• Tartalom
Oldalmenü

280/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet

egyes területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról1

2017.09.30.

A Kormány

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés c), q), t), u) és v) pontjában, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § b) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

1. § A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr2.) 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az 1. § (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt területrendezési hatósági eljárások megalapozására az e rendeletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.
(4) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, az országos jelentőségű elem beillesztésére, valamint a területcserére vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.”

2. § A Kr2. 3. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, továbbá a kérelemhez csatolni kell a(az)]

f) összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén
fa) a településszerkezeti terv megfelelő részletének másolatát,
fb) az érintett területrendezési terv megfelelő részletének másolatát, valamint
fc) a jogszerűen elfogadott településszerkezeti terv készítésére vagy módosítására irányuló eljárás folyamatának rövid összefoglalóját, különös tekintettel az eljárás egyeztetésében részt vevőkre és az esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségekre;”

3. § A Kr2. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az ügyfél nem elektronikus úton tart kapcsolatot a hatósággal, a (4) bekezdésben meghatározott tartalmú kérelmet – postai úton vagy személyes átadás útján – írásban kell benyújtani egy papíralapú példányban és tíz – az összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén két – példányban elektronikus adathordozón. Ha a papíralapú kérelem és az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem szövege egymástól eltér, a papíralapú kérelem szövegét kell hitelesnek tekinteni.”

4. § A Kr2. 4. § (3) bekezdésében az „eljáró eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró hatóság” szöveg lép.

2. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

5. § (1) A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr3.) 1. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

h) egyéb mellékút: a térségi szerepű összekötő út kivételével a közutak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti mellékút,”

(2) A Kr3. 1. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

l) térségi szerepű összekötő út: olyan mellékút, amely a térségi együttműködésben a településhálózat szempontjából meghatározó jelentőségű – végpontjain jellemzően az országos gyorsforgalmi- és főúthálózathoz vagy egy másik térségi szerepű összekötő úthoz, esetleg egy határátkelési ponthoz csatlakozó – összekötő úti közúthálózati elem,”

(3) A Kr3. 1. §-a a következő r)–t) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

r) árvízi kockázatkezelési terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek,
s) regionális térszervező központ: a településrendszer országos jelentőségű városhálózati pólusa, amely gazdasági, turisztikai, kulturális, közlekedési szempontból több megyére kiterjedő vagy határon átnyúló szereppel bír,
t) térségi térszervező központ: a településrendszer térségi jelentőségű (kiemelt térség, megye, járások) központja, amely gazdasági, turisztikai, kulturális, közlekedési szempontból megyei szintű és több járásra kiterjedő szereppel bír.”

6. § A Kr3. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepciótól függetlenül készül, a területrendezési tervet a 7. melléklet szerinti részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni. A 7. melléklet I. Előkészítő fázis 1–8. pontjai indokolással összevonhatók, átcsoportosíthatók.”

7. § A Kr3. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § (1) Ha a területrendezési terv a területfejlesztési koncepcióval közösen készül, a 9. mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot. Ha a területrendezési terv a területfejlesztési koncepciótól függetlenül készül, a területrendezési tervhez készített területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a 9/A. melléklet alapján készül.
(2) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9. és 9/A. mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül.”

8. § (1) A Kr3. 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével elektronikus és papíralapú dokumentumként kell kidolgozni és a kidolgozásért felelős szerv részére átadni. Ennek érdekében:]

b) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit a tervezés kezdetekor hatályos állapotnak megfelelő közigazgatási határokkal kiegészített digitális alaptérképen kell kidolgozni,”

(2) A Kr3. 11. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével elektronikus és papíralapú dokumentumként kell kidolgozni és a kidolgozásért felelős szerv részére átadni. Ennek érdekében:]

e) a területrendezési tervek kidolgozása során a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9. § (2) bekezdése alapján a miniszterek a feladat- és hatáskörüket érintően a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezkedését vektoros szerkeszthető állományban szolgáltatják a terv kidolgozásáért felelős szerv részére,
f) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek b)–d) pont szerint kidolgozott és elfogadott rajzi munkarészeit tartalmazó fedvényeinek digitális vektoros állománya – jogszabályban előírtak szerint a Dokumetációs Központnak kötelezően leadandó GML formátumú – dokumentációját a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elkészíteni.”

9. § A Kr3. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területrendezési tervek kidolgozása során)

c) az elfogadásra kerülő munkarészekben a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények meglévő és tervezett tartalmi elemeit eltérő ábrázolásmóddal, az egyéb meglévő és tervezett tartalmi elemeket azonos ábrázolásmóddal kell jelölni,”

10. § A Kr3. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § (1) A területi terv egyeztetését a területi terv kidolgozásáért felelős szerv végzi a területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen.
(2) A területrendezésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti digitális egyeztetési felület üzemeltetéséről a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.”

