelkeznie az ilyen anyagok hatása alatt álló vagy munka közben ilyen anyagokat fogyasztó személyzet által előidézett kockázatok korlátozása érdekében.
A vonat közlekedése szerinti tagállam nemzeti szabályozása alkalmazandó a fent említett anyagok meghatározott határértékei tekintetében.

4.7.2. A foglalkozás-egészségügyi orvosok és orvosi szervezetek jóváhagyási feltételei.
A vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőnek a külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban kell kiválasztaniuk a foglalkozás-egészségügyi orvosokat és az orvosi vizsgálatokban részt vevő szervezeteket.

4.7.3. A pszichológiai vizsgálatban résztvevő pszichológusok jóváhagyási kritériumai és a pszichológiai értékelés követelményei

4.7.3.1. A pszichológusok képesítése
A pszichológusnak a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és működési engedéllyel kell rendelkeznie.

4.7.3.2. A pszichológiai vizsgálat tartalma és értelmezése
A pszichológiai vizsgálat tartalmát és értelmezési eljárását a 4.7.3.1. pont szerinti képesítéssel rendelkező személynek kell meghatároznia, figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott kötelező vizsgálati előírásokat, a vasúti munkát és környezetet.

4.7.3.3. A vizsgálati eszközök kiválasztása
A vizsgálat csak pszichológiai és tudományos elvekre alapuló vizsgálati eszközöket tartalmazhat.

4.7.4. Orvosi és pszichológiai vizsgálat

4.7.4.1. Az állás betöltése előtt:

4.7.4.1.1. Az orvosi vizsgálat minimális tartalmát – ezen ÁME rendelkezéseinek figyelembevételével – külön jogszabály állapítja meg.

4.7.4.1.2. Pszichológiai vizsgálat
A pszichológiai vizsgálat célja a vasúti társaság támogatása a személyzet olyan tagjainak feladatra való beosztása és adminisztrációja terén, akik kognitív, pszichomotoros, viselkedési és személyiségbeli képessége lehetővé teszi a feladatok biztonságos elvégzését.

A pszichológiai vizsgálat tartalmának meghatározásakor a pszichológusnak legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos, a külön jogszabályban megállapított feltételeket figyelembe kell vennie.
Ha a pszichológus eltekint e feltételek bármelyikétől, a döntést indokolni és dokumentálni kell.

4.7.4.2. Az állás betöltése után

4.7.4.2.1. Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakoriságát külön jogszabály állapítja meg.

4.7.4.2.2. Az időszakos orvosi vizsgálat minimális tartalmi elemeit külön jogszabály állapítja meg.

4.7.4.2.3. További orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok
Az időszakos orvosi vizsgálat mellett további orvosi és/vagy pszichológiai vizsgálatok szükségességét, és lefolytatásának szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető köteles az azt biztosító rendszereket működtetni, hogy az ilyen további vizsgálatokat indokolt esetben elvégezzék.

4.7.5. Egészségügyi követelmények

4.7.5.1. Általános követelmények
A személyzet nem lehet olyan egészségügyi állapotban, és nem állhat olyan gyógykezelés alatt, amely az alábbiakat okozhatja:
– hirtelen eszméletvesztés,
– az öntudat vagy a koncentráció romlása,
– hirtelen cselekvőképtelenség,
– az egyensúly vagy mozgáskoordináció romlása,
– jelentős mozgáskorlátozottság.

Látás és hallás terén a következő követelményeknek kell teljesülniük:

4.7.5.2. A látás kapcsolatos követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

4.7.5.3. A hallással kapcsolatos követelményeket külön jogszabály állapítja meg.
A megfelelő hallást hang audiogrammal kell igazolni.

4.7.5.4. Várandósság
A várandósságot ideiglenes kizáró oknak tekintik a mozdonyvezetőknél gyenge tűrés vagy patológiás állapot esetén. A munkaadónak biztosítania kell a várandós alkalmazottakat védő jogszabályi rendelkezések alkalmazását.

4.7.6. A járművezetési feladattal kapcsolatos meghatározott követelmények

4.7.6.1. Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága
A mozdonyvezetéssel foglalkozó személyzet esetében, a vizsgálatok gyakoriságát külön jogszabály állapítja meg

4.7.6.2. Az orvosi vizsgálat további tartalma
A mozdonyvezetési feladat esetében az orvosi vizsgálat további kötelező tartalmi elemeit külön jogszabály állapítja meg.

4.7.6.3. A látással kapcsolatos további követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

4.7.6.4. A hallással és a beszéddel kapcsolatos további követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

4.7.6.5. Testméretek
A személyzet testméreteinek megfelelőnek kell lenniük a járművek biztonságos használatához. A mozdonyvezetők számára nem lehet kötelező vagy engedélyezett meghatározott járműtípusok üzemeltetése, ha a testmagasságuk, a testsúlyok vagy más fizikai jellemzőjük ezt veszélyessé teszi.

4.7.6.6. Tanácsadás trauma esetén
A munkaadónak megfelelő gondozásban kell részesítenie a személyzet azon tagjait, akiket vonat vezetése közben halálesettel vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleset traumatizált.

4.8. Infrastruktúra- és járműnyilvántartás

A 2001/16/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerint:
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy kiadják, és évente frissítsék az infrastruktúrát és a járműveket rögzítő nyilvántartást. Ezeknek a nyilvántartásoknak fel kell tüntetniük az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszer részek fő jellemzőit és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kben előírt jellemzőkhöz. Ebből a célból az egyes ÁME-k pontosan megjelölik, hogy milyen információkat kell tartalmazniuk az infrastruktúráról és a járművekről szóló nyilvántartásoknak.

Az ilyen nyilvántartások éves aktualizálása és közzététele miatt nem alkalmasak a „üzemeltetés és forgalomirányítás” alrendszer meghatározott követelményeinek teljesítésére. Ennélfogva ezen ÁME semmit sem határoz meg e nyilvántartásokkal kapcsolatban.

Az infrastruktúrával kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a vasúti társaság számára és a járművekkel kapcsolatos egyes adatokat elérhetővé kell tenni a vasúti pályahálózat-működtető számára. Az érintett adatoknak mindkét esetben teljeseknek és pontosaknak kell lenniük.

4.8.1. Infrastruktúra
Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vonatkozásában a hagyományos vasúti infrastruktúrával kapcsolatos és a vasúti társaságok számára elérhetővé teendő adatelemeket érintő követelmények a D. mellékletben találhatók. A vasúti pályahálózat-működtető felelős az adatok helyességéért.

4.8.2. Járművek
A járművekkel kapcsolatban az alábbi adatokat kell elérhetővé tenni a vasúti pályahálózat-működtető számára. A jármű üzembentartója (tulajdonosa) felelős az adatok helyességéért:
– a jármű gyártása során felhasználtak-e olyan anyagokat, amelyek baleset vagy tűz esetén veszélyesek lehetnek (pl. azbeszt);
– az ütközők közötti hossz.


5. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

5.1. Fogalommeghatározás

A 2001/16/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint:
A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal.
A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem:
– olyan termék, amely az alrendszerbe való integrálása és ottani használata előtt forgalomba hozható; e tekintetben lehetségesnek kell lennie a megfelelősége vizsgálatának függetlenül attól az alrendszertől, amelybe beépítették;
– vagy olyan immateriális javak, például szoftverek, folyamatok, szervezetek, eljárások stb., amelyek funkcióval bírnak az alrendszerben, és amelyek megfelelőségét igazolni kell az alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében.

5.2. A rendszerelemek felsorolása

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel a 2001/16/EK irányelv vonatkozó rendelkezései foglalkoznak. Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer tekintetében jelenleg nincsenek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek.

5.3. A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Amint megállapításra kerülnek a vonat végének jelzésére vonatkozó egységes előírások, lehetséges, hogy ez kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmé válik. Ekkor előfordulhat, hogy egy további mellékletre lesz szükség a fényerősségi, fényvisszaverési és felerősítési előírások meghatározásához. Lehet, hogy egy jövőbeni változatban további kapcsolódási pontok lesznek az RST ÁME-vel.


6. A rendszerelemek megfelelőségének és/vagy használatra
való alkalmasságának vizsgálata és az alrendszer hitelesítése

6.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Mivel ezen ÁME még nem határoz meg semmilyen átjárhatósági rendszerelemet, nem történik említés a vizsgálati eljárásokról.
Ha azonban ezt követően átjárhatósági rendszerelemeket határoznak meg, és ezért azok megvizsgáltathatók valamely bejelentett szervezettel, egy átdolgozott változat kiegészíthető a vonatkozó egy vagy több értékelési eljárással.

6.2. Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer

6.2.1. Alapelvek
Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer egy strukturális alrendszer a 2001/16/EK irányelv II. melléklete szerint.
Az egyes elemek azonban szorosan illeszkednek a pályahálózat-működtetőtől vagy a vasúti társaságtól a 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági engedély/tanúsítvány megadásához megkövetelt üzemeltetési eljárásokkal és folyamatokkal. A vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető igazolja az ezen ÁME követelményeinek való megfelelést. Ezt a 2004/49/EK irányelvben ismertetett biztonságirányítási rendszer segítségével tehetik meg. Jelenleg ezen ÁME egyetlen eleme sem írja elő a bejelentett szervezet által történő külön vizsgálatot.

A megfelelő illetékes hatóság új vagy felülvizsgált biztonsági engedély/tanúsítvány kiadása előtt megvizsgál minden új vagy módosított üzemeltetési eljárást és folyamatot annak bevezetése előtt. Ez a vizsgálat a biztonsági engedély/tanúsítvány kiadási folyamatának részét képezi. Amennyiben ezen ÁME hatálya más tagállamo(ka)t is érint, biztosítani kell az illető tagállammal való koordinációt a vizsgálattal kapcsolatban.

Az alábbiakban ismertetett vizsgálati folyamat sikeres lezárulásától függően az illetékes hatóság engedélyezi a vasúti pályahálózat-működtetőnek vagy a vasúti társaságnak, hogy a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében előírt biztonsági engedély vagy biztonsági tanúsítvány kiadásával együtt bevezesse az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszerének vonatkozó elemeit.

Amikor a vasúti pályahálózat-működtető vagy a vasúti társaság új/korszerűsített/megújított olyan üzemeltetési eljárást vezet be, amelyre vonatkoznak ezen ÁME követelményei (vagy jelentősen módosít meglévőket), akkor olyan értelmű kötelezettséget vállal, hogy az ilyen folyamatok összhangban vannak az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer ÁME-vel (vagy annak egy részével az átmeneti időszakban – lásd: 7. fejezet).

6.2.2. Dokumentálási szabályok és eljárások
A 4.2.1. alpontban említett dokumentáció vizsgálata tekintetében az illetékes hatóság felelős annak biztosításáért, hogy a vasúti pályahálózat-működtető és a vasúti társaság által átadott dokumentáció előkészítési folyamata megfelelő mind teljesség, mind pontosság szempontjából.

6.2.3. Vizsgálati eljárás

6.2.3.1. Az illetékes hatóság határozata
A G. melléklettel összhangban, a vasúti pályahálózat-működtető és a vasúti társaság benyújtja a javasolt új vagy módosított üzemeltetési eljárás(ok) leírását.
A 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági tanúsítvány/engedély A. része alá tartozóként feltüntetett elemek tekintetében bemutatják azokat azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a társaságot létrehozták.
A 2004/49/EK irányelvben meghatározott biztonsági tanúsítvány / engedély B. része alá tartozóként feltüntetett elemek tekintetében bemutatják azokat az összes érintett tagállam illetékes hatóságának.
A leírásoknak kellően részletezettnek kell lenniük annak érdekében, hogy az egy vagy több illetékes hatóság el tudja dönteni, hogy szükség van-e formális vizsgálatra.

6.2.3.2. Ha vizsgálatra van szükség
Amennyiben az egy vagy több illetékes hatóság úgy határoz, hogy ilyen vizsgálatra van szükség, azt a 2004/49/EK irányelv szerinti biztonsági tanúsítvány / engedély kiadásához / megújításához vezető vizsgálat részeként végzik el.
A vizsgálati eljárás összhangban van a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében előírt biztonságirányítási rendszer vizsgálata és tanúsítása/engedélyezése érdekében létrehozandó közös biztonsági módszerrel.
A vizsgálat elvégzésével kapcsolatos útmutatás az F. mellékletben található.


6.2.4. A rendszer teljesítménye
A 2001/16/EK irányelv 14. cikkének 2. bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendszeres időközönként ellenőrizzék, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alrendszerek működtetése és fenntartása összhangban van-e az alapvető követelményekkel. Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer tekintetében a 2004/49/EK irányelvvel összhangban végzik el az ilyen ellenőrzéseket.


7. Végrehajtás

7.1. Alapelvek

Ezen ÁME végrehajtását és az ÁME megfelelő pontjainak való megfelelőséget az egyes tagállamok az illetékességük alá tartozó vasútvonalakra vonatkozóan összeállítandó végrehajtási tervvel összhangban határozzák meg.
A tervnek figyelembe kell vennie a következőket:
– bármely adott vasútvonal működtetésével kapcsolatos sajátos emberi tényezők,
– valamennyi érintett vasútvonal minden egyes üzemeltetési és biztonsági eleme, és
– hogy a szóban forgó elem(ek) bevezetése:
– a vasútvonalat használó valamennyi vonattípusra
– csak meghatározott vasútvonalakra,
– az összes TEN vasútvonalra,
– a TEN vasútvonalakon közlekedő valamennyi vonattípusra vonatkozik-e.
– kapcsolat más (CCS, RST, TAF stb.) alrendszerek bevezetésével.
Ekkor minden esetlegesen alkalmazható konkrét kivételt figyelembe kell venni és dokumentálni kell a terv részeként.

A terv megvalósításakor figyelembe kell venni a megvalósítási potenciál különböző szintjeit a következőktől kezdve:
– a vasúti társaság vagy a vasúti pályahálózat-működtető megkezdi a működését, vagy
– bevezetik a vasúti társaság vagy a vasúti pályahálózat-működtető meglévő üzemeltetési rendszereinek megújítását vagy korszerűsítését, vagy
– olyan új vagy korszerűsített energia, jármű vagy ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket helyeznek üzembe, amelyekhez egy sor megfelelő üzemeltetési eljárásra van szükség.
Amennyiben a meglévő üzemeltetési rendszerek érintik mind a vasúti pályahálózat-működtető(ke)t, mind a vasúti társaságo(ka)t, a tagállam felelős annak biztosításáért, hogy az ilyen projekteket megvizsgálják, és azzal egyidejűleg üzembe helyezzék.

Köztudott, hogy ezen ÁME összes eleme nem valósítható meg teljes mértékben addig, amíg az üzemeltetendő infrastruktúrát, ellenőrző és irányítórendszert stb. nem hangolták össze. Az e fejezetben megállapított útmutatásokat ezért közbenső fázisként kell tekinteni, amely támogatja a célrendszerre való áttérést.

A 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkével összhangban a tanúsítást/engedélyt ötévente meg kell újítani. A tanúsítás/engedély ilyen megújításához vezető felülvizsgálati eljárás részeként a vasúti társaságnak és a pályahálózat-működtetőnek képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy figyelembe vették az ÁME előírásait, és indokolniuk kell annak összes olyan elemét, amelynek még nem felelnek meg.

Míg a végcél egyértelműen az ÁME-ben leírt célrendszernek való teljes megfelelés, az áttérés szakaszokban is történhet nemzeti vagy nemzetközi, illetve két- vagy többoldalú megállapodások kidolgozása révén. Az ilyen megállapodások, amelyek létrejöhetnek a pályahálózat-működtetők, a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok, vagy a vasúti társaságok egymás közötti viszonylatában, mindig tartalmazzák az érintett biztonsági hatóságok által meghatározott adatokat.

Amennyiben a meglévő megállapodások tartalmaznak az üzemeltetéssel és a forgalomirányítással kapcsolatos követelményeket, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következő megállapodásokról:
(a) a tagállamok és egy vagy több vasúti társaság vagy vasúti pályahálózat-működtető közötti nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú, állandó vagy ideiglenes alapon létrejött és a tervbe vett vasúti szolgáltatás nagyon konkrét vagy helyi jellege által szükségessé tett megállapodások,
(b) a vasúti társaság(ok), vasúti pályahálózat-működtető(k) vagy tagállam(ok) közötti olyan két- vagy többoldalú megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek,
(c) egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország közötti, illetve a tagállamok egy vagy több vasúti társasága vagy vasúti pályahálózat-működtetője és valamely harmadik ország legalább egy vasúti társasága vagy pályahálózat-működtetője között létrejött olyan nemzetközi megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek.

A Bizottság értékeli, hogy e megállapodások mennyire egyeztethetők össze az EU joganyaggal, köztük azok megkülönböztetést kizáró rendelkezéseivel, különösen pedig ezzel az ÁME-vel, és megteszi a szükséges intézkedéseket, például felülvizsgálja ezen ÁME-t az esetleges konkrét esetekkel vagy átmeneti intézkedésekkel való kiegészítése érdekében.
A RIV, RIC és PPW megállapodásról és a COTIF eszközökről nem küldenek értesítést, mert azok ismertek.

Az ilyen megállapodások megújíthatók, de csak a működő megállapodások révén történő folytatás érdekében, és csak akkor, ha nincs más alternatíva. Minden meglévő vagy jövőbeni megállapodás módosítása során figyelembe veszik az EU-jogszabályokat, különös tekintettel ezen ÁME-re. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen módosításokról vagy új megállapodásokról. Ekkor a fent bemutatott eljárással azonos eljárást alkalmaznak.

7.2. Végrehajtási iránymutatások

Az N. mellékletben bemutatott, csak tájékoztató és nem kötelező jellegű táblázat útmutatóként szolgál arra vonatkozóan, hogy a tagállam mit azonosíthat a 4. fejezetben említett egyes elemek bevezetésének kiváltó okaként.

A bevezetés három különböző elemből áll:
– annak megerősítése, hogy minden meglévő rendszer és eljárás megfelel ezen ÁME követelményeinek;
– bármely meglévő rendszer és eljárás módosítása, hogy megfeleljen ezen ÁME követelményeinek;
– más alrendszerek bevezetéséből eredő új rendszerek és eljárások:
– új/korszerűsített hagyományos vasútvonalak (INS/ENE),

– új vagy korszerűsített ETCS jelzőberendezések, GSM-R rádió-berendezések, hőnfutásjelzők stb. (CCS),
– új járművek (RST)
– forgalomirányítási telematikai alkalmazások (TAF)

7.3. Konkrét esetek

7.3.1. Bevezetés
Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.
E különleges esetek két kategóriába tartoznak:
– a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók.
– ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy az érintett tagállamok a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanács határozat célként kitűzött 2010-ig („T1” eset), vagy 2020-ig („T2” eset) feleljenek meg a vonatkozó alrendszernek.

7.3.2. *


A1. Melléklet

ERTMS/ETCS üzemeltetési szabályok

Ez a melléklet az ERTMS/ETCS szabályainak tervezetét tartalmazza. E tervezetek azért szerepelnek itt, hogy általános rálátást adjanak az ilyen szabályok struktúrájára és hatályára. Különösen a 2. szintű ETCS-t érintő szabályokat kell egységes szerkezetbe foglalni az üzemi körülmények között elvégzett vizsgálatok után. A teljes szabálykészletet a CR CCS ÁME-ben szereplő FRS és SRS aktualizált alapadataihoz kell igazítani.

1. Bevezetés

Ez a dokumentum az 1. vagy 2. szintű vasútvonalakkal ellátott, de minden mögöttes rendszert nélkülöző vasútvonalak működésére vonatkozó ERTMS szabályok összefoglalása.

2. Szójegyzék
Fenntartva

3. Dokumentumok

3.1. Írásbeli rendelkezések és szöveges üzenetek
A szabályok szerint használandó különböző írásbeli rendelkezések az alábbiak.
Az ilyen Írásbeli rendelkezésekben szereplő adatok kötelezők, a bemutatott példa tájékoztató jellegű.


3.1.1. 01. ERTMS Írásbeli rendelkezés

0M30402N_2

01. ERTMS írásbeli rendelkezés

ENGEDÉLY AZ SR-BEN VALÓ INDULÁSHOZ / EOA MELLETTI ELHALADÁSHOZ

 

Szolgálati hely: ………..    Dátum: ……/……/……    Időpont: ….. : …..

 

A ……. sz. vonat vezetője …… mellett a …………….. vágányon …………….
(szelvény / jelzőtábla / jelző)

1

 

elindulhat SR-ben aktiválás után

 

 

 

2

 

elhaladhat …………………………………. mellett
    (jelzőtábla / jelző)

 

3

 

haladjon ………………….…… km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között
    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

    és ……..km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között

    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

    és ……..km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között

    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

4

 

további rendelkezések:

    

 

Engedély száma: ………

Töltse ki a kiemelt sorok üresen hagyott részeit. Húzza át a nem kívánt szöveget a zárójelben
(példa: (szelvény / jelzőtábla / jelző).
Csak az X-szel jelölt négyzettel ellátott sorok érvényesek (⌧).



3.1.2. 02. ERTMS Írásbeli rendelkezés

0M30402N_3

02. ERTMS írásbeli rendelkezés

ENGEDÉLY A VONAT RENDKÍVÜLI HELYZETBE KERÜLÉSE UTÁNI ELJÁRÁSHOZ

 

Szolgálati hely: ………..    Dátum: ……/……/……    Időpont: ….. : …..

 

A ……. sz. vonat vezetője …… mellett a …………….. vágányon …………….
(szelvény / jelzőtábla / jelző)

1

 

elindulhat SR-ben, ha nem érkezett MA.

 

2

 

haladjon ………………….…… km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között
    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

    és ……..km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között

    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

    és ……..km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között

    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

3

 

vizsgálja meg a vonalat a következő ok miatt:

    

 

4

 

jelentse a megállapításokat

-nak/-nek

 

5

 

további rendelkezések:

 

 

 

Engedély száma: ………

Töltse ki a kiemelt sorok üresen hagyott részeit. Húzza át a nem kívánt szöveget a zárójelben
(példa: (szelvény / jelzőtábla / jelző).
Csak az X-szel jelölt négyzettel ellátott sorok érvényesek (⌧).



3.1.3. 03. ERTMS Írásbeli rendelkezés

0M30402N_4

03. ERTMS írásbeli rendelkezés

ÁLLÓ HELYZETBEN MARADÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

 

Szolgálati hely: ………..

Dátum: ……/……/……

Időpont: ….. : …..

 

A ……. sz. vonat vezetője …… mellett a …………….. vágányon …………….
(szelvény / jelzőtábla / jelző)

1

 

maradjon álló helyzetben ………………… -nál/-nél
    (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

 

2

 

további rendelkezések

 

 

 

 

Engedély száma: ………

Töltse ki a kiemelt sorok üresen hagyott részeit. Húzza át a nem kívánt szöveget a zárójelben
(példa: (szelvény / jelzőtábla / jelző).
Csak az X-szel jelölt négyzettel ellátott sorok érvényesek (⌧).



