• Tartalom
Oldalmenü

27/2014. (XI. 25.) FM rendelet

a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

2021.03.09.

Az 1–2. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában,
a 3–4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,
az 5. alcím és a 2–3. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,
a 7–8. és 11. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b)–d) pontjában,
a 9. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés k) pontjában,
a 10. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés l) pontjában,
a 20. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. 1 Az agrárkárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés

1. § (1)2 A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmének a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezik be.

(2)3 Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.

(3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.

2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása

2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.

(2)4 Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 31-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.

(3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten

a)5 az egységes kérelemben bejelentett, szántóföldi növénykultúra, illetve szántóföldi zöldség termesztésére, valamint ültetvényművelésre szolgáló terület,

b) az egységes kérelmen feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen, az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúra (a továbbiakban: növénykultúra), valamint

c) a 3. §-ban foglaltak

figyelembevételével kerül meghatározásra.

(4)6 Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait tárgyév augusztus 7-éig elektronikus úton elérhetővé teszi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére.

(5)7 Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott adattartalmat tárgyév július 31-ig elektronikus úton elérhetővé teszi az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára.

3. § (1) Az egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett területre és növénykultúrára vonatkozó adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl nincs lehetőség, az egységes kérelem módosítása vagy részleges visszavonása esetén sem.

(2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség.

3. A mezőgazdasági káresemény bejelentése

4. § (1)8 A mezőgazdasági termelő az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az (1c) bekezdés szerinti adattartalommal köteles – az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés).

(1a)9 Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, (1) bekezdés szerinti határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.

(1b)10 A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő.

(1c)11 A mezőgazdasági káresemény (1) bekezdés szerinti bejelentése az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosítója;

b) a növénykultúra megnevezése az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok és a termesztés típusa (fóliás, szaporítóanyag célú) szerint (újravetés, újratelepítés vagy másodvetés esetén az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúra megnevezése);

c) a település megnevezése;

d) a MePAR szerinti blokkazonosító;

e) a táblasorszám;

f) a mezőgazdasági káresemény megnevezése és bekövetkezésének időpontja (év, hónap, nap);

g) a betakarítás tervezett időpontja (év, hónap, nap);

h) a károsodással érintett terület (tábla)

ha) nagysága (ha),

hb) várható tárgyévi hozama a káresemény előtt (t/ha),

hc) várható tárgyévi hozama a káresemény után (t/ha);

i) a búzát, a kukoricát, az őszi árpát, a napraforgót, illetve az őszi káposztarepcét érintő aszály bejelentése esetén

ia) a vetés időpontja (év, hónap, nap),

ib) a kijuttatott nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K) hatóanyag (kg/ha),

ic) a tőszám (db/ha),

id) a műtrágya kijuttatásának időpontja (év, hónap, nap),

ie) a szerves trágyázás időpontja (év, hónap, nap) és mennyisége (kg/ha),

if) az öntözés időpontja (év, hónap, nap) és dózisa (m3/ha);

j) szaporítóanyag célú jelölés esetén a vetés bejelentési bizonylat sorszáma;

k) szőlő- és gyümölcsültetvény esetén a telepítés és a termőre fordulás időpontja (év, hónap, nap).

(1d)12 Az (1) bekezdés szerinti várható hozamcsökkenés mértékét az (1c) bekezdés h) pont hb) és hc) alpontja szerinti tárgyévi hozamok különbsége alapján kell meghatározni.

(2)13 A kárbejelentés alapján eljáró szerv a károsodással érintett terület szerint illetékes, földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv).

(3)14 A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

(4)15 A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni. Az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-éig, tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

(5)16 Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető.

(6)17 Az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káreseménynek kizárólag az adott kárenyhítési évben bekövetkezett, üzemi szinten az adott növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó, (1)–(1c) bekezdés szerint bejelentett mezőgazdasági káresemény minősül.

(7)18 Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe.

(8)19 A termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák – amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek, amelybe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata – esetében nem lehet kárbejelentést tenni

a) aszálykárra,

b) aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, őszi fagy, tavaszi fagy, téli fagy vagy vihar által a termelőeszközökben okozott károkra.

(8a)20 Nem lehet kárbejelentést tenni

a) a nagyvízi mederben fekvő terület vonatkozásában mezőgazdasági árvízkárra és belvízkárra,

b) a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelem felületen – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt – késedelmes benyújtási határidőt követően bejelentett területre, illetve növénykultúrára, az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúra kivételével.

(9)21 A (8) és (8a) bekezdésben meghatározott károk nem keletkeztetnek kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.

(10)22 A tárgyévet megelőzően elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák esetében a kárbejelentést legkésőbb tárgyév augusztus 31-éig kell megtenni. A tárgyévben elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák vonatkozásában – a tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál – a tárgyév október 31-éig bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt tárgyév november 1. napján bekövetkezettnek kell tekinteni.

