10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet

BCS, B1CS-B15CS TÁBLÁK, VALAMINT A KBCS, KB1CS-KB15CS TÁBLÁK
(CR SA)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint a Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Bhkr. 3. § szerinti értéknek az elszámolt értékvesztéssel vagy céltartalékkal növelt értéke azzal, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező - CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
A Bhkr. 185. §-ban felsorolt származtatott tételek esetében az eredeti kitettség értéket a kockázati céltartalék, hitelegyenértékesítési tényező (CCF) valamint a hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatásainak figyelembe vétele nélkül kell meghatározni.
A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező (nem beleértve a szerződéses nettósítási megállapodást) származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru- kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értéke egyenlő:
a Bhkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kockázat szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint számított partnerkockázati kitettség értékkel.
A szabványosított nettósítási megállapodásokkal rendelkező repóügyletek, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügyletek, valamint az egyéb tőkepiac vezérelt ügyletek esetében az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek kockázatmérséklő hatását a Bhkr. 156. §-a szerint kell meghatározni.

2

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru- kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értékét a Bhkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kitettség szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint kell meghatározni.

3

(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését az Szmt., valamint a Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe. Az értékvesztésre és kockázati céltartalékra vonatkozó szabályokra a Bkr. rendelkezései az irányadók.

4= 1+3

A Bhkr. IV. fejezetében definiált hitelezésikockázat-mérséklési technikák közül a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák egy kitettség vagy kitettségek hitelezési kockázatát oly módon csökkentik, hogy kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 7. pontja definiálja.
A kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség összegének kiszámításához teljes fedezet és részleges fedezettség, illetve állami garanciák esetén lásd: Bhkr. 176. §.
Devizanem eltérés esetén a korrekciót a Bhkr. 174. § (3) bekezdése szerint kell számítani.

Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, amely olyan kötele-zettségvállaláson alapul, mely kielégíti a Bhkr. 128. §, 129. §, 140-143. § 146. § és 147. §-okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, készfizető kezesség), amely nem minősül hitelderivatívának.
G_A=G*(t-t*)/(T-t*) ahol G*=G(1-H_FX).
Ld. még a 9–10. oszlopnál leírtakat.

A hitelderivatívák típusai és elismer-hetőségének kritériumai meghatározását lásd a Bhkr. 131. § és 145–147. §-okban.

Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek definícióját a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 8. pontja tartalmazza, az ekként elismerhető fedezetek felsorolását pedig a Bhkr. 117. § (1) és (2) bekezdések ide vonatkozó részei, azzal, hogy a szabványosított nettósítási megállapodások az egyszerű módszernél (azaz a 7. oszlopban) nem vehetők figyelembe (Bhkr. 119. §).
A mérlegen belüli nettósítás, a pénzügyi biztosíték és az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek részlet-szabályait lásd a Bhkr. 118. §, 120. §, 121. § és 128. §-okban.
(Bhkr. 151. § és 152. §: Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek között készpénz fedezetnek minősül a kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapírba történő befektetés és hitelnyújtó befektetési vállalkozás által a mérlegen belüli nettósítás keretében figyelembe vehető kölcsön és betét egyenlege is.)
Ezen fedezetek értékét a Bhkr. 156. §-ban leírtaknak megfelelően kell meghatározni.

7

Pénzügyi biztosítékok: Egyszerű módszer

A módszer leírását és alkalmazásának feltételeit a Bhkr. 155. § és 156. §-ok részletesen tartalmazzák.
A pénzügyi biztosítékok hitelkockázati fedezetként való elismerhetőségének feltételeit lásd a Bhkr. 136. §-ban. A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerének alkalma-zása esetén (azaz, ha az „f1” oszlopot tölti ki az intézmény), akkor az intézmény az „i” oszlopokban nem szerepeltethet adatot. (Bhkr. 155. § (1) bekezdés), ugyanis az egyszerű és átfogó (lásd. később) módszer egyidejű alkalmazása nem megengedett.
Ha f1>0, akkor i=0.

Az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek elismerhetőségének kritériumait lásd Bhkr. 138. §-ban, a kivételekre (amikor garanciaként kezelendő) vonatkozó szabályokat pedig lásd a 173. §-ban.

9–10

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

9

(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen

A megfelelő kockázati súly kategóriába és kitettségi osztályba sorolt kitettség értéke a helyettesítésen alapuló CRM technikák hatásának figyelembevételével.

12–14

A kitettség értékét módosító CRM technika: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere

A Bhkr. 155. § (1) bekezdésnek megfelelően a befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok hitelezésikockázat-mérséklő hatá-sának számszerűsítése során vagy a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét, vagy a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazhatja, de a két módszer egyidejűleg nem alkalmazható.
A módszer alkalmazásának részleteit lásd a Bhkr. 157-165. §-okban.

12

Volatilitási korrekciós tényező hatása a kitettségre

Bhkr. 158. §.
A jelentendő érték a volatilitási korrekció kitettségre gyakorolt hatása (Eva-E), ahol E a hitelkockázati fedezet figyelembe vétele nélküli kitettség érték,
EVA a kitettség volatilitással korrigált értéke.

Megfelel a CVAM= CVA(t-t*)/(T-t*)=C(1-HC-HFX)(t-t*)/(T-t*) képlet alapján számolt értéknek, ahol CVA = C (1-H_C-H_FX) amelyhez a C, Hc, HFX, t, T és t* rövidítések jelentését ld. Bhkr. 158. § (2) bekezdés és a 180. § (2) és (3) bekezdések. Lejárati eltérés: Bhkr. 178. §
Lejárat meghatározása: Bhkr. 179. §
Hitelkockázati fedezet értékelése: Bhkr. 158. §
A kereskedési könyvi műveletekre – beleértve a pénzügyi biztosítékokat és árukat – a Kkr.-ben leírt kereskedési könyvi kockázati kitettségre vonatkozó szabályok az irányadóak.

A jelentendő összeg a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása (CVAM-C) = C[(1-HC-HFX)-1],
ahol a volatilitási korrekció hatása (CVA-C) = C[(1-HC-HFX)-1],
és a lejárati korrekció hatása (CVAM-CVA)= C(1-HC-HFX)[(t-t*)/(T-t*)-1].
A pénzügyi biztosíték piaci értékének kiszámítása átfogó módszer szerint: Bhkr. 157. § és 180. § (2) bekezdés.

15

Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)

Bhkr. 152-154. §, 158. §, 166. § (1) bekezdés.

A Bhkr. 1. melléklete és a 166. § (1) bekezdése.
A mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált CCF nélküli értékét (15 oszlop) kell szétosztani a 0%, 20%, 50%, és 100%-os ügyletkockázati súlyú mérlegen kívüli tételek között (15 oszlop= 16+17+18+19 oszlopok).