3.1.4. 04. ERTMS Írásbeli rendelkezés

0M30402N_5

04. ERTMS írásbeli rendelkezés

ÚJRAINDULÁSI ENGEDÉLY
ÁLLÓ HELYZETBEN MARADÁSI UTASÍTÁS UTÁN

 

 

Szolgálati hely: ………..

Dátum: ……/……/……

Időpont: ….. : …..

 

A ……. sz. vonat vezetője …… mellett a …………….. vágányon …………….
(szelvény / jelzőtábla / jelző)

1

 

újból indulhat

 

 

2

 

további rendelkezések

 

 

 

 

Engedély száma: ………

Töltse ki a kiemelt sorok üresen hagyott részeit. Húzza át a nem kívánt szöveget a zárójelben
(példa: (szelvény / jelzőtábla / jelző).
Csak az X-szel jelölt négyzettel ellátott sorok érvényesek (⌧).



3.1.5. 05. ERTMS Írásbeli rendelkezés

0M30402N_6

05. ERTMS írásbeli rendelkezés

CSÖKKENTETT SEBESSÉGGEL TÖRTÉNŐ HALADÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

Szolgálati hely: ………..    Dátum: ……/……/……    Időpont: ….. : …..

 

A ……. sz. vonat vezetője …… mellett a …………….. vágányon …………….
(szelvény / jelzőtábla / jelző)

1

 

látra közlekedjen ………………… és ………………… között
    (szelvény / jelzőtábla / jelző) (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

2

 

haladjon ………………….…… km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között
    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

    és ……..km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között

    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

    és ……..km/h legnagyobb sebességgel …………… és …….………….. között

    (szelvény / jelzőtábla / jelző)     (szelvény / jelzőtábla / jelző)

 

3

 

vizsgálja meg a vonalat a következő ok miatt:

    

 

4

 

jelentse a megállapításokat

-nak/-nek

 

5

 

további rendelkezések:

    

 

Engedély száma: ………

Töltse ki a kiemelt sorok üresen hagyott részeit. Húzza át a nem kívánt szöveget a zárójelben
(példa: (szelvény / jelzőtábla / jelző).
Csak az X-szel jelölt négyzettel ellátott sorok érvényesek (⌧).



3.1.6. 06. ERTMS Írásbeli rendelkezés

0M30402N_7

06. ERTMS írásbeli rendelkezés

ENGEDÉLY A VONALSZAKASZ NEM MEGFELELŐSÉGÉNEK FIGYELMEN KÍVÜL
HAGYÁSÁRA

 

 

Szolgálati hely: ………..

Dátum: ……/……/……

Időpont: ….. : …..

 

A ……. sz. vonat vezetője …… mellett a …………….. vágányon …………….
(szelvény / jelzőtábla / jelző)

1

 

hagyja figyelmen kívül a vonalszakasz nem megfelelőséget alkalmatlanságát

 

 

2

 

további rendelkezések

 

 

 

 

Engedély száma: ………

Töltse ki a kiemelt sorok üresen hagyott részeit. Húzza át a nem kívánt szöveget a zárójelben
(példa: (szelvény / jelzőtábla / jelző).
Csak az X-szel jelölt négyzettel ellátott sorok érvényesek (⌧).



3.1.7. ERTMS szöveges üzenetek

Megjelenítendő rögzített üzenet

Villogó
üzenet

Hivatkozások

Fel nem szerelt vonalra történő ráhaladás
nyugtázása
(Ack UN)

x

SRS: 4.6.3, 4.7.2, 5.4.3.7.3

Látra közlekedési mód nyugtázása
(Ack OS)

x

SRS: 4.6.3, 4.7.2, 5.9.1.2, 5.9.2.3, 5.9.2.4, 5.9.3.2, 5.9.3.4, 5.9.3.5, 5.9.3.6

Tolatási mód nyugtázása
(Ack SH)

x

SRS: 4.4.8.1.9, 4.6.3, 5.7.1.4, 5.7.2.3, 5.7.2.4, 5.7.3.2, 5.7.3.3, 5.7.3.4, 5.7.3.5

Saját felelősségű mód nyugtázása
(Ack SR)

x

SRS: 4.7.2

Hátramenet mód nyugtázása
(Ack RV)

x

SRS: 5.13.1.4

STM (specific transition modul) nyugtázása
(Ack STM …)

x

SRS: 4.4.16, 4.4.17

Túlhaladás nyugtázása
(Ack train trip)

x

SRS: 3.14.1, 4.4.13.1.4, 4.4.14.1.1, 4.6.3, 4.7.2, 5.11.1.1

Átmenet _ szintre
(Ack transition to level _)

x

SRS: 4.7.2, 5.10.4.1, 5.10.4.3, 5.10.4.4

Kommunikációs lefedettség megszűnt
(Communication session terminated)

 

SRS: 3.5.5, 5.15.4

Nincs rádiókapcsolat az RBC-vel (radio block centre)
(No radio connection with RBC)

 

SRS: 3.5.3.7

Az útvonal nem alkalmas
(Route unsuitable)

 

SRS 3.12.2.4

Rendszerhiba X miatt
(SF because of x)

 

SRS: 4.4.5

Tolatás visszautasítása
(SH refused)

 

SRS 5.6.3, 4.7.2

Tolatási engedély nem érkezett
(SH granted not received)

 

SRS 5.6.4.1.1

Szintátmenet --- szintre
(Transition to level _ _ _)

 

SRS: 4.7.2, 5.10.4.1, 5.10.4.3, 5.10.4.4

Tolatási engedélyre várás
(Waiting for SH)

 

SRS: 5.6.3, 4.7.2


Megerősítendő szöveges üzenet:

Megjelenítendő rögzített üzenet

Villogó
üzenet

Hivatkozások

Adatátviteli hurok hibája
(Failure of LTM)

 

SRS:

Euroradio hibája
(Failure of Euroradio)

 

SRS:


3.2. Helyzetek - szabályok
Szándékosan üresen hagyva.


4. ERTMS vonatkategóriák

4.1. Hatály és cél
Ez a dokumentum az ERTMS vonatkategóriákat határozza meg.


4.2. Fogalommeghatározás
Az ERTMS vonatkategória a járművek jellegétől és a környezeti jellemzőktől függ. E kategória megjelölését egy kétbetűs jelzés teszi egyénivé.
A jelzések a következők:
– BT az alapvonat esetében,
– AT az aktív billenőkocsis vonatok esetében,
– PT a passzív billenőkocsis vonatok esetében,
– CW az oldalszélre érzékeny vonatok esetében.

Az ERTMS vonatokat az alábbiak határozzák meg:
– csak a járművekre vonatkozó egyetlen jelzés,
– vagy a járművekre és a környezeti jellemzőkre vonatkozó jelzések kombinációja.

5. Vonat több mozdonnyal közlekedésének előkészítése

5.1. Helyzetek
Szándékosan üresen hagyva.

5.2. Szabályok
Szándékosan üresen hagyva.

6. Üzembe helyezés az aktiváló vágányon

6.1. Helyzetek
A mozdonyvezető felkészült az indulásra és a vontatójármű SB-ben (készenlét üzemmódban) van.

6.2. Szabályok
A fedélzeti rendszer kérésére a mozdonyvezető:
– beírja, újból beírja vagy újból érvényesíti a mozdonyvezetőazonosítót és a vonat közlekedési számát,
– kiválasztja a megfelelő ERTMS/ETCS szintet a nemzeti szabályokkal összhangban.

6.2.1. A vontatójárműnek vonatként kell mozognia
A mozdonyvezető:
– beírja a vonat adatait („Adatbeírás” szabály),
– lenyomja a „Start” gombot.

6.2.1.1. 0. szinten
A rendszer visszaigazolást kér az UN („nincs kiépített” üzemmód) számára.
A DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack UN” (fel nem szerelt vonalra történő ráhaladás nyugtázása).
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

6.2.1.2. 1. szinten
A rendszer visszaigazolást kér az SR („saját felelősség üzemmód”) számára.
A DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack SR” („saját felelősség” mód nyugtázása).
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

6.2.1.3. 2. szinten
Szándékosan üresen hagyva.

6.2.1.4. STM (speciális átviteli modul) szinten
A rendszer visszaigazolást kér az STM… számára.
A DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack STM…” (STM nyugtázása).
A mozdonyvezető a nemzeti szabályokat alkalmazza.

6.2.2. A vontatójárműnek SH-ban (tolatás üzemmód) kell mozognia
A mozdonyvezető felkészül a tolatásra („Tolatási mozgások végrehajtása SH-ban” szabály)

6.2.3. A vontatójárműnek NL-ben (nem vezérelt üzemmód) kell mozognia
A mozdonyvezető felkészül a többgépes továbbításra („A vonat felkészítése többgépes továbbításra” szabály).

7. Vonat többgépes továbbításának befejezése

7.1. Helyzetek
Szándékosan üresen hagyva.

7.2. Szabályok
Szándékosan üresen hagyva.

8. Tolatási mozgás végrehajtása SH-ban (tolatás üzemmód)

8.1. Helyzetek
A járműveket SH-ban (tolatás üzemmódban) kell mozgatni.

8.2. Szabályok

8.2.1. Manuális belépés az SH-ba (tolatás üzemmód)
Mielőtt engedélyezné, hogy a mozdonyvezető kiválassza az SH-t, a jelzést adó:
– ellenőrzi, hogy a nemzeti szabályok szerint teljesül-e a tolatás összes feltétele,
– megadja a mozdonyvezetőnek az elvégzendő mozgással kapcsolatos összes szükséges információt.
A mozdonyvezető csak akkor választja ki az SH-t, amikor arra engedélyt kapott a jelzést adótól.
A mozdonyvezető csak álló helyzetben választja ki az SH-t.

2. szinten a következő üzenet jelenik meg a DMI-n: „Waiting for SH” (tolatási engedélyre várás).

8.2.1.1. Megadják a tolatási engedélyt.
A fedélzeti rendszer SH-ra vált.
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály) és nemzeti szabályokat alkalmaz.

8.2.1.2. Elutasítják a tolatási engedélyt, vagy 2. szinten nem érkezik válasz a tolatási kérelemre.
Amikor a DMI-n a következő üzenet jelenik meg:
– „SH refused” (tolatás visszautasítása), vagy
– „SH granted not received” (tolatási engedély nem érkezett), vagy
– „Communication session terminated” (kommunikációs lefedettség megszűnt),
a mozdonyvezető kapcsolatba lép a jelzést adóval.
A mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.

8.2.2. Automatikus belépés az SH-ba
A mozdonyvezető visszaigazolja a következő üzenetet: „Ack SH” (tolatás nyugtázása).
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály) és nemzeti szabályokat alkalmaz.

8.2.3. Kilépés SH-ból
Amikor a tolatási mozgás leállt, és az SH-ban végzett minden tolatási mozgás befejeződött, a mozdonyvezető kilép az SH-ból, és tájékoztatja a jelzést adót.

9. Adatok beírása

9.1. Helyzetek
Az adatok beírására a vonat indításához van szükség:
– aktiváláskor,
– minden olyan esetben, amikor az adatokat módosítani kell; a módosítások oka lehet például:
– a vonat módosítása a fuvardokumentumok szerint,
– a járművek jellemzőit érintő meghibásodás,
– a vonatnak nyújtott segítség.

9.2. Szabályok
Az első elindulás előtt a vonatot előkészítő személynek ellenőriznie kell, hogy a vonat megfelel-e az ERTMS kategóriának, és a mozdonyvezető ellenőrzi a vonat adatainak elérhetőségét.
Az első elindulás előtt a mozdonyvezető ellenőrzi a vonat adatainak elérhetőségét és megismerkedik ezekkel az adatokkal. Ugyanez vonatkozik a mozdonyvezetők váltására is.

9.2.1. Adatok beírása

A – Általános eset
A feladat teljesítéséhez a vonatot előkészítő személy beírja és/vagy megerősíti a következő adatokat:
– a vonat adatai,
– kiegészítő adatok.
A vonat adatai a járművek jellemzőire vonatkozik, és a következőket tartalmazzák:
– a vonat közlekedési száma,
– a vonat maximális sebessége,
– ERTMS vonatkategória,
– a vonat hossza,
– fékezési adatok,
– áramellátás,
– rakszelvény,
– tengelyterhelés,
– légmentes rendszerrel felszerelt vonat,
– az elérhető STM-ek (speciális átviteli modul) felsorolása.
A kiegészítő adatok olyan egyéb paraméterekre vonatkoznak, amelyekre szükség lehet a feladat végrehajtásához, és a következőket tartalmazzák:
– a mozdonyvezető azonosítója,
– ERTMS/ETCS szint,
– RBC (rádiós irányítóközpont) azonosító / telefonszám,
– tapadási tényező,
– és amennyiben az út szükségessé teszi, az aktiválandó STM, a további STM adatokat is ideértve.

B – A többgépes továbbítás esete
(később töltendő ki)

9.2.1.1. Motorvonat
Motorvonat esetén az alapadatok megerősítése előtt a vonatot előkészítő személynek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a járművek műszaki állapota lehetővé teszi-e a már tárolt adatok használatát.
Motorvonat esetében a vonatot előkészítő személynek ellenőriznie kell a járművek azon berendezéseit, amelyek hatással lehetnek a vonat adataira:
– a vonat előkészítése után az indulási állomáson,
– a vonat összeállításának minden módosítása után (akár állomáson, akár máshol történt),
– az adatok módosítását eredményező műszaki hiba után.
Ha nincsenek meghatározott korlátozások, a vonatot előkészítő személy érvényesíti a DMI-n megjelenő valamennyi adatot.

Ha vannak meghatározott korlátozások, a vonatot előkészítő személy:
– meghatározza az új adatokat egy műszaki dokumentum szerint,
– kijavítja ezeket az adatokat,
– érvényesíti az új adatokat.

9.2.1.2. Egyéb vonatok
A vonatot előkészítő személy a vonatterhelési kimutatást használja a vonat adatainak beírásához.

9.2.2. Az adatok megváltoztatása
Ha menet közben adatváltoztatásra van szükség, a mozdonyvezető figyelembe veszi az új adatokat.
Ha meg kell változtatni a tapadási tényezőt, a nemzeti szabályok az irányadók.

9.2.2.1. Motorvonat
A mozdonyvezető:
– meghatározza az új adatokat egy műszaki dokumentum szerint,
– ellenőrzi, hogy a vonat megfelel-e az ERTMS kategóriájának,
– kijavítja ezeket az adatokat,
– érvényesíti az új adatokat.
Szükség esetén valamennyi megváltoztatandó adattal megteszi ugyanezt.

9.2.2.2. Egyéb vonatok
A vonatot előkészítő személy módosítja a vonatterhelési kimutatást, vagy újat tölt ki minden alkalommal, amikor a vonat jellemzői megváltoznak. Vonatot előkészítő személy hiányában a mozdonyvezető aktualizálja a vonatterhelési kimutatást.
A vonat új adatainak beírásához a mozdonyvezető:
– új vonatterhelési kimutatást használ,
– kijavítja az adatokat,
– érvényesíti az új adatokat.

10. A vonat indítása

10.1. Helyzetek
A vonat készen áll az indulásra a kiinduló állomáson vagy egy menetrend szerinti megállás után

10.2. Szabályok
A mozdonyvezető a következők után indulhat el:
– engedélyt kapott a vonat indulására vonatkozóan,
– a nemzeti szabályok szerint teljesülnek a vonatközlekedés feltételei.
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).
A mozdonyvezető tájékoztatja a jelzést adót, ha az indulás idején a vonat nem kapott engedélyt a vonat indulására vonatkozóan.

11. Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak függvényében

11.1. A DMI bemutatása
A különböző helyzetek a 2. rész bekezdéseiben találhatók a DMI információjától függően.


11.1.1. Vizuális jelzések


11.1.2. Hangjelzések
A hallható tájékoztatást kiegészítő tájékoztatásnak tekintik.
A hallható tájékoztatás célja, hogy felhívja a mozdonyvezető figyelmét a DMI-n vizuálisan megjelenő új információkra.

Alapvető hangjelzések:

Rövid mély

0

Hosszú magas

#


11.2. Szabályok

11.2.1. A DMI jelzések/írásbeli rendelkezések elsőbbsége
A mozdonyvezető engedelmeskedik a DMI-n kapott utasításoknak. Ezek az utasítások elsőbbséget élveznek minden vonatkozó pályamenti jelzéssel szemben, kivéve a nemzeti szabályozásban meghatározott vészjelzéseket.
Az írásbeli rendelkezések elsőbbséget élveznek a DMI-n kapott utasításokkal szemben, amikor alacsonyabb megengedett vagy kioldási sebesség jelenik meg.

11.2.2. A DMI jelzései

0M30402N_11

Amikor a következő ábra / szöveges üzenet jelenik meg

Családnév

Támogató hangjelzés

Helyzet

A mozdonyvezető

0. szint

 

– nemzeti szabályokat alkalmaz.

1. szint

 

– 1. szintű szabályokat alkalmaz.

2. szint

 

– 2. szintű szabályokat alkalmaz.

Átmenet --- szintre

(Transition to level _ _ _)

 

 

– szintű szabályok alkalmazását kezdi meg az átmeneti ponton.

Átmenet_ szintre nyugtázása

(Ack transition to level _ _ _) (villog)

 

 

– visszaigazolja a szöveges üzenetet, - 0. vagy STM szinten nemzeti szabályokat alkalmaz.

STM nyugtázása

(Ack STM) (villog)

 

 

– visszaigazolja a szöveges üzenetet, - nemzeti szabályokat alkalmaz.

Fel nem szerelt vonalra történő ráhaladás nyugtázása

(Ack UN) (villog)

 

 

– visszaigazolja a szöveges üzenetet.

„nincs kiépített” üzemmód

(UN)

 

– nemzeti szabályokat alkalmaz.

(világosszürke)

„teljes felügyelet” üzemmód

(FS)

 

 

– nem lépi túl a megengedett sebességet,

– betartja a feltüntetett célsebességet az előre jelzett távolságon.

„látra közlekedési” üzemmód nyugtázása

(Ack OS) (villog)

 

 

– visszaigazolja a szöveges üzenetet, - és megkezdi vagy folytatja a látra közlekedést.

(világosszürke)

„látra közlekedés” üzemmód

(OS)

 

– megkezdi vagy folytatja a látra közlekedést, amíg az OS ábra látható,

– nem lépi túl az OS esetében megállapított legnagyobb sebességet,

– 1. szinten ellenőrzi a pályamenti jel állását, elhalad egy elhaladási állás előtt, és folytatja a látra közlekedést.

„saját felelősségű mód nyugtázása”

(Ack SR) (villog)

 

 

először:

– 1. szinten engedélyt kap a vonat mozgatására,

– 2. szinten a jelzést adótól kap:

engedélyt az SR-ben való elindulásra és az EOA-n való áthaladásra a 01. ERTMS írásbeli rendelkezés útján, vagy

engedélyt a vonat rendkívüli helyzetbe kerülése utáni eljárásra a 02. ERTMS írásbeli rendelkezés útján,

– ellenőrzi a következők legnagyobb mértékű sebességkorlátozását:

– menetrend / útvonalkönyv,

– írásbeli rendelkezés,

– az SR legnagyobb sebessége,

– ezt követően visszaigazolja a szöveges üzenetet,

– és előkészíti az indulást („Vonat indulása” szabály).

(világosszürke)

„saját felelősség” üzemmód

SR

 

 

látra közlekedik, amíg írásbeli rendelkezést nem kap arról, hogy nem szükséges látra közlekednie,

– nem lépi túl a következők legnagyobb mértékű sebességkorlátozását:

– menetrend / útvonalkönyv,

– írásbeli rendelkezés,

– az SR legnagyobb sebessége,

– 1. szinten ellenőrzi a pályamenti jelzés állását:

a) megállítja a vonatot egy Megállj jelzés előtt,

b) elhalad az elhaladási állás előtt, és továbbhalad a látra közlekedés szabályai szerint

– 2. szinten megáll a következő jelzőtábla előtt, kapcsolatba lép a jelzést adóval, és követi az utasításait, ha a vonat eléri ezt a pontot az SR-ben.

Tolatási mód nyugtázása

(Ack SH) (villog)

 

 

először ellenőrzi, hogy ismeri-e a végrehajtandó mozgást,

– ezt követően visszaigazolja a szöveges üzenetet.

(világosszürke)

„tolatás” üzemmód

(SH)

 

 

nemzeti tolatási szabályokat alkalmaz.

Túlhaladás nyugtázása

(Ack train trip) (villog)

 

 

intézkedéseket tesz a vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszként („A vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszintézkedések” szabály).

Hátramenet mód nyugtázása

(Ack RV)

 

 

visszaigazolja a szöveges üzenetet.

„hátramenet” üzemmód

RV

 

 

vészhelyzeti meghajtásra vált,

– nem lépi túl az RV esetében megállapított legnagyobb sebességet,

– és figyelembe veszi a céltávolságokat.

(narancssárga)

Áramszedők le

 

leengedi az áramszedőket.

(sárga)

Áramszedők fel

 

tudomásul veszi, hogy felemelheti az áramszedőket.

(sárga) + az áramellátási rendszer jelzése szöveges üzenetként, pl. „1500 V =”

Áramszedők fel, a feszültség feltüntetésével

 

tudomásul veszi, hogy felemelheti az áramszedőket a bejelentett áramellátási rendszer kiválasztása után

(szürke)

Semleges szakasz

 

kikapcsolja a fő áramellátást.

(sárga)

Semleges szakasz

 

kikapcsolva tartja a fő áramellátást.

(sárga)

Megállási tilalom

 

lehetőleg nem áll meg.


11.2.3. A fékek közbeavatkozása a sebességhatár túllépése esetén

11.2.3.1. Helyzet
Az ETCS fékez, mert a vonat túllépte a sebességhatárt.
Ha a beavatkozás feloldható, az ábra villogni kezd, amikor a beavatkozás biztonságosan leállítható.

11.2.3.2. Szabályok

0M30402N_12

A következő kép megjelenésekor

Támogató
hangjelzés

A mozdonyvezetőnek szabad:

1. A vonat túllépi a sebességhatárt.

ebben a példában:

– aktuális sebesség: 140 km/h,

– megengedett sebesség: 110 km/h

Az üzemi fék aktiválódott


(szakaszos)

 

2. Az aktuális sebesség kisebb vagy egyenlő, mint a megengedett sebesség

ebben a példában:

– aktuális sebesség: 140 km/h,

– megengedett sebesség: 105 km/h

Az üzemi fék ábrája villogni kezd.

 

- kioldani a féket, amint a vonat aktuális sebessége a megengedett sebesség alá csökkent.


11.2.4. Kioldási sebesség

11.2.4.1. Helyzet
A vonat közeledik az EOA-hoz, és kioldási sebesség jelenik meg a DMI-n.

11.2.4.2. Szabályok

0M30402N_13

A következő kép megjelenésekor

Támogató
hangjelzés

A mozdonyvezetőnek szabad:

ebben a példában:

– tényleges sebesség:
20 km/h,

– megengedett sebesség: 50 km/h

– leoldási sebesség:
26 km/h

ebben a példában:

– tényleges sebesség:
19 km/h,

– megengedett sebesség: 26 km/h,

– fékgörbe a célpozícióig:
9 km/h,

– leoldási sebesség:
26 km/h.