(11)23 A mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a kárbejelentéssel érintett terület egy részére vagy egészére vonatkozóan a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig szankciómentesen visszavonhatja az agrárkár-megállapító szervnél az agrárkár-megállapító szerv által a honlapján közzétett nyomtatványon.

(12)24 A mezőgazdasági termelő az (1)–(1c) bekezdés szerinti kárbejelentést a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében kizárólag a termőre fordult, a káresemény bekövetkezésének időpontjában még termő, megyei referenciahozam leadására képes és szakszerűen művelt területen termesztett ültetvényre jogosult megtenni.

(13)25 Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes azonos fajhoz tartozó egyedek aránya eléri a 70%-ot a kárbejelentéssel érintett területen alkalmazott termesztéstechnológia alapján elvi szinten megállapítható legmagasabb egyedszámhoz képest.

(14)26 Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat megfelelően elvégezték, ideértve az adott növénykultúra művelésmódjának megfelelő metszést is.

4. A mezőgazdasági káresemény igazolása

5. § (1)27 Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a földterület szakszerű művelését, valamint ültetvények esetében a termőképességet.

(1a)28 Ha az agrárkár-megállapító szerv megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentésében valótlan adatot szolgáltatott, vagy a kárbejelentés nem megalapozott, különösen, ha

a) a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentésben szereplő időjárási és más természeti esemény következett be,

b) a kárbejelentéssel érintett terület nem érintett időjárási és más természeti eseménnyel,

c) a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező növénykultúra található,

d) a kárbejelentéssel érintett területen a növénykultúra nem beazonosítható – kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét –,

e) ültetvények esetében nem termő növénykultúra található a kárbejelentéssel érintett területen,

f) a kárbejelentéssel érintett terület nem szakszerűen művelt,

g) a kárbejelentés – a 4. § (1), (1a), (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – határidőn túl kerül benyújtásra,

h) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a káreseménnyel érintett területen a termesztő berendezés – annak megsemmisülése esetén annak maradványai – nem lelhetőek fel,

i) a szaporítóanyag-előállítás kapcsán a kárbejelentéssel érintett terület nem szerepel a növénytermesztési hatóság által vezetett nyilvántartásban, vagy

j) a szaporítóanyag célú növénytermesztés esetén a mezőgazdasági termelő a kárbejelentés megtételéig nem tesz eleget a 6. § (10) bekezdésében foglaltaknak,

akkor a kárbejelentés nem alapozza meg káresemény megállapítását.

(2)29 Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés mértékét az adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen beazonosításra alkalmas állapotban található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg.

(2a)30 Az agrárkár-megállapító szervnek az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés megállapítása során

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) internetes honlapján közzétett tájékoztatást és az általa az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis) szolgáltatott adatokat,

b)31 az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) által a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba szolgáltatott adatokat,

c) a biztosítók által átadott, az Mkk. tv. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat,

d) a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisban található agrometeorológiai növényélettani modell adatait, valamint

e) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állapotminősítési, termésbecslési és betakarítási adatait

f)32 az általa, ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által készített drónfelvétel adatait és

g)33 az általa elvégzett határszemle során rögzített adatokat

figyelembe veszi.

(3a)34 Az agrárkár-megállapító szerv a (3) bekezdés f) pontja szerinti drónfelvétel alapján a kárbejelentéssel érintett területen található növénykultúra meglétét, a növénykultúra kárbejelentésben foglaltakkal való egyezését, a betakarítás bekövetkezésének tényét és szőlő- és gyümölcsültetvény esetén a 4. § (12) és (13) bekezdése szerinti feltétel teljesülését jogosult megállapítani.

(3b)35 A (3) bekezdés g) pontja szerinti határszemle során rögzített adatok kizárólag abban az esetben helyettesítik a helyszíni ellenőrzést, ha a határszemle során készült jegyzőkönyvben tett megállapítások ugyanazon növénykultúrára és ugyanazon káreseményre vonatkoznak.

(4)36 A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és az adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.

(5) Az OMSZ által közzétett, (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg.

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdésben foglaltakról határozatot hoz.

(7)37 Ha a (3) bekezdés szerinti adatok, valamint az adminisztratív ellenőrzést megalapozó – különösen a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre, a csapadékintenzitásra, a felszíni vízborítottságra, a talajvízszintre, a távérzékeléses vagy drónfelvételen alapuló adatokból származó megállapításokra vonatkozó adatokon alapuló – kockázatelemzés során felhasznált adatok kétséget kizáróan alkalmasak a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének vagy be nem következésének megállapítására, akkor ezen adatok alapján az agrárkár-megállapító szerv mellőzheti a (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés lefolytatását

a) aszály, nagy kiterjedésű belvíz és mezőgazdasági árvíz esetében, ha igazoltnak találja a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, vagy

b) bármely mezőgazdasági káresemény bejelentését követően, ha megállapítja, hogy a mezőgazdasági káresemény nem következett be.