20

Kitettség értéke

Kitettség értékének meghatározásához lásd a hitelezésikockázat-mérséklési technikák feje-zeteit (Bhkr. 148–182. §-ok).
Kitettség értéke az értékvesztés elszámolás és céltartalékképzés, valamint az összes hitelezésikockázat-mérséklő (CRM) tétel és a hitelegyenértékesítési tényezők (CCF) alkalmazása után, a Bhkr. 4–40. §-okban meghatározott kockázati súlyozásnak megfelelően.
A mérlegtételek és a mérlegen kívüli tételek együtt. A mérlegen kívüli értékek (16–19. oszlopok) itt már a mérlegesített értékkel szerepelnek.

21

Kockázattal súlyozott kitettség érték

Az egyes tételek kockázati súlyozását a Bhkr. 4–15. § és a 35. §-a részletezi.
A külső hitelminősítő szervezetekkel és export hitelügynökségekkel szembeni követel-ményeket és a hitelminősítéseik megfeleltetését a Bhkr. 36–40. §-ok tartalmazzák.

22

TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 105. § (1) bekezdés, Bhkr 2. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Az Szmt. 21. § szerinti azon eszközoldali tételek, amelyek nem szerepelnek az alább felsoroltak között.

12

Mérlegen kívüli tételek

A Bhkr. 1. mellékletében felsorolt tételek, kivéve az értékpapír finanszírozó ügyleteket, a hosszú elszámolási idejű ügyleteket, vagy a termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló ügyleteket.

13

Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejű ügyletek

Repó és a fordított repó megállapodások: Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pont,
értékpapírkölcsönzési ügyletek: Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont,
biztosítéki megállapodás alapján végzett kölcsönügyletek: Bhkr. 1. § (2) bekezdés 5. pont,
hosszú elszámolási idejű ügyletek: Bhkr. 1. § (2) bekezdés 33. pont.

14

Származtatott ügyletek

Származtatott ügyletek értékelése és súlyozása: Bhkr. 183. § (2) bekezdés

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Azokat a kitettségeket, amelyek a termékek közötti szerződéses nettósítás alapján állnak fenn (a Bhkr. 209–211. §-ok szerint) és nem sorolhatók sem a származtatott, sem az értékpapír-finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek közé, ebben a kategóriában kell szerepeltetni.

2051

Késedelmes tételek

Nem töltendő mező.

2052

Kijelölt hitelminősítő szervezet általi minősítés nélküli kitettség

Nem töltendő mező.

2073

Ingatlannal fedezett kitettség

Nem töltendő mező.

2053

Nem lakóingatlannal fedezett kitettség

Nem töltendő mező.

209

200%

Csak IRB-t alkalmazó befektetési vállalkozásnál (tartós mentesség, fokozatos bevezetés) az összesen táblában (BCS) kollektív befektetési forma portfolióját képező kitettségek (B14CS) esetén (Bhkr. 53. § (2) bekezdés b) pont) szerint kell kitölteni.

212

Egyéb kockázati súlyok

A Bhkr. 3. § (2) bekezdés alapján minden kitettséget be kell sorolni az e bekezdésben szereplő kitettségi osztályok valamelyikébe. A kitettségek kockázati súlyozását a Bhkr. rendelet 4–15. § és 35–40. §-ai tartalmazzák. „Egyéb kockázati súlyt” a Bhkr.-ben nem alkalmaznak. Mindazon kitettségeket, amelye-ket a Bhkr. nem részletez, a Bhkr. 3. § (4) bekezdés alapján 100%-os súllyal kell szerepeltetni.

EGYÉB

Sztenderd módszer kitettségi osztályai

A sztenderd módszer kitettségi osztályai a Bhkr. 3. § (2) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az összesen tábla.
Alapelv: a sztenderd módszert (SA) választó intézményeknek a hitelezési kockázatok tőkekövetelményének meghatározásához az összes kitettségre vonatkozóan a sztenderd módszer kitettségi osztályai szerinti bontást kell alkalmazniuk.
A szavatoló tőkéből levont tételeket a hitelezési kockázati táblákban nem kell feltüntetni (Bhkr. 3. § (3) bekezdés)

Központi kormány és központi bank

Bhkr. 3. § (2) bekezdés a) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 4. §

Regionális kormány és helyi önkormányzattal szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés b) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 5. §

Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés c) pont, kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 6. §

Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés d) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 7. §

Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés e) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 8. §

Intézménnyel szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés f) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 9. §

Vállalkozással szembeni kitett-ség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés g) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 10. §

Lakossággal szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés h) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 11. §

Ingatlannal fedezett kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés i) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 12. §
Ide sorolhatók be a lakossággal szembeni, Bhkr. 11. § (3) és (4) bekezdés szerinti kitettségek is, 75 % súllyal.

Késedelmes tételek kitettségi osztálya

Bhkr. 3. § (2) bekezdés j) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 13. §

Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategó-riába tartozó tételek kitettségi osztálya

Bhkr. 3. § (2) bekezdés k) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 35. § (1) és (2) bekezdések.

Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés l) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 14. §

Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések

Bhkr. 3. § (2) bekezdés n) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 34. §

Kollektív befektetési értékpa-pírban fennálló kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés o) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 15. §

Egyéb tételek

Bhkr. 3. § (2) bekezdés p) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 35. § az (1) és (2) bekezdések kivételével.

BCIF ÉS BC1CIF-BC31CIF TÁBLÁK, VALAMINT KBCIF ÉS A KBC1CIF-KBC31CIF TÁBLÁK
(CR IRB VAGY IRBF)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Bhkr. 74. § (1) és (2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató befektetési vállalkozás egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen:
a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó nemteljesítési valószínűség (továbbiakban PD) szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak.

1

Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)

Bhkr. 92. § és 93. §
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.
A számbavételnél a kitettségek kategóriák vagy poolok mentén történő összegzéshez (pl. 1. Összes kitettség. Mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek, ...; 1.1 Kitettségi kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen; 1.5. Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés) az aggregátumot a kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz és poolokhoz tartozó kitettséggel súlyozott átlagos PD szerint kell felbontani.

2

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke értékvesztés, kockázati céltartalék a Bhkr. 71. § szerinti érték, azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly hitelegyenértékesítési tényező (CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni.

3

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját.

4–8

Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre

A Bhkr. IV. fejezetében definiált hitelezési- kockázat-mérséklési technikák közül a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

4

Garanciák

Bhkr. 140–143. §-ok
A korrigált értéket a Bhkr. 177. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni.

5

Hitelderivatívák

Bhkr. 140. § és 144. §
A korrigált értéket a Bhkr. 177. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni.
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni.

6

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Bhkr. 173. §

7–8

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Bhkr. 179. § (1) bekezdés

7

(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen

Az összes helyettesített tétel megegyezik a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfél kategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.
A CIF0 összegző tábla CIF11 és CIF12 soraira az alábbi egyezőségnek fent kell állnia:
f2= -f1

8

(+) Beáramló helyettesítő tételek: összesen

9

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan hitelezési kockázat-mérséklési technikák (CRM) alkalmazását követően, melyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre.

