4/2023. (XII. 21.) AJB utasítás

1. § (1) A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (a továbbiakban: AJBH vagy Munkáltató) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre terjed ki.

(2) A Szabályzatot az AJBH közjogi tisztségviselőire a Szabályzat kifejezett rendelkezése esetén kell alkalmazni.

(3) Az AJBH-nál a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára a jelen Szabályzatban foglaltakat – a 12. § (5) és (7) bekezdése, a 16. §, az 5. alcím, a 18–19. alcím és az 54. § kivételével – megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy

(4) Az AJBH-nál az Mt. alapján foglalkoztatott munkavállalókra – amennyiben a szolgálati elismeréshez szükséges, törvényben meghatározott időtartamú jogviszonnyal rendelkeznek – az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos) döntése esetén alkalmazni lehet a 38. § (1) bekezdés c) pontja szerinti anyagi juttatással járó érdemelismerést.

(5) A 11. § (1)–(3) bekezdését és 17. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a jogviszonyt létesíteni kívánó személyre.

(6) Az 50. §-t és az 51. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az AJBH-ból, valamint jogelőd szervétől nyugállományba vonult munkatársakra.

(7) A VIII. Fejezetet megfelelően alkalmazni kell arra, aki

2. § (1) Az AJBH szervezeti egységei az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2023. (VI. 16.) AJB utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 24. §-a szerinti elkülönült szervezeti egység, önálló szervezeti egység és nem önálló szervezeti egység.

(2) Vezetői álláshely a szervezeti egységekben:

(3) A (2) bekezdés c), e) és g) pontja szerinti vezetői álláshely a továbbiakban főigazgató, a (2) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti álláshely a továbbiakban főigazgató-helyettes elnevezéssel szerepel a Szabályzatban.

(4) A Szabályzat rendelkezhet arról, hogy a főigazgatóra vonatkozó rendelkezéseket mely esetben kell a gazdasági főigazgatóra és a biztonsági főigazgatóra is alkalmazni.

(5) Határozott időre szóló közszolgálati jogviszony tartósan távol lévő köztisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezései alapján.

3. § (1) A munkáltatói jogkörre az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.), valamint az SZMSZ rendelkezései az irányadóak.

(2) Munkáltatói jogkörgyakorlók:

4. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából az alapvető munkáltatói jog körébe tartozik:

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából az egyéb munkáltatói jog és kötelezettség körébe tartozik:

5. § (1) A Biztos főszabályként közvetlenül gyakorolja az alapvető és egyéb munkáltatói jogokat

(2) A Biztos gyakorolja a 4. §-ban fel nem sorolt munkáltatói jogokat.

(3) A Biztos a 4. § (1) bekezdés n)–p) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés a)–b), d) pontjában foglalt munkáltatói jogok gyakorlását – figyelemmel a Küt. 22. § (1) bekezdésében foglaltakra is – az SZMSZ-ben nevesített vezetőkre átruházhatja.

(4) Amennyiben a munkáltatói jog gyakorlása anyagi vonzattal jár, a költségvetési forrás biztosítását előzetesen engedélyeztetni kell a Biztossal.

6. § (1) A Biztoshelyettes az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység köztisztviselői és munkavállalói tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozók közül gyakorolja

(2) A Biztoshelyettes az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység köztisztviselői és munkavállalói tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. A 4. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskör gyakorlása esetén, amennyiben a hatáskör gyakorlása anyagi vonzattal jár, a költségvetési forrás biztosítását előzetesen engedélyeztetni kell a Biztossal.

7. § (1) A főigazgató az irányítása alá tartozó elkülönült szervezeti egység főigazgató-helyettese, köztisztviselői és munkavállalói tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozók közül gyakorolja

(2) A főigazgató az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység főigazgató-helyettese, köztisztviselői és munkavállalói tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

8. § A 3. § (2) bekezdés b)–c) pontjában felsorolt munkáltatói jogkörgyakorlók az AJBH költségvetését érintő munkáltatói döntéseket a költségvetési forrás rendelkezésre állása és a Biztos egyetértése esetén hozhatnak. Ennek érdekében az AJBH költségvetését érintő munkáltatói döntéshez kapcsolódó költségvetési forrás rendelkezésre állását a gazdasági főigazgató vizsgálja meg, és a kötelezettségvállalási dokumentumot pénzügyi ellenjegyzéssel ellátva terjeszti forrásengedélyezésre a Biztos elé. A munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot csak a költségvetési forrás engedélyezése után kiadmányozhatja.

9. § (1) Tanácsos, vezető-tanácsos, valamint főtanácsos I. besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki legalább érettségi végzettséggel rendelkezik.

(2) Főtanácsos II., vezető-főtanácsos, valamint szakmai vezető besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok jogi feladatkörbe tartoznak, az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik.

(4) A Fogyatékosságügyi Főigazgatóság, valamint az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztály feladatainak ellátására létrehozott álláshely olyan személlyel tölthető be, aki az Ajbt.-ben meghatározott feltételeknek megfelel.

(5) Az egyes álláshelyekhez kapcsolódó speciális képzettségi előírásokat a szervezeti egységek ügyrendjei tartalmazzák.

(6) Az AJBH-nál alkalmazott álláshelyek típusai: vezető, ügyintéző, munkavállaló.

(7) Az álláshelyekhez a besorolási kategóriák mellett álláshelyi megnevezések is kapcsolhatók. A vezetői álláshelyeknél főtitkár, főtitkárhelyettes, főigazgató, főigazgató-helyettes, kabinetfőnök megnevezések alkalmazhatók. Az SZMSZ-ben jóváhagyott önálló szervezeti egység vezető a főosztályvezető, illetve a Biztoshelyettesi Titkárság esetében a titkárságvezető, a nem önálló szervezeti egység vezető az osztályvezető álláshelyi megnevezést használhatja.

(8) Az ügyintézői álláshelyeknél a referens, főreferens, illetve a szervezeti egység álláshelyi szabályzatában a Biztos által jóváhagyott egyéb megnevezések használhatók az ellátott szakmai területre történő utalással. Főreferens álláshelyi megnevezés használatának feltétele legalább öt éves szakmai gyakorlat megléte.

(9) A munkavállalói álláshelyek esetében a feladatkört leíró álláshelyi megnevezések alkalmazhatók.

(10) A szervezeti egységeknél az egyes álláshelyekhez használható konkrét álláshelyi megnevezéseket a Biztos a szervezeti egységek álláshelyi feladatairól szóló utasításban hagyja jóvá.

10. § (1) Az AJBH vezetői és egyéb álláshelyei pályázat kiírása nélkül is betölthetők.