11. § A Kr3. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni az egyeztetésben részt vevők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából közzé kell tenni a TeIR-en.
(1a) A területrendezési terv elfogadás szempontjából fontos részeit tartalmazó dokumentációjának, valamint a megalapozó munkarészeinek egyeztetése a 16. § (1) bekezdése szerinti digitális egyeztetési felületen történik. A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv gondoskodik a véleményezésre szánt területrendezési terv digitális egyeztetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban és EOV vetületű, vektoros adatmodellben tárolt, térinformatikailag szerkeszthető formátumban (SHP vagy GML) kell biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a területrendezési terv elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozásért felelős szerv számára a vélemények elérését.
(1b) A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf és odt formátumban kell biztosítani.”

12. § A Kr3. 20. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az OTrT véleményezési lehetőségét biztosítani kell a 11. melléklet 1–10. pontjában és 12–15. pontjában meghatározottaknak.
(3) Több megye közös területrendezési terve, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és az egyéb kiemelt térségek területrendezési terve véleményezési lehetőségét biztosítani kell a 11. melléklet 1–16. pontjában meghatározottaknak.
(4) A megye területrendezési terve véleményezési lehetőségét biztosítani kell a 11. melléklet 1–11. és 13–16. pontjában meghatározottaknak.”

13. § A Kr3. „A területi tervek elfogadásának rendje” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:

21/A. § Ha a területrendezési terv a 20. § (2)–(4) bekezdése szerinti egyeztetés során a véleményezésre jogosult szerv olyan nem jogszabályon alapuló véleményt ad, amely ütközik más szerv nem jogszabályon alapuló véleményével, a véleményeltérést szóbeli egyeztetés során kell feloldani, amelyről emlékeztető készül. A szóbeli egyeztetést követően fennmaradt véleménykülönbség esetén az emlékeztető alapján a továbbtervezésről a kidolgozásért felelős szerv dönt.”

14. § (1) A Kr3. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Kr3. 7. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Kr3. 8. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A Kr3. a 4. melléklet szerinti 9/A. melléklettel egészül ki.

15. § Hatályát veszti a Kr3. 2. § (2) bekezdésében az „– a Területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére –” szövegrész.

3. Záró rendelkezés

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 280/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez

A kiemelt térségi és a megyei szintű területfejlesztési koncepció, valamint a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv közös feltáró-értékelő vizsgálatának tartalmi követelményei
1. A megye, kiemelt térség (a továbbiakban együtt: térség) társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése
1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata:
a) a térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten,
b) a nagytérségi összefüggések vizsgálata.
1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel:
a) természeti és épített környezet vizsgálata:
aa) természeti adottságok, természetvédelem,
ab) a táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), tájvédelem,
ac) termőföld- és talajvédelem,
ad) vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek, vízminőség),
ae) épített környezeti és a kulturális örökségi értékek (építészeti örökség, régészeti örökség, műemléki értékek, emlékhelyek),
af) világörökségi és világörökségi várományos területek,
ag) honvédelem,
ah) ásványvagyon,
ai) természeti és környezeti kockázatok, különös tekintettel az éghajlatváltozás területi vonatkozásaira;
b) térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák:
ba) településrendszer,
bb) mezőgazdaság,
bc) erdőgazdálkodás,
bd) vízgazdálkodás;
c) közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros-, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:
ca) vonalas rendszerek, létesítmények,
cb) egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok,
cc) közlekedési kapcsolati hiányok,
cd) vízellátás,
ce) szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap-elhelyezés,
cf) energiaellátás, energetikai hálózatok,
cg) hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás;
d) gazdasági bázis:
da) főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.,
db) a gazdaság belső és külső kapcsolatai,
dc) a termelési infrastruktúra állapota,
dd) a telepítési tényezők értékelése,
de) a területi innovációs potenciál,
df) a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők;
e) társadalmi környezet:
ea) kulturális adottságok, értékek,
eb) területi identitás, civil aktivitás,
ec) humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete;
f) a települések intézményfelszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő-, turisztikai információs, szálláshely-szolgáltató, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága);
g) a települések jellemző lakásviszonyai;
h) településhálózati adottságok:
ha) településhierarchia,
hb) a településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk),
hc) települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelező közszolgáltatások, egyéb települési szolgáltatások biztosításának – többek között az okos város módszertana alkalmazásának – módjára, hozzáférhetőségére, fenntartási lehetőségeire, valamint az e) pont ec) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra;
i) a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.
2. A térséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése
2.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése:
a) az OTK térséget érintő vonatkozásai,
b) a térséget érintő kiemelt térség területfejlesztési tervei,
c) az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai,
d) a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei,
e) a területrendezési tervek térséget érintő vonatkozásai,
f) a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások,
g) a térség 20 ezer lakos feletti városainak gazdaság- vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói,
h) a térség hatályban lévő ágazati tervei, programjai,
i) vonatkozó egyéb tervek,
j) a tervezést érintő egyéb jogszabályok.
2.2. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása:
a) a partnerségi terv elkészítése,
b) a partnerségi terv végrehajtása,
c) a partnerségi terv eredményei alapján:
ca) az üzleti szektor szereplőinek a térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,
cb) az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,
cc) a térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése.
2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése:
a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások),
b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés),
c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrásaktivitás, a fejlesztési területek kihasználtságának bemutatása, az intézmények hatása, hiányosságok).
2.4. Helyzetértékelés:
a) a térség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása,
b) a térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása.”