10
12

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a következőkben szereplő „Sorok” -hoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

11

Kitettség értéke

Bhkr. 71. § és 72. §-ok

13-
19

LGD számítás során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítésének esetét

Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak az LGD-re a 6-10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.

Bhkr. 166. § (2) bekezdés, 170. § (1) bekezdés, és a 172. §

13

Garanciák

Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A garanciák értékét lásd 4. oszlop

14

Hitelderivatívák

Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A hitelderivatívák értékét lásd 5. oszlop

15

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd 6. oszlop

16

Pénzügyi biztosítékok

A kereskedési könyvi tételek/ügyletekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívák és a mérlegen belüli nettósítás a Bhkr. 149. § és 150. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kezelendő.
Bhkr. 121. § és 122. §-ok.
A korrigált értéket a Bhkr. 158. § szerint kell jelenteni.

17
19

Egyéb biztosítékok

Bhkr. 123–128. §,
és a Bhkr. 165–167. §

17

Ingatlanok

Az ingatlant terhelő dologi biztosítékot is ideértve: Bhkr. 124. §, 136. § és 167. §

18

Egyéb dologi biztosítékok

Bhkr. 125. §, 138. §
a pénzügyi lízinget is ideértve (Bhkr. 126. § és 139. §)
és a Bhkr. 168. §

19

Követelések

Bhkr. 126. §, 139. § és 169. §

20

Az egyenes adós és garantőr együttes nem teljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, amelyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Bhkr. 130. § és 147. §

Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

21

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Az FIRB módszert alkalmazó intézmények ezt az oszlopot nem töltik ki.

22

A Bhkr. 67. § alapján megállapított lejárati érték

Lásd a Bhkr. 67. §

23

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal és hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 50. § (1)-(3) bekezdésekben leírtak az irányadók.

24

TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 105. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont

25

Várható veszteség összege

A várható veszteségráta definícióját lásd a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 85. pont, várható veszteség számítását lásd a Bhkr. 59. § és 60. §-okban.

26

(-) Értékvesztés és céltartalék

Bhkr. 63. §, Bkr. 5. sz. melléklet a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és fedezetei minősítésének, illetve értékelésének szempontjairól

27

Adósok/ügyfelek száma

Bhkr. 79. § (1) bekezdés a) és d) pontok és 80. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

12

Mérlegen kívüli tételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

14

Hitelderivatívák

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

2

Ügyfél kategóriánként vagy poolonként

A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Bhkr. 76. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni.

3

Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális feltételek

Bhkr. 46. § (2) bekezdés, 50. § (5)–(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összesenjére vonatkozik.

341

Ebből: 1. kategóriában

Bhkr. 50. § (5)–(8) bekezdések tábla.

4

Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett

Bhkr. 171. §

5

Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%

Nyitvaszállításból származó kockázati kitettségek, amelyekre az alternatív eljárás szerinti módszert alkalmazzák; a Kkr. 27. § (2)-(5) bekezdéseiben leírtak az irányadók

6

Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés

Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója Bhkr. 1. § (2) bekezdés 18. pont.
Kitettség értéke: Bhkr. 71. § (2) bekezdés.
A kockázati súly számítása: Bhkr. 58. §.

EGYÉB

IRB kitettségi osztályok

Bhkr. 44–49. §-ok.
A Részesedések kitettség osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedésekről külön, a BCQ táblában kell jelenteni.

A LGD becslésére alkalmazott módszer és hitelegyenértékesítési tényezők

A BCIF táblázatokat azoknak az intézményeknek kell kitölteni, akik az LGD becslésére nem alkalmaznak saját módszert.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül.

BCIF2101…. BCIF 2199
(az (a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg)

ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT, POOLONKÉNT

A ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Bhkr. 88. § 89. §-ok szerint nemteljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.

Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD.

Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai

Az IRB módszer kitettségi osztályai a Bhkr. 42. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
Alapelv: 41. § (8)–(10) bekezdés vagy a 43. § alapján az intézmények kitettségeik egy részére a SA módszert alkalmazhatják (fokozatos bevezetés vagy tartós mentesítés keretében).

Központi kormány és központi bank

kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 44. §

Intézménnyel szembeni kitettség

kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 45. §

Vállalkozások

kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 46. §

Ebből: különleges hitelezési kitettségek

Kitettségi osztály tartalma:
Bhkr. 46. § (2) bekezdés

BCIA ÉS BC1CIA-BC43CIA TÁBLÁK, VALAMINT A KBCIA ÉS KBC1CIA-KBC43CIA TÁBLÁK
(CR IRB VAGY IRBA)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Bhkr. 74. § (1) és (2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató befektetési vállalkozás egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen: a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó PD szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak.

1

Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)

Bhkr. 92. § és 93. §-ok
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.
A számbavételnél a kitettségek kategóriák vagy poolok mentén történő összegzéshez
(pl. 1. Összes kitettség, Mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek, ...;1.1 Kitettségi kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen; 1.5. Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés) az aggregátumot a kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz és poolokhoz tartozó kitettséggel súlyozott átlagos PD szerint kell felbontani.

2

Kitettség eredeti értéke hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint a Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem ismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Bhkr. 71. § szerinti érték azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly hitelegyenértékesítési tényező (CCF) hatását nem kell figyelembe venni. Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni.

3

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját.

4–8

Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre

A Bhkr. IV. fejezetében definiált hitelezési kockázat-mérséklési technikák közül a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

4

Garanciák

Bhkr. 100. § és 101. §

5

Hitelderivatívák

Bhkr. 100–102. §-ok
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni.

6

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Azokat a hitelezési-kockázat mérséklésére szolgáló eszközöket, melyek megfelelnek a Bhkr. 138. §-ban leírtaknak (készpénz vagy betét) a 6. oszlopban kell feltüntetni, ha azok hatását nem az LGD-ben jelenítik meg.
Ha az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 15. oszlopot kell használni.

7–8

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

A központi kormányzattal és a központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Bhkr. 64. § (6) bekez-dés előírásait kell figyelembe venni.
A lakossággal szembeni kitettségre a Bhkr. 68. § (4) és (5) bekezdések az irányadók.

7

(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen

Az összes helyettesített tétel megegyezik a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfélkategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.

8

Beáramló helyettesítő tételek: összesen (+)

9

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan hitelezési kockázat-mérséklési technikák (CRM) alkalmazását követően, amelyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre.

10
12

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a következőkben szereplő „Sorok”-hoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

11

Kitettség értéke

Bhkr. 71. és 72. §-ok

13–19

LGD becslések során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetét

Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak LGD-re a 6-10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében a központi kormányzattal, a központi bankkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozá-sokkal, illetve vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Bhkr. 65. § (3) és (4) bekezdésekben, a lakossággal szembeni kitettségekre a Bhkr. 68. § (4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek esetében a biztosítékot az LGD becslése során a Bhkr. 94. § (5) és (6) bekezdések szerint kell figyelembe venni.

13

Garanciák

Lásd 4. oszlop

14

Hitelderivatívák

Lásd 5. oszlop

15

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd 6. oszlop

16

Pénzügyi biztosítékok

A kereskedési könyvi tételek/ügyletekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívákat és a mérlegen belüli nettósítást a Bhkr. 149. § és 150. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kell kezelni.
A ráta becslésében a pénzügyi biztosítékot a Bhkr. 94. § (5) és (6) bekezdések előírásai szerint kell figyelembe venni.
A jelentendő összeg a biztosíték becsült piaci értéke.

17
19

Egyéb biztosítékok

A Bhkr. 94. § (5) és (6) bekezdések szerint kell figyelembe venni az egyéb biztosítékok számbavétele során.

17

Ingatlanok

A becsült piaci értéket kell megadni.

18

Egyéb dologi biztosítékok

A biztosíték becsült piaci értéke.

19

Követelések

A biztosíték becsült piaci értéke.

20

Az egyenes adós és garantőr együttes nemteljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, amelyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Bhkr. 130. § és 147. §.
Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

21

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Az LGD értékére hatással lévő összes hitelezésikockázat-mérséklési technikánál a Bhkr. 50-58. §, 65. §, 94. § (4) és (5) bekezdésekben leírtakat kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén az LGD jelentendő összegé-nek meghatározásához a Bhkr. 65. § (4) bekezdése az irányadó.
A késedelemben lévő kitettségek, tartalékok esetében a Bhkr. 94. § (8) bekezdésében leírtakat kell figyelembe venni.

22

A Bhkr. 67. § alapján megálla-pított lejárati érték

Lásd a Bhkr. 67. §.

23

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal valamint hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 50. § (1)–(3) bekez-désekben leírtak az irányadók.
A lakossággal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 51. § (1) és (2) bekezdéseket kell figyelembe venni.

24

TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 105. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont

25

Várható veszteség összege

A várható veszteségráta definícióját lásd Bhkr. 1. § (2) bekezdés 85. pont, várható veszteség számítását lásd a Bhkr. 59. § és 60. §-okban.

26

(-) Értékvesztés és céltartalék

Bhkr. 63. §

27

Adósok/ügyfelek száma

Bhkr. 79. § (1) bekezdés a), d) pontok és 80. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

12

Mérlegen kívüli tételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejű ügyletek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

14

Hitelderivatívák

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

2

Ügyfél kategóriánként vagy poolonként

A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Bhkr. 76. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
Lakossággal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 77. § az irányadó.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni.

3

Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális felté-telek

Bhkr. 46. § (2) bekezdés, Bhkr. 50. § (5)–(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összesenjére vonatkozik.

341

Ebből: 1. kategóriában

Bhkr. 50. § (5)-(8) bekezdések tábla.

4

Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett

Bhkr. 171. §

5

Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%

A Kkr. 27. § (2)–(5) bekezdéseiben leírtak az irányadók.

6

Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés

Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója: Bhkr. 1. § (2) bekez-dés 18. pont. Kitettség értéke: Bhkr. 71. § (2) bekezdés.
A kockázati súly számítása: Bhkr. 58. §

EGYÉB

Az LGD értékére vonatkozó becslés saját módszerrel és hitelegyenértékesítési tényezők

A CIA táblázatokat azoknak a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.
Ha egy intézmény vagy csoport egyes kitettségi osztályokon belül az LGD becslésére többféle módszert alkalmaz, külön-külön jelentést kell készíteni az egyes módszerekre vonatkozóan.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül.

IRB kitettségi osztályok

Bhkr. 44–49. §.
A részesedések kitettségi osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedések kitettségi osztályba tartozó tételeket a CQ táblában kell jelenteni.

BCIA2101….
BCIA2199
((a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg)

ÖSSZES KITETTSÉG MEG-OSZLÁSA ÜGYFÉLKATEGÓ-RIÁNKÉNT, POOLONKÉNT

Az ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Bhkr. 88. § és 89. §-ok szerint nem teljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére) nem kell megjelölni a kötelezett szerinti PD-t.

Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai

Az IRB módszer kitettségi osztályai a Bhkr. 42. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
Alapelv: 41. § (8)–(10) bekezdés vagy a 43. § alapján az intézmények kitettségeik egy részére az SA módszert alkalmazhatják (fokozatos bevezetés vagy tartós mentesítés keretében).

Központi kormány és központi bank

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 44. §

Intézménnyel szembeni kitettség

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 45. §

Ebből: hitelintézetek és befekte-tési vállalkozások

A hitelintézet fogalma: Hpt. 5. § (1) bekezdés
A befektetési vállalkozások fogalma: Bszt. 4 § (2) bekezdés 10. pontja.
A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 45. § (1) bekezdés a) pont.

Vállalkozások

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 46. §

Ebből: különleges hitelezési kitettségek

A kitettségi osztály tartalma:
Bhkr. 46. § (2) bekezdés

Lakosság

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 47. §

BCQ ÉS KBCQ TÁBLÁK
(CR EQU IRB)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

Helyettesítésen alapuló hitel-kockázat-mérséklési (CRM) tech-nikák hatása a kitettségre

13

TŐKEKÖVETELMÉNY

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

14

Várható veszteség értéke

Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Bhkr. 60. § (1) bekezdésében leírtakat.
A PD/LGD módszer esetén lásd a Bhkr. 60. § (2) bekezdésében leírtakat.

EGYÉB

1

A PD/LGD módszer esetén lásd a Bhkr. 55. §-ban leírtakat.

Ügyfél kategória

Lásd „ Ügyfél kategória vagy pool” a BCIF táblában és a Bhkr. 70. §-ban a PD/LGD módszernél leírtakat a vállalkozásokkal szembeni kitettségnek megfelelően.

Bhkr. 54. §

Bhkr. 56. §

BCTS ÉS KBCTS TÁBLÁK
(CR TB SETT)

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

B1SECSA, B2SECSA, KB1SECSA, KB2SECSA TÁBLÁK
(CR SEC SA)

AZONOSÍTÓ

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke

Az eszközátruházó (originator) befektetési vállalkozásoknak jelenteniük kell az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló kitettség összegét.
Lejárat előtti visszafizetést lehetővé tevő rendelkezés esetén az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőt megillető rész”-t, a Bhkr. 24. § és 244. §-okban definiáltak szerint.

2–4

Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonat-kozó hitelkockázati fedezet

Bhkr. 217. § (3) bekezdés, 218. §, 219. §, 5. melléklet

2

(-) Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVAM)

Lásd BCS tábla céltartalékokat érintő részét: Bhkr. 219. §, 5. melléklet

3

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (GA)

Lásd BCS tábla céltartalékokat érintő részét: Bhkr. 219. §, 5. melléklet

4

Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege

A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatá-sát nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkockázati fedezet kiszámításakor.

5

Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyen-értékesítési tényező (CCF) nélkül

Értékpapírosított pozíciók az Bhkr. 16. §, illetve 223. §, 225. § és 226. §-nakmegfelelően, a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) használata, valamint az értékvesztések és céltartalékok bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megállapodás megléte esetén.
Az eszközátruházók (originatorok) esetében, a szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az oszlop számítása: (1) + (2) + (3) + (4).

6

(-) Értékvesztés és céltartalékképzés

Lásd BCS táblát

7

Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) érték

Értékpapírosított pozíciók az Bhkr. 16. §, illetve 223. §, 225. § és 226. §-nak megfelelően, a CCF-ek használata nélkül.

8–11

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatása a kitettségre

Lásd BCS táblát

8

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték (GA)

Lásd BCS táblát

9

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd BCS táblát

10

Összes kiáramló helyettesített tényező (-)

Lásd BCS táblát

11

Összes beáramló helyettesítő tényező

Lásd BCS táblát

12

Nettó kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembe-vételével, CCF nélkül

Lásd BCS táblát

13

(-) Kockázatmérséklési CRM technikák hatása a kitettség összegére: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (C_VAM)

Lásd BCS táblát

14

Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)

Értékpapírosított pozíció a Bhkr. 223–226. §-nak megfelelően, azaz a Bhkr. 223. § (2) bekezdésében leírt CCF alkalmazása nélkül.

15–18

Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése

Bhkr. 223. § (3) bekezdés.
Bhkr. 226. §.

19

Kitettség értéke

Értékpapírosított pozíciók, a Bhkr. 223-226. §

20

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

A Bszt. 2. melléklet 18. pont d) alpontja szerint az itt jelentett értéket a szavatoló tőkéből levonták, ezért ezt a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

21

Kockázati súlyozás alá tartozó kitettség érték

=19+20

22–26

Minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 61. pont

27

Nem minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 62. pont

28

Bhkr. 19. § és 20. § szerinti módszer

Bhkr. 19. § és 20. §. Ezen oszlopok tartalmazzák mindazokat a nem minősített kitettségeket, ahol a kockázati súly a kitettségek mögötti portfólióból származik (a pool átlagos kockázati súlya, a pool legmagasabb kockázati súlya, vagy egy koncentrációs ráta alkalma-zása).

29

Ebből: Második veszteségviselő kategória az eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátásban (ABCP-ben)

Kitettségérték, amely az Bhkr. 20. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás alá esik.

30

Kockázattal súlyozott kitett-ségérték

Bhkr. 16–35. §, 212–245.§ 6–7. melléklet a Bhkr. 18. § vagy 28. §-ban szereplő tartalékok figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

31

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 18. §, illetve 28. §-nak figyelem-bevétele nélkül

A kockázattal súlyozott kitettségértékből származó tőkekövetelmény, a Bhkr. 18. § vagy 28. §-ban szereplő tartalékok figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

32

Kiegészítő információ: tőkekövetelmények a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően

A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkeköve-telmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni a Bhkr. 18. § illetve 28. §-ban foglaltak kiszámításakor.

33

Teljes tőkekövetelmény az Bhkr. 18. §, illetve 28. §-nak figyelem-bevételével

Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekövetelmény, ahogyan azt a Bhkr. 18. § vagy 28. §-a meghatározza.

SOROK

1

Eszközátruházó (originator)

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

2

Befektető

Befektetési vállalkozás, amely értékpapírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben nem kezdeményező és nem is szponzor.

3

Szponzor

Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „eszközátruházó (originator)” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat.

11, 21, 31

Mérlegtételek

Lásd BCS táblát

12, 22, 32

Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák

Lásd a BCS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyeket értékpapírosítanak. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, készpénzelőleg ügyleteknél és általános piaci zavar esetén az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadni. A kamatláb- és deviza-swapoknál a Bhkr. 71. § (5) szerinti kitett-ségértéket kell szerepeltetni, a BCS táblázatban részletezetteknek megfelelően.

111, 211

Legmagasabb prioritású kategória

Bhkr. 6. melléklet

112, 212

Középső kategória

Azok az értékpapírszegmensek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek.

113, 213

Első veszteségviselő kategória

Pozíciók azokban az értékpapírszegmen-sekben (Bhkr. 1. § (2) bekezdés 12., 13., 14., 22.., 73., 81. pontok), amelyek az első veszteségviselő kategóriába kerülnek (például visszafizetendő vásárlási kedvezmények vagy az ilyen értékpapírszegmenseknek adott hitelkockázati fedezet). Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást (amire a Bhkr. 20. § (2) bekezdésére utal) az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapír-szegmenséhez képest, akkor ez utóbbi érték-papírszegmenst is első veszteségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző értékpapírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értelmesnek tartják.

13

Lejárat előtti visszafizetés

Bhkr. 1. § (2) bekezdés és 56. pont és 225. §. Csak az eszközátruházóra (originatorra) vonat-kozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak.

Értékpapírosítás típusa

Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint.

Hagyományos értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

Szintetikus értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 73. pont

B1SECIRB, B2SECIRB, KB1SECIRB, KB2SECIRB TÁBLÁK
(CR SEC IRB)

AZONOSÍTÓ

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke

Az eszközátruházó (originator) befektetési vállalkozásoknak jelenteniük kell az érték-papírosítási ügylet alapjául szolgáló kitettség összegét. A lejárat előtti visszafizetésre lehetőséget adó rendelkezés esetén, az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőket megillető részt”, ahogyan az a Bhkr. 24. § (1)–(4) pontokban definiálva van.

2–4

Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet

Bhkr. 217. § (3) bekezdés, 218. §, 219. §, 5. melléklet

2

Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (C_VAM) (-)

Lásd BCS tábla tartalékokat érintő része: Bhkr. 219. §

3

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (G_A)

Lásd BCS tábla tartalékokat érintő része: Bhkr. 219. §

4

Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege

A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatását nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkocká-zati fedezet kiszámításakor.

5

Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyen-értékesítési tényező (CCF) nélkül

Értékpapírosított pozíciók a Bhkr. 223. §, 225. §, 226. §-nak megfelelően, a hitelegyen-értékesítési tényezők (CCF) használata, valamint az értékvesztés és céltartalék bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megegyezés megléte esetén.
Az eszközátruházók (originatorok) esetében a szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az oszlop számítása: (1) + (2) + (3) + (4).

6–9

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák (CRM) helyettesítő hatása a kitettségre

Lásd BCS tábla

6

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték(G_A)

Lásd BCS tábla

7

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Lásd BCS tábla

8

Összes kiáramló helyettesített tétel (-)

Lásd BCS tábla

9

Összes beáramló helyettesítő tétel

Lásd BCS tábla

10

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Lásd BCS tábla

11

(-) Hitelezési kockázatmérsék-lési (CRM) technikák hatása a kitettség összegére: előre rendel-kezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (C_VAM) (-)

Lásd BCS tábla

12

Kitettség összes hatással korri-gált értéke (E*)

Értékpapírosított pozíció a Bhkr. 223. § (1) és (3) bekezdés, 224–226. §-nak megfelelően, azaz a Bhkr. 223. § (2) bekezdésben leírt számítás alkalmazása nélkül.

13–16

Mérlegen kívüli kitettség telje-sen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése

Bhkr. 223. § (3) bekezdés.

17

Kitettség értéke

Értékpapírosított pozíciók a Bhkr. 223. §–226. § szerint

18

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

A Bszt. 2. melléklet 18. pont d) alpontja szerint az itt jelentett értéket a szava-toló tőkéből levonták, ezért ezt a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

19

Kockázati súlyozás alá tartozó érték

=17+18

21–27

Minősítésen alapuló módszer

Bhkr. 235. §, 6. melléklet

28

Minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 61. pont

29

Nem minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 62. pont

30

Felügyeleti képlet módszere

Bhkr. 236. §, 7. melléklet

31

Ebből: Átlagos kockázati súly

A CRM pozícióknál a befektetési vállal-kozásnak a tényleges kockázati súlyt kell jeleznie, ha a pozíció teljes mértékben rendelkezik hitelkockázati fedezettel a Bhkr. 242. §-ban leírtak szerint.
Ha a pozíció részben rendelkezik hitel-kockázati fedezettel, a befektetési vállal-kozásnak a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly meghatározásához a „T „ korrek-ciót tartalmazó felügyeleti képlet módszert kell alkalmaznia a Bhkr. 243. § (2) és (3) bekezdé-sekben leírtak szerint.

32

Bhkr. 239. § szerinti módszer

Bhkr. 239. §

33

Belső értékelési módszer

Bhkr. 229–233. §

34

Ebből: Átlagos kockázati súly

A kitettség értékéhez átlagos kockázati súlyt kell hozzárendelni.

35

A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentő értékvesztés és céltartalék összege (-)

Bhkr. 245. §

36

Kockázattal súlyozott kitettség-érték

Bhkr. 17.§, 31.§, 223-245. §, 6. és 7. melléklet, a Bhkr. 233. §-ban szereplő tartalékok figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

37

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 234. § figyelembevétele nélkül

A kockázattal súlyozott kitettségértékből származó tőkekövetelmény, a Bhkr. 234. §-ban szereplő tartalékok figyelembevétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

38

Kiegészítő információ: tőke-követelmények az IRB módszer értékpapírosításból származó kiá-ramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően

A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkeköve-telmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni a Bhkr. 234. §-ban foglaltak kiszámításakor.

39

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 234. § figyelembevételével

Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekö-vetelmény, a Bhkr. 234. § szerint.

SOROK

1

Eszközátruházó (originator)

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

2

Befektető

Befektetési vállalkozás, amely értékpa-pírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapí-rosítási ügyletben, amelyben nem eszköz-átruházó és nem is szponzor.

3

Szponzor

Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „eszközátruházó (originator)” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat.

11, 21, 31

Mérlegtételek

Lásd BCS tábla

12, 22, 32

Mérlegen kívüli tételek és derivatívák

Lásd a BCS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyeket értékpapírosítanak. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, a készpénz- előleg-ügyleteknél és általános piaci zavar esetén a le nem hívott összeget kell megadni. A kamatláb- és deviza-swapoknál a Bhkr. 224. § szerinti kitettségértéket kell szerepeltetni, a BCS táblázatban részletezetteknek megfelelően.

111, 211

Legmagasabb prioritású kate-gória

Bhkr. 6. melléklet

112, 212

Középső kategória

Azok az értékpapírosztályok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek.

113, 213

Első veszteségviselő kategória

Pozíciók azokban az értékpapírszeg-mensekben (Bhkr. 1. § (2) bekezdés 12., 13., 14., 22., 73., 81. pontok), amelyek az első veszteségviselő kategóriába kerülnek. Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást (amire a Bhkr. 20. § (2) bekezdésére utal) az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapírszegmenshez képest, akkor ez utóbbi értékpapírszegmenst is első veszte-ségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző érték-papírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értel-mesnek tartják.

13

Lejárat előtti visszafizetés

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 56. pont és 225. §. Csak az eszközátruházóra (originatorra) vonatkozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak.

Értékpapírosítás típusa

Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint.

Hagyományos értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

Szintetikus értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 73. pont

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZA-BÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

Belső azonosító kód

A belső azonosító kód: az értékpapírosítás azonosítására szolgáló intézmény által használt kód.

11

Kitettségek darabszáma

Csak a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazóknak kell értékpapírosítás esetén a megfelelő betűkódokat feltüntetni:

BC1LE – KBC1LE

BANKI ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

ÖSSZESEN

Összesítő adat

001–100

Egyedi ügyfél

101

Ügyfélcsoport

199

Ügyfélcsoport

BC2LE – KBC2LE

NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS – AZ ÜGYFÉLCSOPORTOK ÖSSZETÉTELÉNEK RÉSZLETEZÉSE

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Ügyfélcsoport kódja (törzsszáma)

Meghatározása a BC1LE tábla 1. oszlopánál.

5

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt

A BC1LE tábla 10. oszlopában szereplő, ügyfélcsoportonkénti értékek tagonkénti részletezése.

6

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák alkalmazása utáni, a kockázati limit meghatározásánál levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték

A BC1LE tábla 19. oszlopában szereplő, ügyfélcsoportonkénti értékek tagonkénti részletezése.

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

ÖSSZESEN

Összesítő adat

101

1.Csoport

10101

1.Csoporttag

….

10199

99. Csoporttag

….

199

99.Csoport

19901

1.Csoporttag

….

19999

99. Csoporttag

BC3LE - KBC3LE

A 20 LEGNAGYOBB, NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ, BANKI KÖNYVI ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATI KITETTSÉG

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

001–100

A 20 legnagyobb kockázati kitettség (egy ügyfélcsoport egy ügyfélnek minősül)

A nagykockázati kitettségeket nem kell jelenteni ebben a táblában.

BM1T, BM1H, BM1E, BM1C, BM1G, BM1U, BM1J, KBM1T, KBM1H, KBM1E, KBM1C, KBM1G, KBM1U, KBM1J - PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció

Bszt. 103. § és 104. §, Kkr. 3–11. §. Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett (Kkr. 22. §).

3

( - ) A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökken-tési hatás

Nem kell kitölteni

4,5

Nettó pozíciók

Kkr. 9. §, 17. § (10) bekezdés

6,7

( - ) Engedmények a hitelderiva-tívákkal fedezett kereskedelmi könyvi pozíciókból adódóan

Kkr. 24/A. §

8

A tőkekövetelmény számítá-sához figyelembe veendő nettó pozíciók

Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekövetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében szereplő különböző megközelítések-nek megfelelően.

9

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

10

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III-IV. fejezete szerint.

SOROK

1

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkekövetel-mények a Bszt. 105. § és a Kkr. II-IV. fejezet szerint.

11

Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a lejárati alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)–(5) bekezdések, és (7) bekezdés, 17. § (10) és (11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.1. pontok szerint.

111

Első zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

112

Második zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

113

Harmadik zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1141

Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1142

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1143

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1144

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1145

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1146

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1147

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1148

Maradék kiegyenlítetlen súlyo-zott pozíciók

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

12

Általános kockázat. Futamidő alapú megközelítés

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a futamidő alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)–(4) bekezdések és (6)–(7) bekezdések, 17. § (10)–(11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

121

Első zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

122

Második zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

123

Harmadik zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1241

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az összes zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1242

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1243

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1244

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1245

Maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

13

Egyedi kockázat

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint. Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

131

A Kkr. 3. számú mellékletének első kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkeköve-telménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény, a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

132

A Kkr. 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

133

A Kkr. 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

134

A Kkr. 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

135

Az 1250%-os kockázati súlyozású, illetve levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minősített likviditási lehetőségek

A Bhkr. 16-33.§-a szerint.

14

A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való része-sedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése

Kkr. 24/B. §-a.
A Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint kezelt (KBF-ben lévő) pozíciók közül csak azokat tartalmazza, amelyeknél az összes mögöttes befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban van.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait.

17

Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kocká-zatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet.

BM2R, KBM2R
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI –
SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA EQU)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció

Bszt. 103. § és 104. §, Kkr. 3–11. §-ai
Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett. (Kkr. 22. §)

3

A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökkentési hatás

Nem kell kitölteni

4,5

Nettó pozíciók

Kkr. 9. §, 18. §

6

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő nettó pozíciók

Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekö-vetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében leírtak szerint.

7

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelem-be kell venni.

8

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III–IV. fejezete szerint.

SOROK

1

Részvények a kereskedési könyvben

Részvények a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkeköve-telmények a Bszt. 105. § és a Kkr. II–IV. fejezete szerint.

11

Általános kockázat

Az általános kockázatnak kitett részvény-pozíciók, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 20. § és 21. § szerint.

111

Részvényindexekre vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek, amelyek széles körűen diverzifikált indexeket reprezentálnak és külön megközelítés alá esnek

Kkr. 21. § szerint.

112

Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 1.1-be

Kkr. 20. § (1) bekezdése szerint.

12

Egyedi kockázat

Az egyedi kockázatnak kitett részvénypozíciók, és a megfelelő tőkekövetelmények a Kkr. 19. § és 21. § szerint.

121

Magas minőségű, likvid és diverzifikált portfóliók, alacsonyabb tőkekövetelményekkel

Kkr. 19. § (2)–(4) bekezdések és 21. §-a szerint.

122

Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 2.1-be

Kkr. 19. § (1) és (4) bekezdések szerint.

13

A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése

Kkr. 24/B. §-a szerint.
Tartalmazza azokat a KBF-ben lévő pozíciókat, amelyek kezelése a Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint történik, kivéve, ha az összes mögöttes befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban van.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait.

16

Opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet szerint.

BM3D, KBM3D
PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA FX)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Összes hosszú pozíció

Bruttó pozíciók, az eszközöknek, kinnlévőségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre utalás történik a Kkr. 40. §-ban.

2

Összes rövid pozíció

Bruttó pozíciók, a forrásoknak, kötelezett-ségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre a Kkr. 40. § utal.

5,6

Nettó pozíciók

Kkr. 40. § és 41. §-a szerint.
A nettó pozíciókat devizánként, az esetleg egyidejűleg létező hosszú és rövid pozícióknak megfelelően kell kiszámítani.

7,8,

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő nettó pozíciók

Kkr. 2. § (1) bekezdés 20. pontja és 41. §-a szerint.

9

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő nettó pozíciók

Nem kell kitölteni.

10,11,12

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

13

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

SOROK

01

FORINTON KÍVÜLI ÖSSZES DEVIZAPOZÍCIÓ

A forinton kívüli devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. 3. § és 4. §, továbbá 8. §-a szerint (forintra történő átváltás).

014

Egyéb valuták (beleértve a külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formákat is)

Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint. Itt kell szerepeltetni az EUR és az EMU2-ben lévő valuták devizapozícióit és azok tőkekövetelményét is.

015

Arany

Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

016

Deviza-opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklete szerint.

Kiegészítő rész: devizapozíciók

A nemzetközi kodifikálást követve.

02

EUR

03

ERM2 valuták

Az EMU2-ben lévő valuták.

04

GBP

05

SEK

06

CHF

07

EGT állam egyéb valutái

EGT állam egyéb valutái

08

USD

09

CAD

10

AUD

11

JPY

12

Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái

Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái

13

Külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési
formák (KBF-ek)

Kkr. 40. § (4)–(6) bekezdések szerint.

BM4A, KBM4A
PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK – SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA COM)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció: hosszú/rövid

Bruttó hosszú/rövid pozíciók az ugyanazon áruban lévő pozíciók, a Kkr. 34. § (2) bekezdés, 36. § (1) bekezdése szerint (ld. 36. § (2) bekezdést is).

3,4

Kiegészítő rész: tisztán készletfinanszírozásra szolgá-ló pozíciók

Nem kell kitölteni.

5,6

Nettó pozíciók

Kkr. 37. § (1) bekezdése.

7

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő pozíciók

Valamennyi releváns pozíció, a Kkr. VI. fejezete szerint.

9

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VI. fejezete szerint.

SOROK

1

ÖSSZES ÁRUPOZÍCIÓ

Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye, a Kkr. 3. § és 4. § és VI. fejezete szerint.

11

Lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítés

Árupozíciók a lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítésben, a Kkr. 36. § szerint.

111

Lejárati sáv ≤1 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

112

Lejárati sáv > 1 év és ≤3 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

113

Lejárati sáv > 3 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

114

Kiegyenlített hosszú és rövid pozíciók az egyes lejárati sávokon belül

Kkr. 36. § (3) és 36. § (5) bekezdés a) pontja.

115

Kiegyenlített pozíciók két lejárati sáv között

Kkr. 36. § (4) és 36. § (5) bekezdés b) pontja.

116

Maradék kiegyenlítetlen pozíciók

Kkr. 36. § (5) bekezdés c) pontja.

13

Egyszerűsített megközelí-tés: összes pozíció

Árupozíciók az egyszerűsített megközelítésben, a Kkr. 37. § szerint.

16

Áruopciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 35. §

181,…,184

Összes pozíció a 4 fő árucsoportban

Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye a 4 fő árucsoport esetében, a Kkr. 3. § és 4. § és VI. fejezete szerint.
Az M4A1 sor megbontása a 4 fő árucsoport szerint.

EGYÉB

Áru

Az általános és az egyedi kockázatokra vonatkozó tőkekövetelményeket minden egyes árufajtára külön kell számítani. Ugyanakkor, az árupozíciókat egyetlen táblában, összevontan kell jelenteni. (Figyelem! Az M4A181–M4A184 sorokban az adatok árucsoportonként szerepel-nek!)

BM5M, KBM5M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK
(MKR IM)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Korrekciós tényező x az előző 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke (VaR)

A Kkr. 46. § (1) bekezdés b) pontja és 46. § (2) bekezdése szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti.

2

Előző napi kockáztatott érték (VaR)

A Kkr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti.

3

Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

4

A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetel-mény

A Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontja szerint.
Akkor kell megadni, ha a modell a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

5

Tőkekövetelmény

Az összes kockázati tényező alapján számolt összes kockáztatott érték (VaR).
Kkr. 46. §

6

A túllépések száma az előző 250 munkanapban

Kkr. 45. §

7

Korrekciós tényező

Kkr. 46. § (2) bekezdés.

SOROK

1

Összes pozíció

Kkr. 43. § (1) bekezdés és 44. §.

111

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (1) és (2) bekezdésekkel (a kamatlábkockázati tényezőkkel).

1111

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - általános kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja.
Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

1112

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - egyedi kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

112

Részvények

Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (4) bekezdésével (a részvénykockázati tényezők-kel).

1121

Részvények –
általános kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

1122

Részvények –
egyedi kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

113

Devizakockázat

Kkr. 46. § (1) pontja.

114

Árukockázat

Kkr. 46. § (1) pontja.

121

Általános kockázat össze-sen

Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az általános kockázatot.
Kkr. 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja: az összes kockázati tényező általános kockázatának összesített kockáztatott értéke (VaR). Ha alkalmazható, a korrelációs hatások figyelembe vételével (43. § (6) bekezdés).

122

Egyedi kockázat összesen

Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az egyedi kockázatot.
Kkr. 45. § (5)–(9) bekezdések, 46. § (2) bekezdés.
A kereskedési könyvben szereplő részvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázatának megfelelő kockáztatott érték (VaR), a korrelációs hatásokat is figyelembe véve, ha az alkalmazható (43. § (6) bekezdés).

BM6AM, KBM6AM
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
(MKR IM Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ez a jelentési forma előírható minden egyes használt modellre, illetve az összes egyedi modell aggregálásához. Így az összes egyedi modell aggregálása esetén, a következő kódok némelyikét – amelyek inkompatibilisek lehetnek egyedi szinten – egyidejűleg lehet jelenteni. Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor az M6AM táblában szereplő minden egyes M6AMxy sorra vonatkozóan ki kell tölteni egy M6BxyM táblát.

Az M6AM táblában szereplő minden egyes modellről (sorról) ki kell tölteni egy M6B01M táblát (ahol „nn” helyére 01, 02, 03,… stb. kerül).

1

Instrumentum-kód

Az instrumentum-kód a szabályozási modell által lefedett instrumentum-kategóriákat mutatja:
1 = részvények;
2 = hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
3 = devizák;
4 = áruk.
Például, ha a kockáztatott értéket (összesen) a részvényekre, a hitelviszonyt megtestesítő érték-papírokra és a devizákra számolják, akkor a kód: 123.

2

Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a részvények esetében

Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a részvények esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített;
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számításokkal

3

Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében

Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített;
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számítá-sokkal

4

A túllépések számának meghatározásánál használt nyereség/veszteség kódja

A nyereség/veszteség kódja mutatja annak az eredménynek a típusát, amelyet a plusz-tényező kiszámításához használnak [vö.: Kkr. 46. § (2) bekezdés]:
1 = tényleges kereskedési eredmények az érintett napokra [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés, (4) bekezdés];
2 = elméleti kereskedési eredmények az érintett napokra, az előző (kereskedési) nap végén rögzített pozíciókon [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés b) pontja, (4) bekezdés];

5

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) konfidencia-intervalluma

A kockázatkezelési célra használt konfidencia-intervallum (nincs jogszabályi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor 99%-tól eltérő konfidencia-intervallumot alkalmaznak. A konfidencia-intervallumot 3 tizedesre kell megadni. Pl. 99% esetén: 0,990.

6

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) tartási periódusa

A kockázatkezelési célra használt tartási periódus (nincs jogszabályi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor nem 10 napos tartási periódussal számolnak.

SOROK

01, 02, …

A belső modellek felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től kezdődően egyesével növekszik.

BM6B01M, KBM6B01M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
(MKR IM Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor a BM6AM táblában szereplő minden egyes BM6AMxy sorra (vagyis: minden egyes modellre) vonatkozóan ki kell tölteni egy BM6BxyM táblát.

OSZLOPOK

1

Nap

Előre meghatározott: 1-től 92-ig.

2

Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99%, T=10)

Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 10 napos tartási periódussal és 99%-os konfidencia-intervallummal.

3

Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99%, T=1)

Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 1 napos tartási periódussal és 99%-os konfidencia-intervallummal.

4

Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

5

A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetel-mény

Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontjaival.

6

Belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR)

A VaR eredménye, amit kockázatmenedzselési célokra használnak. A számításoknak az 5. és a 6. oszlopban szereplő információkon kell alapulniuk.

7

Belső modell szerinti kockáztatott értékre (VaR) vonatkozó limit

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) határértéke, összefüggésben a belső modell szerinti kockáztatott értékkel. A számításoknak az M6AM tábla 5. és 6. oszlopában szereplő információkon kell alapulniuk.

Az utólagos ellenőrzésnél ténylegesen használt nyere-ség/veszteség

A következő két nyereség/veszteség közül csak az egyik használható.

8

Elméleti

Elméleti napi nyereség/veszteség, a Kkr. 45. §-ban definiáltak szerint.

9

Tényleges

Tényleges napi nyereség/veszteség, a Kkr. 45. §-ban definiáltak szerint.

SOROK

01, 02, …92

Egy adott modell esetében a napok felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től 92-ig egyesével növekszik.

B2OPLD, KB2OPLD
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - FŐBB MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI VESZTESÉGEK, AMELYEKET AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN VETTEK NYILVÁNTARTÁSBA, ILLETVE AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG LEZÁRATLANOK (OPR LOSS DETAILS)

Ezt a táblát a sztenderd (TSA) / alternatív sztenderd (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni, az elmúlt 4 negyedévre, illetve a lezáratlan veszteségekre vonatkozóan.
A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe.

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Belső referencia szám

Az intézmény saját adatbázisában használt belső kód az egyes veszteségek azonosítására.

25

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

EGYÉB

Főbb működési kockázati veszteségek, amelyeket az előző évben vettek nyilvántartásba, illetve amelyek a korábbi éveket érintik, de még lezáratlanok

A nyilvántartásba vett (és érték alapján csökkenő sorrendbe rendezett) veszteségek darabszám szerinti 10%-át kell jelenteni, a legnagyobbtól kezdve. Ha a veszteségek száma nem érte el a 100-at, akkor minimum 10 db-ot kell jelenteni, illetve ha ennél is kevesebb volt, akkor tételesen valamennyi veszteséget szerepeltetni kell.