(2) Üres álláshely betölthetőségét az érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve az egyéb munkáltatói jogkört gyakorlónak a javaslata útján az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A javaslat megtétele előtt az álláshely betölthetőségéről (engedélyezett és be nem töltött állás) a gazdasági főigazgató ad tájékoztatást a javaslatra történő felvezetéssel az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Az álláshely betöltésére kiválasztott személy felvételét az érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve az egyéb munkáltatói jogkört gyakorlónak a felvételi javaslata alapján az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A felvételi javaslat nem irányulhat olyan személy foglalkoztatására, aki nem felel meg a jelen Szabályzatban az álláshelyek betöltéséhez meghatározott szakmai feltételeknek.

11. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítésekor a Gazdasági, Humánpolitikai és Üzemeltetési Főigazgatóság (a továbbiakban: GFI) keretében működő Humánpolitikai Osztály személyügyi és munkaügyi feladatok intézésével megbízott munkatársa (a továbbiakban: személyügyi referens) gondoskodik arról, hogy az alkalmazandó személy az AJBH rendelkezésére bocsássa a kinevezési feltételeinek meglétét bizonyító iratokat, okiratokat és nyilatkozatokat, így különösen

(2) A Humánpolitikai Osztály vezetője tájékoztatás ad a foglalkoztatott belépésekor a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó kormányrendelet szabályairól.

(3) A részmunkaidőben és az atipikus formában történő foglalkoztatás lehetőségével kapcsolatban a Humánpolitikai Osztály vezetője

(4) A Humánpolitikai Osztály vezetője a kinevezni kívánt köztisztiviselőt részletesen tájékoztatja a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódó kötelezettségeiről. A tájékoztatás elmaradása esetén a kötelezettségek elmulasztása miatt a köztisztviselőt nem érheti hátrány.

12. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a kinevezni kívánt köztisztviselőt terhelő kötelezettségek:

(2) A munkavégzés megkezdését megelőzően előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében kötelező munka alkalmassági orvosi vizsgálatra kerül sor.

(3) A közszolgálati jogviszony létesítése előtt az Informatikai Biztonsági és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Informatikai Szabályzat) az új felhasználó belépésével kapcsolatban előírt feladatokat el kell végezni.

(4) A kinevezési okmányt a Humánpolitikai Osztály készíti elő. A kinevezési okmány 2 példányban készül, amelyből egy példányt a köztisztviselőnek kell átadni, egy példányt a személyi anyagban kell kezelni. A kinevezéssel egyidejűleg a köztisztviselő nyilatkozik a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megismeréséről, továbbá a Közszolgálati Alapnyilvántartásba került adatainak változását érintő bejelentési kötelezettsége tudomásulvételéről.

(5) Kinevezéskor a köztisztviselő esküt tesz. Az eskütételről esküokmány készül 2 példányban, amelyből 1 példányt az eskütevő részére át kell adni, 1 példányt pedig a személyi anyagban kell kezelni.

(6) A közszolgálati jogviszony létesítése során a munkába lépéssel és a kinevezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a Humánpolitikai Osztály értesíti az AJBH valamennyi, a jogviszony létesítésével összefüggő tevékenység ellátására köteles szervezeti egységének vezetőjét.

(7) Az AJBH-ban vizsgálati, ellenőrzési feladatokat ellátó köztisztviselőit a közszolgálati jogviszonyuk tartamára szolgálati igazolvánnyal kell ellátni. Erről a Biztonsági Főigazgató gondoskodik.

(8) A kinevezés és álláshely betöltésére egyebekben a Személyügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók.

13. § Az AJBH-nál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére irányuló szerződés megkötését – az AJBH éves költségvetésében a költségvetési szerv vezetője által erre a célra elkülönített előirányzat terhére, pénzügyi ellenjegyzést követően – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének részletszabályaira a Személyügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók.

14. § (1) A köztisztviselő szervezeti egységének vezetője a köztisztviselő kinevezését követően haladéktalanul intézkedik annak érdekében, hogy a köztisztviselő a munkavégzéséhez szükséges, a Küt. 46. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelő tájékoztatást megkapja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében dokumentált módon, lehetőség szerint elektronikus úton biztosítani kell, hogy a köztisztviselő az álláshelyi feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és az AJBH tevékenységéhez kapcsolódó szabályzatokat megismerhesse.

(3) A szervezeti egység vezetője szükség szerint ellenőrizheti a (2) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott szabályzatok köztisztviselő általi megismerését.

15. § (1) A kinevezés módosítását a módosítás tervezett időpontját megelőzően legalább 15 munkanappal a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés nélkül is jogosult a kinevezés módosítására.

(3) A 3. § (2) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt munkáltatói jogkör gyakorlók a kinevezés módosítás előkészítése során a költségvetési forrás rendelkezésre állása, illetve a Biztosnak a kinevezés módosítással történő egyetértése érdekében a szükséges egyeztetéseket elvégzik.

(4) A kinevezés módosítása kapcsán egyebekben a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1) A köztisztviselő köteles az álláshelyét, álláshelyi feladatait, az azzal összefüggő információkat, iratokat átadni, valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

(2) A köztisztviselő a feladatkörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt köztisztviselőnek adja át.

(3) Amennyiben az adott szervezeti egységben nincs olyan köztisztviselő, akinek a feladatkör átadható lenne, azt a közvetlen szervezeti egysége vezetőjének kell átadni.

(4) Az átadás-átvételről a Személyügyi Szabályzat szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló, folyamatban lévő ügyeket, azok elintézésének határidejét, módját. Az átadó az eljárással kapcsolatban írásban megjegyzéseket tehet. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Osztályt illeti.

(5) Amennyiben a köztisztviselő átadási kötelezettségének elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, vagy azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadásról a távollévő vagy az átadási kötelezettséget megtagadó köztisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.

(6) A köztisztviselő köteles a nála lévő, az AJBH tulajdonában álló eszközökkel, valamint az AJBH által rendelkezésére bocsátott jogosultságokkal is elszámolni, azokat az elszámolást követően az eszköz jellegétől függően a GFI megfelelő szervezeti egységének kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség köztisztviselő általi nem teljesítése esetén a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(7) A közszolgálati jogviszonyt megszüntető okiratot a Humánpolitikai Osztály készíti el.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Informatikai Szabályzatnak a távozó felhasználó kiléptetésére vonatkozóan előírt rendelkezései alapján kell eljárni.

(9) A köztisztviselő álláshelyi feladatának átadására vonatkozó részletes szabályokat a Személyügyi Szabályzat, az átvett iratok további kezelésének rendjét pedig az Iratkezelési és Ügyviteli Szabályzat határozza meg.

(10) A Küt. 45. §-ában foglaltaknak megfelelően, ha a köztisztviselő álláshelye azt indokolja, továbbá, ha ennek pénzügyi forrása rendelkezésre áll, a felek elhelyezkedési korlátozásban állapodhatnak meg.

17. § (1) A kinevezést megelőzően a GFI írásban tájékoztatja a kinevezendő személyt a Küt.-ben meghatározott, a köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó szabályokról, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy az 1. mellékletben meghatározottak szerint nyilatkozik, hogy

(3) A köztisztviselő, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának ezt írásban bejelenteni.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezését.