(8)38 A (7) bekezdés szerinti eljárás esetén az agrárkár-megállapító szerv a lefolytatott adminisztratív ellenőrzés alapján hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a mezőgazdasági káresemény bejelentésétől számított tíz napon belül.

(9)39 A fóliás és üvegházi növénykultúrák esetében

a) az agrárkár-megállapító szerv minden esetben helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a felhőszakadáskár, jégesőkár, őszi fagykár, tavaszi fagykár, téli fagykár, vagy viharkár vonatkozásában tett kárbejelentésről,

b) a belvíz vagy mezőgazdasági árvíz vonatkozásában tett kárbejelentésre a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.

(10)40 Az agrárkár-megállapító szerv a tárgyévre vonatkozóan szaporítóanyag előállítás céljából termesztett és ilyen minőségében a növénytermesztési hatóság által nyilvántartásba vett növénykultúrák esetében helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot.

5. A hozamérték-csökkenés megállapítása

6. § (1)41 Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 3. melléklet szerinti számítási módszerrel – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: AKI Nonprofit Kft.) által meghatározott és a minisztérium honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.

(2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,

a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének és a betakarított terület nagyságának hányadosát,

b)42 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál az – elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott – ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokat

kell alapul venni.

(3) Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referencia hozamértéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a 2. melléklet IV. pontja és a 3. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani.

(4)43 Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti referenciaár mellett ársáv közzétételére is sor került, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adatok a közzétett ársávba esnek.

(5)44 Ha a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozóan nem rendelkezik a referencia-időszak egy vagy több évének bejelentett hozamadatával, a referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozóan – az elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott – az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok alapján kell képezni a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamérték kiszámításának alapjául.

(6)45 A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nyilatkozott, az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok nem használhatóak fel.

(6a)46 A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során ültetvények esetében – a termőre fordulás évétől az azt követő negyedik évvel bezárólag a termőre fordult ültetvényhez tartozó – saját hozamadat hiányában az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok használhatóak fel abban az esetben is, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak adott évére és a még nem termő ültetvényre vonatkozóan korábban nulla hozamadatot adott meg.

(6b)47 Azokban az esetekben, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak egy vagy több évére vonatkozóan az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nem nyilatkozott, ugyanakkor az adott növénykultúrát termesztette, a hiányzó hozamadatot a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben tett nyilatkozattal kell pótolni.

(6c)48 Szőlő- és gyümölcsültetvény esetében, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése során megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő saját hozamadataiból számított referencia-időszak hozamadata meghaladja az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam kétszeresét, akkor a hozamérték-csökkenés számításához

a) a saját referencia-időszak hozamadatát kell figyelembe venni, ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévben rendelkezik a referencia-időszakban művelt ültetvényterület legalább felével,

b) az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatát kell figyelembe venni, ha a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a referencia-időszakban művelt ültetvényterület legalább felével.

(7) A mezőgazdasági termelőnek a referencia-időszak éveire vonatkozó, hozamadatokat tartalmazó, korábban tett nyilatkozatait – amelyek származhatnak különösen az egységes kérelemben tett, korábbi évek hozamadataira vonatkozó nyilatkozatokból, az agrárkár-megállapító szerv nyilvántartásában, illetve az agrárkár-enyhítési szerv nyilvántartásában szereplő korábbi években benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, valamint a díjtámogatott biztosítások adatközlésekor bejelentett adatokból – kell figyelembe venni a hozamérték-csökkenés megállapítása során.

(8) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges, 2. melléklet szerinti, évenkénti termelési adatokat tartalmazó nyilvántartásait, valamint az azokat alátámasztó bizonylatokat az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.

(9) Az agrárkár-megállapító szerv a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiséget alátámasztó, (8) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és bizonylatokat az eljárás során ellenőrizheti.

(10)49 A kárenyhítő juttatás tekintetében akkor kerül figyelembevételre a növénykultúra egységes kérelemben történő szaporítóanyag célú megjelölése, ha az ügyfél a terület vonatkozásában a vetőmag-előállítást a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet alapján végzi. A kárenyhítési eljárás szempontjából a hibridnapraforgó és a hibridkukorica szaporítóanyag-előállítás céljából termesztett növénykultúrának minősül.

7. § (1)50 Üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra (a továbbiakban: károsodott növénykultúra) vonatkozásában a hozamérték-csökkenésnek az összegét és annak Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés d) pont szerinti mértékét a 3. melléklet szerint kell meghatározni, amely során kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 7. pontjában meghatározott elemi káresemény okozott.

(2)51 A hozamcsökkenés egyes növénykultúrákra vonatkozó mértékének kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott.

(3) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során a növénykultúra Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káreseménnyel érintett azon tárgyévi területét, amelyen a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerint igazolta, továbbá a növénykultúra egyéb tárgyévi területét a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben külön sorban kell feltüntetni.