- nem lépi túl a megengedett sebességet,

– csökkenti a sebességet a DMI jelzésének megfelelően,

– 1. szinten ellenőrzi a pályamenti jelző állását:

a) megállítja a vonatot egy Megállj jelzés előtt,

b) továbbhalad a továbbhaladási állás előtt anélkül, hogy túllépné a jelzett leoldási sebességet,

– 2. szinten túllépheti az EOA-t, hogy megálljon egy jelzőtábla vagy ütközőbak előtt.


12. Az 1. szint általános elvei

12.1. Hatály és cél
Ez a dokumentum az 1. szint minden helyzetében alkalmazandó és a különösen ezen a szinten előírt (más szintekkel nem közös) általános elvekről és szabályokról szól.

12.2. Elvek
A mozdonyvezető ismeri a következőket:
– a figyelembe veendő pályamenti jelzések,
– a pályamenti jelzések olyan megállásra felszólító állásai, amelyek mellett nem haladhat el,
– a pályamenti jelzések olyan továbbhaladásra felszólító állásai, amelyek mellett elhaladhat. A továbbhaladási állások különböztetik meg azokat a jelzéseket, amelyek mellett korlátozás nélkül el lehet haladni azoktól, amelyek mellett meghatározott korlátozásokkal lehet elhaladni a nemzeti szabályok szerint.

13. Látra közlekedés

13.1. Helyzetek
A mozdonyvezetőnek látra kell közlekednie üzemi szempontból, függetlenül a műszaki üzemmódtól.

13.2. Szabályok
Amikor a mozdonyvezetőnek látra kell közlekednie, köteles:
– óvatosan haladnia, korlátoznia a sebességet, figyelembe vennie a belátható vasútpályát, hogy képes legyen megállni minden vonat, EOA (menetengedély vége), megállj jelzés vagy akadály előtt,
– nem túllépni a látra közlekedés esetében megállapított legnagyobb sebességet.

14. A fedélzeti rendszer meghibásodásainak kezelése

14.1. Helyzetek
A fedélzeti rendszer meghibásodását észlelték.

14.2. Szabályok

14.2.1. A hurokátviteli modult (LTM) érintő meghibásodás
A mozdonyvezető a következő üzenetet észleli a DMI-n: „failure of LTM” („adatátviteli hurok hibája”).
Kapcsolatba lép a jelzést adóval; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.

14.2.2. A Balise átviteli modult (BTM) érintő meghibásodás
A mozdonyvezető leválasztja a fedélzeti modult, és tájékoztatja a jelzést adót; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.

14.2.3. Az Euroradiot érintő meghibásodás
A mozdonyvezető a következő üzenetet észleli a DMI-n: „failure of Euroradio” („Euroradio hibája”).
a) a vontatójármű előkészítése közben:
- 2. szinten a mozdonyvezető kéri a vontatójármű cseréjét.
- ha a vontatójárművet el kell mozgatni, a jelzést adó engedélyezi, hogy a mozdonyvezető átlépje az EOA-t („EOA engedélyezett átlépése” szabály).
- ha a vontatójárművet nem kell megmozdítani, a mozdonyvezető kikapcsolja a fedélzeti rendszert.
Minden más szinten a mozdonyvezető tájékoztatja a jelzést adót; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.
b) menet közben:
- 1. szinten, feltöltési funkcióval, a mozdonyvezető rádión tájékoztatja a jelzést adót. A mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.
- 2. szinten a mozdonyvezető intézkedéseket tesz a rádiós összeköttetés hiánya esetén („A rádióösszeköttetés hiányának kezelése” szabály).

14.2.4. A DMI-t érintő meghibásodás

a) A vontatójármű előkészítése közben:
– a mozdonyvezető kéri a vontatójármű cseréjét.
Ha a vontatójárműt el kell vontatni, a mozdonyvezető tájékoztatja a jelzést adót; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.
Ha a vontatójárművet nem kell vontatni, a mozdonyvezető kikapcsolja a fedélzeti rendszert.

b) Menet közben:
Ha a DMI adatai nem jeleníthetők meg, a mozdonyvezető megállítja a vonatot, és tájékoztatja a jelzést adót; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.

14.2.5. Egyéb meghibásodások
A mozdonyvezető a következő üzenetet észleli a DMI-n: „SF because of x” („rendszerhiba x miatt”).
a) A vontatójármű előkészítése közben:
– a mozdonyvezető kéri a vontatójármű cseréjét.
Ha a vontatójárműnek tovább kell haladnia, a mozdonyvezető leválasztja a fedélzeti rendszert, és tájékoztatja a jelzést adót; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.
Ha a vontatójárművet nem kell megmozdítani, a mozdonyvezető kikapcsolja a fedélzeti rendszert.

b) Menet közben
Megállás után a mozdonyvezető leválasztja a fedélzeti modult, és tájékoztatja a jelzést adót; a mozdonyvezető és a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.


15. Üzembe helyezés az aktiváló vágányokon kívül

15.1. Helyzetek
A mozdonyvezetőnek aktiválnia kell a vonatot, és a vontatójármű SB-ben (készenlét) van.

15.2. Szabályok
A fedélzeti rendszer kérésére a mozdonyvezető:
– beírja, újból beírja, vagy újból érvényesíti a mozdonyvezető azonosítót és a vonat számát,
– kiválasztja a megfelelő ERTMS/ETCS szintet a nemzeti szabályokkal összhangban,
– beírja, újból beírja, vagy újból érvényesíti az RBC azonosítót és/vagy a telefonszámot a nemzeti szabályokkal összhangban.

15.2.1. A vontatójárműnek vonatként kell mozognia
A mozdonyvezető:
– beírja a vonat adatait („Adatbeírás” szabály),
– lenyomja a „Start” gombot.

15.2.1.1. 0. szinten
A rendszer visszaigazolást kér az UN („nincs kiépített üzemmód”) számára.
A DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack UN” („fel nem szerelt vonalra történő ráhaladás nyugtázása”).
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

15.2.1.2. 1. szinten
A rendszer visszaigazolást kér az SR („saját felelősség” üzemmód) számára.
A DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack SR” („saját felelősségű mód” nyugtázása”).
A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

15.2.1.3. 2. szinten
Amikor a DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „No radio connection with the RBC” (Nincs rádiókapcsolat az RBC-vel), a mozdonyvezető ellenőrzi az RBC (rádiós irányítóközpont) azonosítóját és telefonszámát, és szükség esetén kijavítja azokat.
a) már létrejött a rádióösszeköttetés:
a1) a rendszer MA-t (menetengedély) ad ki: a mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).
a2) a rendszer visszaigazolást kér az SR („saját felelősségű mód”) számára: a DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack SR” („saját felelősségű mód” nyugtázása).
Az üzenet visszaigazolása előtt a mozdonyvezető:
– engedélyt kér a jelzést adótól az SR-ben való elindulásra a 01. ERTMS írásbeli rendelkezés útján,
– ellenőrzi, hogy az írásbeli rendelkezés a vonatára és annak aktuális helyére vonatkozik-e.

Mielőtt engedélyezné a mozdonyvezető számára az SR-ben való elindulást, a jelzést adó biztosítja az elhagyandó és a következő jelzőtábla közötti pályaszakasszal kapcsolatosan az alábbiakat:
– ellenőrzi, hogy az útvonal minden feltétele teljesül-e a nemzeti szabályokkal összhangban,
– ellenőrzi, hogy a sebességkorlátozások alacsonyabbak-e, mint az SR legnagyobb sebessége, és felveszi azokat a 01. ERTMS írásbeli rendelkezésbe,
– ellenőrzi, hogy szükségesek-e más korlátozások és/vagy utasítások, és felveszi azokat a 01. ERTMS írásbeli rendelkezésbe.
A jelzést adó kiadja a 01. ERTMS írásbeli rendelkezést.

A mozdonyvezető a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).
Ha a vonat nincs közel az általa elérendő első jelzőtáblához, a mozdonyvezető megállítja a vonatot az ilyen jelzőtábla előtt, és meggyőződik róla, hogy az írásbeli rendelkezés erre vonatkozik.

b) Még nem jött létre a rádióösszeköttetés:
Ha az RBC-vel (rádiós irányítóközpont) való összeköttetést nem lehet újból létrehozni, és a vonatnak tovább kell haladnia, a jelzést adó engedélyezi a mozdonyvezetőnek, hogy átlépje az EOA-t (menetengedély vége) („EOA engedélyezett átlépése” szabály). Ebben a konkrét esetben a jelzést adó nem adhat felmentést a mozdonyvezetőnek az alól, hogy látra közlekedjen az SR-ben.

15.2.1.4. STM szinten
A rendszer visszaigazolást kér az STM…(speciális átviteli modul) számára.
A DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „Ack STM…” („STM nyugtázása”).
A mozdonyvezető a nemzeti szabályokat alkalmazza.

15.2.2. A vontatójárműnek SH-ban („tolatás” üzemmód) kell mozognia
A mozdonyvezető felkészül a tolatásra („Tolatási mozgások végrehajtása SH-ban” szabály)

15.2.3. A vontatójárműnek NL-ben („nem vezérelt” üzemmód) kell mozognia
A mozdonyvezető felkészül a többgépes továbbításra („A vonat felkészítése többgépes továbbításra” szabály).

16. Vonat többgépes továbbításának előkészítése segítségnyújtás esetén

16.1. Helyzetek
A nem első motor és a vonat már össze van kapcsolva, és a nem első motor fedélzeti ERTMS-ETCS berendezése készen áll az SB-re való átváltásra.

16.2. Szabályok
Szándékosan üresen hagyva.

17. A vonat befejezése segítségnyújtás után

17.1. Helyzetek
A kiszolgáló vontatójárművet le kell választani a vonatról.

17.2. Szabályok
Szándékosan üresen hagyva.

18. Az 1. és a 2., illetve a 2. és az 1. szint közötti átmeneti pont átlépése üzemzavar esetén

18.1. Helyzetek
A rádióösszeköttetés nem hozható létre a 2. szintű területre való belépéskor.
Az átmeneti pont átlépésekor nem történik átlépés.

18.2. Szabályok

18.2.1. A rádióösszeköttetés nem hozható létre
Amikor a DMI-n a következő üzenet jelenik meg: „No radio connection with the RBC” (Nincs rádiókapcsolat az RBC-vel), a mozdonyvezető ellenőrzi az RBC azonosítóját és telefonszámát, és szükség esetén kijavítja azokat.
Ha az RBC-vel való összeköttetést nem lehet létrehozni, és a vonatnak tovább kell haladnia, a jelzést adó engedélyezi a mozdonyvezetőnek, hogy haladjon el az EOA mellett („EOA engedélyezett átlépése” szabály).

18.2.2. Az átmeneti pont átlépésekor nem történik meg az átlépés.

18.2.2.1. Ha a vonat rendkívüli helyzetbe került
A mozdonyvezető és a jelzést adó intézkedéseket tesz a vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszként („A vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszintézkedések” szabály).
Álló helyzet esetén a mozdonyvezető:
– ellenőrzi a kiválasztandó szintet,
– megváltoztatja a szintet,
– újból elindul a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

18.2.2.2. SR-ben („saját felelősségű mód”)
A mozdonyvezető:
– megállítja a vonatot,
– alkalmazza a 2.2.3. pontot.

18.2.2.3. Minden más esetben
A mozdonyvezető:
– tájékoztatja a jelzést adót,
– álló helyzet esetén ellenőrzi a kiválasztandó szintet,
– megváltoztatja a szintet,
– újból elindul a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

19. Nem tervezett ideiglenes sebességkorlátozások kezelése

19.1. Helyzetek
A nem tervezett ideiglenes sebességkorlátozásokat kezelni kell.


19.2. Szabályok
Amikor a jelzést adó azt a tájékoztatást kapja, hogy nem tervezett ideiglenes sebességkorlátozás szükséges:
– megállítja a már az érintett pályaszakaszon lévő vonatot,
– megakadályozza más vonatok belépését erre a pályaszakaszra.
Mielőtt útvonalat állapítana meg a vonat érintett pályaszakaszon való haladása számára, a jelzést adó közli a mozdonyvezetővel a nem tervezett ideiglenes sebességkorlátozást:
– rendkívüli helyzetbe került vonatok esetében, a jelzést adó és a mozdonyvezető intézkedéseket tesz a vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszként („A vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszintézkedések” szabály), ideértve a korlátozás alatti haladás kötelezettségét is,
– más vonatok esetében a jelzést adó a 05. ERTMS írásbeli rendelkezés útján közli a mozdonyvezetőkkel a korlátozás alatti haladás kötelezettségét.
A mozdonyvezető betartja az ideiglenes sebességkorlátozást, amíg a vonat vége el nem hagyta a sebességkorlátozás végét.
A jelzést adó addig alkalmazza ezeket az intézkedéseket, amíg az ERTMS ideiglenes sebességkorlátozást ír elő.

20. EOA (menetengedély vége) engedélyezett átlépése

20.1. Helyzetek
Az EOA átlépését engedélyezni kell a mozdonyvezető számára.

20.2. Szabályok
Ha a mozdonyvezető nem kapott kellő időben továbbhaladási engedélyt, kapcsolatba lép a jelzést adóval, ha nincs információja annak okáról.
Amíg nem kap engedélyt a jelzést adótól, a mozdonyvezető nem használja a felülbírálási funkciót.
Mielőtt engedélyezné a mozdonyvezető számára egy EOA átlépését a 01. ERTMS írásbeli rendelkezés útján, a jelzést adó:
– ellenőrzi, hogy az útvonal minden feltétele teljesül-e a nemzeti szabályokkal összhangban,
– amikor megállapítható, hogy a nemzeti szabályokkal összhangban a vágány szabad, mentesül a biztonsági (láttávolságra való) közlekedés alól a következő szavak hozzáadásával a „További utasítások” című részben: „felmentve a biztosított közlekedés alól” az SR-ben,
– ellenőrzi, hogy a sebességkorlátozások alacsonyabbak-e, mint az SR legnagyobb sebessége, és felveszi azokat a 01. ERTMS írásbeli rendelkezésbe,
– ellenőrzi, hogy szükségesek-e más korlátozások és/vagy utasítások, és felveszi azokat a 01. ERTMS írásbeli rendelkezésbe.

Az EOA átlépéséhez a mozdonyvezető:
– fogadja a 01. ERTMS írásbeli rendelkezést a jelzést adótól,
– ellenőrzi, hogy az írásbeli rendelkezés a vonatára és annak aktuális helyére vonatkozik-e,
– ellenőrzi a következők legnagyobb sebességkorlátozását:
– menetrend/útvonalkönyv,
– az ideiglenes sebességkorlátozások jegyzéke,
– írásbeli rendelkezés,
– az SR („saját felelősségű mód”) legnagyobb sebessége;
– használja a felülbírálási funkciót, és követi a 01. ERTMS írásbeli rendelkezésben megadott utasításokat,
– újból elindul a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

21. A rádióösszeköttetés hiányának kezelése

21.1. Helyzetek
A rádióösszeköttetés megszakad egy nem „rádiólyukként” azonosított helyen.

21.2. Szabályok

Amikor a DMI-n a következő ábra jelenik meg: (vörös), a mozdonyvezető jelentést küld a jelzést adónak.
Ha a vonatnak tovább kell haladnia, a jelzést adó engedélyezi, hogy a mozdonyvezető elhaladjon az EOA mellett („EOA melletti engedélyezett elhaladás” szabály).

22. Intézkedések vészhelyzet esetén

22.1. Helyzetek
Vészhelyzet történik.

22.2. Szabályok

22.2.1. A vonatok védelme érdekében
Amikor a mozdonyvezető vészhelyzetet észlel, végrehajtja a helyzet hatásainak elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges összes intézkedést, és a lehető leghamarabb tájékoztatja a jelzést adót.
A mozdonyvezető a nemzeti szabályokat alkalmazza.

Amikor a jelzést adó tájékoztatást kap egy vészhelyzetről, azonnal intézkedik a veszélyeztetett vonat érdekében:
– 1. szinten a nemzeti szabályok alkalmazásával,
– 2. szinten a vészhelyzeti leállási utasítás kiadásával; a vészhelyzeti leállási utasítás csak akkor vonható vissza, ha a vonatok indulásra készek.
A jelzést adó megállítja és figyelmezteti a veszélyes terület előtti összes többi vonatot.
A jelzést adó a lehető leghamarabb tájékoztatja az összes érintett mozdonyvezetőt.

22.2.2. A vonatok újraindítása érdekében
A nemzeti szabályokkal összhangban a jelzést adó eldönti, hogy:
– mikor lehetséges a vonatok továbbhaladásának engedélyezése,
– szükség van-e utasításokra és/vagy korlátozásokra a vonatok továbbhaladásához.

A rendkívüli helyzetbe került vonatok újraindításához a mozdonyvezető és a jelzést adó intézkedéseket tesz a vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszként („A vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszintézkedések” szabály). A 2. szinten lévő vonatok esetében vissza kell vonni a vészleállítási utasítást.

A jelzést adó megteszi a vonat mozgásához szükséges utasításokat és/vagy korlátozásokat a nemzeti szabályoknak megfelelően:
– a rendkívüli helyzetbe került vonatok esetében a 02. ERTMS írásbeli rendelkezésben,
– a többi vonat esetében a 02. ERTMS írásbeli rendelkezésben.

Különösen, megkérheti a mozdonyvezetőt, hogy vizsgálja meg a vonalszakaszt.
A mozdonyvezető engedelmeskedik az írásbeli rendelkezéseknek, és kérés esetén jelentést küld a felderített helyzetről, amikor elhagyta az érintett területet.

22.2.3. A tolatási mozgások védelme és újraindítása érdekében
A jelzést adó és a mozdonyvezető a nemzeti szabályokat alkalmazza.

23. Vonat-továbbhaladási engedély visszavonása

23.1. Helyzetek
A jelzést adó új közlekedési rend mellett dönt.

23.2. Szabályok

23.2.1. 1. szinten
A vonat-továbbhaladási engedély visszavonásakor a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.
Amikor a nemzeti szabályok előírják, hogy egy vonatnak álló helyzetben kell lennie a forgalmi intézkedések meghozatala előtt, a jelzést adó a 03. ERTMS írásbeli rendelkezés révén arra utasítja a mozdonyvezetőt, hogy maradjon álló helyzetben.
Az újbóli elinduláshoz a jelzést adó a 04. ERTMS írásbeli rendelkezés révén engedélyt ad a mozdonyvezetőnek.
A mozdonyvezető láttávolságra közlekedik a következő pályamenti jelig.

23.2.2. 2. szinten
Ha lehetséges, a jelzést adó az MA egyezményes rövidítésével vonja vissza az MA-t.
Minden más esetben a jelzést adó a nemzeti szabályokat alkalmazza.
Amikor a nemzeti szabályok előírják, hogy egy vonatnak álló helyzetben kell lennie a forgalmi intézkedések meghozatala előtt, a jelzést adó a 03. ERTMS írásbeli rendelkezés révén arra utasítja a mozdonyvezetőt, hogy maradjon álló helyzetben.
Az újbóli elinduláshoz a jelzést adó a 04. ERTMS írásbeli rendelkezés révén engedélyt ad a mozdonyvezetőnek.

24. A vonat rendkívüli helyzetbe kerülésére adott válaszintézkedések

24.1. Helyzetek
Egy vonat közlekedése vagy egy tolatási mozgás során rendkívüli esemény történik.

24.2. Szabályok
Amikor baj történik, a mozdonyvezető feltételezi, hogy veszélyes helyzet állt elő, és megteszi a helyzet hatásainak elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Ide tartozhat a vonat visszatolása a nemzeti szabályokkal összhangban.
A vonat visszatolásához a mozdonyvezetőnek vissza kell igazolnia az „Ack train trip” („túlhaladás nyugtázása”) szöveges üzenetet, és ki kell oldania a vészféket.
Amint a vonat a visszatolás után megállt, a mozdonyvezetőnek kapcsolatba kell lépnie a jelzést adóval, és tájékoztatnia kell őt a helyzetről.
Minden más esetben, amikor a mozdonyvezető álló helyzetben figyelembe veszi a DMI-n megjelenő következő szöveges üzenetet: „Ack train trip”, visszaigazolja a vonat rendkívüli helyzetbe kerülését, és kapcsolatba lép a jelzést adóval.
A mozdonyvezető rendkívüli helyzetbe kerülést követően nem indítja el újból a vonatot, amíg arra engedélyt nem kap a jelzést adótól.

Mielőtt a 02. ERTMS írásbeli rendelkezés útján engedélyt adna a mozdonyvezetőnek a vonat rendkívüli helyzetbe kerülése utáni újbóli elindulásra, a jelzést adó:
– ellenőrzi, hogy a közlekedés minden feltétele teljesül-e a nemzeti szabályokkal összhangban,
– amikor a nemzeti szabályokkal összhangban meg tudja állapítani a vágány szabad voltát, engedélyezi a láttávolságra közlekedést a következő szavakkal a „További utasítások” című részből: „felmentve a biztosított közlekedés alól” az SR-ben,
– ellenőrzi, hogy a sebességkorlátozások alacsonyabbak-e, mint az SR („saját felelősségű” mód) legnagyobb sebessége, és felveszi azokat a 02. ERTMS írásbeli rendelkezésbe,
– ellenőrzi, hogy szükségesek-e más korlátozások és/vagy utasítások, és felveszi azokat a 02. ERTMS írásbeli rendelkezésbe.

A továbbhaladáshoz a mozdonyvezető:
– fogadja a 02. ERTMS írásbeli rendelkezést a jelzést adó által adott minden további utasítással,
– ellenőrzi, hogy az írásbeli rendelkezés a vonatára/tolatási mozgására és annak aktuális helyére vonatkozik-e,
– a feladattal összhangban kiválasztja az indulás vagy SH elemet, és követi a 02. ERTMS írásbeli rendelkezésben kapott utasításokat,
– újból elindul a DMI-n megjelenő jelzésnek megfelelően („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály).

25. A vonalszakasz nem megfelelőségének kezelése

25.1. Helyzetek
Összeegyeztethetetlenséget észlelnek a járművek és a vasútvonal jellemzői között.

25.2. Szabályok
Amikor a mozdonyvezető a következő üzenetet észleli a DMI-n: „Route unsuitable” („az útvonal nem alkalmas”), ezt teszi:
– megállítja a vonatot, és tájékoztatja a jelzést adót a vonalszakasz nem megfelelőségének jelzéséről,
– ellenőrzi, hogy az értékek összhangban vannak-e a vonat jellemzőivel, és szükség esetén kijavítja azokat.
Amíg nem kap engedélyt a jelzést adótól, a mozdonyvezető nem bírálja felül a vonalszakasz nem megfelelőségét.