(5) Ha a köztisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Humánpolitikai Osztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezéséről.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye megadásakor feltételként szabhatja meg, hogy a köztisztviselő további jogviszonyának folytatása a Munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelenthet, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a döntéséről a Humánpolitikai Osztály legkésőbb a döntésnek a Humánpolitikai Osztály részére történő átadásától számított 5 munkanapon belül írásban értesíti a köztisztviselőt.

(8) A köztisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(9) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, a bejelentésnek a munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő megküldéséről a Humánpolitikai Osztály gondoskodik. A Humánpolitikai Osztály a dokumentum beérkezésétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a köztisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásulvételéről.

(10) A (2)–(9) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Humánpolitikai Osztály az érintett köztisztviselő személyi iratai között helyezi el.

18. § (1) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a köztisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Humánpolitikai Osztálynak be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot, ilyennek minősül különösen

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a köztisztviselő a jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

19. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel a közjogi tisztségviselők és a 2. § (2) bekezdése szerinti vezetők érintettek.

(2) A közjogi tisztségviselők vagyonnyilatkozataira az Ajbt., valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A főtitkár a közjogi tisztségviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével kapcsolatos feladatait a GFI bevonásával látja el. A köztisztviselő saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyonnyilatkozatának (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat) kezeléséért, átvételéért és őrzéséért a humánpolitikai osztályvezető a felelős.

(4) A lezárt borítékba helyezett vagyonnyilatkozatokat az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten, zárható szekrényben kell elhelyezni, és az adott vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban minden utóbb keletkezett iratot – keletkezésük sorrendjében – itt kell őrizni.

(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) által meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során lehet felbontani. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzi, de annak tartalmát csak vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése esetén ismerheti meg.

(6) A közjogi tisztségviselők vagyonnyilatkozatait érintő, a (3) bekezdésben foglaltakon túli feladatok ellátására – így azok kezelésére és megismerésére – az Ajbt. rendelkezései az irányadók.

(7) A köztisztviselői vagyonnyilatkozatok megtételével kapcsolatos teendőkről, illetve az azokkal kapcsolatos iratok biztonságos elhelyezéséről a Humánpolitikai Osztály vagyonnyilatkozatok kezelésére, átvételére, őrzésére feljogosított köztisztviselője gondoskodik.

(8) A vagyonnyilatkozat megtételére egyebekben a Vnytv. rendelkezései az irányadók.

(9) A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell elkészíteni, külön-külön borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. A köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvételéről és az előző nyilatkozat visszaadásáról (kivéve a záró vagyonnyilatkozat esetét) „Átvételi elismervény” készül.

(10) A vagyonnyilatkozatok kezeléséért és őrzéséért felelős személy – saját hatáskörében – a nyilatkozatokat egyedi, 6 karakterű nyilvántartási azonosítóval látja el.

20. § (1) A munkaidő-számítás alapja a Küt. 53. § (5) bekezdése és az Mt. 93. § (2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidő (teljes munkaidő esetén 8 óra) és az általános munkarend (hétfő–péntek). A munkarendet és a munkaidő-beosztást külön szabályzat határozza meg.

(2) Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala gépjárműveinek üzemeltetési és igénybevételi rendjéről szóló szabályzat alapján személyes gépjárműhasználatra gépkocsivezetővel jogosult vezetők – a jogszabályi keretek között, az AJBH belső szabályzatait alkalmazva – határozzák meg a melléjük beosztott gépkocsivezetők munkaidejét és annak beosztását.

(3) A gépkocsivezetők munkaidejéről készült munkaidő-nyilvántartást az álláshely szerinti szervezeti egységnél kell vezetni, és azt a havi létszámjelentéshez kell csatolni.

(4) A kinevezés az (1) bekezdésben meghatározott munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő). Az így foglalkoztatottak munkarendjét a külön szabályzatban foglaltak keretein belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A részmunkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője – véleményével ellátva – a Humánpolitikai Osztályon keresztül jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Osztály intézkedik a szükséges munkáltatói okirat elkészítéséről és a személyi anyagba történő elhelyezéséről.

21. § Az alapvető munkáltatói jogokat gyakorló vezető a hivatali munkavégzés folyamatos biztosítása mellett megállapodhat a köztisztviselővel, hogy a köztisztviselő a munkavégzés rendes helyétől eltérő helyen (távmunka), vagy lakó-, illetve tartózkodási helyén (otthoni munkavégzés) végezzen munkát, amennyiben a munkavégzéshez szükséges kapcsolat elektronikus úton biztosítható. A köztisztviselő az AJBH épületén kívüli munkavégzés keretében ellátott feladatairól beszámol az érintett szervezeti egység vezetőjének. A köztisztviselő távmunka keretében történő foglalkoztatását és annak feltételeit a köztisztviselő kinevezésének kell tartalmaznia. Az otthoni munkavégzésre az otthoni munkavégzés szabályairól szóló utasítást kell alkalmazni.

22. § Rendkívüli munkaidőnek (túlmunka, túlóra) a havi munkaidőkereten felüli, a peremidőn kívüli és a heti pihenőnapon történő munkavégzés minősül. Napi 12 órát, heti 48 órát meghaladóan munkát végezni, rendkívüli munkaidőt elrendelni a Küt.-ben és az Mt.-ben meghatározott speciális esetek (baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása) kivételével nem lehet.

23. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által – a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőkre és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó előírások betartásával – írásban (szükség esetén e-mailben) elrendelt rendkívüli munkavégzést (túlóra) elrendelő irat egyik példányát lehetőleg két munkanappal a kitűzött időpont előtt, de legkésőbb a tárgynapon a rendes munkaidő végét megelőzően kell az érintett köztisztviselőnek átadni. A rendkívüli munkavégzést elrendelő iratban kötelezően szerepelnie kell az elrendelés okának, az elvégzendő munkának, az elrendelt túlóra pontos időpontjának, várható tartamának, a túlóramegváltás módjának és a köztisztviselő tudomásulvételét igazoló aláírásának.

(2) A rendkívüli munkavégzést utólag az elrendelő iraton a főosztályvezetőnek és a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a munkaidő-nyilvántartáson pedig a főosztályvezetőnek igazolnia kell a túlóra idejének pontos megjelölésével.

(3) Vezető mellé beosztott sofőrnek a munka jellegéből adódóan – a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőkre és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó előírások betartásával – szóban is elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, melynek tényét utólag írásban is rögzíteni kell.

(4) A teljesített rendkívüli munkavégzés ellentételezésének módja főszabály szerint a szabadidővel való megváltás, amelyet a teljesítést követő harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, akkor meg kell váltani. Amennyiben az elrendeléskor látható, hogy a szabadidő kiadása nem lehetséges, az ezen munkáltatói jogkört átruházott hatáskörben gyakorló vezetők a szabadidő megváltásához szükséges költségvetési forrás biztosítását kötelesek előzetesen a Biztossal engedélyeztetni.