(4) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák tárgyévi hozamait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben

a) aszálykár esetén

aa) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a,

ab) a referenciahozam 85%-ának feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a;

b)52 egyéb káresemény, valamint az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák esetén

ba) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,

bb) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.

(5)53 A kárenyhítő juttatás iránti kérelem alapján történő juttatás számítása során a szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatásról szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. § b) pontja szerinti intézkedésbe vont, zöldszürettel érintett területen termesztett minőségi- és egyéb borszőlőültetvény kultúrák zöldszürettel érintett kárenyhítési évre vonatkozó tárgyévi hozamait

a)54 az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott országos átlaghozammal kell figyelembe venni, ha az országos átlaghozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,

b) a mezőgazdasági termelő referenciahozamával kell figyelembe venni, ha az a) pont szerinti országos átlaghozam kisebb vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.

(6)55 Az (5) bekezdés szerinti terület mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett területnek minősül azzal, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben ezen terület vonatkozásában a mezőgazdasági termelőnek a zöldszürettel érintett kárenyhítési évi termésmennyiséget nulla értékkel kell megadnia.

8. § (1) Amennyiben az adott kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére, másodvetésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és a 12. § (3) bekezdésében foglalt hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.

6. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem

9. § (1) A mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az erre a célra kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen – a 11. §-ban meghatározottak szerint –, a 2. mellékletben szereplő adatok megadásával, az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottaknak megfelelően, tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-enyhítési szervhez.

(1a)56 Az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a hozamérték-csökkenés 10. § (1) bekezdés szerinti határozatban történő megállapítása céljából – az Mkk. tv. 13. § (3) bekezdése szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelmek kivételével – a kérelmeket továbbítja az agrárkár-megállapító szerv részére. A kérelembenyújtó felületen megadott adatok és az ahhoz feltöltött dokumentumok – ideértve a (4) és (5) bekezdésben meghatározott igazolásokat is – együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(3)57 Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő adott növénykultúra tekintetében

a) elemi káreseményt és

b) a 7. § (1) bekezdés szerinti számítási módszerrel megállapított, 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést

szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdés szerint kiállított határozattal rendelkezik.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb, a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káreseményre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor azt a 2. melléklet I. pontja szerinti adatok megadásával és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai és kötvénye elektronikus példányának kérelembenyújtó felületre történő feltöltésével igazolja. A biztosító által már kifizetett kártérítés összegét az Mkk. tv. 12. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításánál.

(4a)58 Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosításnak kell tekinteni az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamérték legalább felére kiterjedően megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződést.

(5) Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, akkor teljes mértékű kárenyhítő juttatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek részére a szerződő fél vagy a biztosító a biztosított területet, a biztosítással fedezett káreseményt és a biztosított hozamértéket is feltüntető igazolást állít ki. Az igazolás elektronikus másolatát a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben meghatározott határidőig fel kell töltenie a kérelembenyújtó felületre.

(6)59 Ha a mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, amelyről a biztosító az Mkk. tv.-ben, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében adatokat szolgáltatott az agrárkár-enyhítési szerv részére, akkor a kárenyhítő juttatás kiszámítása során a biztosító által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell venni.

(7) Ha a hozamérték-csökkenést több elemi káresemény okozta, akkor az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.

(8)60 Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv elutasítja.

(9) Adott kárenyhítési évhez kapcsolódóan kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a mezőgazdasági termelővel szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan európai uniós jogszabály van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

10. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a hozamérték-csökkenés összegét és – az 5. § (6) bekezdés, valamint az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal határozatot hoz. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 9. § (4) és (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére.

(2)61 Az agrárkár-megállapító szerv – a helyszíni ellenőrzés megállapításainak, az 5. § (3) bekezdése szerinti adatoknak, a kárbejelentéshez kapcsolódó 5. § (7) bekezdése szerinti kockázatelemzés adatainak, valamint egyéb hatóság által rögzített termelési adatoknak a figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján hozza meg az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti határozatot.

(2a)62 Ha az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő,

a) a tárgyévi betakarított termésmennyiség alapján számított tárgyévi hozam 30%-ot meghaladó mértékben múlja alul a kárbejelentésre hozott döntésben igazolt, káresemény utáni várható hozamot, akkor a tárgyévi hozamérték kiszámításakor tárgyévi hozamként az igazolt, káresemény utáni várható hozamadatot,

b) a referencia-időszak adott évére vonatkozó – betakarított saját termésmennyiség alapján számított – referenciahozam meghaladja a növénykultúra ugyanezen évre vonatkozó, az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában az országos, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamának háromszorosát, akkor a referencia hozamérték kiszámításakor a referencia-időszak adott évének referenciahozamaként az ugyanezen évre vonatkozó, az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megyei, ennek hiányában az országos, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatot

kell figyelembe venni.