25.2.1. Az alkalmatlanság oka törölhető
Ha a nemzeti szabályok lehetővé teszik, a jelzést adó a 06. ERTMS írásbeli rendelkezés és minden szükséges további utasítás útján engedélyezi a mozdonyvezetőnek, hogy felülbírálja a vonalszakasz nem megfelelőségét.
Amikor megkapta a jelzést adótól a 06. ERTMS írásbeli rendelkezést, a mozdonyvezető felülbírálja a vonalszakasz nem megfelelőségét.

25.2.2. A nem megfelelőség oka nem törölhető
A jelzést adó és a mozdonyvezető a nemzeti szabályokat alkalmazza.

26. Állomáson belüli foglalt pályaszakaszra való belépés

26.1. Helyzetek
Szükséges belépni egy állomásra egy olyan pályaszakaszban, amely az alábbiak miatt foglalt:
– peronmegosztás,
– vonatok összekapcsolása.

26.2. Szabályok
Amikor a vonat belép egy foglalt pályára, a jelzést adó:
– biztosítja, hogy az első vonat álló helyzetben legyen, és 2. szinten, hogy az első vonat mozgási engedélye vissza legyen vonva („Vonat-továbbhaladási engedély visszavonása” szabály).
– megállapítja annak a vonatnak az útvonalát, amelynek be kell lépnie a foglalt pályára.
Annak a vonatnak a mozdonyvezetője, amelynek be kell lépnie a foglalt pályára, a DMI-n megjelenő jelzések szerint reagál („Reagálás a DMI/jelzőrendszer utasításainak megfelelően” szabály), és követi a kapott utasításokat.
Nem tervezett mozgás esetén a jelzést adó a vágányút megállapítása előtt a nemzeti szabályokkal összhangban tájékoztatja mindkét vonat mozdonyvezetőjét a körülményekről.

27. Vészhelyzeti visszatolás

27.1. Helyzetek
Valamely vészhelyzet szükségessé teszi, hogy a vonat az ellenkező irányban haladjon egy vészhelyzeti visszatolási területen.

27.2. Szabályok
Amikor a vonatot vészhelyzetben visszatolják, a nemzeti szabályokkal összhangban, a mozdonyvezető:
– visszaigazolja a következő szöveges üzenetet: „Ack RV” (hátramenet mód nyugtázása),
– vészhelyzeti visszatolást alkalmaz.
Miután a vonat vészhelyzeti visszatolása véget ért, és a vonat megállt, a mozdonyvezető jelentést küld a jelzést adónak.


A2. Melléklet

ERTMS/GSM-R üzemeltetési szabályok

Ezek a szabályok elmagyarázzák annak elveit, hogy az üzemeltető személyzetnek hogyan kell üzemeltetnie a GSM-R-rel kapcsolatos berendezéseket.
Ez a szempont még mindig nyitott kérdés, és az ÁME későbbi verziójában lesz pontosítva.


B. Melléklet

Az új strukturális alrendszerek következetes működtetését
lehetővé tevő egyéb szabályok (lásd: 4.4. pont)

E melléklet rendszeres felülvizsgálat és aktualizálás tárgyát képezi.
A jelen melléklet olyan, a jelen ÁME 4. fejezetébe egyelőre be nem épített nemzeti szabályokat és eljárásokat tartalmaz, amelyeket azonos módon kell alkalmazni a TEN hálózat egészén, különösen a hagyományos vasúti hálózaton. A 4. fejezet és a hozzá tartozó mellékletek egyes elemei a későbbiekben beépítésre kerülnek ebbe a mellékletbe. Az e mellékletben foglalt szabályokat a vasúti közlekedés lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

A. Általános
Fenntartva

B. A személyzet személyi és vagyoni biztonsága
Fenntartva

C. Forgalmi interfész a biztosítóberendezésekkel

C1 Homokolás
A homok alkalmazásával hatékonyan lehet javítani a kerekek sínhez való tapadását, a fékezést és az elindulást, különösen zord időjárási körülmények között.
A sínfej futófelületén felgyülemlő homok azonban számos problémát okozhat, különösen a sínáramkörök aktiválásával, valamint a kitérők és a kereszteződések hatékony működésével kapcsolatban.
A mozdonyvezetőnek mindig képesnek kell lennie homokoló működtetésére, de ezt el kell kerülni, amikor csak lehetséges:
– a kitérők és a kereszteződések területén
– 20 km/h alatti sebességnél való fékezéskor.

Ezek a korlátozások azonban nem érvényesek, amikor SPAD (jelző meghaladási veszély) vagy más súlyos baleset veszélye áll fenn, és a homokolás segítené a tapadást.
Kivételt jelent továbbá, amikor a homokolásra az elindulás megkönnyítése vagy a vontatójármű homokoló berendezésének próbája miatt van szükség. (A teszteket normál esetben az infrastruktúra-nyilvántartásban e célra kijelölt területeken kell végrehajtani.)

C2 A hőnfutásjelzők aktiválása
Fenntartva

D. Vonatmozgások

D1 Normál üzemeltetési állapot

D2 Korlátozott körülmények
Fenntartva


E. Rendellenességek, események és balesetek
Fenntartva


C. Melléklet

A biztonsággal kapcsolatos kommunikációs módszertan

Bevezetés

E mellélet célja, hogy megállapítsa a kritikus biztonsági helyzetekben továbbított vagy kicserélt információra vonatkozóan alkalmazható, biztonsággal kapcsolatos kommunikáció szabályait, és különösen hogy:
– meghatározza a biztonsággal kapcsolatos üzenetek jellegét és struktúráját,
– meghatározza az ilyen üzenetek szóbeli továbbításának módszertanát.

A melléklet célja, hogy alapként szolgáljon:
– a vasúti pályahálózat-működtető számára, hogy képes legyen összeállítani az üzeneteket és a nyomtatványgyűjteményt. Az ilyen elemeket közlik a vasúti társasággal azzal egyidejűleg, hogy a szabályok és előírások elérhetővé válnak;
– a vasúti pályahálózat-működtető és a vasúti társaság számára a személyzetnek szóló dokumentumok (Nyomtatványgyűjtemény), a vonatközlekedést engedélyező személyzetnek szóló utasítások és a Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény, „A kommunikációs eljárások kézikönyve” című 1. függelékének összeállítása számára.

Az űrlapok használatának terjedelme és azok struktúrája változó lehet. Egyes kockázatok esetén indokolt lehet a nyomtatványok használata, míg mások esetében nem.
Egy adott kockázattal összefüggésben a vasúti pályahálózat-működtető, a 2004/49/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban eldönti, hogy egy adott nyomtatvány használata indokolt-e. Valamely nyomtatvány csak akkor használható, ha a biztonsági értéke és a teljesítménybeli előnyei meghaladják a biztonságával és teljesítményével kapcsolatos hátrányokat.

A vasúti pályahálózat-működtetőnek formalizált módon és a következő 3 kategóriával összhangban strukturálnia kell a kommunikációs protokollját:
– sürgős (vészhelyzeti) szóbeli üzenetek,
– írásbeli rendelkezések,
– a teljesítménnyel kapcsolatos további üzenetek.
Az ilyen üzenetek továbbítása fegyelmezett megközelítésének támogatása érdekében kommunikációs módszertant kell kidolgozni.

1. Kommunikációs módszertan

1.1. A módszertan elemei és elvei

1.1.1. Az eljárások során használt szabványos terminológia

1.1.1.1. A szóbeli üzenetek továbbítási eljárása
A beszéd lehetőségét a másik félnek átadó kifejezés:

vétel (over)



1.1.1.2. Üzenetfogadási eljárás
– közvetlen üzenet fogadásakor
– a küldött üzenet fogadását megerősítő kifejezés:

vettem (received)


– az üzenetet gyenge vétel vagy félreértés esetén megismételtető kifejezés:

ismételd (+mond lassabban) say again (+ speak slowly)


– a visszaolvasott üzenet fogadását megerősítő kifejezés:
– az annak ellenőrzésére használt kifejezés, hogy a visszaolvasott üzenet pontosan megfelel-e az elküldött üzenetnek:

helyes (correct)


- vagy nem:

hiba (+ megismétlem) error (+ I say again)


1.1.1.3. A kommunikáció megszakításának eljárása
– ha az üzenet véget ért:

kilépek (out)


– ha a szünet ideiglenes, és nem szakítja meg a kapcsolatot:
– a másik felet várakozásra felkérő kifejezés:

várj (wait)


– ha a szünet ideiglenes, de a kapcsolat megszakadt:
- kifejezés annak közlésére a másik féllel, hogy a kommunikáció meg fog szakadni, de később folytatódni fog:

újrahívlak (I call again)


1.1.1.4. Írásbeli rendelkezés visszavonása
A folyamatban lévő írásbeli rendelkezési eljárás visszavonására használt kifejezés:

törölt művelet… (cancel procedure…)


Ha az üzenet később folytatódni fog, az eljárást elölről meg kell ismételni.

1.1.2. Hiba vagy félreértés esetén alkalmazandó elvek
A kommunikáció közben fellépő esetleges hibák kijavítása érdekében a következő szabályokat kell alkalmazni:


1.1.2.1. Hibák
– átvitel közbeni hibák
Amikor a küldő fél észleli a továbbítási hibát, a küldőnek visszavonást kell kérnie a következő eljárási üzenet küldésével:

hiba (+ új eljárási üzenet…) (error (+ prepare new form …)


vagy:

hiba + megismétlem (error + I say again)


majd újból elküldi az első üzenetet.
– visszaolvasás közbeni hiba
Amikor a küldő fél hibát vesz észre, miközben visszaolvassák neki az üzenetet, a küldő fél elküldi a következő eljárási üzenetet:

hiba + megismétlem (error +I say again)


majd újból elküldi az első üzenetet.

1.1.2.2. Félreértés
Ha valamelyik fél félreért egy üzenetet, a következő szöveggel kell megkérnie a másik felet az üzenet megismétlésére:

ismételd (+ mond lassabban) (say again (+speak slowly)



1.1.3. A szavak, számok, idők, távolságok, sebességek és dátumok betűzésének kódja
A megértés elősegítése és az üzenetek különböző helyzetekben való kifejezése érdekében minden kifejezést lassan és helyesen kell kiejteni, és ki kell betűzni az esetlegesen félreérthető szavakat, neveket és számokat. Erre példák lehetnek a jelek vagy pontok kódjai.

A következő betűzési szabályokat kell alkalmazni:

1.1.3.1. Szavak és betűcsoportok betűzése
A nemzetközi fonetikai ábécét kell használni.

A Alpha

G Golf

L Lima

Q Quebec

V Victor

B Bravo

H Hotel

M Mike

R Romeo

W Whisky

C Charlie

I India

N November

S Sierra

X X-ray

D Delta

J Juliet

O Oscar

T Tango

Y Yankee

E Echo

K Kilo

P Papa

U Uniform

Z Zulu

F Foxtrot

 

 

 

 


Példa:
A B pontok = alpha-bravo pontok.
KX 835 jelzőszám = Kilo X-Ray nyolc három öt jelző.


A vasúti pályahálózat-működtető hozzáadhat további betűket az egyes hozzáadott betűk fonetikus kiejtésével együtt, ha a vasúti pályahálózat-működtető egy vagy több munkanyelvének ábécéje azt szükségessé teszi.
A vasúti társaság további kiejtési útmutatókat is hozzáadhat, ha azt szükségesnek ítéli.

1.1.3.2. Számok kifejezése

A számokat számjegyenként kell kimondani.

0

zéró

5

öt

1

egy

6

hat

2

kettő

7

hét

3

három

8

nyolc

4

négy

9

kilenc


Példa: 2183 sz. vonat = kettő-egy-nyolc-három sz. vonat.

A tizedes törteket a „pont” szóval kell kifejezni.
Példa: 12,50 = egy-kettő-pont-öt-zéró

1.1.3.3. Az idő kifejezése
Az időt helyi időben kell megadni, egyszerű módon.
Példa: 10 óra 52 perc = tíz ötven-kettő.
Az is elfogadható, ha az időt számjegyenként mondják ki (egy zéró öt kettő óra).

1.1.3.4. A távolságok és sebességek kifejezése
A távolságokat kilométerben, a sebességeket kilométer per órában fejezik ki.

1.1.3.5. Dátumok kifejezése
A dátumokat szokásos módon kell kifejezni.
Példa: 10 December

1.2. A Kommunikáció struktúrája
A biztonsággal kapcsolatos szóbeli üzenetek elvileg két fázist tartalmaznak az alábbiak szerint:
– azonosítás és utasításkérés,
– magának az üzenetnek a továbbítása és az átvitel befejezése.
Az elsődleges prioritású biztonsági üzenetek esetében az első fázis lerövidíthető vagy teljesen el is hagyható.

1.2.1. Az azonosítás és utasításkérés szabályai
Ahhoz, hogy a felek azonosíthassák egymást, meghatározhassák az üzemeltetési helyzetet, és eljárási utasításokat tudjanak továbbítani, a következő szabályt alkalmazzák:

1.2.1.1. Azonosítás
Nagyon fontos, hogy – a nagyon sürgős, elsődleges prioritású biztonsági üzenetek kivételével – minden egyes kommunikáció előtt azonosítsák magukat a kommunikálni készülő felek. Ez nem csak udvariassági gesztus, hanem ennél fontosabb, hogy bizalmat ad azzal kapcsolatban, hogy a vonatmozgásokat engedélyező személy a megfelelő vonat mozdonyvezetőjével kommunikál, és a mozdonyvezető tudja, hogy a megfelelő irányító vagy jelzőállító központtal beszél. Ez különösen akkor kritikus jelentőségű, ha a kommunikáció olyan területeken történik, ahol a kommunikációs határok átfedik egymást.
Ez az elv a kommunikáció megszakadása után is érvényes.

A különböző felek az alábbi üzeneteket használják erre a célra.
– a vonatközlekedést engedélyező személyzet:

………………………………………………sz. vonat
(szám)
………………………………………………mozdonyvezetője
(név)


– a mozdonyvezető:

… …………………………………………….. mozdonyvezető
(név)
………………………………………………sz. vonat
(szám)


Megjegyzendő, hogy az azonosítást további tájékoztató üzenet is követheti, amely kellő részletességgel tájékoztatja a vonatmozgásokat engedélyező személyzetet annak pontos megállapításához, hogy ezt követően a mozdonyvezetőnek milyen eljárást kell követnie.

1.2.1.2. Utasításkérés
Az írásbeli rendelkezéssel alátámasztott eljárások minden alkalmazását utasításkérésnek kell megelőznie.

A következő kifejezéseket kell használni utasításkérésre:

készíts eljárást… (prepare procedure…)


1.2.2. Az írásbeli rendelkezések és a szóbeli üzenetek továbbításának szabályai

1.2.2.1. Elsődleges prioritású biztonsági üzenetek
Sürgető és kényszerítő jellegük miatt ezek az üzenetek:
– menet közben is elküldhetők és fogadhatók,
– nem kell, hogy azonosító részt tartalmazzanak,
– megismétlendők,
– a lehető leghamarabb további információnak kell követni őket.

1.2.2.2. Írásbeli rendelkezések
A nyomtatványgyűjteményben lévő eljárási üzenetek biztonságos (álló helyzetben történő) küldéséhez és fogadásához a következő szabályokat kell betartani:

1.2.2.2.1. Üzenet küldése
A nyomtatvány kitölthető az üzenet továbbítása előtt, hogy az üzenet teljes szövege egyetlen átvitellel elküldhető legyen.

1.2.2.2.2. Üzenet fogadása
Az üzenet fogadójának ki kell töltenie a nyomtatványgyűjteményben található nyomtatványt a küldő által megadott információ alapján.

1.2.2.2.3. Visszaolvasás
A nyomtatványgyűjteményben lévő minden előre meghatározott vasúti üzenetet vissza kell olvasni. A visszaolvasásnak ki kell terjednie a nyomtatványokon szürkével jelzett üzenetekre, a „visszajelentés” részre és minden egyéb vagy kiegészítő információra is.

1.2.2.2.4. A helyes visszaolvasás nyugtázása
Az üzenet küldőjének nyugtáznia kell az összes visszaolvasott üzenet megfelelőségét vagy nem megfelelőségét.

helyes (correct)


vagy:

hiba + megismétlem (error + I say again)


amelyet az eredeti üzenet ismételt elküldése követ.

1.2.2.2.5. Nyilatkozat
Minden fogadott üzenetet pozitívan vagy negatívan vissza kell igazolni az alábbiak szerint:

vettem (received)


vagy:

negatív, ismételd (+ mond lassabban) negative, say again (+ speak slowly)


1.2.2.2.6. Nyomon követhetőség és igazolás
Minden, irányítóközpontból kezdeményezett üzenetet egyedi azonosító vagy engedélyező számnak kell kísérnie:
– ha az üzenet olyan tevékenységre vonatkozik, amely esetében a mozdonyvezető meghatározott engedélyt kér (pl. jelző melletti elhaladás veszély esetén stb.):

………………………………………………………………………engedély
(szám)


– minden egyéb esetben (pl. óvatosan kell továbbhaladni stb.):

………………………………………………………………………üzenet
(szám)


1.2.2.2.7. Visszajelentés

Minden „visszajelentési” kérelmet tartalmazó üzenetet „jelentésnek” kell követnie.

1.2.2.3. További üzenetek

További üzenetek:
– azonosítási eljárás előzi meg őket,
– rövidek és pontosak (amikor csak lehetséges, a közlendő információra és annak alkalmazási területére korlátozódnak),
– visszaolvassák őket, amit a helyes vagy helytelen visszaolvasás visszaigazolása követ.
– utánuk állhat utasítás vagy további információ kérése.

1.2.2.4. Változó, előre meg nem határozott tartalmú tájékoztató üzenetek
A változó tartalmú tájékoztató üzeneteket:
– azonosítási eljárás előzi meg,
– küldés előtt előkészítik,
– visszaolvassák, amit a helyes vagy helytelen visszaolvasás visszaigazolása követ.

2. Eljárási üzenetek

2.1. Az üzenetek jellege
Az eljárási üzeneteket a Mozdonyvezetői kézikönyvben bemutatott megfelelő helyzetekkel társított üzemeltetési utasítások küldésére használják.
Ezek tartalmazzák magának a helyzetnek megfelelő üzenetnek a szövegét és az üzenetazonosító számát.
Ha az üzenet a fogadó fél visszajelentését igényli, a jelentés szövegét is megadják.

Ezek az üzenetek a vasúti pályahálózat-működtető által előírt szövegeket tartalmazzák annak munkanyelvén, nyomtatott, vagy elektronikus, előre elkészített formátumban küldik el őket.

2.2. Nyomtatványok
A nyomtatványok az eljárási üzenetek közlésének formalizált hordozói. Ezek az üzenetek általában korlátozott munkakörülményekkel kapcsolatosak. Jellemző példa a valamely jelző vagy „mozgási engedély vége” melletti elhaladás engedélyezése a mozdonyvezető számára, egy adott területen csökkentett sebességgel való haladásra vagy a vasúti pálya megvizsgálására irányuló utasítás. Más olyan körülmények is előfordulhatnak, amelyek szükségessé teszik az ilyen üzenetek alkalmazását.

Ezek célja, hogy:
– a vonatmozgásokat engedélyező személyzet és a mozdonyvezetők által valós időben használt közös munkadokumentumot biztosítsanak,
– emlékeztetőként szolgáljanak a mozdonyvezetők számára az általuk követendő eljárásokról (különösen, amikor ismeretlen vagy ritkán látogatott környezetben dolgoznak),
– lehetővé tegyék a kommunikációk nyomon követését.

A nyomtatványok azonosítása érdekében egyedi kódszót vagy kódszámot kell kidolgozni az eljárással kapcsolatban. Ennek alapja lehet a nyomtatvány használatának potenciális gyakorisága. Ha valószínű, hogy a kidolgozás alatt álló összes nyomtatvány közül a leggyakrabban azt használják, amely a jelző vagy az EOA melletti veszély esetén történő elhaladásra vonatkozik, ezt kell 001 számmal jelölni, és így tovább.

2.3. Nyomtatványgyűjtemény
A használandó nyomtatványok azonosítása után a teljes készletet egy Nyomtatványgyűjtemény nevű nyomtatott vagy elektronikus dokumentumban kell összegyűjteni.
Ez egy közös dokumentum, amelyet a mozdonyvezető és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet együttesen használ, amikor egymással kommunikálnak. Ezért fontos, hogy a mozdonyvezető és a vonatmozgásokat engedélyező személyzet által használt könyv felépítése és számozása azonos legyen.
A vasúti pályahálózat-működtető felelős a nyomtatványgyűjtemény és az abban lévő nyomtatványok saját munkanyelvén való összeállításáért.
A vasúti társaság fordítással láthatja el a nyomtatványgyűjteményben lévő nyomtatványokat és az azokhoz kapcsolódó információkat, ha úgy véli, hogy ez segíti a mozdonyvezetőket mind a képzés során, mind a valós helyzetekben.
Az üzenetek továbbítására használt nyelv mindig a vasúti pályahálózat-működtető munkanyelve.

A nyomtatványgyűjtemény két részből áll.
Az első rész a következő elemeket tartalmazza:
– emlékeztető a nyomtatványgyűjtemény használatáról,
– a forgalomirányító személyzet által küldött eljárási nyomtatványok mutatója,
– a mozdonyvezető által küldött eljárási nyomtatványok mutatója (indokolt esetben),
– a helyzetek felsorolása, kereszthivatkozásokkal a használandó eljárási nyomtatványokra,
– az egyes eljárási nyomtatványok használatának alapját képező helyzeteket megadó szójegyzék,
– az üzenetek betűzésének kódja (fonetikus ábécé stb.).

A második rész tartalmazza magukat az eljárási nyomtatványokat.

A nyomtatványgyűjteményben az egyes nyomtatványokra több példát is meg kell adni, és javasolt elválasztókat használni a különböző részek elválasztására.
A vasúti társaság kiegészítheti a mozdonyvezetők Nyomtatványgyűjteményét az egyes nyomtatványokkal és az alapjukat képező helyzetekkel kapcsolatos magyarázó szövegekkel.

3. További üzenetek
A további üzenetek az alábbiak valamelyike által használt tájékoztató üzenetek:
– a mozdonyvezető, hogy tájékoztassa a forgalomirányító személyzetet, vagy
– a forgalomirányító személyzet, hogy tájékoztassa a mozdonyvezetőt
a ritkán előforduló és olyan helyzetekről, amikor az előre meghatározott nyomtatványokat szükségtelennek tartják, illetve a vonat menetével vagy a vonat illetve a műszaki infrastruktúra állapotáról.

A helyzetek leírásának és a tájékoztató üzenetek összeállításának megkönnyítése érdekében hasznosak lehetnek az üzenetekkel kapcsolatos útmutatások, a vasúti terminológia szójegyzéke, az éppen használt járművek leíró diagramja és az infrastruktúra berendezéseinek (a pálya, a vontatási áramellátás stb.) leírása.

3.1. Útmutató az üzenetek struktúrájához
Az ilyen üzeneteket az alábbiak szerint lehet strukturálni:


0M30402N_38

A kommunikáció szakaszai

Az üzenet eleme

Az információ közlésének oka

⬜ tájékoztatásul

⬜ intézkedés érdekében

Megfigyelés

⬜ van

⬜ láttam

⬜ történt

⬜ nekiütköztem

Pozíció

– a vasútvonal mentén

– a saját vonatommal kapcsolatban

⬜ hely: …………………..(állomás neve)

⬜ …………………………………………..