2. melléklet a 280/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez

A területrendezési tervek részletes tartalmi követelményei
I.        Előkészítő fázis
    1.    Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata.
    2.    Előzmények feltárása (a térséget érintő területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a feladat szempontjából jelentős településfejlesztési koncepciók és településrendezési eszközök, a hatályos területrendezési terv hatásainak átfogó értékelése).
    3.    Természeti és épített környezet vizsgálata
3.1.    természeti adottságok, természetvédelem,
3.2.    a táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), tájvédelem,
3.3.    termőföld- és talajvédelem,
3.4.    vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek, vízminőség, vízellátás, szennyvízkezelés),
3.5.    épített környezeti és a kulturális örökségi értékek (építészeti örökség, régészeti örökség, műemléki értékek, emlékhelyek),
3.6.    világörökségi és világörökségi várományos értékek,
3.7.    honvédelem,
3.8.    ásványvagyon,
3.9.    hulladékgazdálkodás,
3.10.    természeti és környezeti kockázatok,
3.11.    éghajlatváltozás területi vonatkozásai.
    4.    A térségi területfelhasználás vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével
4.1.    a térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák,
4.2.    településrendszer,
4.3.    mezőgazdaság,
4.4.    erdőgazdálkodás,
4.5.    vízgazdálkodás.
    5.    Közlekedés (közúti, kerékpáros-, vasúti, légi és vízi közlekedés, megközelíthetőségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése).
    6.    Energetika (energetikai hálózatok, energiaellátás, megújuló energiák).
    7.    Gazdasági adottságok vizsgálata
7.1.    főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: agrárágazat, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.,
7.2.    a gazdaság belső és külső kapcsolatai,
7.3.    a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők.
    8.    A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.
    9.    A területrendezési terv területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatának megkezdése (a 9/A. melléklet szerinti tartalommal).
    10.    Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti környezeti értékelés tematikájának meghatározása, az értékelés megkezdése.
II.        Javaslattevő fázis (terv készítése)
A) Elfogadásra kerülő munkarészek:
    1.    Térségi szerkezeti terv
1.1.    A térségi területfelhasználás rendje a térségi területfelhasználási kategóriák szerint

 

Országos Területrendezési Tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriák

Kiemelt térségek és megyék területrendezési terveiben alkalmazott területfelhasználási kategóriák

 

– erdőgazdálkodási térség

– erdőgazdálkodási térség

 

– mezőgazdasági térség

– mezőgazdasági térség

 

– mozaikos területfelhasználású térség

– mozaikos területfelhasználású térség

 

– vízgazdálkodási térség

– vízgazdálkodási térség

 

– települési térség

– települési térség

 

– különleges rendeltetésű térség

– különleges rendeltetésű térség

1.2.    A településrendszer elemei

 

Országos Területrendezési Tervben

Kiemelt térség és a megye területrendezési tervében

 

– főváros

 

 

– regionális térszervező központ

 

 

 

– térségi térszervező központ

1.3.    A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje

Országos jelentőségű elemek

Térségi jelentőségű elemek

– gyorsforgalmi út

– főút

 

– térségi szerepű összekötő út

 

– egyéb mellékút

– nagysebességű vasútvonal

– egyéb országos törzshálózati vasúti pálya

 

– országos vasúti mellékvonal

– nemzetközi kereskedelmi repülőtér

– közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőtér

 

– térségi repülőtér

– országos kerékpárútvonal

 

– térségi kerékpárútvonal

– országos kikötő

 

– térségi kikötő

 

– kompátkelőhely

– határkikötő

 

– térségi logisztikai központ

– atomerőmű

– egyéb országos erőmű

 

– kiserőmű

– 750 kV-os átviteli hálózati távvezeték

– 400 kV-os átviteli hálózati távvezeték

– 220 kV-os átviteli hálózati távvezeték

 

– térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózati távvezeték

– földgázszállító vezeték

– kőolajszállító vezeték

– termékvezeték

 

– földgázelosztó vezeték

– országos vízkárelhárítási célú tározó

– a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározó

– 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkárelhárítási célú tározás és fejlesztési lehetősége

 

– 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb térfogatú vízkárelhárítási célú tározás és fejlesztési lehetősége

– kiemelt jelentőségű vízi építmény

– országos jelentőségű csatorna

 

– térségi csatorna

– elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal

 

– másodrendű árvízvédelmi fővédvonal

– országos veszélyeshulladék-kezelő

– radioaktívhulladék-tároló

 

– térségi hulladékkezelő

    2.    Térségi övezetek

 

Országos övezetek

Kiemelt térségi és megyei övezetek

 

– Országos Ökológiai Hálózat magterülete

 

– Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területe

 

– Országos Ökológiai Hálózat pufferterülete

 

– kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

 

– kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

 

– tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

 

– világörökségi és világörökségi várományos terület által érintett település

 

– vízminőség-védelmi terület

 

– nagyvízi meder

 

– Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe

 

– árvízi kockázatkezelési terület

 

– honvédelmi terület által érintett település

 

 

– rendszeresen belvízjárta terület

 

 

– földtani veszélyforrás területe által érintett település

    3.    Területrendezési szabályzat
B) Megalapozó munkarészek:
a)    A területrendezési tervet megalapozó szakági tervjavaslatok és azok műleírásai, különös tekintettel a fejlesztési potenciál alapú területfelhasználás-alakítási, a közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózati, a tájrendezési, a természetvédelmi, a környezetvédelmi, a mező- és erdőgazdálkodási és a vízgazdálkodási szakági javaslatokra.
b)    Területrendezési intézkedési javaslat, különös tekintettel a terv megvalósítását szolgáló közlekedési és egyéb infrastruktúra-hálózati, tájrendezési, természetvédelmi, környezetvédelmi intézkedésekre, valamint a tervben foglaltak településrendezési eszközökbe való beépítését szolgáló koordinációs tevékenységre.
c)    A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (a 9. vagy 9/A. melléklet szerinti tartalommal).
d)    Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás.
e)    Tervezői nyilatkozat arról, hogy a területrendezési terv megfelel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénynek.
f)    A tervező igazoló számítása arról, hogy a területrendezési terv összhangban van az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben foglaltakkal.
III.        Elfogadási fázis
A jogszabálytervezet jogszabály szerinti egyeztetése és elfogadásra történő előkészítése, dokumentálása
A területrendezési tervek dokumentálása során:
a)    az egyes munkafázisok eredményét külön kell dokumentálni, a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók;
b)    elkülöníthető módon kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket;
c)    az egyeztető eljárás eredményét (az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezői válaszokat) dokumentálni kell;
d)    a papíralapú dokumentálás mellett a teljes tervanyagot elektronikus dokumentumként (pdf formátumban) is elő kell állítani;
e)    a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészének a hiteles példányait az alábbi jellemző méretarányban kell megjeleníteni:
ea)    az ország területrendezési terve: M = 1:500 000,
eb)    régió, kiemelt térség, megye vagy megye egy térségének területrendezési terve: M = 1:50 000–1:100 000.

3. melléklet a 280/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez

MHKT_1.PDF

4. melléklet a 280/2017. (IX. 22.) Korm. rendelethez

A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei
I. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése.
II. A területi terv (a továbbiakban: terv) céljainak ismertetése.
III. A terv célrendszerében foglaltak hatásai, különös tekintettel a környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság szempontjaira.
IV. A szerkezeti terv módosításával összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági hatások:
1. A területfelhasználási kategóriák lehatárolásainak változásai okozta környezeti, társadalmi és gazdasági hatások:
1.1. Környezeti szempontból, különös tekintettel
a) természetre,
b) tájra,
c) termőföldre és talajra,
d) vízre,
e) épített környezeti és a kulturális örökségi értékekre,
f) világörökségi értékekre,
g) honvédelemre,
h) ásványvagyonra,
i) hulladékgazdálkodásra,
j) természeti és ember által előidézett kockázatokra;
1.2. Társadalmi szempontból, különös tekintettel a településrendszerre;
1.3. Gazdasági szempontból, különös tekintettel
a) mezőgazdaságra,
b) erdőgazdálkodásra,
c) vízgazdálkodásra,
d) energetikára,
e) közlekedésre.
2. A műszaki infrastruktúra elemeinek változásai okozta környezeti, társadalmi és gazdasági hatások (mint az 1.1., 1.2. és 1.3. pont).
V. A térségi övezetek módosításával összefüggő környezeti, társadalmi és gazdasági hatások (mint az 1.1., 1.2. és 1.3. pont).
VI. Összegzés: a terv jelentősebb hatásainak ismertetése, a feltárt konfliktusok értékelése.
VII. A feltárt konfliktusok feloldására, a káros hatások ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések meghatározása.
VIII. Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. október 1. napjával.