(5) A Munkáltató kifejezetten hangsúlyozza, hogy általa írásban, előzetesen el nem rendelt, de a munkahelyen a havi munkaidőkereten felül, a peremidőn kívül vagy heti pihenőnapon végzett tevékenység nem rendkívüli munkavégzés, így azért sem díjazás, sem szabadidő nem jár.

(6) A rendkívüli munkavégzés időtartamáról, illetve az ellenértékeként járó szabadidőről a Humánpolitikai Osztály elkülönített nyilvántartást vezet, amelyen belül meg kell különböztetni a munkanapokon, illetve a munkaszüneti vagy heti pihenőnapon történt rendkívüli munkavégzést.

(7) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadásáról a kiadását elrendelő értesíti a köztisztviselőt, amelyet követő három munkanapon belül a Humánpolitikai Osztály a rendkívüli munkavégzést az (1) bekezdésben foglaltak szerint a nyilvántartásban átvezeti.

24. § A rendkívüli munkavégzés megengedett legmagasabb mértékének betartása érdekében a Humánpolitikai Osztály folyamatosan nyomon követi a teljesített túlórákat, és szükség esetén időben tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját az év folyamán teljesített rendkívüli munkavégzés időtartamáról.

25. § (1) A szabadság nyilvántartása elkülönült szervezeti egységenként, egyéb esetekben önálló szervezeti egységenként történik. A szabadság igénybevételét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása után – a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az átruházott hatáskörben eljáró vezető engedélyezi.

(2) Az AJBH köztisztviselőit megillető tárgyévi és az esetlegesen előző évről áthozott szabadság mértékét a Humánpolitikai Osztály tartja nyilván, és azt a tárgyév február utolsó napjáig írásban közli a munkáltatói jogkört gyakorlókkal és a főosztályvezetőkkel.

(3) A főosztályvezető – a köztisztviselő előzetes meghallgatása után – a tárgyév április végéig szabadságolási tervet készít, amelyet az elkészítését követően megküld a Humánpolitikai Osztályon keresztül a munkáltatói jogkört gyakorlók részére.

(4) A szervezeti egység vezetője az év folyamán ellenőrzi és betartatja, hogy a szabadság igénybevétele megfelelő ütemezéssel a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt történjen meg, és tárgyévi szabadság ne kerülhessen átvitelre (szolgálati érdekből sem) a következő évre.

26. § A Küt. 63. § (8)–(10) és (12)–(14) bekezdése szerinti pótszabadságra vonatkozó jogosultságot a köztisztviselőnek kell bejelentenie és igazolnia a Humánpolitikai Osztály felé.

27. § Keresőképtelenség miatti távollét esetén, annak tényéről a köztisztviselő köteles a közvetlen szervezeti egységének vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást a Humánpolitikai Osztálynak leadni, amely azt annak beérkezésekor dokumentálja. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a köztisztviselő közeli hozzátartozója is teljesítheti.

28. § (1) A Küt.-ben nem szabályozott esetekben a köztisztviselő a törvényben biztosított rendes szabadság teljes felhasználása után vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot.

(2) A fizetés nélküli szabadságot – kérelemre – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a köztisztviselő annak megkezdését megelőzően legalább 15 munkanappal a Humánpolitikai Osztályon keresztül nyújthatja be.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a döntése alapján a Humánpolitikai Osztály elkészíti a szükséges okiratokat, és értesíti az érintett munkatársakat.

29. § (1) A tanulmányi szerződéssel rendelkező, illetve tanulmányi szerződés hiányában tanulmányi célú távollét igénybevételére jogosult köztisztviselő köteles a tanulmányai során, az aktuális félév kezdetekor a főosztályvezetőt tájékoztatni a várható távollétek időpontjáról és tartamáról. Ezen tájékoztatás a képzést végző intézmény által kiállított igazolással adható meg.

(2) A tanulmányi szabadság, illetve a tanulmányi célú távollét igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

30. § A köztisztviselők a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet, az ügyeletet, a távmunkát, az otthoni munkavégzést, az alap- és pótszabadságot, a betegség miatti keresőképtelenséget, az egyéb távolléteket, valamint a munkaidő-kedvezményeket és ezek időtartamát a munkaidő-nyilvántartáson naprakészen vezetik.

31. § (1) Az elkülönült és az önálló szervezeti egységek minden hónapban távolléti jelentést készítenek a munkából való távolmaradásokról.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell az érintett köztisztviselő nevét, a távollét első és utolsó napjának dátumát, a távollét munkanapjainak számát, külön megjelölve annak pontos indokát, így különösen:

32. § (1) A kitöltött munkaidő-nyilvántartásokat, a szabadságengedélyeket és a távolléti jelentést az elkülönült és az önálló szervezeti egységek vezetői hónap végén összegyűjtik, egyeztetik egymással, leigazolják, majd a tárgyhónap utolsó előtti munkanapján átadják a Humánpolitikai Osztálynak. Az ezt követően tárgyhót érintő, engedélyezett szabadságról vagy bármilyen távollétről haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Osztályt.

(2) A munkaidő-nyilvántartásokat, a szabadságengedélyeket és a távolléti jelentéseket a hónap utolsó munkanapján a Humánpolitikai Osztály illetményszámfejtéssel foglalkozó munkatársa a számfejtés alátámasztása érdekében ellenőrzi, és megteszi a számfejtéshez szükséges lépéseket. A Humánpolitikai Osztály munkatársa és a köztisztviselő vezetője eltérések esetén egyeztetnek a köztisztviselő távolmaradásának adatairól.

(3) A munkaidő-nyilvántartásokat az illetményszámfejtési dokumentumok megőrzési idejéig kell megőrizni.

33. § (1) A köztisztviselő köteles részt venni a jogszabályokban vagy a Munkáltató által meghatározott, az álláshelyen ellátandó feladatnak a magasabb szinten történő ellátásához szükséges képzésen, továbbképzésen vagy átképzésen (a továbbiakban együtt: továbbképzés).

(2) Továbbképzésen való részvételt a munkáltatói jogkör gyakorlója előírhat a köztisztviselő számára.

(3) Az önkéntes továbbképzésben való részvételt a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti, amennyiben az a köztisztviselő álláshelyi feladatainak magasabb szintű ellátását eredményezi.

(4) Amennyiben a képzésnek anyagi kihatása van, annak engedélyezésekor figyelembe kell venni a Biztos által átruházott kötelezettségvállalási jogköröket.

(5) A továbbképzés tervezésének és engedélyezésének rendjét külön szabályzat határozza meg.

(6) A továbbképzésben való részvétellel kapcsolatos intézkedéseket a Humánpolitikai Osztály kezdeményezi, és vezeti a képzésben részesülő köztisztviselőkről, valamint a felmerült költségekről a nyilvántartást.