(jellegzetes pont)

⬜ a következő kilométer ponton: ……….

(szám)

⬜ motorkocsi ……………………(szám)

⬜ vontatott kocsi ………………..(szám)

Jelleg

– tárgy

– személy

………………………………………………

(lásd a szójegyzéket)

Állapot

– álló

– mozgó

⬜ -n állva

⬜ -n fekve

⬜ -ra/re esve

⬜ gyalog menve

⬜ futva

⬜ felé

Hely a vasúti pályához képest

 


Az ilyen üzeneteket utasításkérés követheti.
Az üzenetek elemeit mind a vasúti társaság által kiválasztott nyelven, mind az érintett vasúti pályahálózat-működtetők egy vagy több munkanyelvén továbbítják.

3.2. Vasúti terminológiai szójegyzék
A vasúti társaság összeállít egy vasúti terminológiai szójegyzéket minden olyan hálózat esetében, amelyen a vonatai közlekednek. Ez megadja a közhasználatban lévő kifejezéseket a vasúti társaság által kiválasztott nyelven és annak a pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén, akinek az infrastruktúráján a munkát végzik.
A szószedet két részből áll:
– a kifejezések tárgykörök szerinti felsorolása,
– a kifejezések betűrendes felsorolása.

3.3. A járművek leíró diagramja
Ha a vasúti társaság megítélése szerint előnyös a működése szempontjából, elkészíti a használatban lévő járművek leíró diagramját. Ez felsorolja azoknak a különböző alkotórészeknek a neveit, amelyekkel kapcsolatban kommunikáció történhet a különböző érintett pályahálózat-működtetőkkel. Tartalmaznia kell a közhasználatban lévő kifejezéseket a vasúti társaság által kiválasztott nyelven és annak a pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén, akinek az infrastruktúráján a munkát végzik.

3.4. Az infrastruktúra berendezéseinek (a pálya, a vontatási áramellátás stb.) leírása
Ha a vasúti társaság megítélése szerint előnyös a működése szempontjából, elkészíti a vonat közlekedési útvonalán lévő infrastruktúra berendezéseinek (a pálya, a vontatási áramellátás stb.) leírását. Ez felsorolja azoknak a különböző alkotórészeknek a neveit, amelyekkel kapcsolatban kommunikáció történhet az érintett vasúti pályahálózat-működtetőkkel. Tartalmaznia kell a közhasználatban lévő kifejezéseket a vasúti társaság által kiválasztott nyelven és annak a vasúti pályahálózat-működtetőnek a munkanyelvén, akinek az infrastruktúráján a munkát végzik.

4. A szóbeli üzenetek típusa és felépítése

4.1. Vészhelyzeti üzenetek
A vészhelyzeti üzenetek célja, hogy a vasútvonal biztonságával közvetlen kapcsolatban lévő sürgős üzemeltetési utasításokat adjanak.
A félreértés bármilyen kockázatának elkerülése érdekében az üzeneteket mindig, legalább egyszer meg kell ismételni.
Az alábbiakban megtalálhatók az elküldhető főbb üzenetek igény szerint osztályozva.
Emellett a vasúti pályahálózat-működtető a működési igényeinek megfelelően más vészhelyzeti üzeneteket is meghatározhat.
A vészhelyzeti üzeneteket írásbeli rendelkezések követhetik (lásd: 2. alpont).

A vészhelyzeti üzeneteket alkotó szövegek típusát a Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény „Kommunikációs eljárások kézikönyve” című 1. függelékében és a vonatközlekedést engedélyező személyzet számára kiadott dokumentációban kell összefoglalni.

4.2. Az üzeneteket a forgalomirányító személyzet és a mozdonyvezető egyaránt küldheti.
– az összes vonatnak meg kell állnia:
Az összes vonatnak meg kell állnia üzenetet hangjelzéssel kell továbbítani; ha ez nem lehetséges, a következő mondatot kell alkalmazni:

Vészhelyzet, minden vonat állj (Emergency, stop all trains)


Az üzenetben szükség esetén meg kell adnia a helyre vagy területre vonatkozó adatokat.
Emellett ezt az üzenetet, ha lehetséges, gyorsan ki kell egészíteni annak okával, a vészhelyzet helyével és a vonat azonosítójával:

0M30402N_40

Akadály (Obstruction)

Vagy tűz (Or Fire)

Vagy (Or)………………………………………………………………………………………

(egyéb ok)

A (On) ………………………………vonalon (line)……….. a (at) …….…………………

(név) (km, szelvény)

Mozdonyvezető (Driver of train) ……………………………………………………………

(vonatszám)



– egy adott vonatot kell megállítani:

………………………………………………………......sz. vonat (sz. vágányon/vonalon)
        
Vészhelyzet, állj!


Ilyen körülmények között az üzenet kiegészítésére fel lehet használni annak a vonalnak vagy vágánynak a számát, amelyen a vonat halad.

4.3. A mozdonyvezető által küldött üzenetek
– meg kell szakítani a vontatási áramellátást:

Vészhelyzet, áramellátást megszakítani (Emergency current isolation)


Ezt az üzenetet, ha lehetséges, gyorsan ki kell egészíteni annak okával, a vészhelyzet helyével és a vonat azonosítójával:

tól………………………………………………………………………………………………..
    (km szelvénytől)
…………………………………………………………………….(sz. vágányon/vonalon)
(név/szám)
…………………………………………. és ………………………………………között
    (állomás)    (állomás)
Oka…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………számú vonat mozdonyvezetője
(szám)


Ilyen körülmények között az üzenet kiegészítésére fel lehet használni annak a vonalnak vagy vágánynak a számát, amelyen a vonat halad.


D. Melléklet

Olyan információk, amelyekhez a vasúti társaságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie azon útvonalakkal kapcsolatban, amelyen működni szándékozik

1. rész: Általános információk a vasúti pályahálózat-működtetőről

1.1. A pályahálózat-működtető(k) neve(i)
1.2. Ország(ok)
1.3. Rövid leírás
1.4. Az általános üzemeltetési szabályok és előírások (és azok beszerzési módjának) felsorolása

2. rész: Térképek és ábrák

2.1. Földrajzi térkép
2.1.1. Vasútvonalak
2.1.2. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok)

2.2. Hossz-szelvény ábra. Az ábrákon feltüntetendő adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve. Amennyiben külön ábrát biztosítanak az állomásról / rendező pályaudvarról / járműszínről, a vonalas ábrán lévő információ egyszerűsíthető
2.2.1. A távolság megjelölése
2.2.2. A forgalmi vágányok, körüljáró vágányok, mellékvágányok és kisiklasztó saruk azonosítása
2.2.3. A forgalmi vágányok közötti kapcsolatok
2.2.4. Szolgálati helyek (állomások, rendező pályaudvarok, vasúti csomópontok, áruforgalmi terminálok)
2.2.5. Az összes rögzített jel helye és jelentése

2.3. Az állomás / rendező pályaudvar / járműszín helyszínrajzai (Megj.: ez csak az átjárhatósági forgalom számára elérhető helyekre vonatkozik). A helyre jellemző ábrákon azonosítandó adatok, szükség esetén szöveggel kiegészítve.
2.3.1. A hely neve
2.3.2. A hely azonosító kódja
2.3.3. A hely típusa (utasterminál, áruforgalmi terminál, rendező pályaudvar, járműszín)
2.3.4. Az összes helyhezkötött jelző helye és jelentése
2.3.5. A pályák azonosítása és rajza a kisiklasztó sarukkal együtt
2.3.6. A peronok azonosítása
2.3.7. A peronok hossza
2.3.8. A peronok magassága
2.3.9. A csatlakozó vágányok azonosítása
2.3.10. A csatlakozó vágányok hossza
2.3.11. A pályamenti elektromos áramellátás elérhetősége
2.3.12. Távolság a peron széle és a vágánytengely között a közlekedési felülettel párhuzamosan
2.3.13. (Személyszállításra megnyitott állomások esetén) Mozgássérültek általi elérhetőség
3. rész: A konkrét vonalszakasszal kapcsolatos adatok

3.1. Általános jellemzők
3.1.1. Ország
3.1.2. A vonalszakasz azonosító kódja: nemzeti kód
3.1.3. A vonalszakasz 1. végpontja
3.1.4. A vonalszakasz 2. végpontja
3.1.5. Üzemidő tartama (időpontok, napok, csökkentett üzemvitel alkalmazása)
3.1.6. Szelvényezés (gyakoriság, megjelenés és elhelyezés)
3.1.7. A forgalom típusa (vegyes, utas, áru stb.)
3.1.8. Megengedett legnagyobb sebesség(ek)
3.1.9. Biztonsági okokból szükséges minden egyéb információ
3.1.10. Meghatározott helyi üzemeltetési követelmények (a személyzetre minden speciális képzettségével)
3.1.11. A veszélyes árukra vonatkozó különleges korlátozások
3.1.12. Különleges rakodási korlátozások
3.1.13. Az ideiglenes munkaértesítés mintája (és megszerzésének módja)
3.1.14. Annak jelzése, hogy a vonalszakasz telített (2001/14/EK, 22. cikk)

3.2. Meghatározott műszaki jellemzők
3.2.1. EK-hitelesítés az infrastruktúra ÁME esetében
3.2.2. A kölcsönösen átjárható vonalként való üzembe helyezés éve
3.2.3. A lehetséges konkrét esetek felsorolása
3.2.4. A lehetséges konkrét eltérések felsorolása
3.2.5. Nyomtáv
3.2.6. Szerkesztési szelvény
3.2.7. Legnagyobb tengelyterhelés
3.2.8. Folyóméterenkénti legnagyobb terhelés
3.2.9. Oldalirányú vágányerők
3.2.10. Hosszanti irányú vágányerők
3.2.11. Legkisebb görbületi sugár
3.2.12. Az emelkedő százaléka
3.2.13. Az emelkedő helye
3.2.14. Elfogadható fékezési erő olyan fék esetében, amely nem alkalmaz kerék és sín közötti tapadást
32.15. Hidak
3.2.16. Viaduktok
3.2.17. Alagutak
3.2.18. Megjegyzések

3.3. Energia alrendszer
3.3.1. EK-hitelesítés az energia ÁME esetében
3.3.2. A kölcsönösen átjárható vonalként való üzembe helyezés éve
3.3.3. A lehetséges konkrét esetek felsorolása
3.3.4. A lehetséges konkrét eltérések felsorolása
3.3.5. Az áramellátási rendszer típusa (pl. semmilyen, felsővezeték, 3. sín)
3.3.6. Az áramellátási rendszer frekvenciája (pl. váltakozó áram, egyenáram)
3.3.7. Legkisebb feszültség
3.3.8. Legnagyobb feszültség
3.3.9. Meghatározott villamos vontatójárművek áramfogyasztásával kapcsolatos korlátozások
3.3.10. A többes vezérlésű vontatójárművek pozíciójával kapcsolatos korlátozások az érintkező vezeték elkülönítésének való megfelelés érdekében (az áramszedő helye)
3.3.11. Az elektromos szigetelés megszerzésének módja
3.3.12. A munkavezeték magassága
3.3.13. A munkavezeték megengedett lejtése a pályához képest és a lejtés eltérései
3.3.14. A jóváhagyott áramszedők típusa
3.3.15. Legkisebb statikus erő
3.3.16. Legnagyobb statikus erő
3.3.17. A fázishatárok helye
3.3.18. Tájékoztatás a működésről
3.3.19. Az áramszedők leengedése
3.3.20. Folyamatos aktiválás, tekintettel a visszatápláló fékre
3.3.21. A vonat megengedett legnagyobb áramerőssége

3.4. Biztosítórendszerek alrendszer
3.4.1. EK-hitelesítés a CCS ÁME esetében
3.4.2. A kölcsönösen átjárható vonalként való üzembe helyezés éve
3.4.3. A lehetséges konkrét esetek felsorolása
3.4.4. A lehetséges különleges eltérések felsorolása ERTMS/ETCS
3.4.5. Az alkalmazás szintje
3.4.6. Opcionális pályamenti funkciók
3.4.7. A fedélzeten előírt opcionális funkciók
3.4.8. A szoftver verziószáma
3.4.9. A jelen változat üzembe helyezésének napja ERTMS/GSM-R rádió
3.4.10. Az FRS-ben meghatározott opcionális funkciók
3.4.11. Verziószám
3.4.12. A jelen változat üzembe helyezésének napja az ERTMS/ETCS 1. szint esetén, feltöltési funkcióval
3.4.13. A járművek esetében szükséges műszaki megvalósítás „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszer(ek)
3.4.14. A „B” osztályú rendszerek működtetésére vonatkozó nemzeti szabályok (+ a megszerzésük módja) Vonalrendszer
3.4.15. Felelős tagállam
3.4.16. A rendszer neve
3.4.17. A szoftver verziószáma
3.4.18. A jelen változat üzembe helyezésének napja
3.4.19. Az érvényességi időszak vége
3.4.20. Egynél több rendszer egyidejű aktivitásának igénye
3.4.21. Fedélzeti rendszer „B” osztályú rádiórendszer
3.4.22. Felelős tagállam
3.4.23. A rendszer neve
3.4.24. Verziószám
3.4.25. A jelen változat üzembe helyezésének napja
3.4.26. Az érvényességi időszak vége
3.4.27. A különféle „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás különleges feltételei
3.4.28. Az ERTMS/ETCS és a „B” osztályú rendszerek közötti átkapcsolás különleges műszaki feltételeit
3.4.29. A különféle rádió-rendszerek közötti átkapcsolás különleges feltételei, műszaki üzemzavarok
3.4.30. ERTM/ETCS
3.4.31. „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek
3.4.32. ERTM/GSM-R
3.4.33. „B” osztályú rádiórendszer
3.4.34. Pályamenti jelzések, a fékteljesítménnyel kapcsolatos sebességkorlátozások
3.4.35. ERTM/ETCS
3.4.36. „B” osztályú vonatvédelmi, ellenőrző és riasztó rendszerek, a „B” osztályú rendszer működtetésének nemzeti szabályai
3.4.37. A fékteljesítménnyel kapcsolatos nemzeti szabályok
3.4.38. Egyéb nemzeti szabályok, pl.: az 512-es UIC tájékoztatónak (79.1.1-i 8. kiadás és 2 módosítás) megfelelő adatok, az EMC alkalmassága az infrastruktúra oldali vonatbefolyásoló rendszerre
3.4.39. Az európai szabványok szerint meghatározandó követelmény
3.4.40. Örvényáramú vágányfék használatának engedélyezhetősége
3.4.41. Mágneses sínfék használatának engedélyezhetősége
3.4.42. A végrehajtott eltéréseket érintő műszaki megoldásokkal szembeni követelmények

3.5. Üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer
3.5.1. EK-hitelesítés az OPE ÁME esetében
3.5.2. A kölcsönösen átjárható vonalként való üzembe helyezés éve
3.5.3. A lehetséges konkrét esetek felsorolása
3.5.4. A lehetséges konkrét eltérések felsorolása
3.5.5. A vasúti pályahálózat-működtető személyzetével folytatott biztonsági szempontból kritikus kommunikáció nyelve
3.5.6. Különleges éghajlati viszonyok és az azokhoz kapcsolódó elrendezések


E. Melléklet

Nyelvi és kommunikációs szint

A nyelvi szóbeli kommunikáció öt szintre osztható:

Szint
ellenőrzése

Leírás

5

– bármely beszélőhöz hozzá tudja igazítani a beszédmódját
– véleményt képes közölni
– képes tárgyalni
– képes meggyőzni
– képes tanácsot adni

4

– képes megbirkózni az előre nem látható helyzetekkel
– képes feltételezéseket tenni
– képes érvekkel ellátott véleményt kifejezni

3

– képes megbirkózni előre nem látható elemeket tartalmazó gyakorlati helyzetekkel
– képes leírni dolgokat
– képes fenntartani egy egyszerű párbeszédet

2

– képes megbirkózni egyszerű gyakorlati helyzetekkel
– képes kérdéseket feltenni
– képes kérdéseket megválaszolni

1

– képes elmondani betanult mondatokat


Ez a melléklet ideiglenes jellegű. Részletesebb kidolgozása folyamatban van, és az ÁME későbbi átdolgozásakor lesz elérhető.
Vannak egy, az egyéni alkalmassági szint vizsgálatára alkalmas rendszer kiépítésére vonatkozó tervek. Ez az ÁME egyik jövőbeni változatában lesz elérhető.


F. Melléklet

Az üzemeltetés és forgalomirányítás alrendszer vizsgálati iránymutatásai

(E modul alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a tagállamot vagy az általa a vizsgálat elvégzésére kijelölt más szervezetet jelenti.)

1. Ez a melléklet megállapítja azokat az iránymutatásokat, amelyek megkönnyítik a tagállam számára annak megerősítését, hogy a javasolt üzemi folyamat:
– megfelel ezen ÁME-nek, és a 2001/16/EK irányelv (és a 2004/50/EK irányelvben foglalt minden módosítás) alapvető követelményei bizonyítottan teljesülnek,
– indokolt esetben megfelel más szabályozásoknak, köztük a 2004/49/EK irányelvnek,
és üzembe helyezhető.

2. Az érintett vasúti pályahálózat-működtető és vasúti társaság köteles megfelelő dokumentációt szolgáltatni a tagállamnak (az alábbi 3. pontban leírtak szerint), amely leírja az új és módosított üzemi folyamato(ka)t.
Az új és módosított üzemi folyamat(ok) koncepciójával és kidolgozásával kapcsolatban szolgáltatott dokumentumoknak kellő részletességűeknek kell lenniük, hogy a tagállam megérthesse a javaslat mögötti indokokat. Emellett, amennyiben alrendszereket korszerűsítenek vagy újítanak fel, a benyújtott anyagnak tartalmaznia kell az üzemi tapasztalattal kapcsolatos visszajelzést is.
A dokumentáció nyomtatott vagy elektronikus formátumban (vagy a kettő kombinációjában) is benyújtható. A tagállam további példányokat kérhet, ha szüksége van azokra a vizsgálathoz.

3. A vizsgálat részletei

3.1. Az érintett üzemi folyamato(ka)-t leíró dokumentációnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
– a vasúti pályahálózat-működtető vagy a vasúti társaság üzemi szervezetének általános leírása (a vezetés/felügyelet és a működés áttekintése) azon körülmények és keretek részletezésével, amelyek között a vizsgálandó üzemi folyamato(ka)t alkalmazni és működtetni fogják,
– az összes vonatkozó és elvégzendő üzemi folyamat részletezése (jellemzően eljárások, utasítások, számítógépes programok stb.),
– az üzemi folyamat(ok) megvalósítási, használati és ellenőrzési módjának leírása és az összes alkalmazandó konkrét berendezés elemzése,
– az üzemi folyamat(ok) által érintett személyek adatai, a megvalósuló képzés vagy eligazítás részletei és azon kockázatok elemzése, amelyekkel az ilyen személyek szembekerülhetnek,
– arra vonatkozó eljárás, hogy hogyan fogják kezelni az üzemi folyamato(ok) jövőbeni módosításait és korszerűsítéseit (megjegyzés: ez nem vonatkozik a nagyobb horderejű változtatásokra vagy az új folyamat(ok)ra; ilyen esetben új benyújtás történik a jelen iránymutatások alapján),
– azt bemutató ábra, hogy a szükséges visszajelzési adatok (és az üzemeléssel kapcsolatos többi információk) hogyan áramlanak be a vasúti pályahálózat-működtető vagy a vasúti társaság szervezetébe, abból ki és a körül a vonatkozó üzemi folyamatok támogatása érdekében,
– az érintett új vagy módosított üzemi folyamat(ok) koncepciójának és kidolgozásának megértéséhez szükséges leírások, magyarázatok és minden nyilvántartás (megjegyzés: a biztonsági szempontból kritikus folyamatok esetében ez tartalmazza az új/módosított folyamat(ok) megvalósításához kapcsolódó kockázatok értékelését is),
– annak igazolása, hogy az érintett üzemi folyamat(ok) megfelel(nek) ezen ÁME követelményeinek,

Indokolt esetben a következő elemeket is benyújtják:
– az olyan előírások vagy európai szabványok felsorolása, amelyek szerint értékelték az alrendszer vonatkozó üzemi folyamatait, és az ilyen megfelelőség bizonyítéka,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt)
– a vonatkozó üzemi folyamatok meghatározott feltételei és korlátozásai.

3.2 A tagállam:
– azonosítja az ÁME azon vonatkozó rendelkezéseit, amelyeknek az üzemi eljárásoknak meg kell felelniük,
– ellenőrzi, hogy a benyújtott dokumentáció teljes-e, és összhangban van-e a 3.1. ponttal,
– megvizsgálja a benyújtott dokumentációt, és értékeli, hogy:
– az érintett üzemi folyamatok megfelelnek-e az ÁME vonatkozó követelményeinek,
– az új vagy felülvizsgált üzemi folyamat(ok) koncepciója és kidolgozása (a kockázatok elemzését is ideértve) szilárd-e, és ellenőrzött módon történt-e,
– az üzemi folyamat(ok) megvalósítása és azt követő alkalmazása/irányítása biztosítja az ÁME követelményeinek való folyamatos megfelelést
– dokumentálja (egy vizsgálati jelentésben, lásd az alábbi 4. pontot) az azzal kapcsolatos megállapításait, hogy az üzemi folyamat(ok) megfelel(nek)-e az ÁME rendelkezéseinek.

4. A vizsgálat legalább az alábbi információkat tartalmazza:
– az érintett vasúti pályahálózat-működtető/ vasúti társaság adatai,
– a vizsgált üzemi folyamat(ok) leírása, ideértve minden más érintett konkrét eljárás, utasítás, számítógépes program részleteit,
– az érintett üzemi folyamat(ok) irányításával és alkalmazásával kapcsolatos elemek leírása, ideértve a figyelemmel kísérést, a visszajelzést és a módosítást,
– a vizsgálattal kapcsolatban összeállított minden alárendelt ellenőrzési jelentés,
– annak megerősítése, hogy az érintett üzemi folyamat(ok) és azok megvalósítási körülményei biztosítják az ezen ÁME vonatkozó pontjaiban megállapított megfelelő követelményeknek való megfelelést, ideértve a vizsgálat lezárása után megmaradó minden esetleges fenntartást,
– a vonatkozó üzemi folyamat(ok) megvalósításának esetleges körülményeiről és határairól szóló nyilatkozat (ideértve az esetleges fenntartásokat érintő minden megfelelő korlátozást),
– a vizsgálatban részt vevő tagállam neve és címe és a jelentés elkészültének napja.

Ha a vizsgálati jelentés alapján vasúti pályahálózat-működtetőtől/vasúti társaságtól megtagadja a vonatkozó üzemi folyamatok megvalósítási engedélyét / tanúsítványát, a tagállamnak részletesen meg kell indokolnia az ilyen elutasítást a 2004/49/EK irányelvvel összhangban.