(3)63 Az agrárkár-megállapító szerv a 2. melléklet szerinti adatok, a (1) bekezdés szerinti határozatok, valamint a benyújtott keresetlevelek adatai tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A keresetlevélről annak beérkezését követő hét napon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntésről a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv értesítést küld az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(4) Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a tárgyévet követő év január 15-éig elérhetővé teszi az erre a célra létrehozott elektronikus felületen a mezőgazdasági igazgatási szerv és az agrárkár-enyhítési szerv részére. A mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet a tárgyévet követő év január 31-éig elektronikus úton elérhetővé tesz az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az országosan összesített adatállományból megyeszintű és elemi káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít és azt az arra a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi a miniszter részére.

(5) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez kapcsolódóan kiállított, (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

7. A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának általános szabályai

11. § (1)64 A mezőgazdasági termelő a 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentést és a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmet elektronikus úton köteles benyújtani.

(2)65 A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásának módjára, meghatalmazott vagy kamarai meghatalmazott igénybevétele esetén a meghatalmazott és a kamarai meghatalmazott eljárására, vélelmezett örökös eljárása esetén a vélelmezett örökös eljárására, valamint az elektronikus kapcsolattartásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi rendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)66 A 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés, valamint a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) a mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol.

8. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása

12. § (1)67 A kárenyhítő juttatás összegének 2. melléklet V. pontja és 3. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyet elemi káresemény okozott, és azt az agrárkár-megállapító szerv igazolta.

(2)68 Nem nyújtható kárenyhítő juttatás, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdés szerinti döntésében nem igazolta a 9. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű hozamérték-csökkenést.

(3) A kárenyhítő juttatás összegének 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján történő megállapítása során az elemi káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből, és a számítás során a 3. melléklet szerinti költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell alkalmazni.

(4) A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist használja fel azzal, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, valamint az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy európai uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen növénykultúránként nem haladhatja meg a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló európai uniós iránymutatás 1.2.1.2. alfejezetének (362) pontjában meghatározott, az elszámolható költségre vetített 80%-os támogatási intenzitási mértéket.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolható költségnek a növénykultúra elemi káresemény által okozott az (1) és (3) bekezdés alapján számított hozamérték-csökkenése minősül.

(6) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.

9. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése

13. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok alapján a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett adatok figyelembevételével – vizsgálja a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek jogosságát, a kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.

(2)69 Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány, valamint a miniszternek a 20/05/10/00 Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatra vonatkozó tájékoztatása alapján a jogos kárenyhítő juttatás iránti igények teljesítésére a minisztérium honlapján közzétett nyomtatvány szerinti kifizetési tervet készít. A kifizetési terv részét képezi a kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév december 31-i állapotát tükröző éves elszámolás. Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési tervet a tárgyévet követő év február 28-áig a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal megküldi a miniszter részére.

(3) A miniszter a (2) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet – egyetértése esetén – jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről a 7. § (1) bekezdésben, a 12. § (1) bekezdésben, valamint az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, és teljesíti a kifizetéseket.

(5) Az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évekhez kapcsolódóan az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tételek kifizetésére tárgyév április 1-jétől a tárgyévet követő évben a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig van lehetőség.

(6) A (2) bekezdés szerinti éves elszámoláson túl az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal a miniszter részére megküldi

a)70 tárgyév április 30-ig a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámla felhasználásának tárgyév március 31-i állapotát, és

b)71 tárgyév október 15-ig a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámla felhasználásának tárgyév szeptember 15-i állapotát

tükröző évközi elszámolásokat is.

(7) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítő juttatás iránti igények kifizetését követően megmaradt összeget tárgyév december 31-éig beérkezőleg átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(8)72 Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.

(9) A mezőgazdasági árvíz vonatkozásában védműnek minősül az OVF által belföldi jogsegély keretében kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény is.

(10)73 Az OVF által szolgáltatott, a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló 36/2017. (VII. 6.) FM rendelet 2. § 25. pontja szerinti adatok alapján az ár- vagy belvízhelyzet – agrárkár-enyhítési rendszer vonatkozásában – akkor minősül

a) országosan jelentősnek, ha országos szinten legalább 100 000 hektár,

b) jelentősnek, ha országos szinten legalább 50 000 hektár

mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szempontjából releváns mezőgazdasági hasznosítású terület mezőgazdasági ár- vagy belvízzel érintett.

10. Adatszolgáltatás

14. §74 A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az AKI Nonprofit Kft. végzi. Az AKI Nonprofit Kft.-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni és az AKI Nonprofit Kft. által kért adatokat rendelkezésre bocsátani.