34. § (1) Az AJBH a köztisztviselő álláshelyén ellátandó feladataival szorosan összefüggő, illetve az álláshely betöltéséhez szükséges továbbképzés céljából tanulmányi szerződést köthet. A tanulmányi szerződés keretében, egyedi mérlegelés alapján

(2) A tanulmányi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a Munkáltató a köztisztviselőt mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól (a továbbiakban: tanulmányi szabadság) az alábbi időtartamokra:

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a tanulmányi szerződés jogi szakvizsga megszerzésére jött létre, akkor a tanulmányi szerződésben a jogi szakvizsgára való felkészüléshez a Munkáltató részvizsgánként (az első részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) tíz munkanap, összesen harminc munkanap tanulmányi szabadságot biztosít a köztisztviselőnek. A tanulmányi szabadság kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, de az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott vizsgák halasztása esetén, vagy sikertelenségekor a vizsga megismétlésére tanulmányi szabadság nem vehető igénybe.

(5) A köztisztviselő a tanulmányi szerződés alapján biztosított tanulmányi szabadság időtartamára illetményre jogosult.

(6) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a Munkáltató által biztosított támogatás pontos formáját és mértékét, valamint – a támogatás mértékével arányosan – a köztisztviselő által a Munkáltatónál kötelezően közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet. Egy személlyel a tanulmányi szerződés tanulmányi időszaka alatt újabb tanulmányi szerződés nem köthető.

(7) Nyelvtanulás támogatása céljából kötött tanulmányi szerződésben egy éven belül legalább középfokú nyelvvizsga letételét kell előírni, illetve vállalni. További nyelvvizsga, illetve a már megszerzett nyelvtudás szintjének emelése céljából támogatás nem adható.

(8) A tanulmányi szerződés alapján a köztisztviselő a tanulmányai befejezésétől számítva annyi ideig köteles a közszolgálati jogviszonyát az AJBH-nál fenntartani, amennyi ideig a Munkáltató által támogatott képzése tartott, de maximum öt évig. Jogi szakvizsga letétele esetén a szakvizsga megszerzését követően két évig kell a közszolgálati jogviszonyt fenntartani. A Munkáltatónál közszolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés eltérő megállapodása hiányában – a távollét első napjától kezdődően nem számít be az olyan 30 napot meghaladó távollét, amelynek ideje alatt a köztisztviselő illetményre nem jogosult.

(9) A kapott pénzbeli támogatást, illetve a biztosított munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartamát – távolléti díjjal elszámolva – egy összegben vissza kell téríteni, ha

(10) A támogatást egy összegben kell visszafizetni. Ennek esedékessége a (9) bekezdés a) pontjában írt esetekben a tanulmányi, illetve vizsgakötelezettség szerződésben előírt határidejét követő 15 nap, a (9) bekezdés b) pontjában írt esetben a közszolgálati jogviszony megszüntetésének (megszűnésének) napja.

(11) A megtérítés alól a köztisztviselő mentesíthető, ha igazolja, hogy a tartozást az új munkáltatója átvállalja. A szerződésben kikötött időtartam részbeni letöltése esetén a megtérítési kötelezettség időarányosan áll fenn.

(12) Abban az esetben, ha a köztisztviselőnek évet kell halasztania, az indokok megjelölésével a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti a tanulmányi szerződés módosítását (a szerződésben a képzettség megszerzéséhez előírt időtartam módosítását). A tanulmányi szerződés ilyen módosításához a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolt esetben – ha az évhalasztásra betegség, munkahelyi kötelezettség vagy külföldi tartózkodás vagy egyéb más ok miatt került sor – járulhat hozzá abban az esetben, ha a tanulmányok módosított határidőre történő befejezése biztosítottnak látszik.

(13) A megismételt félévre az AJBH költségtérítést nem fizet, illetve a megismételt vizsgákra tanulmányi szabadság nem jár.

35. § A Munkáltató a köztisztviselő munkateljesítményét írásban értékelheti. A teljesítményértékelés szükség szerint, a Munkáltató mérlegelése alapján végezhető el.

36. § (1) Az illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján utólag történik. Az illetmény kifizetésének napja a tárgyhót követő hónap 5. napja. Amennyiben az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény kifizetése legkésőbb a megelőző munkanapon történik.

(2) A Munkáltató a Magyar Államkincstár illetményszámfejtő programjában előállított fizetési jegyzékeket a köztisztviselővel elektronikus úton közli a Magyar Államkincstár informatikai felületén keresztül. A foglalkoztatottak a fizetési jegyzékeiket (elektronikus bérjegyzékeiket) tételesen, valamint havonkénti és éves bontásban az ügyfélkapun keresztül történő bejelentkezést követően tekinthetik meg.

37. § (1) Az AJBH

(2) A juttatások közül az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt juttatásokra a jelen Szabályzatban foglalt – a köztisztviselőkre meghatározott – feltételekkel a közjogi tisztségviselők is jogosultak.

(3) Az (1) bekezdés a)–b), valamint d)–h) pontjában meghatározott juttatások, támogatások összege mindig bruttó összegben kerül meghatározásra, és az adózási szabályok figyelembevételével kerül kifizetésre.

(4) Az e fejezet szerinti juttatások kifizetéséről a GFI gondoskodik. Ennek érdekében a GFI ellátja az ezzel összefüggő előkészítő, véleményező, nyilvántartó, pénzügyi és adminisztrációs feladatokat, valamint gyakorolja a más vezetők hatáskörébe nem utalt döntési jogköröket.

(5) A (4) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása céljából a Humánpolitikai Osztály gondoskodik az egyes juttatások igényléséhez, elszámolásához szükséges adatlapok, nyomtatványok elkészítéséről, az érintettek rendelkezésére bocsátásáról, az ezekkel kapcsolatos hirdetmények közzétételéről.

(6) Az (1) bekezdés g)–i) pontjában meghatározott támogatások különböző jogcímeire egy naptári évben egy köztisztviselő összesen maximum bruttó 500 000 forint támogatást kaphat.

38. § (1) Anyagi juttatással járó érdemelismerések

(2) A gazdasági főigazgató minden költségvetési évben megvizsgálja, hogy az adott évben mekkora összeg fordítható az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti érdemelismerésekre. Ezek az érdemelismerések e keretösszeg erejéig engedélyezhetők.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt érdemelismerésekre a köztisztviselő a Küt. 80. §-a alapján jogosult. A jogosultakról a Humánpolitikai Osztály nyilvántartást vezet, és az elismerés megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt elkészíti és gondoskodik a határidőben történő kifizetésről.

39. § (1) A teljesítményelismerés lehet

(2) Jutalomra a köztisztviselők jogosultak a Biztos által meghatározott feltételek mellett. A jutalmazásra fordítható keretösszegre, feltételekre a költségvetési források figyelembevételével a gazdasági főigazgató tesz javaslatot. A jutalom lehet normatív alapon elosztott vagy differenciált.