G. Melléklet

Az egyes alapparaméterek esetében ellenőrizendő elemek tájékoztató és nem kötelező jellegű felsorolása

Ez a melléklet a kidolgozás korai szakaszában van, és további munkát igényel; jelen dokumentumban csupán munkatervezetként szerepel.

A 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikkében leírt tanúsítási és engedélyezési folyamattal összhangban ez a melléklet a következő alátámasztó adatokat körvonalazza:
– A – szervezeti vagy irányító jellegű és a biztonságirányítási rendszerbe felveendő elem;
– B – részletes eljárási és üzemviteli jellegű elem, amely támogatja az SMS szervezeti elemeit, és amely csak a tagállamon belül alkalmazandó.

Vizsgálandó paraméterek

Az egyes paraméterek esetében ellenőrizendő elemek

ÁME hivatkozás

Célszervezet

A/B

VV

PV

 

Dokumentáció
a mozdonyvezetők számára

A Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény összeállításának folyamata (a nyelvi fordításokat [indokolt esetben] és az érvényesítési folyamatot is
ideértve)

4.2.1.2.1

X

 

A

Folyamat a PV számára a VV megfelelő információval való ellátása érdekében

4.2.1.2.1

 

X

A

A Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény tartalmazza ezen ÁME minimális követelményeit és a PV által alkalmazandó konkrét eljárásokat

4.2.1.2.1

X

 

B

A Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény összeállításának (és érvényesítésének) folyamata

4.2.1.2.2.1

X

 

A

A Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény tartalmazza ezen ÁME minimális követelményeit

4.2.1.2.2.1

X

 

B

Folyamat a PV számára a VV tájékoztatása
érdekében az üzemeltetési szabályok / infor-mációk változásairól

4.2.1.2.2.2

 

X

A

Folyamat a változások külön dokumentumban való összefoglalására

4.2.1.2.2.2

X

 

A

A mozdonyvezetők valós idejű tájékoztatása a változásokról

4.2.1.2.2.3

 

X

A

Folyamat a mozdonyvezetők menetrendi adatokkal való ellátására

4.2.1.2.3

X

 

A

Folyamat a mozdonyvezetők járműadatokkal való ellátására

4.2.1.2.4

X

 

A

Folyamat a helyre jellemző szabályok és
eljárások összeállítására (az érvényesítési
folyamatot is ideértve) földi személyzet

4.2.1.3

X

 

B

Dokumentáció
a vasúti pályahálózat-működtetők
vonatközlekedést
engedélyező
személyzete számára

Folyamat a VV és a PV személyzete közötti
biztonsággal kapcsolatos kommunikációra

4.2.1.4

 

X

A

Biztonsággal
kapcsolatos kommunikáció a VV és a PV személyzete között

Folyamat annak biztosítására, hogy a személyzet alkalmazza az üzemi kommunikáció metodológiáját az ezen ÁME C. mellékletében megállapítottak szerint

4.2.1.5, 4.6.1.3.1

X

 

A

 

X

A

A vonat láthatósága

Folyamat annak biztosítására, hogy a vonatok elülső homlokfali megvilágítása megfelel az ezen ÁME követelményeinek

4.2.2.1.2, 4.3.3.4.1

X

 

A

Folyamat annak biztosítására, hogy a vonatok hátsó homlokfali megvilágítása megfelel ezen ÁME követelményeinek

4.2.2.1.3

X

 

 

A vonat hallhatósága

Folyamat annak biztosítására, hogy a vonatok hallhatósága megfelel ezen ÁME követelményeinek

4.2.2.2, 4.3.3.5

X

 

A

A jármű azonosítása

Folyamat ezen ÁME P. mellékletének való megfelelés igazolására

4.2.2.3

X

 

A

A teherkocsik berakodása

A VV személyzete által alkalmazandó rakodási szabályok összeállítása

4.2.2.4

X

 

A

A vonatok összeállítása

Folyamat a vonat-összeállítási szabályok összeállítására (érvényesítési folyamat is)

4.2.2.5

X

 

A

A vonat-összeállítási szabályok tartalmazzák az ezen ÁME-ben meghatározott minimális követelményeket

4.2.2.5

X

 

B

Fékezési követelmények

Folyamat a fékteljesítmény kiszámításához szükséges útvonali vagy a tényleges fékteljesítmény adatok szolgáltatására

4.2.2.6.2

 

X

A

Folyamat a szükséges fékteljesítmény adatok kiszámítására vagy megadására („fékezési szabályok”)

4.2.2.6.2, 4.3.2.1

X

 

B

Felelősség a vonat indulásra kész állapotának biztosításáért

A vonat biztonságos haladásának biztosításához szükséges fedélzeti berendezések meghatározása

4.2.2.7.1

X

 

B

Folyamat annak biztosítására, hogy azonosítják a vonat minden olyan jellemzőjének megváltozását, amely hatással van annak teljesítményére, és hogy ezt az információt közlik a PV-tal

4.2.2.7.1

X

 

A

Folyamat annak biztosítására, hogy a vonat közlekedésével kapcsolatos adatokat elindulás előtt a PV rendelkezésére bocsátják

4.2.2.7.2

X

 

A

A vonatok tervezése

Folyamat annak biztosítására, hogy a VV átadja a szükséges adatokat a PV-nak a vonat útvonalának kérésekor

4.2.3.1

 

X

A

A vonatok azonosítása

Folyamat egyedi és egyértelmű vonatazonosító számok kiadására

4.2.3.2

 

X

A

Indulási eljárások

Az elindulás előtti ellenőrzések és próbák meghatározása

4.2.3.3.1

X

 

B

Folyamat a vonat haladását esetlegesen érintő tényezők jelentésére

4.2.3.3.2

X

 

A

Forgalomirányítás

Rendelkezés a valós idejű információk rögzítéséről, ideértve az ezen ÁME által előírt minimális adatokat

4.2.3.4.1

 

X

B

A forgalmi műveletek ellenőrzési és felügyeleti eljárásainak meghatározása

4.2.3.4.2.1

 

X

B

Folyamat a vasútvonal állapotában és a vonat jellemzőiben bekövetkezett változások kezelésének biztosítására

4.2.3.4.2

 

X

B

Folyamat annak a becsült időnek a kijelzésére, amikor a vonatot az egyik PV átadja egy másiknak

4.2.3.4.2.2

 

X

B

Veszélyes áruk

Folyamat a veszélyes áruk felügyeletének biztosítására, ideértve ezen ÁME minimális követelményeit

4.2.3.4.3

X

 

A

Üzemelési minőség

Folyamat az összes érintett szolgáltatás hatékony működésének figyelemmel kísérésére és a tendenciák közlésére az összes vonatkozó PV-tal és VV-vel

4.2.3.4.4

X

 

B

 

X

B

Adatrögzítés

A vonaton kívül rögzítendő adatok felsorolása tartalmazza az ezen ÁME által minimálisan előírt elemek felsorolását

4.2.3.5.1

 

X

A

A vonaton belül rögzítendő adatok felsorolása tartalmazza az ezen ÁME által minimálisan előírt elemek felsorolását

4.2.3.5.2, 4.3.2.3

X

 

A

Üzemzavar

Folyamat más felhasználók tájékoztatásáról az esetleg a szolgáltatás fennakadását okozó zavarokról

4.2.3.6.2

 

X

A

X

 

A

A PV által a mozdonyvezetőknek a szolgáltatás
fennakadása esetén adandó utasítások meg-
határozása

4.2.3.6.3

 

X

B

A szolgáltatás fennakadásának azonosított
eseteit érintő megfelelő intézkedések meghatározása, ideértve az ezen ÁME által
felsorolt minimális követelményeket

4.2.3.6.4

 

X

B

Vészhelyzet kezelése

Folyamat a vészhelyzeti szolgálatok kezelését
biztosító szükséghelyzeti intézkedések keze-
lésére

4.2.3.7

 

X

A

Folyamat az utasok vészhelyzeti és biztonsági utasításokkal való ellátására

4.2.3.7

X

 

A

Segítség a vonat személyzete számára jelentős esemény alkalmával

Folyamat a vonat személyzetének üzemzavar esetén nyújtott segítségre a késések elkerülése érdekében

4.2.3.8

X

 

A

Szakmai és nyelvi alkalmasság

Folyamat a szakmai alkalmasság vizsgálatára ezen ÁME minimális követelményeivel összhangban

4.6.1.1

X

 

A

 

X

A

Olyan minőségkezelési rendszer meghatározása, amely biztosítja, hogy a személyzet képes a gyakorlatban alkalmazni az ismereteit ezen ÁME minimális követelményeivel összhangban

4.6.1.2

X

 

A

 

X

A

Folyamat a nyelvi képesség vizsgálatára az ezen ÁME minimális követelményeinek való megfelelés érdekében

4.6.2

X

 

A

 

X

A

A vonatszemélyzet vizsgálati folyamatának
meghatározása, ideértve a következőket:
Alapképesítések, eljárások és nyelvek Útvonalismeret Járműismeret
Különleges képesítések (pl. hosszú alagutak)

4.6.3.1, 4.6.3.2.3

X

 

A

 

X

A

A biztonsági szempontból kritikus feladatokat ellátó személyzettel szembeni képzési és alkalmassági igényeinek elemzése az ezen ÁME minimális követelményeinek figyelembe vétele érdekében

4.6.3.2

X

 

A

 

X

A

Vizsgálandó paraméterek

Az egyes paraméterek esetében ellenőrizendő elemek

ÁME hivatkozás

Célszervezet

A/B

VV

PV

Egészségvédelmi és
biztonsági feltételek

Folyamat a személyzet egészségügyi alkalmasságának biztosítására, ideértve a kábítószerek és alkohol üzemi teljesítményre gyakorolt hatásának ellenőrzését

4.7.1

X

 

A

 

X

A

A következők kritériumainak meghatározása:
– a foglalkozás-egészségügyi orvosok és egészségügyi szervezetek jóváhagyása
– pszichológusok jóváhagyása
– orvosi és pszichológiai vizsgálat

4.7.2, 4.7.3, 4.7.4

X

 

A

 

X

A

Az egészségügyi követelmények meghatáro-zása, ideértve a következőket:
– általános egészség
– látás
– hallás
– várandósság (mozdonyvezetők)

4.7.5

X

 

A

 

X

A

A mozdonyvezetőkkel szembeni különleges követelmények:
– látás
– hallási/beszédbeli követelmények
– testméretek

4.7.6

X

 

A



H. Melléklet

A járművezetési feladat szakmai képesítéseinek minimális elemei

1. Általános követelmények

Ez a melléklet, amelyet a 4.6. és 4.7. alponttal együtt kell értelmezni, felsorolja azokat az elemeket, amelyeket lényegesnek tekintenek a vonatok TEN-en való továbbítása szempontjából.
A jelen dokumentum a lehető legteljesebb az általánosan alkalmazható felsorolás tekintetében, azonban e melléklet együtt alkalmazandó a külön jogszabályban megállapított rendelkezésekkel.

A „szakmai minősítés” kifejezés ezen ÁME szövegösszefüggésében az annak biztosítása szempontjából fontos elemekre utal, hogy üzemi személyzet képzett legyen, és képes legyen megérteni és elvégezni a feladat elemeit.
A szabályok és eljárások az elvégzett feladatra és a feladatot elvégző személyre vonatkoznak. Ezeket a feladatokat bármilyen arra feljogosított, képzett személy elvégezheti függetlenül a szabályokban, az eljárásokban vagy az egyes társaságok által használt bármilyen névtől, beosztástól vagy fokozattól.
Minden arra feljogosított, képesített személynek alkalmaznia kell az elvégzett feladattal kapcsolatos összes szabályt és eljárást.

2. Szakmai ismeretek

Minden engedélyhez sikeresen teljesített alapvizsgára és a 4.6. alpontban leírt folyamatos értékelésre és képzésre van szükség.

2.1. Általános szakmai ismeret:
– a vasúti rendszeren belüli biztonságirányítás feladatra vonatkozó általános elvei, ideértve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat is,
– az utasok és/vagy a rakomány, illetve a vasúti pályán vagy amellett lévő személyek biztonságához kapcsolódó általános feltételek,
– munkaegészségügyi és munkabiztonsági feltételek,
– a vasúti rendszer biztonságának általános elvei,
– személyi biztonság, ideértve a vezetőállás forgalmi vágányon való elhagyásának esetét,
– a vonat biztonságos berakodásának általános elvei (áruszállítási műveletek),
– a vonat összeállítása (a társaság igényei szerint),
– az elektromosság alapelveinek ismerete a járművek és az infrastruktúra vonatkozásában.

2.2. A használt infrastruktúrára érvényes üzemi eljárások és biztonsági rendszerek ismerete:
– üzemi eljárások és biztonsági szabályok,
– vonatbefolyásoló rendszer, ideértve a vonatkozó vezetőállás jelzéseket,
– a vonat rendes, korlátozott és vészhelyzeti működésének szabályai,
– kommunikációs elvek és formalizált üzenetküldési eljárás, a kommunikációs berendezés használatát is ideértve,
– az üzemeltetési folyamatban résztvevő személyek különböző szerepei és felelősségei,
– a feladattal kapcsolatos dokumentumok és más információk, ideértve a jelenlegi állapotokkal, pl. sebességkorlátozásokkal vagy az elindulás előtt kapott ideiglenes jelzésekkel kapcsolatos további tájékoztatást

2.3. Járműismeret:
– a vonattovábbítási feladatnak megfelelő vontatójármű berendezése,
– rendszerelemek és azok célja,
– kommunikációs és vészhelyzeti berendezések,
– a mozdonyvezető rendelkezésére álló és a vontatással, fékezéssel és forgalombiztonsággal kapcsolatos elemeket érintő ellenőrző eszközök és visszajelzések,
– a vonattovábbítási feladatnak megfelelő jármű berendezése,
– a járművön kívül és belül elhelyezett jelzések és a veszélyes áruk szállításakor alkalmazott szimbólumok jelentése.

3. Útvonalismeret

Az útvonalismeret tartalmazza az útvonal egyedi jellemzőinek konkrét ismeretét és/vagy az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat, amelyekre a mozdonyvezetőnek szüksége van, mielőtt ott saját felelősségére vezethetné a vonatot. Ez kiterjed a jelzők és dokumentumok, például menetrendekben és más fedélzeti dokumentumokban megadottakon, valamint az útvonalra vonatkozó és a jelen melléklet 2.2. pontjában megállapított műveleteken és biztonsági szabályokon túlmenő információk ismeretére.

Az útvonalismeret alá különösen a következők tartoznak:
– az üzemeltetési feltételek, például: jelző, ellenőrző és kommunikációs rendszerek,
– a jelzők, meredek lejtviszonyok és szintbeli kereszteződések helyének ismerete,
– a különböző üzemeltetési vagy áramellátási rendszerek közötti átmeneti pontok,
– a vontatási áramellátás típusa az érintett vonalon a fázishatárok helyét is ideértve,
– helyi üzemi és vészhelyzeti intézkedések,
– állomások és megállóhelyek,
– helyi létesítmények (járműtelepek, csatlakozó vágányok stb.) a társaság igényei szerint.

4. Képesség az ismeret gyakorlatba való átültetésére

A járművezetési feladatokat ellátó személyzetnek képesnek kell lennie a következő feladatok elvégzésére (a társaság tevékenységeitől függően)

4.1. Felkészülés a feladatra:
– az elvégzendő munka jellegzetességeinek meghatározása, ideértve minden megfelelő dokumentumot,
– a dokumentumok és a szükséges berendezések teljességének biztosítása,
– a fedélzeti dokumentumokban megállapított összes követelmény ellenőrzése.

4.2. Elindulás előtt a kötelező feladatok és ellenőrzések elvégzése a vontatójárművön.

4.3. Részvétel a vonat fékei működésének ellenőrzésében:
– elindulás előtt a vonatkozó dokumentumok alapján annak ellenőrzése, hogy az elérhető fékteljesítmény megfelel-e a vonat és az előirányzott útvonal követelményeinek,
– részvétel a vonatkozó üzemeltetési szabályokban előírt fékezési próbákban, és a fékrendszer megfelelő működésének ellenőrzése.

4.4. A vonat vezetése a megfelelő biztonsági előírások, vezetési szabályok és a menetrend szem előtt tartásával:
– a vonat továbbításának megkezdése csak akkor, ha az összes szabály minden követelménye teljesül, különösen a vonat adataival kapcsolatban,
– a pályamenti jelzők és a vezetőálláson belüli jelzések megfigyelése, azok azonnali megértése, valamint az azokra való megfelelő reakció a vonat vezetése közben,
– a vonat engedélyezett legnagyobb sebességének figyelembe vétele a vonat típusának, a vasútvonal jellemzőinek, a vontatójármű és az elindulás előtt kapott minden tájékoztatás figyelembe vételével

4.5. Cselekvés vagy jelentés a megfelelő szabályokkal összhangban a pályamenti létesítmények vagy a járművek rendellenessége vagy hibája esetén

4.6. Az üzemi eseményekkel és balesetekkel kapcsolatos intézkedések megtétele, különösen a vonat védelmével, a tűzesetekkel és a veszélyes árukkal kapcsolatban:
– a megfelelő intézkedések kezdeményezése az utasok és más esetleg veszélyeztetett személyek védelme érdekében. A szükséges tájékoztatás és szükség esetén részvétel az utasok evakuálásában,
– indokolt esetben a vasúti pályahálózat-működtető tájékoztatása,
– kommunikáció a vonatkísérő személyzettel (a vasúti társaság igényeitől függően)
– a veszélyes árukra vonatkozó különleges szabályok alkalmazása.

4.7. A továbbhaladás feltételeinek megállapítása a járműveket érintő eseményeket követően:
– az üzemeltetési eljárásoktól függően, valamint személyes vizsgálat vagy külső tanács alapján annak eldöntése, hogy a vonat képes-e továbbhaladni, és hogy milyen feltételeket kell szem előtt tartani,
– kommunikáció a pályahálózat-működtetővel az üzemeltetési szabályok által előírt esetekben.

4.8. A vonat megállítása és megállás után minden ahhoz szükséges intézkedés megtétele, hogy a vonat álló helyzetben maradjon.

4.9. Kommunikáció a vasúti pályahálózat-működtető pályamenti személyzetével.

4.10. A vonat üzemével, az infrastruktúra állapotával stb. kapcsolatos minden szokatlan esemény jelentése:
– szükség esetén ezt a jelentést írásban kell benyújtani a vasúti társaság által meghatározott nyelven.


I. Melléklet

Használaton kívül

J. Melléklet

A „vonatkísérői” feladatok szakmai képesítéseinek minimális elemei

1. Általános követelmények

Ez a melléklet, amelyet a 4.6. és 4.7. alponttal együtt kell olvasni, felsorolja azokat az elemeket, amelyeket relevánsnak tekintenek a vonatok TEN-en való kísérése szempontjából.
Megjegyzendő, hogy míg a jelen dokumentum a lehető legteljesebb az általánosan alkalmazható felsorolás tekintetében, alkalmazni kell a külön jogszabályban megállapított részletszabályokat is.

A „szakmai minősítés” kifejezés ezen ÁME szövegösszefüggésében az annak biztosítása szempontjából fontos elemekre utal, hogy az üzemi személyzet képzett legyen, és képes legyen megérteni és elvégezni a feladat elemeit.
A szabályok és eljárások az elvégzett feladatra és a feladatot elvégző személyre vonatkoznak. Ezeket a feladatokat bármilyen arra feljogosított, képzett személy elvégezheti függetlenül a szabályokban, az eljárásokban vagy az egyes társaságok által használt bármilyen névtől, beosztástól vagy fokozattól.

Minden arra feljogosított, képesített személynek alkalmaznia kell az elvégzett feladattal kapcsolatos összes szabályt és eljárást.

2. Szakmai ismeretek

Minden feljogosításhoz sikeresen teljesített kezdeti vizsgára és a 4.6. alpontban leírt folyamatos értékelésre és képzésre van szükség.

2.1 Általános szakmai ismeret:
– a vasúti rendszeren belüli biztonságirányítás feladatra vonatkozó általános elvei, ideértve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat is,
– az utasok és/vagy a rakomány, illetve a vasúti pályán vagy amellett lévő személyek biztonságához kapcsolódó általános feltételek,
– munkaegészségügyi és munkabiztonsági feltételek,
– a vasúti rendszer biztonságának általános elvei,
– személyi biztonság, ideértve a vonat forgalmi vágányon való elhagyásának esetét.

2.2 A használt infrastruktúrára érvényes üzemi eljárások és biztonsági rendszerek ismerete:
– üzemi eljárások és biztonsági szabályok,
– biztosítórendszerek,
– kommunikációs elvek és formalizált üzenetküldési eljárás, a kommunikációs berendezés használatát is ideértve

2.3 Járműismeret
– a személyszállító járművek belső berendezései,
– a járművek utasterében keletkezett kisebb hibák kijavítása a vasúti társaság igényeitől függően.

2.4 Az útvonal ismerete:
– forgalmi intézkedések (például a vonat indításának módja) az egyes helyeken (jelzések, állomási berendezések stb.),
– azok az állomások, ahol az utasok fel- és leszállhatnak,
– az útvonal egy vagy több vasútvonalára vonatkozó helyi forgalmi és vészhelyzeti intézkedések.

3. Képesség az ismeret gyakorlatba való átültetésére:
– elindulás előtti ellenőrzések, ideértve a fékpróbákat és az ajtók megfelelő záródását,
– elindulási eljárások,
– kommunikáció az utasokkal, különösen az utasok biztonságát érintő körülményekkel kapcsolatban,
– üzemzavar,
– az utastéren belüli potenciális hibák felmérése és reagálás a szabályok és eljárások szerint,
– védelmi és figyelmeztető intézkedések a szabályokkal és eljárásokkal összhangban vagy a vezetnek segítve,
– a vonat evakuálása és az utasok biztonsága, különösen, ha azoknak a pályán vagy annak közelében kell lenniük,
– kommunikáció a vasúti pályahálózat-működtető személyzetével a mozdonyvezetőnek nyújtott segítség vagy evakuálás közben,
– a vonat működésével, a járművek állapotával és az utasok biztonságával kapcsolatos minden szokatlan esemény jelentése. Szükség esetén ezeket a jelentéseket írásban kell benyújtani a vasúti társaság által kiválasztott nyelven.


K. Melléklet

Használaton kívül

L. Melléklet

A vonat-előkészítési feladat szakmai képesítésének minimális elemei

1. Általános követelmények

Ez a melléklet, amelyet a 4.6. alponttal együtt kell olvasni, felsorolja azokat az elemeket, amelyeket relevánsnak tekintenek a vonatok TEN-en való előkészítése szempontjából.
Megjegyzendő hogy míg a jelen dokumentum a lehető legteljesebb az általánosan alkalmazható felsorolás tekintetében, alkalmazni kell a külön jogszabályban megállapított részletszabályokat is.