15. § (1) Aszálykár, illetve mezőgazdasági árvízkár tekintetében a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményben szolgáltat adatot a miniszter részére a káreseménnyel érintett termelők becsült számáról, a hozamcsökkenés várható mértékéről, valamint az aszály, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti szakvéleményét

a) aszálykár tekintetében részletes és összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig,

b) mezőgazdasági árvízkár tekintetében

ba) részletes adatokkal alátámasztva a mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő huszonöt napon belül,

bb) összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig

küldi meg a miniszter részére.

(3)75 Az (1) bekezdésben hivatkozott szakvélemény elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, az Lechner Tudásközponttól, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával – megjelölve az érintett járást is –, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni.

(4)76 A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.

(5) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szakvélemény alapján nyújt tájékoztatást az árvízhelyzetről az Európai Bizottság részére.

11. Ellenőrzés, jogkövetkezmények

16. § (1) A mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A kárenyhítő juttatás jogosulatlan igénybevételének tényét az agrárkár-enyhítési szerv – az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva – állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.

(2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

12. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. december 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (7) és (8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.

18. § A 2015. évi kárenyhítési év vonatkozásában a kárbejelentésekről e rendelet hatálybalépése előtt kiállított hatósági bizonyítványokat is figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben.

19. § Ez a rendelet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás 1.2.1.1. és 1.2.1.2. alfejezetei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

20. §77 E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 36/2016. (V. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 36/2016. (V. 13.) FM rendelet] megállapított 4. § (1a), (5), (6) és (7) bekezdését, valamint 11. § (1) és (3) bekezdését a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet hatálybalépését78 megelőzően bekövetkezett káresemények esetében is alkalmazni kell.

21. §79 Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IV. 1.) AM rendelettel [a továbbiakban: 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet] megállapított 4. § (8) és (10) bekezdését, 5. § (2) és (10) bekezdését, valamint 6. § (4) és (10) bekezdését a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet hatálybalépésekor80 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §81 E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel [a továbbiakban: 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet] megállapított 9. § (4a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet hatálybalépésekor82 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez83

2. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez84

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalma
I. A megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekről szóló bejelentés adattartalma
1.    A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1.    név
1.2.    ügyfél-azonosító
2.    A biztosító megnevezése, amellyel a termelő mezőgazdasági biztosítási szerződést kötött
3.    A mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározása (év)
4.    A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)
5.    A biztosításba bevont terület (ha)
6.    A biztosított hozamérték (Ft)
7.    A biztosító által káreseményekre kifizetett és a továbbiakban még kifizetni tervezett kártérítés káreseményenkénti bontásban (Ft)
8.    Ha az ügyfél mezőgazdasági biztosítással nem rendelkezik, akkor az ügyfél erről szóló nyilatkozata
II. A referencia-időszak három évének meghatározásához szükséges adatok
1.    A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)
2.    Az adott növénykultúra termelési adatai a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban:
2.1.    Terület (ha) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban
2.2.    Termésmennyiség (t) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban
2.3.    Hozam (t/ha) a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban
3.    A mezőgazdasági termelő nyilatkozata a referencia-időszak 3 évének meghatározásáról
III. A referenciahozam kiszámításához szükséges adatok
1.    A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)
2.    A növénykultúra hozama a referencia-időszak három évében, évenkénti bontásban (t/ha)
IV. A referencia-átlagár kiszámításához szükséges adatok
1.    A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)
2.    A növénykultúra vonatkozásában meghirdetett, 6. § (1) bekezdés szerinti referenciaárak, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adatai a referencia-időszak három évében (Ft/t)
V. A kárenyhítő juttatás összegének kiszámításához szükséges adatok
1.    A növénykultúra megnevezése1 (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)
2.    Az elemi káresemény megnevezése
3.    A növénykultúra tárgyévi területe (ha)
3.1.    A növénykultúra igazolt károsodással érintett tárgyévi területe (ha)
3.2.    A növénykultúra igazolt károsodással nem érintett területe (ha)
4.    A növénykultúra betakarított tárgyévi termésmennyisége (t)
5.    A növénykultúra betakarított területének aránya (50% feletti, illetve 50% vagy azt meg nem haladó)
6.    A növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)
7.    A növénykultúra referencia hozama (t/ha)
8.    A tárgyévben a növénykultúra meghirdetett referenciaára, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adata (Ft/t)
9.    A növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)
10.    A növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)
11.    A növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)
12.    A növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft)
13.    Növénykultúra szinten számított hozamérték-csökkenés összegéből levonásra kerülő tételek
13.1.    A hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)
13.2.    Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti díjcsökkenés (Ft)
14.    A biztosító által kifizetett kártérítés összege (Ft)
15.    A mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy
15.1.    az érintett káresemény által okozott kárra a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító által megállapított összeget az Mkk. tv. által előírt kötelezettség szerint tüntette fel, és tudomásul veszi, hogy a kötelezettség elmulasztásával a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot a teljes kárenyhítő juttatás összegére vonatkozóan elveszíti, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen esetben a felvett összeget a Magyar Államkincstár felszólító határozata szerint visszafizeti;
15.2.    a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az Mkk. tv. 2. § 7. pont szerinti elemi káreseményen – ide nem értve az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkárt – alapuló okokon kívüli okokból a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.
_____________
1 Újravetés, újratelepítés, vagy másodvetés esetén meg kell adni az újravetett, újratelepített, vagy másodvetett növénykultúrát is.

3. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez85

A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere

A területi adatokat (ha), a termésmennyiség-adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az áradatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedesjegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedesjegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.

A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben az adott kárenyhítési évben termesztett azon növénykultúrák adatait kell feltüntetni, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kárbejelentéssel rendelkezik.

1. A referencia-időszak három évének meghatározása

A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.

Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.

növénykultúra hozama adott évben (t/ha) =

növénykultúra adott évben megtermelt termésmennyisége (t)

növénykultúra adott évi területe (ha)

Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál az ügyfél székhelye vagy lakóhelye szerinti megye vonatkozásában képzett megyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.

2. A referenciahozam kiszámítása

A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.

referenciahozam (t/ha) =

hozam1 (t/ha) + hozam2 (t/ha) + hozam3 (t/ha)

3

ahol

hozamn = hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)

n = 1, 2, 3.

A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

3. A referencia-átlagár kiszámítása

Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.

referencia-átlagár (Ft/t) =

referenciaár1 (Ft/t) + referenciaár2 (Ft/t) + referenciaár3 (Ft/t)

3

ahol

referenciaárn = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);

n = 1, 2, 3.

Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.

A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

4. A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása a károsodott növénykultúra vonatkozásában

növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra tárgyévi hozama
(t/ha)

×

növénykultúra tárgyévi referenciaára (Ft/t)

ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra referenciahozama
(t/ha)

×

növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)


növénykultúra hozamérték-
csökkenésének összege (Ft)

=

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

növénykultúra hozamérték-
csökkenésének mértéke (%)

=

növénykultúra hozamérték-csökkenésének összege (Ft)

× 100

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

4.1. Károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege

károsodott növény-
kultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

= 0,8 ×

[növénykultúra hozamérték-
csökkenésének
összege (Ft)

növénykultúra hozamérték-
csökkenéséből levonásra kerülő
tételek (Ft)]

biztosító által
a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény miatt a károsodott növénykultúrára kifizetett kártérítés összege (Ft)

ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb (állami vagy európai uniós társfinanszírozású) támogatás összege (Ft)

4.2. Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege

a) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén

2014_11__20000027B1C3_012_0.jpg

b) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában

2014_11__20000027B1C3_012_1.jpg

4.3. Károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek

a) Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege,

b) Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti teljes kipusztulás vagy ki nem kelés esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege, és

c) Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésben meghatározott bérletidíj-csökkenés összege.

a) Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha)

×

növény- csoportonként meghatározott fajlagos költség- megtakarítás (Ft/t)

ahol

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

=

növénykultúra referencia
hozama (t/ha)

növénykultúra tárgyévi
hozama (t/ha)

növénykultúra terméscsökkenése (t)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

×

növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha)

és ahol a növénycsoportonként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/t):

– szántóföldi növények 1 t terméscsökkenése esetén:    2193,00 Ft,

– szántóföldi zöldségek 1 t terméscsökkenése esetén:    2990,00 Ft,

– gyümölcsfélék 1 t terméscsökkenése esetén:    1940,00 Ft,

– szőlő 1 t terméscsökkenése esetén:        7350,00 Ft.

b) A lent felsorolt szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulása vagy ki nem kelése esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Korai teljes kipusztulás vagy ki nem kelés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

=

növénykultúra kipusztult/ki nem kelt területe (ha)

×

növénykultúránként meghatározott fajlagos költség-megtakarítás (Ft/ha)

ahol a növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha):

– őszi káposztarepce:    102 829 Ft/ha,

– őszi búza:    91 697 Ft/ha,

– őszi árpa:    80 084 Ft/ha,

– zab:    73 281 Ft/ha,

– triticale:    70 320 Ft/ha,

– rozs:    55 724 Ft/ha.

A fenti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a felsorolt szántóföldi növénykultúrák korai teljes kipusztulását vagy ki nem kelését jelzi az a tény, hogy az adott növénykultúra tárgyévi hozama nulla.

c) Földbérlet esetén a bérletidíj-csökkenés összege:

Bérletidíj-csökkenés összege (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi
vetésterülete (ha)

×

[piaci bérleti díj (Ft/ha) – kedvezményes bérleti díj (Ft/ha)]

4. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez86

1

Az 1. alcím címe a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 17. § a) pontja szerint módosított szöveg. [Az 1. alcím címének a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 5. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „agrárkárenyhítési rendszer” szövegrész helyébe az „agrárkár-enyhítési rendszer” szöveg lép, nem vezethető át.]

2

Az 1. § (1) bekezdése a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 72. § a) pontja, a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (2) bekezdése a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (2) bekezdése a 9/2018. (VII. 2.) AM rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (3) bekezdése a) pontja a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 2. § (4) bekezdése a 40/2015. (VII. 13.) FM rendeet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (5) bekezdése a 9/2018. (VII. 2.) AM rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 4. § (1) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 4. § (1a) bekezdését a 36/2016. (V. 13.) Fm rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 4. § (1b) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

11

A 4. § (1c) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

12

A 4. § (1d) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

13

A 4. § (2) bekezdése az 54/2015. (IX. 16.) FM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 46/2020. (IX. 23.) AM rendelet 28. §-a szerint módosított szöveg.

14

A 4. § (3) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

15

A 4. § (4) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 4. § (5) bekezdése a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (6) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 4. § (7) bekezdése a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 4. § (8) bekezdését az 54/2015. (IX. 16.) FM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 4. § (8a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (4) bekezdése iktatta be.

21

A 4. § (9) bekezdését az 54/2015. (IX. 16.) FM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 4. § (10) bekezdését a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 4. § (11) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (5) bekezdése iktatta be.

24

A 4. § (12) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (6) bekezdése iktatta be.

25

A 4. § (13) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (6) bekezdése iktatta be.

26

A 4. § (14) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 2. § (6) bekezdése iktatta be.

27

Az 5. § (1) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Az 5. § (1a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

29

Az 5. § (2) bekezdése a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

Az 5. § (2a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

31

Az 5. § (3) bekezdés b) pontja a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § d) pontja szerint módosított szöveg. [A 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 200. § b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI)” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv” szöveg lép, nem vezethető át.]

32

Az 5. § (3) bekezdés f) pontját a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be.

33

Az 5. § (3) bekezdés g) pontját a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be.

34

Az 5. § (3a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.

35

Az 5. § (3b) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.

36

Az 5. § (4) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § e) pontja szerint módosított szöveg.

37

Az 5. § (7) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

38

Az 5. § (8) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § f) pontja szerint módosított szöveg.

39

Az 5. § (9) bekezdését az 54/2015. (IX. 16.) FM rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

40

Az 5. § (10) bekezdését a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

41

A 6. § (1) bekezdése a 3/2021. (II. 19.) AM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 6. § (2) bekezdés b) pontja a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 3/2021. (II. 19.) AM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 6. § (4) bekezdése a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 6. § (6) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 6. § (6a) bekezdését a 4/2016. (I. 20.) FM rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 6. § (6b) bekezdését a 4/2016. (I. 20.) FM rendelet 20. §-a iktatta be.

48

A 6. § (6c) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

49

A 6. § (10) bekezdését a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 7. § (1) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

51

A 7. § (2) bekezdése a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

52

A 7. § (4) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 17. § e) pontjával megállapított szöveg.

53

A 7. § (5) bekezdését a 46/2019. (X. 4.) AM rendelet 9. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § g) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 7. § (5) bekezdés a) pontja a 3/2021. (II. 19.) AM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 7. § (6) bekezdését a 46/2019. (X. 4.) AM rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § h) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 9. § (1a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

57

A 9. § (3) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

58

A 9. § (4a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

59

A 9. § (6) bekezdése a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

60

A 9. § (8) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § i) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 10. § (2) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

62

A 10. § (2a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 6. §-a iktatta be.

63

A 10. § (3) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § j) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 11. § (1) bekezdése a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 11. § (2) bekezdése a 20/2015. (IV. 27.) FM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

66

A 11. § (3) bekezdése a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 12. § (1) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

68

A 12. § (2) bekezdése a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 13. § (2) bekezdése a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet 17. § d) pontja, a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § k) pontja szerint módosított szöveg.

70

A 13. § (6) bekezdés a) pontja a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 72. § b) pontja, a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § l) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 13. § (6) bekezdés b) pontja a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 72. § b) pontja, a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § l) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 13. § (8) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 13. § (10) bekezdését a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 15. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 14. § a 3/2021. (II. 19.) AM rendelet 5. § c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 15. § (3) bekezdése a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 8. § m) pontja szerint módosított szöveg. [A 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 200. § c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „FÖMI-től” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől” szöveg lép, nem vezethető át.]

76

A 15. § (4) bekezdése a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 17. § h) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet 2. §-a iktatta be.

78

A hatálybalépés napja 2016. május 14.

79

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet 4. §-a iktatta be.

80

A hatálybalépés időpontja 2019. április 9.

81

A 22. §-t a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 7. §-a iktatta be.

82

A hatálybalépés időpontja 2020. december 17.

83

Az 1. mellékletet a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

85

A 3. melléklet a 35/2017. (VII. 6.) FM rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított, a 9/2018. (VII. 2.) AM rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

86

A 4. mellékletet a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.