(3) A határozott időre szóló illetményeltérítés alapja a teljesítményértékelés.

(4) A teljesítményértékelés feltételeit a Biztos külön szabályzatban határozza meg.

(5) A határozott időre szóló illetményeltérítésre fordítható keretösszegre, az illetményeltérítésben érintettek számára, az illetményeltérítés maximális mértékére, illetve összegére, az illetményeltérítés időtartamára a költségvetési források vizsgálata után a gazdasági főigazgató tesz javaslatot.

(6) A keretösszeg rendelkezésre állása esetén a Biztos az illetményeltérítésben részesítendők körére és összegére javaslatot kér a Biztoshelyettesektől, az elkülönült és az önálló szervezeti egység vezetőitől.

(7) A köztisztviselő eltérített illetménye nem haladhatja meg az általa betöltött álláshely besorolási fokozatához tartozó illetménysáv felső határát. Az eltérítés során a köztisztviselő által betöltött álláshely besorolási fokozata ideiglenesen sem módosítható.

(8) Az illetményeltérítési javaslathoz az írásos teljesítményértékelést csatolni kell. Illetményeltérítési javaslat csak kiváló teljesítményértékeléssel rendelkező, munkáját kiemelkedő szakmai tudással és színvonalon teljesítő köztisztviselőre tehető.

40. § (1) Motivációs elismerésre a (2) bekezdés szerinti javaslatot a költségvetési fedezet rendelkezésre állása esetén lehet tenni. A költségvetési fedezet intézményi szintű rendelkezésre állását a gazdasági főigazgató az I. félév vonatkozásában a tárgyév január 15-ig, a II. félév vonatkozásában július 15-ig vizsgálja meg, és tesz javaslatot a motivációs elismerésben részesíthető személyek számára és a felhasználható keretösszegre.

(2) A 3. § (2) bekezdés b)–c) pontjában felsorolt munkáltatói jogkörgyakorlók, valamint az SZMSZ szerinti a Biztos közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői a Biztos felkérésére indokolással ellátott javaslatot tesznek a motivációs elismerés adományozására. A javaslat indokolásában konkrétan be kell mutatni a köztisztviselő által elért kiemelkedő szakmai eredményeket, kimagasló szakmai teljesítményét, magas színvonalú munkáját, speciális képességeit, ismereteit, amelyek miatt a motivációs elismerésben való részesítés javasolt.

41. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az általa meghatározott, a köztisztviselő által betöltött álláshelyen ellátandó feladatok között nem szereplő célfeladatra a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében céljuttatást állapíthat meg.

(2) Céljuttatás esetében az elvégzendő feladatot, a teljesítés határidejét, valamint a feladat elvégzése esetén fizetendő céljuttatás összegét a feladat megkezdése előtt írásban kell meghatározni.

42. § (1) Az AJBH cafetéria-juttatásain a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatásokat kell érteni.

(2) Az AJBH-ban a cafetéria-juttatásként a Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP kártya) történő átutalás útján teljesített kifizetés értendő, amely összeget a köztisztviselő jogszabályban meghatározott szolgáltatásokra használhat fel. A cafetéria-juttatás igénybevételének tárgyévi részletes szabályairól, az igénybevétel feltételeiről, az egyes juttatások mértékéről a Munkáltató évente február 15. napjáig Tájékoztatót ad ki. A köztisztviselő a Tájékoztatóban meghatározott módon és időben nyilatkozik a Humánpolitikai Osztály felé a cafetéria-juttatás igénybevételéről.

(3) A cafetéria-juttatás kizárólag az adott tárgyévben folyósítható.

(4) A köztisztviselőt megillető keretösszeg a heti munkaidő (részmunkaidő) arányában kerül megállapításra.

(5) A köztisztviselőt megillető éves keretösszeg az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra:

(6) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az Szja. törvényben meghatározott béren kívüli juttatás határösszegén belül a Küt. 82. § (2) bekezdése alapján magasabb összegű cafetéria-juttatást a munkáltatói jogkör gyakorlója – a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével – állapíthat meg a 10 év alatti gyermeket nevelő cafetéria-juttatásra jogosultaknak. A magasabb összegű cafetéria-juttatás gyermekenként évente legfeljebb a gazdasági főigazgató által javasolt összegben állapítható meg.

43. § (1) Az a köztisztviselő, aki év közben létesít az AJBH-val közszolgálati jogviszonyt, a jogviszony kezdetétől válik jogosulttá a cafetéria-juttatásra, a Tájékoztató szerinti nyilatkozat leadása után. A tartós távollétről visszatérő köztisztviselő visszatérését követő 15 napon belül köteles nyilatkozni a Humánpolitikai Osztály által időarányosan meghatározott juttatási keretösszeg iránti igényéről. A jogosultság hatálya ezekben az esetben a jogviszony létesítésétől, illetve a visszatérés kezdő napjától az év végéig terjed.

(2) A cafetéria-juttatásra vonatkozó igény hatálya a naptári évre, illetve a jogviszony vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól.

(3) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni, az alábbiak szerint:

(4) A Küt. 82. § (4) bekezdésére figyelemmel nem jogosult cafetéria-juttatásra a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott köztisztviselő és külképviselet által foglalkoztatott házastárs, a Küt. 35. §-a szerinti nemzeti szakértői tevékenységet ellátó személy, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.

44. § (1) Az AJBH köztisztviselői részére a költségvetési forrás függvényében a gazdasági főigazgató javaslatára, a Biztos döntése alapján egyéb pénzbeli vagy természetbeni juttatások adhatók. Egyéb juttatásként különösen

(2) Az (1) bekezdés c) és e)–f) pontjában foglalt egyéb juttatásokra

(3) Az időtartamokat az írásbeli figyelmeztetés vagy fegyelmi büntetés kiszabásának időpontjától az egyéb juttatás számfejtésének időpontjáig kell számolni.

(4) Az egyéb juttatások igénybevételének rendjéről, a jogosultak köréről a Biztos döntése alapján utasítás vagy tájékoztató levél kerül kiadásra.

45. § (1) Az AJBH a gazdasági főigazgatóval történő előzetes egyeztetést követően a Biztos a december 6-ai ünnep (a továbbiakban: „Mikulás”) alkalmából ajándékban részesítheti az AJBH-nál foglalkoztatott köztisztviselők és közjogi tisztségviselők gyermekeit.

(2) A „Mikulás” alkalmából adott ajándék az Szja. törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja alapján a munkatárs hozzátartozójának adott csekély értékű ajándéknak, vagy b) pontja alapján rendezvényen adott ajándéknak minősül.

(3) A „Mikulás” alkalmából adott ajándékra a köztisztviselők – a naptári év végéig – 12. életévüket még be nem töltött gyermekei jogosultak.