A „szakmai képesítés” kifejezés ezen ÁME összefüggésében az annak biztosítása szempontjából fontos elemekre utal, hogy a végrehajtó személyzet képzett legyen, és képes legyen megérteni és elvégezni a feladat műveleteit.
A szabályok és eljárások az elvégzett feladatra és a feladatot elvégző személyre vonatkoznak. Ezeket a feladatokat bármilyen arra feljogosított, képzett személy elvégezheti függetlenül a szabályokban, az eljárásokban vagy az egyes társaságok által használt bármilyen névtől, beosztástól vagy fokozattól.

Minden arra feljogosított, képesített személynek alkalmaznia kell az elvégzett feladattal kapcsolatos összes szabályt és eljárást.

2. Szakmai ismeretek

Minden feljogosításhoz sikeresen teljesített alapvizsgára és a 4.6. alpontban leírt folyamatos értékelésre és képzésre van szükség.

2.1 Általános szakmai ismeret:
– a vasúti rendszeren belüli biztonságirányítás feladatra vonatkozó általános elvei, ideértve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat is,
– az utasok és/vagy a rakomány biztonságával kapcsolatos általános feltételek, ideértve a veszélyes áruk és rendkívüli küldemény szállítását,
– munkaegészségügyi és munkabiztonsági feltételek,
– a vasúti rendszer biztonságának általános elvei,
– személyes biztonság a vasútvonalon vagy annak közelében tartózkodás során,
– kommunikációs elvek és előírt üzenetküldési eljárás, a kommunikációs berendezés használatát is ideértve.

2.2 A használt infrastruktúrára érvényes üzemi eljárások és biztonsági rendszerek ismerete:
– munkavégzés a vonaton rendes, üzemzavari és vészhelyzeti üzemmódban,
– üzemi eljárások az egyes helyszíneken (jelzők, állomási/járműtelephelyi/rendező pályaudvari berendezés) és biztonsági szabályok,
– a helyi üzemi intézkedések.

2.3 A vonat berendezéseinek ismerete:
– a kocsik és a járművek berendezéseinek célja és használata,
– a műszaki vizsgálatok meghatározása és elvégzése.

3. Képesség az ismeret gyakorlatba való átültetésére:
– a vonat-összeállítási, fékezési, vonatterhelési stb. szabályok alkalmazása a vonat biztonságos közlekedésének biztosítása érdekében,
– a járműveken lévő jelzések és címkék megértése,
– a vonat adatainak meghatározása és elérhetővé tétele,
– kommunikáció a vonat személyzetével,
– kommunikáció a vonatmozgások irányításáért felelős személyzettel,
– üzemzavarok, különösen a vonatok előkészítésére vonatkozóan,
– védelmi és figyelmeztető intézkedések a szabályokkal és eljárásokkal vagy az adott helyi intézkedésekkel összhangban,
– veszélyes áru szállítását érintő eseményekkel kapcsolatban megteendő intézkedések (indokolt esetben).


M. Melléklet

Használaton kívül


N. Melléklet

Végrehajtási iránymutatások

Az alábbi táblázat tájékoztató jelleggel felsorolja a 4. fejezet rendelkezéseit, és egyenként azonosítja azok valószínűsíthető kiváltó okait.

A 4. fejezet pontja

A PV/VV által elvégzendő munka a követelményeknek való megfelelés érdekében

Jellemző kiváltó ok

4.2.1.2.1 Utasítás-gyűjtemény

VV - A PV hálózatán való munkavégzés esetén szükséges üzemeltetési eljárásokat tartalmazó nyomtatott vagy elektronikus dokumentum létrehozása/felülvizsgálata.

A hálózat üzemeltetési utasításainak megváltozása

4.2.1.2.2.1
Az Útvonalkönyv előkészítése

VV – A működése szerinti vasútvonalak leírását tartalmazó nyomtatott vagy elektronikus dokumentum létrehozása / felülvizsgálata

A hálózati infrastruktúra olyan változása (pl. a csatlakozások átépítése, jelzések módosítása), amely az útvonal módosított információját eredményezi.

4.2.1.2.2.2 Módosított elemek

VV – Olyan eljárás(ok) definiálása / felülvizsgálata, amelyek által a mozdonyvezetők nyomtatott vagy elektronikus tájékoztatást kapnak bármely módosított [útvonali] elemről

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása.

4.2.1.2.2.3
A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

PV – Olyan eljárás(ok) definiálása/felül-vizsgálata, amelyek révén a mozdonyvezetők valós időben kapnak tájékoztatást a[z útvonali] biztonsági intézkedések módosításáról.

A PV vagy VV szervezeti felépítésének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.2.1.2.3
Menetrend

VV – Olyan eljárás(ok) definiálása/ felülvizsgálata, amelyek révén a mozdonyvezetők nyomtatott vagy elektronikus tájékoztatást kapnak a menetrendről.

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása.

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer bevezetése.

4.2.1.2.4
Járművek

VV – A járművek üzemzavar esetén való működéséhez kapcsolódó, szükséges üzemeltetési eljárásokat tartalmazó nyomtatott vagy elektronikus dokumentum létrehozása/felülvizsgálata.

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket
eredményező megváltoztatása

Új/módosított járművek bevezetése

4.2.1.3
Dokumentáció a VV mozdonyvezetőktől eltérő személyzete számára

VV – A mozdonyvezetőktől eltérő személyzet által a PV hálózatán való munkavégzés esetén szükséges üzemeltetési eljárásokat tartalmazó nyomtatott vagy elektronikus létrehozása / felülvizsgálata

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.2.1.4 Dokumentáció a PV vonatközlekedést engedélyező személyzete számára

PV – Hálózati üzemeltetési eljárásokat tartalmazó nyomtatott vagy elektronikus dokumentum létrehozása / felülvizsgálata, ideértve a kommunikációs elveket és a nyomtatványgyűjteményt

A hálózati üzemeltetési intézkedések megváltozása azonosított fejlesztés eredményeként (pl. lekérdezési javaslat)

A hálózati infrastruktúra módosított üzemeltetési intézkedéseket eredményező megváltozása

4.2.1.5 Biztonsággal kapcsolatos kommunikáció a VV és a PV személyzete között

PV/VV – A 4.2.1.2.1., 4.2.1.3. és 4.2.1.4. alpontban említett nyomtatott vagy elektronikus dokumentumok, amelyek tartalmazzák az üzemeltetési kommunikációs metodológiát az ÁME C. mellékletének meghatározása szerint

A 4.2.1.2.1., 4.2.1.3. és 4.2.1.4. alponttal összhangban

4.2.2.1.2
A vonat láthatósága (elöl)

VV – Eljárás(ok) meghatározása/felülvizs-gálata a mozdonyvezetők és/vagy más üzemeltetési személyzet számára a megfelelő elülső megvilágítás biztosítása érdekében

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új/módosított járművek bevezetése

4.2.2.1.3
A vonat láthatósága (hátul)

VV – Eljárás(ok) meghatározása/felülvizs-
gálata a mozdonyvezetők és/vagy más üzemeltetési személyzet számára a megfelelő hátsó
azonosítás biztosítása érdekében

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új/módosított járművek bevezetése

4.2.2.4
A teherkocsik berakodása

VV – AVV személyzete által alkalmazandó
rakodási szabályokat tartalmazó nyomtatott vagy elektronikus dokumentum létre-
hozása / felülvizsgálata.

A VV-k üzemeltetési biztonságirányítási
rendszerének megváltozása új/módosított
járművek vagy forgalom miatt

4.2.2.5
A vonatok összeállítása

VV – Azt biztosító eljárás(ok) definiálása/
felülvizsgálata, hogy a vonatok megfeleljenek a kijelölt útvonalnak

A VV üzemi biztonságirányítási rendszeré-
nek módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

A hálózat üzemeltetési szabályainak vonatösszeállítást érintő megváltozása

Új/megváltoztatott infrastruktúra, jelző-
rendszer vagy új (elektronikus) forgalomi
irányítási rendszer bevezetése

4.2.2.6.1
A fékrendszerrel kapcsolatos minimális követelmények

VV – Azt biztosító eljárás(ok) definiálása/
felülvizsgálata az üzemeltetési személyzet számára, hogy a vonatban lévő járművek megfeleljenek a fékezési követelményeknek

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.2.2.6.2
Fékteljesítmény

PV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a VV-k fékteljesítmény adatokkal való ellátása érdekében

A PV üzemi biztonságirányítási rendszeré-
nek módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

VV – A személyzet által az útvonal(ak)
földrajzi jellemzői, a kijelölt menetvonal és
az ERTMD/ETCS figyelembe vételével
betartandó fékezési szabályokat tartalmazó
nyomtatott vagy elektronikus dokumentum létrehozása / felülvizsgálata

A VV üzemi biztonságirányítási rendszeré
nek módosított szerepeket és felelősségeket
eredményező megváltoztatása

A hálózat üzemeltetési szabályainak fékezési szabályokat érintő megváltozása

Új/megváltoztatott infrastruktúra, jelző-
rendszer vagy új (elektronikus) forgalomi
rányítási rendszer bevezetése

Új/módosított járművek bevezetése

4.2.2.7.1
A vonat indulásra kész állapotának biztosítása (általános követelmények)

VV – A járművek üzemképességét biztosító
eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata az
üzemeltetési személyzet számára, ideértve a PV tájékoztatását a menetteljesítményt és az üzemzavar esetén való haladást érintő
változásokról.

A VV üzemi biztonságirányítási rendszeré-
nek módosított szerepeket és felelősségeket
eredményező megváltoztatása

4.2.2.7.2
Kötelező adatok

VV – Folyamat definiálása/felülvizsgálata
annak biztosítására, hogy a vonat közlekedésével kapcsolatos adatokat elindulás előtt
a PV rendelkezésére bocsátják

A VV üzemi biztonságirányítási rendszeré-
nek módosított szerepeket és felelősségeket
eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
bevezetése

4.2.3.2
A vonatok azonosítása

PV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
egyedi és egyértelmű vonatazonosító számok hozzárendelésére

A PV vagy VV vonattervezési rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket
Eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
bevezetése

4.2.3.3.1 Indulás előtti ellenőrzések és próbák

VV – Az elindulás előtt elvégzendő ellen-őrzések és próbák definiálása/felülvizsgálata

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

A 4. fejezet pontja

A PV/VV által elvégzendő munka a követelményeknek való megfelelés érdekében

Jellemző kiváltó ok

4.2.3.3.2
A PV tájékoztatása a vonat üzemi állapotáról

VV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a járművekkel kapcsolatos és a vonat haladását esetlegesen érintő tényezőkről

A PV vagy VV üzemi biztonságirányítási
rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
bevezetése

4.2.3.4.1
Általános forgalomirányítási követelmények

PV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a forgalmi műveletek ellenőrzése és felülvizsgálata számára, ideértve a VV-k által igényelt minden további folyamattal való
kapcsolódási pontot

A PV vagy VV üzemi biztonságirányítási
rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
bevezetése

4.2.3.4.2
A vonatok jelentése

PV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a vonatok pozíciójának jelentésére, ideértve az érkezések/indulások valós idejű rögzítését és a más PV-nek való átadás várható idejét.

A PV forgalomirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
bevezetése

4.2.3.4.3
Veszélyes áruk

VV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a veszélyes áruk szállításának felügyelete érdekében, ideértve a PV által igényelt
információ-szolgáltatást.

A PV vagy VV üzemi biztonságirányítási
rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.2.3.4.4
Üzemelési minőség

PV/VV – Dokumentált eljárások, amelyek
leírják az üzemi teljesítmény figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának belső
folyamatait, és azonosítják a hálózat hatékonyságát javító intézkedéseket.

A PV vagy VV forgalomirányítási rendsze-rének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
bevezetése, ideértve a teljesítményfigyelést is

4.2.3.5.1
Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton kívül

PV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a szükséges adatok rögzítése, valamint az intézkedések tárolása és elérése érdekében

A PV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

A hálózati infrastruktúra új/módosított figyelő berendezéssel járó megváltoztatása

4.2.3.5.2
Felügyeleti adatok rögzítése a vonaton

VV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
a szükséges adatok rögzítése, valamint az intézkedések tárolása és elérése érdekében

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új/módosított járművek (mozdonyok, több
részes egységek) bevezetése

4.2.3.6.1
Üzemzavar - Más felhasználók tájékoztatása

PV/VV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgá-lata egymás tájékoztatásával kapcsolatban
olyan helyzetekről, amelyek valószínűleg korlátozzák a hálózat biztonságát, teljesítményét és elérhetőségét

A PV vagy VV forgalomirányítási rendsze-rének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új (elektronikus) forgalomirányító rendszer
Bevezetése

4.2.3.6.2
A mozdonyvezetők tájékoztatása

PV – A mozdonyvezetőknek szóló utasítás(ok)
definiálása/felülvizsgálata az üzemzavar kezeléséről

A PV vagy VV forgalomirányítási rendsze-rének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.2.3.6.3
Vészhelyzeti intézkedések

PV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata
az üzemzavar kezeléséről, ideértve a jármű-vek és az infrastruktúra meghibásodását
(szükséghelyzeti intézkedések)

A PV vagy VV forgalomirányítási rendsze-rének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

A hálózati infrastruktúra megváltozása vagy
új/módosított járművek bevezetése

4.2.3.7
Vészhelyzet kezelése

PV/VV – Olyan eljárás(ok) definiálása/
felülvizsgálata, amelyek részletezik a vészhelyzetek kezelésével kapcsolatos szükség
helyzeti intézkedéseket

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.2.3.8 Segítség a vonat személyzetének a járművekkel kapcsolatos esemény/működési
zavar esetén

VV – Eljárás(ok) definiálása/felülvizsgálata a vonat személyzetet számára a járművek műszaki vagy más meghibásodásának kezeléséről

A VV forgalomirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Új/módosított járművek bevezetése

4.4
Üzemeltetési szabályok

PV/VV – Az ETCS-sel, a GSM-R-rel és a HABD-vel együtt használandó szabályok és eljárások definiálása

Az ETCS jelzőrendszer és/vagy a GSM-R rádiórendszer és/vagy a HABD bevezetése

4.6.1.1
Szakmai ismeretek

PV/VV – Folyamat definiálása a szakmai
ismeretek vizsgálatára

A PV/VV üzemi biztonságirányítási rend-
szerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.6.1.2
Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

PV/VV – Alkalmasság-kezelési rendszer
definiálása/felülvizsgálata a személyzet azon képességének biztosítására, hogy a gyakorlatba átültesse az ismereteket

A PV/VV üzemi biztonságirányítási rend-szerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.6.2.2
Nyelvi tudásszint

PV/VV – Folyamat(ok) definiálása a nyelvi
készségek vizsgálatára

A PV/VV üzemi biztonságirányítási rend-szerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.6.3.1 A személyzet vizsgálata -Alapelemek

PV/VV – A személyzet vizsgálatát biztosító folyamat(ok) definiálása/felülvizsgálata, ideértve:
- tapasztalat/képesítések
- nyelv
- az alkalmasság megtartása

A PV/VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.6.3.2 A képzési igények elemzése

PV/VV – A személyzet képzési igényeinek elemzését és annak aktualizálását célzó folyamat definiálása/felülvizsgálata

A PV/VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.6.3.2.3
Meghatározott elemek a vonat személyzete esetében

VV – A személyzet alábbiakkal kapcsolatos
tanulását és megtartását célzó folyamat definiálása/felülvizsgálata:
- útvonalismeret
- járműismeret

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.7.1
Egészségvédelmi és biztonsági feltételek – Bevezetés

PV/VV – Folyamat(ok) definiálása/felülvizs-
gálata a személyzet egészségügyi alkalmasságának biztosítására, ideértve a kábítószerek és alkohol üzemi teljesítményre gyakorolt hatásának ellenőrzését

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.7.2 -4.7.4
Az foglalkozás-egészségügyi orvosok, orvosi szervezetek, pszichológusok és vizsgálatok jóváhagyásának feltételei

PV/VV - Kritériumok definiálása/felülvizs-gálata az alábbi esetekre:
- a foglalkozás-egészségügyi orvosok és orvosi szervezetek jóváhagyása
- pszichológusok jóváhagyása
- orvosi és pszichológiai vizsgálat

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

Az orvosok jóváhagyására és a szervezetek elismerésére vonatkozó nemzeti szabályok
és gyakorlatok megváltozása

4.7.5 Egészségügyi követelmények

PV/VV – Egészségügyi követelmények defi-niálása/felülvizsgálata, köztük:
- általános egészség
- látás
- hallás
- várandósság

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása

4.7.6 A járművezetési feladattal kapcsolatos meghatározott követelmények

PV/VV – A mozdonyvezetőket érintő meghatározott egészségügyi követelmények definiálása/vizsgálata, köztük:
- EGK szűrés (40 éves kor fölött)
- látás
- hallás/beszédbeli követelmények
- testméretek

A VV üzemi biztonságirányítási rendszerének módosított szerepeket és felelősségeket eredményező megváltoztatása



O. Melléklet

Használaton kívül


P. Melléklet

A jármű azonosítója

Általános megjegyzések:

1. Ez a melléklet a járműveken az üzem közbeni egyedi azonosítás érdekében látható módon elhelyezett számokat és kapcsolódó jelzéseket ismerteti. Nem írja le, a jármű alvázán vagy fő alkatrészein gyártás közben véglegesen bemart vagy tartósan rögzített egyéb számokat vagy jelzéseket.

2. Az e mellékletben meghatározott számnak és a hozzá kapcsolódó jelzésnek való megfelelés nem kötelező az alábbi esetekben:
– a csak olyan hálózatokon használt járművek, amelyekre ezen ÁME nem vonatkozik,
– történelmi jellegű járművek,
– ezen ÁME hatálya alatti hálózatokon normál esetben nem közlekedő vagy szállított járművek.
Ennek ellenére ezeknek a járműveknek működésüket lehetővé tevő ideiglenes számot kell biztosítani.

3. Ez a melléklet megváltozhat a RIV eltörlése, a RIC jövőbeni fejlődése és a TAF és a TAP ÁME jövőbeni bevezetése miatt.

A standard szám és a hozzá kapcsolódó rövidítések

Valamennyi vasúti jármű 12 számjegyből álló számot (standard számot) kap, amelynek felépítése a következő:

0M30402N_49

A járművek típusai

A jármű típusa és a kölcsönös átjárhatóság jelölése
[2 számjegy]

A jármű regisztrálása szerinti ország
[2 számjegy]

Műszaki jellemzők
[4 számjegy]

Sorszám
[3 számjegy]

Önellenőrző számjegy
[1 számjegy]

Teherkocsik

00 – 99

10 – 19

20 – 29

30 – 39

40 – 49

80 – 89

[részletek a P.6.
mellékletben]

01–99
[részletek a
P.4.
mellékletben]

0000–9999 [részletek a P.9. mellékletben]

001–999

0 – 9
[részletek a
P.3.
mellékletben]

Vontatott
személyszállító
járművek

50 – 59

60 – 69

70 – 79 [részletek a P.7. mellékletben]

0000–9999 [részletek a P.10. mellékletben]

001–999

Vontató járművek

90 – 99
[részletek a P.8.
mellékletben]

0000001 – 8999999 [e számok jelentését a tagállamok határozzák meg, esetlegesen két-vagy többoldalú megállapodással]

Speciális járművek

9000 – 9999
[részletek a
P.11.
mellékletben]

001–999

 

Egy adott országban a műszaki jellemzők és a sorszám 7 számjegye elegendő a járművek egyedi azonosítására a kocsik, vontatott személyszállító járművek, vontató járművek és speciális járművek egyes csoportjain belül. A vontatójárművek esetében a számnak hatjegyűnek és egyedinek kell lenni, míg a speciális járművek esetében a műszaki jellemzők és a sorszám első számjegyével, illetve utolsó öt számjegyével rendelkező számnak egyedinek kell lenni.

A számot betűjelzések egészítik ki:
a) az átjárhatósági képességgel kapcsolatos jelzés (részletek a P.5. mellékletben),
b) a jármű regisztrációja szerinti ország rövidítése (részletek a P.4. mellékletben),
c) az üzembentartó rövidítése (részletek a P.1. mellékletben),
d) a műszaki jellemzők rövidítése (részletek a P.13. mellékletben a vontatott személyszállító járművek, a P.12. mellékletben a teherkocsik és a P.14. mellékletben a speciális járművek esetében).
A műszaki jellemzőket, kódokat és rövidítéseket az ERA (Európai Vasúti Ügynökség) által a 2005. évi munkaprogramjának 15. tevékenysége eredményeként javasolt egy vagy több szervezet (a továbbiakban: központi szervezet) kezeli.

A számok kiadása

A számok kezelésének szabályaira az ERA tesz javaslatot.


P.1. Melléklet

Az üzembentartó rövidítésének jelzése

Az üzembentartói jelzés (VKM) meghatározása
Az üzembentartói jelzés (VKM) egy 2-5 betűből álló alfanumerikus kód. A VKM-et minden egyes járművön feltüntetik a jármű száma közelében. A VKM jelzi a jármű járműnyilvántartásba bejegyzett üzembentartóját.
A VKM ezen ÁME hatálya alá tartozó minden és az összes olyan országban egyedi, amely az ezen ÁME-ben leírt járműszámozási és üzembentartói jelzési rendszer alkalmazását tartalmazó megállapodást köt.

Az üzembentartói jelzés formátuma
A VKM az üzembentartó teljes nevének rövidítése, lehetőleg felismerhető formában. A latin ábécé mind a 26 betűjét fel lehet használni. A VKM betűit nyomtatott nagybetűkkel írják. Az üzembentartó nevében a szavak nem első betűje helyén álló betűket lehet kisbetűkkel írni. Az egyediség ellenőrzése érdekében figyelmen kívül hagyják az írott neveket.
A betűk tartalmazhatnak diakritikus jeleket (ékezeteket). Az ilyen betűkön lévő diakritikus jeleket figyelmen kívül hagyják az egyediség ellenőrzésekor.

Az olyan járművek üzembentartói esetében, amelyek nem latin ábécét használó országban vannak, a VKM fordítása a saját ábécével feltüntethető a VKM mögött egy ferde vonallal („/”) elválasztva. Adatfeldolgozási szempontból figyelmen kívül hagyják a lefordított VKM-et.

Mentesség az üzembentartói jelzés használata alól
A tagállamok úgy határozhatnak, hogy alkalmazzák a következő mentességeket.

A VKM nem kötelező olyan járműveken, amelyek számozási rendszere nem a jelen melléklet szerinti (v.ö. a 2. pont alatti általános megjegyzéssel) Ennek ellenére megfelelő információt kell adni a jármű üzembentartójáról azoknak az ezen ÁME hatálya alatt álló hálózatokon való működtetésével foglalkozó szervezeteknek.

Amikor a járművön feltüntetik a teljes nevet és a címet, a VKM nem kötelező a következő esetekben:
– olyan korlátozott járműállománnyal rendelkező üzembentartók járművei, hogy a VKM használata nem indokolt,
– az infrastruktúra karbantartására használt speciális járművek.