46. § (1) Albérleti hozzájárulásban részesíthető az AJBH azon köztisztviselője, aki nem rendelkezik Budapesten állandó bejelentett lakcímmel, illetve saját tulajdonú lakóingatlannal, és bruttó illetménye nem haladja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát.

(2) Az albérleti hozzájárulásról benyújtott írásbeli kérelem alapján a Biztos a gazdasági főigazgató pénzügyi ellenjegyzésével dönt. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról és a lakásbérleti díj összegéről, valamint csatolni kell a lakásbérleti szerződés másolatát. Az engedélyezett albérleti hozzájárulás öt éven belül maximum egyszer egy évig adható.

(3) Az albérleti hozzájárulásban részesülő személy köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő havi kifizetés esedékességéig bejelenteni a Humánpolitikai Osztálynak, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, továbbá ha a (2) bekezdésben említett adatok megváltoztak. Ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni.

(4) Az albérleti hozzájárulás havi bruttó összege a rezsi nélküli havi bérleti díj 75%-a, de maximum havi bruttó 150 000 forint lehet.

(5) Az albérleti hozzájárulás összege töredék hónap (hó közben keletkező vagy megszűnő jogosultság) esetén időarányosan, a kerekítés általános szabályait figyelembe véve 100 forintra kerekítve jár.

47. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója kérelem alapján, az AJBH költségvetésében rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében, egyszeri gyermeknevelési támogatást nyújthat az AJBH azon köztisztviselőjének, aki a kérelem benyújtásakor

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében, vissza nem térítendő családalapítási támogatást nyújthat az AJBH azon köztisztviselőjének, aki első ízben köt házasságot, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe. A kérelem benyújtásához csatolni kell a hivatalos okmány másolatát (házassági anyakönyvi kivonat, születési anyakönyvi kivonat). Egy éven belül csak egy jogcímen kérhető családalapítási támogatás.

(3) A gyermeknevelési és családalapítási támogatások mértéke maximum a mindenkori minimálbér 1,5-szeresének megfelelő összeg lehet.

48. § (1) Az AJBH köztisztviselői eseti jelleggel a következő szociális támogatásokban részesülhetnek:

(2) Temetési segély szülő, házas- vagy élettárs, gyermek elhalálozása esetén kérhető.

(3) A szociális és a temetési segély összegéről és feltételeiről − ha az AJBH költségvetésében erre pénzügyi forrás rendelkezésre áll – a gazdasági főigazgató kérelem alapján, mérlegelési jogkörben dönt, de egy alkalommal nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 1,5-szeresét.

49. § Az AJBH köztisztviselői által igénybe vehető egyéb támogatások:

50. § (1) A gazdasági főigazgató − egyedi kérelemre – illetményelőleg kifizetését engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét, és csak kivételes esetben haladhatja meg a kérelmező egyhavi illetményének mértékét.

(2) Illetményelőlegben a kérelmező évente egyszer részesíthető, amelyet legfeljebb hat hónap alatt vissza kell fizetni. Ettől eltérni csak különös méltánylást érdemlő esetben, a gazdasági főigazgató engedélye alapján, az Szja. törvény figyelembevételével lehet.

(3) Az illetményelőleg egyösszegű vagy részletekben történő visszafizetésére a felek megállapodása irányadó. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a visszafizetés egy összegben esedékessé válik.

51. § (1) Az AJBH-ból nyugdíj előtti egybefüggő, legalább 7 év AJBH-s jogviszonyt követően nyugállományba került köztisztviselők részére kérelemre, egyéni elbírálás alapján pénzbeli vagy természetbeni juttatásként nyújtható a 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szociális támogatás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem – valamint a gazdasági főigazgató javaslata – alapján a Biztos dönt a támogatásban részesítendők személyéről, valamint a támogatások összegéről, azzal, hogy a támogatás mértéke nem lehet több, mint a mindenkori minimálbér összege.

(3) A beérkezett kérelmeket a gazdasági főigazgató a javaslatával együtt a Biztos elé terjeszti.

(4) A gazdasági főigazgató gondoskodik a döntések végrehajtásáról.

52. § (1) A Biztos az elhunyt köztisztviselőt – az elhunyt végakaratára és a hozzátartozók kegyeleti jogaira figyelemmel – az AJBH saját halottjává nyilváníthatja, ha a közszolgálati jogviszonya az AJBH-nál legalább 5 éve folyamatosan fennállt.

(2) Nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható az AJBH saját halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(3) Az AJBH a saját halottjává nyilvánított köztisztviselő – az AJBH nevére kiállított számlával igazolt – temetésének költségeit legfeljebb a mindenkori minimálbér háromszorosáig vállalja át.

(4) A kegyeleti eljárással kapcsolatos költségeket a GFI kizárólag eredeti számlák alapján számolja el.

53. § A más helységből munkába járókat megillető útiköltség megtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

54. § (1) A Biztos az AJBH köztisztviselőit közszolgálati feladatuk kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért Magyarország miniszterelnökéhez kitüntetésre terjesztheti fel.

(2) Az AJBH köztisztviselői részére adható egyéb elismerő oklevelekről, kitüntetésekről és díjakról külön szabályzat rendelkezik.

55. § (1) Az AJBH köztisztviselői az Alaptörvény és az Ajbt. által meghatározottaknak megfelelően, a Biztos, a Biztoshelyettesek és a főigazgató által ellátott feladatok célkitűzéseivel összhangban, az alapvető jogok érvényesülésének elősegítése melletti elkötelezettséggel látják el feladataikat.

(2) A köztisztviselő köteles feladatait a köztisztviselői hivatás etikai alapelveinek – különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem elvének – megfelelően ellátni. Az előbbi hivatásetikai alapelveken túlmenően a vezetők kötelesek a rájuk irányadó további etikai alapelvek – különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség elve – figyelembevételével eljárni.

(3) A Küt. szerinti hivatásetikai alapelvek részletes tartalmára, továbbá az alapelvek megsértése esetén lefolytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Biztos külön utasításban állapítja meg.

(4) A fegyelmi és kártérítési felelősség elbírálása a Küt. szerint történik.

(5) Az AJBH eszközeinek leltározására vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza.

56. § (1) A munkáltató tájékoztatja az 1. § (6) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt személyeket (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkatárs) az AJBH által az e Fejezet alapján végzett adatkezelésről. A személyes adatok kezelésének a szabályait a személyes adatok védelméről szóló 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. Kiegészítő szabályokat tartalmaz továbbá a Küt.

(2) A munkáltató kizárólag a székhelyén, a megfelelő adatvédelemhez szükséges műszaki megoldások mellett, személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek figyelembevételével, a munkatárs jogviszonyának létesítéséhez és fenntartásához szükséges személyes adatait kezeli jogi kötelezettségének teljesítése érdekében. A munkatárs jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A munkáltató köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. A Küt. 88. § (3) bekezdése alapján a munkáltató a munkatárs adatait adatfeldolgozás céljára átadja. Az adatkezelésekkel összefüggésben tájékoztatás a mindenkori adatvédelmi tisztviselőtől kérhető.

57. § (1) Személyi irat minden olyan irat, amely a jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, továbbá azt követően keletkezik, és a munkatárs személyével összefüggő adatot, megállapítást tartalmaz.

(2) A Küt. szerinti személyi anyagokat együttesen kell tárolni, de a munkatársak személyi iratai közül elkülönítve kezeli a GFI.

(3) A közszolgálati alapnyilvántartás a jogviszonnyal összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló személyes adatok számítógépes feldolgozása, amely a „Közszolgálati alapnyilvántartás adatköre” szerinti adatokat tartalmazza.

58. § (1) Az e Fejezet szerinti adatkezelés a Humánpolitikai Osztály feladata.

(2) Az adatkezelést (papíralapú és számítógépes adatkezelést) a Humánpolitikai Osztály ezzel a feladattal megbízott munkatársai végzik.

59. § (1) A pályázati felhívás hiányában benyújtott önéletrajzokat, motivációs leveleket az AJBH a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közszolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a közszolgálati jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli. Ezt követően a beküldött pályázatok megsemmisítésre kerülnek, kivéve, ha a pályázat eredményes, valamint ha a pályázó a pályázati anyag részére történő visszaküldését kérte.

(2) Pályázati felhívás esetén a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig, illetve közszolgálati jogviszony létesítése esetén a közszolgálati jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig történik meg az önéletrajzok, motivációs levelek adatkezelése. Azt követően az elévülési időn belül az esetleges jogi igényérvényesítés miatt – azonos jogalapon – tovább folytatódik az adatkezelés; és amennyiben ténylegesen jogi igényérvényesítés történne az elévülési időn belül, úgy a jogi igényérvényesítéshez szükséges időtartam leteltéig folytatódik az önéletrajzokban, motivációs levelekben szereplő személyes adatok kezelése (munkajogi igények elévülési ideje 3 év; míg a polgári jogi igények elévülési ideje 5 év).

60. § (1) A személyi iratokba csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja

(2) A betekintési lapon meg kell jelölni a betekintést kérőt, a betekintés időpontját, annak jogcímét és célját, valamint a betekintő aláírását.

(3) Az érintett a saját személyi irataiba, a személyes adatait tartalmazó valamennyi nyilvántartásba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokról másolatot kérhet, és kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, amennyiben azok – igazolhatóan – tévesek.

(4) A munkatársnak az adatai helyesbítését és kijavítását a Humánpolitikai Osztály adatkezeléssel megbízott munkatársaitól írásban kell kérnie.

(5) A közokirat vagy a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata alapján lehet kérni.

61. § A munkatársak meghatározott adatai a közfeladat ellátására tekintettel közérdekű adatoknak minősülnek. A közérdekű adatok nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

62. § A Küt. 90. §-ában megállapított rendben a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére az AJBH-ban foglalkoztatott munkatársak adatainak elemzése céljából adatot kell szolgáltatni.

63. § A munkatárs köteles a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartható adataiban bekövetkező változásokat – az alapul szolgáló okiratok eredeti példányát bemutatva és másolatban csatolva – soron kívül bejelenteni a Humánpolitikai Osztálynak. Az Adatlap kinyomtatott példányán az érintett aláírásával igazolja, hogy az Adatlapon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. Az aláírt Adatlapot a személyi anyag részeként kell kezelni.

64. § (1) A jogviszonnyal összefüggő adatok védelméért ellenőrzési jogkörében felelős a Biztos és a gazdasági igazgató, az érintett munkatárs munkáltatói jogkörének gyakorlója, a betekintésre jogosultak és a humánpolitikai munkatársak.

(2) A minősítést, illetve a teljesítményértékelést végző vezető köteles gondoskodni arról, hogy a minősítés, illetve a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez, illetve teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. Amennyiben harmadik személy részt vett a minősítés folyamatában, ezt a minősítőlapon – a résztvevő aláírásával – a harmadik személy nevének, pozíciójának és hivatalos elérhetőségének megjelölésével jelezni kell.

(3) A humánpolitikai osztályvezető

(4) A humánpolitikai feladatokat ellátó munkatárs köteles

(5) A munkatárs felelős azért, hogy az általa átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és időszerűek legyenek. A bejelentett adatok pontosságát a Munkáltató ellenőrizni köteles.

65. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartást tartalmazó számítógépet a Humánpolitikai Osztály által használt irodahelyiségben kell elhelyezni, s gondoskodni kell arról, hogy a számítógép nyitott helyiségben őrizetlenül ne maradjon.

(2) Abban a helyiségben, ahol a számítógépes adatkezelés folyik, az azzal megbízott személyeken kívül más személy csak hivatalos ügyintézés végett az ügyintézővel együtt tartózkodhat.

66. § (1) Annak megelőzésére, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai rendszerhez illetéktelenek hozzáférjenek, az adatokat megismerjék, vagy bármilyen módon megváltoztassák, az Informatikai Szabályzat szerinti jelszót kell használni.

(2) Adatok továbbítása csak az átadott adatokat tételesen rögzítő átadás-átvételi jegyzőkönyv egyidejű kiállításával történhet.

(3) Az adatbevitel során ellenőrizni kell a bevitt adatok helyességét, és gondoskodni kell az adatállomány naponkénti biztonsági mentéséről.

67. § (1) A személyes adatok kezelésére szolgáló számítástechnikai eszközök karbantartása, javítása csak az adatok kezelésével megbízott, a számítógép használatára feljogosított személy jelenlétében történhet. A számítástechnikai eszközön munkavégzéssel össze nem függő tartalmak elhelyezése tilos.

(2) A feldolgozás során nyomtatással keletkezett, hibás vagy feleslegessé vált listákat, táblázatokat iratmegsemmisítővel kell hozzáférhetetlenné tenni illetéktelenek számára.

68. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni csak az adatok megismerésére jogosultaknak, betekintési joggal rendelkezőknek lehet.

(2) A munkatársra vonatkozó adatok a munkatárs hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra átadhatók.

69. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

70. § (1) A hatályos jogszabályok jelen szabályzaton történő átvezetésének kezdeményezéséért a gazdasági főigazgató a felelős.

(2) A Szabályzat hatálybalépésének napján fennálló tanulmányi szerződést, munkáltatói kölcsön szerződést, lakhatási jellegű támogatást és szociális jellegű támogatást az e Szabályzat hatálybalépése nem érinti.

(3) A Biztos egyedi kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben, az AJBH pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve, a 22–25. alcímben meghatározott valamely juttatás igénybevételének jelen Szabályzatban meghatározott feltételeitől vagy a juttatás mértékétől a vonatkozó jogszabályok keretein belül eltérhet a köztisztviselő javára.