A VKM nem kötelező a csak nemzeti forgalomban közlekedő mozdonyok, többrészes egységek és személyszállító járművek esetében, ha:
– azokon szerepel az üzembentartó logója, és az jól felismerhetően tartalmazza ugyanazokat a betűket, mint a VKM,
– olyan jól felismerhető logót viselnek, amelyet az illetékes nemzeti hatóság elfogadott a VKM megfelelő egyenértékeként.
Amikor a vállalat logóját is feltüntetik a VKM mellett, csak a VKM érvényes, és a logó figyelmen kívül hagyható.


Az üzembentartói jelzés kiosztásával kapcsolatos rendelkezések

Az üzembentartók egynél több VKM-et is kiadhatnak, amennyiben:
– az üzembentartó egynél több nyelven is rendelkezik hivatalos névvel,
– az üzembentartónak jó oka van megkülönböztetni a szervezetén belüli különálló járműállományokat.

Az is lehetséges, hogy egyetlen VKM vonatkozik egy egész olyan vállalatcsoportra:
– amely egyetlen olyan vállalati struktúrához tartozik, amely a szervezetén belül kijelölt és megbízott egy szervezetet azzal, hogy minden kérdést kezeljen az összes többi nevében,
– amely kijelölt egy különálló, egyetlen jogi személyt az ügyek nevében való kezelésére, amely esetben a jogi személy az üzembentartó.

Az üzembentartói jelzések nyilvántartása és kiosztási eljárása

A VKM nyilvántartása nyilvános, és aktualizálása valós időben történik.
A VKM iránti kérelmet a kérelmező az illetékes nemzeti hatósághoz nyújtja be, amely továbbítja azt a központi szervezetnek. A VKM csak a központi szervezet általi közzétételt követően használható.

A VKM birtokosának tájékoztatnia kell az illetékes nemzeti hatóságot, amikor beszünteti a VKM használatát, és az illetékes nemzeti hatóság továbbítja ezt az információt a központi szervezetnek. Ekkor a VKM azt követően vonható vissza, hogy az üzembentartó bizonyította a jelzés megváltoztatását az összes érintett járművön. Ez 10 évig nem adható ki újból, kivéve, ha újból az eredeti birtokosnak vagy annak kérésére más birtokosnak adják ki.

A VKM más birtokosra ruházható, amely az eredeti birtokos jogutódja. A VKM érvényben marad akkor is, ha a birtokos olyan névre változtatja a nevét, amely nem hasonlít a VKM-re.

A VKM első listáját a vasúttáraságok meglévő rövidítései alapján állítják össze.

A VKM-et minden újonnan épített járművön elhelyezik a vonatkozó ÁME-k hatályba lépése után. A meglévő járműveknek 2014 végéig kell megfelelniük a VKM jelzéseknek.

P.2. Melléklet

A szám és a hozzá kapcsolódó betűjelzés elhelyezése a kocsiszekrényen

A külső jelzések általános elrendezése

A jelzéseket alkotó nyomtatott nagybetűknek és számoknak legalább 80 mm magasnak kell lenniük, levelezési minőségű betűtalp nélküli betűtípussal. Kisebb betűk csak akkor használhatók, ha a betűket csak a hossztartón lehet elhelyezni.
A jelzés nem lehet 2 m-nél magasabban a sín szintjétől.

Teherkocsik

A jelzést a következő módon kell elhelyezni a kocsiszekrényen:

23 TEN 31 TEN 33 TEN 43     

80 D-RFC 80 D-DB 84 NL-ACTS 87 F

7369 553-4 0691 235-2 4796 100-8 4273 361-3

Zcs Tanoos Slpss Laeks

(Ebben az esetben VKM nélkül, mert a teljes név és cím szerepel a járművön).

Az olyan kocsik esetében, amelyek kocsiszekrényén nincs elég hely az ilyenfajta elrendezéshez, különösen pőrekocsik esetében, a jelzés a következőképpen is elhelyezhető:

01 87 3320 644-7

TEN F-SNCF Ks

Amikor egy vagy több nemzeti jelentőségű indexbetűt helyeznek el a kocsin, ezt a nemzeti jelzést a nemzetközi jelzés mögött kell elhelyezni, kötőjellel elválasztva.

Személykocsik és vontatott személyszállító járművek

A számot a jármű mindkét oldalfalán el kell helyezni a következő módon:

F-SNCF 61 87 20 - 72 021 - 7
B10 tu

A jármű regisztrálása szerinti ország és a műszaki jellemzők jelzését közvetlenül a tizenkét jegyű járműszám mögé vagy alá írják.
A vezetőállással rendelkező személykocsik esetében a számot a vezetőállásban is feltüntetik.

Mozdonyok, motorkocsik és speciális járművek

A 12 jegyű standard számot a nemzetközi forgalomban használt vontató jármű mindkét oldalfalán fel kell tüntetni a következő módon: 91 880001323-0
A 12 jegyű standard számot a vontató járművek valamennyi vezetőállásában is feltüntetik.
Az üzembentartó elhelyezhet a standard számoknál nagyobb betűket és saját számjelzést is (amely általában a gyári számból és egy betűkódból áll), ha az hasznos a működés szempontjából. A saját számot az üzembentartó bárhol szabadon elhelyezheti.

Példák: SP 42037 ES 64 F4 - 099 88 - 1323
92 51 0042037-9 94 80 0189 999 - 6 91 88 0001323-0

Ezek a szabályok kétoldalú megállapodással változtathatók meg a meglévő járművek esetében, amikor az ÁME hatályba lép és egy meghatározott szolgálatra vonatkozik, és amennyiben nem áll fenn az érintett vasúthálózatokon üzemelő eltérő járművekkel való összetévesztés veszélye. A mentesség az illetékes nemzeti hatóságok által meghatározott időszakra érvényes.

A nemzeti hatóság előírhatja, hogy a 12 jegyű járműszám mellett tüntessék fel az ország kódját és a VKM-et.

P.3. Melléklet

Az ellenőrző (12.) számjegy meghatározásának szabályai

Az ellenőrző számjegyet a következő módon határozzák meg:
– az alapszám páros pozícióinak számjegyeit (jobbról balra haladva) saját tizedes értéken veszik;
– az alapszám páratlan pozícióinak számjegyeit (jobbról balra haladva) megszorozzák 2-vel,
– ekkor összeadják a páratlan pozíciók összegét a páros pozíciók összegével,
– megtartják a számjegyek összegét,
– a számjegyek összege és a 10 közötti különbség alkotja az ellenőrző számjegyet; amennyiben a számjegyek összege nulla, akkor az ellenőrző számjegy is nulla.

Példák

1 - Legyen az alapszám 3 3 8 4 4 7 9 6 1 0 0
Szorzó tényező 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
6 3 16 4 8 7 18 6 2 0 0

Összeg: 6 + 3 + 1 + 6 + 4 + 8 + 7 + 1 + 8 + 6 + 2 + 0 + 0 = 52
Az összeg egységet jelző számjegye 2.
Az ellenőrző számjegy ezért 8, és így a 33 84 4796 100 – 8 regisztrációs szám lesz az alapszámjegy.

2 - Legyen az alapszám 3 1 5 1 3 3 2 0 1 9 8
Szorzó tényező 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
6 1 10 1 6 3 4 0 2 9 16

Összeg: 6 + 1 + 1 + 0 + 1 + 6 + 3 + 4 + 0 + 2 + 9 + 1 + 6 = 40
Az összeg egységet jelző számjegye 0.
Az ellenőrző számjegy ezért 0, és így a 31 51 3320 198 - 0 regisztrációs szám lesz az alapszámjegy.


P.4. Melléklet

A járművek regisztrálása szerinti országok kódjai (3-4. számjegy és rövidítés)
(A harmadik országokra vonatkozó információk csak tájékoztató jellegűek)

Országok

Betűrendes
ország kód (1)

Numerikus ország kód

A P.6 ás P.7 mellékletben (2) a
szögletes zárójelek által érintett
társaságok

Albánia

AL

41

HSh

Algéria

DZ

92

SNTF

Örményország

AM (3)

58

ARM

Ausztria

A

81

ÖBB

Azerbajdzsán

AZ

57

AZ

Belorusszia

BY

21

BC

Belgium

B

88

SNCB/NMBS

Bosznia-Hercegovina

BIH

44

ŽRS

50

ŽFBH

Bulgária

BG

52

BDZ, SRIC

Kína

RC

33

KZD

Horvátország

HR

78

Kuba

CU (3)

40

FC

Ciprus

CY

 

 

Cseh Köztársaság

CZ

54

ČD

Dánia

DK

86

DSB, BS

Egyiptom

ET

90

ENR

Észtország

EST

26

EVR

Finnország

FIN

10

VR, RHK

Franciaország

F

87

SNCF, RFF

Grúzia

GE

28

GR

Németország

D

80

DB, AAE (4)

Görögország

GR

73

CH

Magyarország

H

55

MÁV, GySEV/ROeEE (4)

Irán

IV

96

RAI

Irak

IRQ (3)

99

IRR

Írország

IRL

60

CIE

Izrael

IL

95

IV

Országok

Betűrendes ország kód (1)

Numerikus ország kód

A P.6 ás P.7 mellékletben (2) a szögletes zárójelek által érintett társaságok

Olaszország

I

83

FS, FNME (4)

Japán

J

42

EJRC

Kazahsztán

KZ

27

KZH

Kirgizisztán

KS

59

KRG

Lettország

LV

25

LDZ

Libanon

BH

98

LÉS

Liechtenstein

LIE (3)

 

 

Litvánia

LT

24

LG

Luxemburg

L

82

CFL

Macedónia (volt jugoszláv köztársaság)

MK

65

CFARYM (MŽ)

Málta

M

 

 

Moldva

MD (3)

23

CFM

Monaco

MC

 

 

Mongólia

MGL

31

MTZ

Marokkó

MA

93

ONCFM

Hollandia

NL

84

NS

Észak-Korea

PRK (3)

30

ZC

Norvégia

N

76

NSB, JBV

Lengyelország

PL

51

PKP

Portugália

P

94

CP, REFER

Románia

RO

53

CFR

Oroszország

RUS

20

RZD

Szerbia-Montenegró

SCG

72

Szlovákia

SK

56

ŽSSK, ŽSR

Szlovénia

SLO

79

Dél-Korea

ROK

61

KNR

Spanyolország

E

71

RENFE

Svédország

S

74

GC, BV

Svájc

CH

85

SBB/CFF/FFS, BLS (4)

Szíria

SYR

97

CFS

Tádzsikisztán

TJ

66

TZD

Országok

Betűrendes ország kód (1)

Numerikus ország kód

A P.6 ás P.7 mellékletben (2) a szögletes zárójelek által érintett társaságok

Tunézia

TN

91

SNCFT

Törökország

TR

75

TCDD

Türkmenisztán

TM

67

TRK

Ukrajna

UA

22

UZ

Egyesült Királyság

GB

70

BR

Üzbegisztán

UZ

29

UTI

Vietnam

VN (3)

32

DSVN


Az 1949. évi egyezmény 4. függelékében és a közúti közlekedésről szóló 1968. évi egyezmény 45. cikk (4) bekezdésében ismertetett betűrendes kódrendszer szerint.
Azok a társaságok, amelyek a hatálybalépés idején az UIC vagy az OSJD tagjai voltak, és a megnevezett országkódot használták a társaság kódjaként.
A kódok megerősítésre várnak.
Az általános megjegyzések 3. pontjában említett fejlesztések hatályba lépéséig ezek a társaságok használhatják a 43 (GySEV/ROeEE), 63 (BLS), 64 (FNME), 68 (AAE) kódokat. Ekkor aktualizálási időszakot határoznak meg az érintett tagállamokkal közösen.


P. 5. Melléklet

A kölcsönös átjárhatósági képesség betűjele

„TEN” : A következő feltételeknek megfelelő jármű:
– teljesíti az összes vonatkozó, az üzembe helyezés időpontjában hatályos ÁME előírásait, és rendelkezik a 2008/57/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti üzembe helyezési engedéllyel,
– rendelkezik az összes tagállamban érvényes, a 2008/57/EK irányelv 23. cikke (1) bekezdése szerinti engedéllyel, vagy az összes tagállam által kiadott, egyedi engedéllyel rendelkezik.

„PPV/PPW” : A PPV/PPW megállapodásnak megfelelő kocsi (az OSZZSD államokon belül) (eredeti: ∏∏Β – ∏равила пользования вагонами в международном сообщении)

Megjegyzések:
a) A TEN jelöléssel ellátott járművek a P.6. mellékletben meghatározott járműszám első számjegyének 0–3 értékeinek felelnek meg.
b) Azokat a járműveket, amelyek nem rendelkeznek az összes tagállamra érvényes üzembe helyezési engedéllyel, az engedélyezett tagállamokat feltüntető jelzéssel kell ellátni. Az engedélyező tagállamok felsorolását a következő rajzok valamelyikén jelölt módon kell feltüntetni, ahol D jelöli az első engedélyt kiadó tagállamot (a példában Németország), és F jelöli a második engedélyt kiadó tagállamok (a példában Franciaország). A tagállamok kódjának feltüntetését a P.4. melléklettel összhangban kell elvégezni. Ez kiterjedhet az ÁME előírásait teljesítő és nem teljesítő járművekre egyaránt. Ezek a járművek a P.6. mellékletben meghatározott járműszám első számjegye 4–8 értékeinek felelnek meg.



P.6. Melléklet

A kölcsönös átjárhatósági képességet jelölő nemzeti kódok a teherkocsik esetében (1-2. számjegy)

0M30402N_51

 

2. számjegy
1. számjegy

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

2. számjegy
1. számjegy

 

 

Nyomtávolság

Rögzített vagy különböző

Rögzített

Különböző

Rögzített

Különböző

Rögzített

Különböző

Rögzített

Különböző

Rögzített vagy különböző

Nyomtávolság

 

ÁME(a) és/vagy
COTIF(b) és/vagy
PPW

0

Független tengellyel

Fenntartva

ÁME és/vagy COTIF kocsik(b) [amelyek esetében az üzembentartó a P.4. mellékletben felsorolt vasúti társaság]

További döntésig nem használható

PPW kocsik (különböző nyomtáv)

Független tengellyel

0

1

Forgóvázzal

Műhelykocsik

Forgóvázzal

1

2

Független tengellyel

Fenntartva

ÁME és/vagy COTIF kocsik(b) [amelyek esetében az üzembentartó a P.4. mellékletben felsorolt vasúti társaság] PPW kocsik

ÁME és/vagy COTIF kocsik(b) PPW kocsik

Más ÁME és/vagy COTIF
kocsik(b) PPW kocsik

PPW kocsik
(különböző nyomtáv)

Független tengellyel

2

3

Forgóvázzal

Forgóvázzal

3

Nem ÁME és nem COTIF(b) és nem PPW

4

független tengellyel(c)

Vasútüzemi kocsik

Egyéb kocsik [amelyek esetében az üzembentartó a P.4. mellékletben felsorolt vasúti társaság]

Egyéb kocsik

Egyéb kocsik

Műszaki jellemzőik miatt speciális számozással rendelkező kocsik

Független tengellyel(c)

4

8

Forgóvázzal(c)

Forgóvázzal(c)

8

 

 

Forgalom

Belföldi vagy külön megállapodással nemzetközi forgalmú

Külön megállapodás-
sal nemzetközi forgalmú

Belföldi forgalmú

Külön megállapodás-
sal nemzetközi forgalmú

Belföldi forgalmú

Külön meg-állapodással nemzetközi forgalmú

Belföldi forgalmú

Külön meg-állapodással nemzetközi forgalmú

Belföldi forgalmú

Belföldi vagy külön megállapodással nemzetközi forgalmú

Forgalom

 

 

1. számjegy

2. számjegy

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1. számjegy

2. számjegy


Megfelelés legalább a jármű ÁME-nek
Ideértve azokat a járműveket, amelyek a jelenlegi szabályozás szerint ezeket a számokat viselik ezen új rendeletek hatályba lépésekor
Rögzített vagy különböző nyomtáv
P.7. Melléklet

A nemzetközi forgalomképességet jelző kódok a vontatott személyszállító kocsik esetében (1-2. számjegy)

Figyelmeztetés: a szögletes zárójelben lévő feltételek átmenetiek, és a RIC fejlesztésekor törlik azokat (lásd az általános megjegyzések 3. pontját).

 

Belföldi forgalmú

TSI(a) és/vagy RIC/COTIF(a) és/vagy PPW

Belföldi vagy külön megállapodással nemzetközi forgalmú

TSI(a) és/vagy RIC/COTIF (b)

PPW

1. számjegy
2. számjegy

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

5

Belföldi forgalmú kocsik [amelyek esetében az üzembentartó a P.4. mellékletben felsorolt vasúti társaság]

Rögzített nyomtávú nem klimatizált kocsik (az autószállító kocsikat is ide-
értve) [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság

Különböző nyomtávú (1435/1520) nem klimatizált kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság]

Fenntartva

Különböző nyomtávú (1435/1672) nem klimatizált kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság

Műszaki jellemzőik miatt speciális számozással rendelkező kocsik

Rögzített nyomtávú kocsik

Rögzített nyomtávú kocsik

Különböző nyomtávú (1435/1520) kocsik cserélhető forgóvázzal

Különböző nyomtávú (1435/1520) kocsik állítható nyomtávú tengelyekkel

6

Nem üzleti célú üzemi kocsik

Rögzített nyomtávú légkondicionált kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság

Különböző nyomtávú (1435/1520) légkondicionált kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság]

Nem üzleti célú üzemi kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság]

Különböző nyomtávú (1435/1672) légkondicionált kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság

Autószállító kocsik

Különböző nyomtávú kocsik

 

Belföldi
forgalmú

TSI(a) és/vagy RIC/COTIF(a) és/vagy PPW

Belföldi vagy
külön megállapodás-
sal nemzetközi forgalmú

TSI(a) és/vagy RIC/COTIF (b)

PPW

1. számjegy
2. számjegy

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

7

Klimatizált és nyomásálló szekrényű kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság]

Fenntartva

Fenntartva

Nyomásálló szekrényű rögzített nyomtávú klimatizált kocsik [amelyek üzembentartója a P.4. mellékletben felsorolt egyik RIC vasúti társaság]

Fenntartva

Egyéb kocsik

Fenntartva

Fenntartva

Fenntartva

Fenntartva


[a] Megfelelés legalább a vontatott személyszállító járművekre vonatkozó jövőbeni ÁME-nek.
[b] Megfelelés a RIC-nek és a COTIF-nak a hatályos előírások szerint.

P.8. Melléklet

A vontató járművek típusai (1-2. számjegy)

Az első számjegy a „9”.
A második számjegyet az egyes tagállamok határozzák meg. Megfelelhet például az önellenőrző számjegynek, ha a kiszámítása során a gyári számot is felhasználják.

Ha a második számjegy a vontató jármű típusát írja le, a következő kódok kötelezők:

Kód

A jármű általános típusa

0

Egyéb

1

Villanymozdony

2

Dízelmozdony

3

Elektromos többrészes egység (nagysebességű) [motorkocsi vagy vontatott kocsi]

4

Elektromos többrészes egység (nagysebességű kivételével) [motorkocsi vagy vontatott kocsi]

5

Dízel többrészes egység [motorkocsi vagy vontatott kocsi]

6

Speciális vontatott kocsi

7

Elektromos tolatókocsi

8

Dízel tolatókocsi

9

Karbantartási jármű



P. 9. Melléklet

A kocsik standard számjelzése (5-7. számjegy)

Ez a melléklet táblázatos formában foglalja össze a kocsi fő műszaki jellemzőihez kapcsolódó 4 számjegyes jelzést.


A VASÚTI TEHERKOCSIK EGYSÉGES
SZÁMOZÁSA

Módosítások

Száma

Dátum

Száma

Dátum

1

2005.08.01

29

2008.12.01

2

2005.10.01

30

2008.12.22

3

2006.01.01

31

2008.12.23

4

2006.05.01

32

2009.01.16

5

2006.08.01

33

2009.01.19

6

2007.02.01

34

2009.01.19

7

2007.05.01

35

2009.02.02

8

2007.06.01

36

2009.02.12

9

2007.07.01

37

2009.03.09

10

2007.08.01

38

2009.09.08

11

2007.10.01

39

2009.11.12

12

2007.12.01

40

2009.11.16

13

2008.01.01

 

 

14

2008.02.01

 

 

15

2008.03.01

 

 

16

2008.03.26

 

 

17

2008.04.24

 

 

18

2008.05.09

 

 

19

2008.06.02

 

 

20

2008.06.11

 

 

21

2008.07.09

 

 

22

2008.08.11

 

 

23

2008.09.19

 

 

24

2008.10.27

 

 

25

2008.10.31

 

 

26

2008.11.05

 

 

27

2008.11.10

 

 

28

2008.11.17

 

 

Új kódok

Falls

6684

2008.01.15

Uacns (4)

9327

2008.02.07

Sggrss

4975

2008.02.15

Zacens (3)

7834

2008.02.18

Hccrrs (1)

2909

2008.03.11

Shimmns (1)

4677

2008.03.17

Sggrss

4960

2008.03.18

Sggrss

4980

2008.03.26

Eanos (1)

5380

2008.03.26

Eanos (1)

5384

2008.03.26

Iagkmmps (3)

8979

2008.04.18

Sagkmmps (3)

4995

2008.04.18

Sgnss

4566

2008.04.18

Simms (1)

4645

2008.04.24

Sgmrrss

4501

2008.05.09

Fafnooss

6791

2008.05.09

Hilrrs

2930

2008.05.09

Fabfnoos

6955

2008.05.17

Ucmms

9171

2008.05.25

Falls (5)

6689

2008.05.26

Sfhimmnsu

4915

2008.07.09

Eaos

5348

2008.07.09

Sdgnss

4526

2008.07.10

Eaos (1)

5332

2008.07.13

Falls (5)

6688

2008.07.13

Fall

6582

2008.08.11

Ealnos

5992

2008.09.19

Sfkmmss

4629

2008.09.19

Uakks

9301

2008.10.27

Rfnoos

3623

2008.10.31

Sdgkks (1)

4585

2008.11.05

Galmn

1887

2008.11.10

Ealnos

5892

2008.11.17

Laaprss

4396

2008.12.01

Rgklos (1)

3820

2008.12.01

Rns (1)

3506

2008.12.21

Uan

9994

2008.12.22

Tamn

0801

2008.12.22

Tadds

0816

2008.12.22

Uks (1)

9151

2009.01.16

Laaprs (1)

4395

2009.01.19

Snss

4625

2009.01.19

Uafns

9378

2009.02.02

Zaefns

7790

2009.02.12

Shimmns (1)

4680

2009.03.09

Rglns (1)

3554

2009.09.08

Laaiis

4220

2009.11.12

Laaiis

4218

2009.11.26

Taimn

0686

2009.12.04

 

 

 

Nyitható tetejű kocsi

 

 

 

 

 

1. számjegy:

 

O

Kategória betűjel:

 

T

 

 

 

 

 

 

Lábjegyzet szövege:

 

 

(1) Üres futásra alkalmas 120 km/h sebességhatárig

 

 

(2) Teherkocsi négy külön tengellyel

 

 

1

A rendeletet a 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte 2013. január 4. napjával.

2

A 2. § a 9/2010. (VIII. 31.) NFM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az 1. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 18. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére