8/2026. (III. 23.) AM rendelet

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A Nagyberek egykor állandó vagy időszakos vízborítás alatt álló, természetes vagy természetközeli állapotban fennmaradt tájrészletének megőrzése, fenntartása és helyreállítása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként.

1.2. A Balaton déli partja mentén korábban nagy kiterjedésben elhelyezkedő berkek természetes állapotára jellemző, a területen fennmaradt természeti, táji és tájképi értékek – különösen a nádasok, a berkek nyíltvizes területei, a lápok, láp- és mocsárrétek, őshonos fafajokból álló erdők és facsoportok mozaikjának −, valamint a fennmaradásukat biztosító természetkímélő használat, hasznosítás megőrzése, fenntartása és helyreállítása.

1.3. A balatoni berkekre jellemző, a területen fennmaradt természetes élőhelyek, különösen a rekettyés fűzlápok, a kékperjés láprétek, a magassásosok, a zsombékosok, a nádasok, valamint a természetes növényvilág, különösen a kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű pókbangó (Ophrys sphegodes), mocsári sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. palustris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), vitézkosbor (Orchis militaris), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), nádi boglárka (Ranunculus lingua), kúszó csalán (Urtica kioviensis), mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), gyilkos csomorika (Cicuta virosa), békakonty (Listera ovata) és fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) állományainak megőrzése, fenntartása, életfeltételeik biztosítása.

1.4. A balatoni berkekre jellemző, a területen fennmaradt természetes állatvilág, különösen a kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous), vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius), magyar virágbogár (Netocia ungarica), tarajos gőte (Triturus vulgaris), pettyes gőte (Triturus cristatus), kockás sikló (Natrix tesselata), a fokozottan védett haris (Crex crex), cigányréce (Aythya nyroca), északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi), vidra (Lutra lutra) és vadmacska (Felis silvestris), továbbá a denevérfajok populációinak megőrzése, fenntartása, életfeltételeik biztosítása.

1.5. A terület táji és természeti értékeinek megismerésére, megőrzésére, fenntartására irányuló, továbbá a terület szakszerű és hatékony természetvédelmi kezelését elősegítő egyéb kutatások, vizsgálatok folytatása és természeti feltételeinek biztosítása.

1.6. A terület táji és természeti értékeinek oktatási-környezeti nevelési és ökoturisztikai-ismeretterjesztési célú bemutatása az 1.1–1.5. pontban foglaltak elsődlegességének biztosítása mellett.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A terület – különösen a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geoparkba tartozó rész − felszínalaktani és táji értékei védelme érdekében a természetes domborzatra és a tájképre kedvezőtlen hatással járó tevékenységek korlátozása, tiltása.

2.2. A terület – élőhely-fenntartás és -rekonstrukciók vízigényének biztosítására is alkalmas − felszín alatti vízkészletének megőrzése mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. A felszín alatti vízkészletek minőségének romlásával és mennyiségének csökkenésével járó gazdasági, gazdálkodási célú vízhasználat korlátozása, tiltása.

2.3. A terület természetes állapotára jellemző vízháztartás helyreállítása a lefolyás késleltetésével, az árkok vizeinek visszaduzzasztásával, árasztással és ezt szolgáló műtárgyak létesítésével.

2.4. A terület értékes vizes élőhelyei fennmaradásához, fenntartásához, helyreállításához szükséges mennyiségű és minőségű vizet térben és időben megfelelő módon biztosító vízkormányzás megvalósítása. Elsősorban a lápok, az üde láprétek, a magassásosok és a nádasok esetében élőhely-fenntartási célú vízpótlás biztosítása.

2.5. A terület természetes állapotára jellemző vizes élőhelyek helyreállítása, valamint a tájléptékű élőhely-változatosság növelése érdekében hasonló jellemzőkkel rendelkező vizes élőhelyek kialakítása elsősorban szántóterületek, továbbá mélyebben fekvő, alacsony természetességű gyepek bevonásával. Ennek érdekében komplex élőhely-fejlesztési és rekonstrukciós programok kidolgozása és megvalósítása.

2.6. A kialakított vagy helyreállított vizes élőhelyek fenntartását és fejlesztését biztosító vízkormányzás megvalósítása, az ehhez szükséges csatorna- és árokhálózat kialakítása és üzemeltetése. A területre érkező külvízcsatornák megfelelő felmérést és tervezést követő alkalmassá tétele vizes élőhelyek és láprétek vízpótlására.

2.7. A természetközeli élőhelyek természetességének és kiterjedésének növelése élőhelyfejlesztéssel és -rekonstrukcióval. E tevékenység keretében a célállapot fenntartását hosszútávon biztosító természetvédelmi kezelési módok meghatározása, kidolgozása. A rekonstrukció végeztével a fenntartó kezelés gyakorlati alkalmazása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.

2.8. A területen található gyepek értékes életközösségeinek megőrzése elsősorban a természetkímélő területhasználati módok visszaállításán alapuló aktív természetvédelmi kezeléssel, hasznosítással; a természeti övezetbe sorolt gyepeken különösen a legeltetés előnyben részesítésével, a gyepeken általában legeltetéssel vagy a térben és időben a védett fajok életciklusához igazodó kaszálással.

2.9. A terület alacsony termékenységű szántóföldjei esetében a területhasználat átalakításának támogatása magasabb természetességű, diverzitású és jobb vízmegtartó képességű természetszerű élőhelyek kialakítását és fenntartását lehetővé tevő hasznosítás (legelő, rét, erdő) irányába.

2.10. A területen található gyepek aktív kezelése tervszerű, a védett növény- és állatfajok ökológiai igényeit és az idegenhonos növényfajok visszaszorításának szempontjait figyelembe vevő, időben és térben mozaikos kaszálással.

2.11. A területen a rendszeres használat és kezelés elmaradása következtében terjedő szárazulati nádasok visszaszorítása azokon a területeken, amelyek gyepként magasabb természeti potenciált képviselhetnek.

2.12. Az idegenhonos fás- és lágyszárú növényfajok visszaszorítása, megtelepedésük és terjedésük megakadályozása passzív kezeléssel, mint a területhasználat megfelelő megválasztása és aktív kezeléssel, így elárasztással, mechanikai eszközökkel történő eltávolítással, indokolt esetben vegyszeres kezeléssel. Különösen a selyemkóró (Asclepias syriaca), az aranyvessző fajok (Solidago spp.), a süntök (Echinocystis lobata), az óriáskeserűfű-fajok (Fallopia spp.), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo), a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), valamint az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) visszaszorítása, állományszabályozása során aktív, célzott kezelés alkalmazása.

2.13. A faültetvények és nem őshonos fafajokból álló erdők ütemezett átalakítása a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdővé.

2.14. Az őshonos fafajú erdőkben változatos fajösszetételű és korosztály-szerkezetű, idős, odvas fákat és vastag álló és fekvő holtfát az odúlakó és xilofág fajok igényeinek megfelelő mennyiségben és eloszlásban tartalmazó állomány kialakítása folyamatos erdőborítás mellett vagy az erre való ütemezett átállást támogató erdőgazdálkodással.

2.15. Az 1. pontban meghatározott célokkal nem összeegyeztethető infrastruktúra- és ipari fejlesztések, vonalaslétesítmény-kialakítás táj- és természetvédelmi szempontú korlátozása, tiltása.

2.16. A terület természetvédelmi szempontból értékes fajainak megőrzése az élőhelyeik – elsősorban a lápok, üde láprétek, nádasok, zsombékosok, mocsárrétek, télisásosok, valamint a puha- és keményfaliget-fragmentumok – megőrzésén, fenntartásán, helyreállításán keresztül.

2.17. A területre jellemző védett fajok állományai növekedésének elősegítése degradált élőhelyek kezelésbe vonásával vagy rekonstrukciójával és egyéb aktív természetvédelmi kezelési tevékenységekkel (különös tekintettel műfészek, denevérodú kihelyezésére).

2.18. A védett halfajok, különösen a lápi póc (Umbra krameri), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) és a réti csík (Misgurnus fossilis), valamint kétéltűek, például a mocsári teknős (Emys orbicularis) és pettyes gőte számára élő- és szaporodóhelyet biztosító vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása.

2.19. A terület védett madárfajai háborítatlan táplálkozásának, vonulásának, és a területen fészkelő kiemelt természetvédelmi jelentőségű fokozottan védett madárfajok, a haris, a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a cigányréce, valamint a gémtelepek fészkelő fajai esetében a zavartalan fészkelés, költés és utódnevelés biztosítása a területhasználat és a terület látogatásának, az ott-tartózkodás korlátozásával, tiltásával.

2.20. A terület erdeiben az idős, odvas faegyedek megtartása, kímélete többek között a kiemelkedő természeti értéket képviselő szaproxilofág szervezetek, különösen a kerekvállú állasbogár és a skarlátbogár, valamint az erdőlakó denevérfajok életfeltételeinek biztosítása érdekében.

2.21. Erdőben fészkelő védett és fokozottan védett madárfaj fészkének (az adott madárfaj igényének, zavarástűrésének függvényében) 100−400 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban zavarást jelentő tevékenységek tér- és időbeli korlátozása vagy tiltása.

2.22. Tudományos és szakmai konszenzus mellett speciális fajmegőrzési programok megvalósítása és kiemelt monitorozása a területen (elsősorban haris, cigányréce, északi pocok esetében).

2.23. Az élővilágra dokumentáltan veszélyt jelentő és a terület tájképi adottságait, értékét kedvezőtlenül befolyásoló elektromos szabadvezeték-szakaszok természetvédelmi (madárvédelmi) célú átalakítása vagy ütemezett és az arányosság-szükségesség elvét figyelembe vevő cseréje földkábelre.

2.24. A terület táji és természeti értékei megőrzése, fenntartása érdekében a látogatás térbeli és időbeli korlátozása, tiltása.

2.25. A terület természetvédelmi kezeléséért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a helyi lakosság, az érintett önkormányzatok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények bevonásával, velük együttműködve végzi tevékenységét.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Földtani, felszínalaktani természeti értékek védelme

3.1.2. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.2.1. A területen található közösségi jelentőségű élőhelyek (beleértve a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelyeket is) kiterjedésének csökkenésével vagy természetvédelmi helyzetének, állapotának romlásával járó terület-átalakítás vagy területhasználat-váltás tilos.

3.1.2.2. Az üde láprétek, a zsombékosok, a nádasok és a nádas jellegű társulások, a mocsárrétek (különösen a mocsári és téli sásosok, kékperjés láprétek), valamint a homoki sztyepprétek kiterjedésének csökkenésével járó tevékenységek, beavatkozások és területhasználat – az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló beavatkozások kivételével – nem végezhető a területen.

3.1.2.3. Az idegenhonos növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, a meglévő állományaikat vissza kell szorítani mechanikus eltávolítással vagy amennyiben ez nem vezet eredményre, pontos, cseppmentes és célirányos vegyszeres kezeléssel (tuskó-, sarj- vagy levélkenés, pontpermetezés, injektálás).

3.1.2.4. Az idegenhonos fafajok terjedésének megakadályozása vagy állományaik felszámolása érdekében végzett vegyszeres kezeléshez − amennyiben a hazai kereskedelmi forgalomban elérhető − csak szelektív hatású szer célzott kijuttatása engedélyezhető.

3.1.2.5. Amennyiben idegenhonos növényfaj elleni védekezés kaszálással történik, a kaszálás során a 3.2.2.5–3.2.2.14. pontban foglaltak szerint kell eljárni. A kaszálást a termésérlelést megelőzően kell elvégezni.

3.1.2.6. Gyepeken csak az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és időben alkalmazható szárzúzó és erdészeti szárzúzó.

3.1.2.7. Az árkok és vízfolyások mentén található őshonos fafajokból álló fasorokat, facsoportokat, galériaerdőket fenn kell tartani, kímélni szükséges és biztosítani kell ökológiai funkcióik – mint ökológiai folyosó, zöldinfrastruktúra-elem – ellátásának feltételeit. Az állományaikban megtelepedő idegenhonos faegyedeket el kell távolítani.

3.1.2.8. A vízfolyásokat érintő vízgazdálkodási célú beavatkozásokat, tevékenységeket − a munkálatok tervezési-előkészítési és megvalósítási fázisában egyaránt − előzetesen egyeztetni kell az igazgatósággal. A mederszelvény teljes szélességében végzett kotrás – emberi életet vagy vagyont, közellátást vagy -szolgáltatást biztosító infrastruktúrát veszélyeztető haváriahelyzet kezelése kivételével − tilos. A kivételként meghatározott esetben a munkálatokat lehetőség szerint előzetesen, ha erre nincs mód, akkor a lehető legrövidebb időn belül az igazgatósággal egyeztetve kell elvégezni.

3.1.2.9. A területen vizes élőhelyek horgászvízként vagy halastóként történő hasznosítása tilos.

3.1.2.10. A területen található vizes élőhelyeken a halgazdálkodásra jogosult kötelessége az idegenhonos halfajok visszaszorítása.

3.1.2.11. A területen az ökológiai vízkészlet biztosításához szükséges, valamint az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása szempontjából optimális vízszint biztosítása érdekében:

3.1.2.11.1. a balatonfenyvesi szivattyútelepnél a teljes évre vonatkozóan tartandó szivattyúzási szintek a talajvízszint és a lehulló csapadék mennyisége csökkenésének, továbbá az M7 gyorsforgalmi út pályaszerkezetének állékonysága szempontjából a balatonfenyvesi szivattyútelepnél megállapított 102,62 mBf talajvízszint érték figyelembevételével: 102,625 mBf (indulási szint) és 102,000 mBf (leállási szint);

3.1.2.11.2. a Nyugati-berekben a Nyugati-főcsatornába délről érkező Kéthelyi-csatorna Kh2 jelű, az Andrássy-csatorna

A2 jelű, a Sári-csatorna S2 jelű, a Pál úti-csatorna Pl2 jelű, valamint a Páli-öntözőcsatorna Pö8 jelű műtárgyain 103,000 mBf vízszint feletti vízmennyiség vezethető a Nyugati-főcsatornába;

3.1.2.11.3. a Keleti-berekben Határbelvíz-csatorna H4 jelű, a Táskai-csatorna T4 jelű, a Medvogya-csatorna M3 jelű, a Széchenyi-csatorna Sz3 jelű, valamint a Jankovics-csatorna J3 jelű műtárgyain 103,000 mBf vízszint feletti vízmennyiség vezethető a Keleti-főcsatornába;

3.1.2.11.4. a Keleti-főcsatornába torkolló, vízszintszabályozó műtárggyal ellátott csatornák esetében a 102,62 mBf feletti vizek vezethetők el; a szabályozó műtárggyal nem rendelkező csatornák esetében 102,62 mBf vízszint tartására alkalmas műtárgyak létesítése elősegíti az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célok elérését;

3.1.2.11.5. a „Nekota” elnevezésű területrész élőhelyeinek természetes állapotára jellemző vízgazdálkodás biztosítása érdekében a Határbelvíz-csatorna bújtatójának zsilipjénél az ökológiai vízkészlet biztosítására alkalmazandó minimális vízszint december 1-jétől június 30-ig 104,60 mBf, július 1-jétől november 30-ig 104,10 mBf.

3.1.2.12. A Keleti-bozótcsatorna mentén elhelyezkedő Keleti 1. vésztározó, a Keleti 2. vésztározó, valamint a Nyugati vésztározó területeken az árvízi védekezéstől függetlenül, az igazgatósággal egyeztetett módon biztosítani kell az ökológiai vízkészletet.

3.1.2.13. A Balatonfenyves 0111/1d, 0111/1f, 0114, 0115, 0117, 0118, 0121a, 0121c, 0121d, 0121f, 0122, 0123, 0124, 0126, 0127, 0128 hrsz.-ú ingatlanokon az igazgatósággal egyeztetett módon biztosítani kell az ökológiai vízkészletet. Törekedni kell az ehhez szükséges fejlesztések mielőbbi megvalósítására.

3.1.3. Fajok védelme

3.1.3.1. A területen való sikeres megtelepedést és szaporodást az odúlakó madár- és denevérfajok esetében mesterséges odúk, a vércse- és sólyomfajok esetében költőládák és műfészkek kihelyezésével segíti elő az igazgatóság.

3.1.3.2. Erdőlakó denevérfaj dokumentált, nyilvántartott szállás- és szaporodóhelyével érintett és az azzal szomszédos erdőrészletekben legalább 10 m³/ha álló és fekvő holtfa jelenlétét kell biztosítani az odúfoglalás során fellépő kompetíciós nyomás csökkentésére. Ennek érdekében a harkály fajok tevékenysége nyomán odvas, vagy egyéb okból korhadt fákat az őshonos állományú erdőben a fahasználatok alkalmával kímélni kell és vissza kell hagyni.

3.1.4. Táj- és kultúrtörténeti értékek

3.1.5. Látogatás

3.1.5.1. A természeti övezetbe sorolt terület látogatása kizárólag természetvédelmi célú bemutatás keretében, az igazgatóság által biztosított szakvezetéssel lehetséges.

3.1.5.2. A terület természeti övezeten kívüli részeinek irányított látogatása érdekében az igazgatóság természetvédelmi célú bemutatást szolgáló útvonalakat jelöl ki és gondoskodik jelölésükről, fenntartásukról.

3.1.6. Kutatás, vizsgálatok

3.1.6.1. Az idegenhonos fajok terjedésének megakadályozására irányuló kezelési tevékenységek tervezéséhez az igazgatóság rendszeresen felméri és dokumentálja a jelenlétüket a területen, különös tekintettel a selyemkóróra és az alkörmös fajokra.

3.1.6.2. A természetvédelmi kezelés keretében és jogszabályban előírtak alapján végzett felmérési, nyilvántartási feladatokon túl az igazgatóság kiemelten a haris, az északi pocok, a vadmacska, a vidra és a denevérfajok területen előforduló állományának változásait és területfoglalását rendszeresen felméri és dokumentálja az érintett területek optimális természetvédelmi kezelésének megalapozása érdekében.

3.1.6.3. Az igazgatósággal egyeztetett, engedélyezett kutatási tevékenység eredményeit hozzáférhetővé kell tenni az igazgatóság és a természetvédelmi hatóság számára.

3.1.7. Terület- és földhasználat

3.1.7.1. Új épület létesítése – állattartási tevékenységhez szükséges épületek kivételével – tilos.

3.1.7.2. Nem az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló, azokkal össze nem egyeztethető, továbbá a terület tájképi adottságait, értékét kedvezőtlenül befolyásoló építmények, berendezések (különösen szélturbina, távközlési magasépítmény, föld feletti tároló és tartály, 36 kV-nál nagyobb kapacitású felszíni elektromosenergia-szállító vezeték) létesítése nem engedélyezhető.

3.1.7.3. Új út kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében, természetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb helyen lévő út vagy rendszeresen gépjármű közlekedésre használt nyomvonal kiváltása érdekében, annak egyidejű felhagyásával létesíthető az igazgatósággal előzetesen egyeztetett helyen és módon.

3.1.7.4. Külszíni művelésű nyersanyag-kitermelés (bányászat) tilos. Anyagkitermelés kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló tevékenység keretében és érdekében végezhető.

3.1.7.5. Kert létesítése, szőlő és gyümölcs ültetvények telepítése nem engedélyezhető.

3.1.7.6. A területen mezőgazdasági vagy egyéb munkavégzésre, valamint közlekedésre csak megfelelő, olajszivárgást és egyéb szennyeződést kizáró műszaki állapotú gépek és járművek használhatók. Amennyiben a felsorolt tevékenységek során olajszivárgás vagy egyéb szennyeződés történik, a gép vagy jármű üzemben tartója köteles azt haladéktalanul bejelenteni az igazgatóságnak. A szennyezést okozó gép vagy jármű üzemben tartója köteles gondoskodni a szennyezett talaj területről történő legrövidebb időn belüli eltávolításáról.

3.1.7.7. Mezőgazdasági vagy egyéb munkavégzésre, valamint közlekedésre használt gépek és járművek szennyező anyagok kezelésével járó műszaki karbantartása, javítása (különös tekintettel olajcserére, hidraulikus rendszer javítására) nem végezhető a területen.

3.1.7.8. A területen napnyugtától napkeltéig tilos a mezőgazdasági és a vízfolyások, csatornák karbantartására irányuló gépi munkavégzés.

3.1.7.9. A területen vadgazdálkodási tevékenység kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében vagy azokkal összhangban végezhető. Extenzív vadállomány-fenntartással és természetvédelmi szempontok szerinti állományszabályozással a vadgazdálkodásnak a terület jó ökológiai állapotának elérését, fenntartását és a természeti értékek megóvását kell elősegítenie, biztosítania.

3.1.7.10. Vad lőfegyverrel történő elejtésére vagy befogására a 3.1.7.9. pontban foglaltakkal összhangban, elsősorban a természeti értékek károsítása, erdő- és mezőgazdasági károkozás megelőzése és mérséklése érdekében történő állományszabályozás céljából, valamint állategészségügyi indokból kerülhet sor.

3.1.7.11. A területen fészkelő védett vagy természetvédelmi szempontból jelentős madárfajok védelme érdekében gondoskodni kell a szárnyas és a szőrmés ragadozók hatékony gyérítéséről, a predációs nyomás csökkentéséről.

3.1.7.12. Az idegenhonos vagy betelepített faunaidegen vadfajok területen megjelenő, előforduló állományait fel kell számolni, vissza kell szorítani.

3.1.7.13. A területen vadgazdálkodási és vadászati létesítmények, vadföldek a 3.1.7.9. pontban meghatározott célok és feladatok megvalósításához minimálisan szükséges mértékben telepíthetők, alkalmazhatók. Vadászati létesítmény telepítésének helyét és módját előzetesen egyeztetni kell az igazgatósággal. Magasles létesítése, karbantartása során a tartószerkezetet és a fő elemeket természetes anyagokból (fa, nád) kell elkészíteni.

3.1.7.14. Vízivad vadászata tilos.

3.1.7.15. A tájegységi vadgazdálkodási tervben meghatározott természetes vadeltartó képesség szintjére kell visszaszorítani a vaddisznó- és gímszarvas állományt.

3.1.7.16. Vadfaj betelepítése, kibocsátása, továbbá mesterséges állománydúsító módszerek (zárttéri nagy- és apróvadnevelés és kibocsátás) alkalmazása − a területen a fogoly (Perdix perdix) védelme érdekében végzett repatriációs tevékenység kivételével – tilos.

3.1.7.17. Vad takarmányozására az igazgatósággal előzetesen egyeztetett helyen és módon, a vadkárosításra érzékeny területek vadmentesítése, valamint szélsőséges téli időjárás esetén a vadállomány mentése céljából kerülhet sor. Szálas-szemes takarmánnyal történő etetés − vaddisznó szórón történő, a 3.1.7.9. és 3.1.7.10. ponttal összhangban történő vadászati célú etetése kivételével − csak téli időszakban, rendkívüli hideg, vagy magas hótakaró esetén lehetséges.

3.1.7.18. Vadetetéshez nem használható gyommagvakkal szennyezett takarmány. A vadgazdálkodónak meg kell akadályoznia a gyomnövényzet megjelenését, felnövését az etetőhelyeken.

3.1.7.19. Társasvadászat tartásáról a kezdés tervezett időpontja előtt legalább 72 órával írásban tájékoztatni kell az igazgatóságot.

3.1.7.20. Ólomsörét használata tilos. A vadászat során keletkezett hulladékot, lőszerhüvelyt a vadászat befejeztével össze kell gyűjteni és el kell szállítani a területről.

3.1.7.21. Ölőcsapdával történő csapdázás az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon végezhető a területen.

3.1.7.22. A terület vízfolyásain, állóvizein csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében vagy azokkal összhangban végezhetők halgazdálkodási tevékenységek elsősorban idegenhonos halfajok állományainak folyamatos nyomon követése és állományuk gyérítése céljából.

3.1.7.23. A terület természetes vízfolyásaival, állóvizeivel összeköttetésben álló mesterséges víztestekbe − a haltermelési létesítmények kivételével − nem őshonos halfajok telepítése tilos. A kivételként meghatározott esetekben gondoskodni kell arról, hogy nem őshonos halfajok egyedei ne juthassanak ki a természetes vízfolyásokba, állóvizekbe.

3.1.7.24. A területen meglévő felszín alatti gázvezeték hálózat nem bővíthető.

3.1.7.25. A meglévő felszíni elektromosenergia-szállító vezetékek élővilágra dokumentáltan veszélyt jelentő szakaszainak átalakítását, fejlesztését elsősorban a terület madárvilágának védelmére figyelemmel szükséges végezni. Azokat a meglévő felszíni elektromosenergia-szállító vezetékszakaszokat, amelyek átalakításával, fejlesztésével nem szüntethető meg vagy nem csökkenthető az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását nem veszélyeztető szintre az élővilágra vagy a terület tájképi adottságaira, értékére gyakorolt kedvezőtlen hatás, fokozatosan, ütemezetten földkábelre kell cserélni. A vezetékhálózat esetleges átépítése esetén – a költséghatékonyság szempontjainak figyelembevétele mellett − törekedni kell a területen kívül haladó új nyomvonalak kijelölésére. Amennyiben műszaki okok vagy költséghatékonysági szempontok miatt nem kerülhető el a területen – a 3.1.7.2. pont rendelkezésének hatálya alá nem tartozó – új elektromosenergia-szállító vezeték létesítése, fel kell mérni a terület élővilágára (elsősorban madárvilágára) és tájképi adottságaira, értékeire gyakorolt várható kedvezőtlen hatások jellegét, mértékét és ennek eredményének megfelelően kell alkalmazni élővilágvédelmi (madárvédelmi) szempontoknak megfelelő műszaki kialakítású felszíni megoldást vagy a földkábeles kivitelezést.

3.1.7.26. Vízi műtárgyak, vízkormányzó berendezések létesítésére, átépítésére, karbantartására az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében vagy azokkal összhangban kerülhet sor az igazgatósággal egyeztetve.

3.1.7.27. A szilárd burkolatú utakon, kivett művelési ágúként nyilvántartott földutakon, továbbá a töltések koronáján kívül csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló természetvédelmi kezelés, jogszerű mező-, víz- és vadgazdálkodási tevékenység, valamint életveszély és vészhelyzet elhárítása céljából lehet gépjárművel közlekedni olyan módon, hogy az ne okozzon maradandó károsodást (különös tekintettel a keréknyomokra). Ha valamilyen okból keréknyom, összevágás keletkezik, azt az okozójának az igazgatósággal egyeztetett módon helyre kell állítania amint a talajállapot lehetővé teszi. Felázott talajon a növényzet és a talajszerkezet károsításának elkerülése érdekében gépjárművel és munkagéppel tilos a közlekedés, munkavégzés.

3.1.7.28. A természeti övezetbe sorolt területeken kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló természetvédelmi kezelés körébe tartozó tevékenység végezhető a Tvt. 29. § (4) bekezdésében és 40. §-ában, valamint a nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokról szóló 134/2013. (XII. 29.) VM rendelet 1. §-ában foglaltak szerint.

3.1.8. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.8.1. A terület határán a területre bevezető főbb utak és a területre bejutást biztosító egyéb rendszeresen használt útvonalak mentén az igazgatóság a védett státuszról tájékoztató szabványos hatósági táblát, valamint az érvényben lévő természetvédelmi célú korlátozásokra, tilalmakra vonatkoztató tájékoztatást helyez el és gondoskodik ezek fenntartásáról.

3.1.8.2. A terület táji és természeti értékeinek bemutatása, a látogatókkal történő megismertetése, valamint a látogatóforgalom irányítása érdekében az igazgatóság egységes megjelenésű, természetes anyagok felhasználásával készült tájékoztató táblákat helyez el a területen és gondoskodik ezek fenntartásáról.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési előírások, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Szántó művelési ágú területek kezelése

3.2.1.1. Az ingatlan-nyilvántartás szerint szántó művelési ágú, de a természetbeni állapot szerint gyep borítású (visszagyepesedett) területek gyommentesen tartásáról megfelelő vízkormányzással, legeltetéssel, rendszeres kaszálással, indokolt esetben szárzúzással kell gondoskodni, a talaj forgatásával járó beavatkozás tilos.

3.2.1.2. Az ingatlan-nyilvántartás szerint szántó művelési ágú, de a természetbeni állapot szerint gyep borítású (visszagyepesedett) területek feltörése és újból szántóföldi művelésbe vonása az igazgatóság írásbeli egyetértő nyilatkozatának rendelkezésre állása esetén engedélyezhető.

3.2.1.3. Szántók visszagyepesítéséhez csak a termőhelyre jellemző őshonos gyepalkotó fajok magjai használhatók fel, rendelkezésre állás esetén a környező természetes gyepekről származó, azokra jellemző összetételű magkeverékek előnyben részesítésével.

3.2.1.4. Szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos munkálatok során bármilyen depónia csak szántón létesíthető, és legfeljebb 2 hónapig tartható fenn.

3.2.1.5. A területen lévő szántókon nem termeszthetők kertészeti kultúrák, tilos továbbá a fóliasátras és üvegházas növénytermesztés, valamint energetikai célú felhasználásra termesztett növények ültetvényeinek kialakítása.

3.2.1.6. Tavaszi mechanikai és vegyszeres gyomirtás csak az igazgatósággal előzetesen egyeztetett (indokolt esetben közös bejáráson, jegyzőkönyvben rögzített) módon végezhető, vegyszeres gyomirtás esetén figyelemmel a 3.2.1.8. pontban előírtakra.

3.2.1.7. A terület szántóin kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása engedélyezhető, amelyek kijuttatása csak szántóföldi permetezőgéppel történhet.

3.2.1.8. Vizes élőhely, valamint természetközeli állapotú láperdő és keményfás ligeterdő szélétől számított 5 m-es sávban a szántóföld művelése, kezelése során nem alkalmazhatók kemikáliák és bioregulátorok. Kivételt képez ez alól károsítók megjelenése esetén a védekezési kötelezettség teljesítése érdekében történő kemikália-használat, amely az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon végezhető.

3.2.1.9. A terület szántóin lecsapolás, öntözés, talajjavítás, továbbá rágcsálóirtó és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Kivételt képez ez alól károsítók megjelenése esetén a védekezési kötelezettség teljesítése érdekében történő kemikália-használat, amely az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon végezhető.

3.2.1.10. A terület szántóinak tápanyag utánpótlására istállótrágya alkalmazható. Műtrágya használata tilos, egyéb tápanyag-utánpótlási módok alkalmazása az igazgatóság előzetes hozzájárulásával lehetséges.

3.2.2. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

3.2.2.1. Amennyiben a gyep kezelése nem extenzív legeltetéses állattartással, vagy mélyebben fekvő, alacsony természetességű gyep esetében vizes élőhely helyreállításával és fenntartásával történik, kaszálása az idegenhonos lágyszárú fajok visszaszorítása érdekében, kizárólag természetkímélő kaszálási módszerekkel, június 15. után végezhető.

3.2.2.2. Gyepen gyomirtó szer felhasználására kizárólag idegenhonos növényfajok elleni, külön engedély alapján végzett természetvédelmi kezelési tevékenység részeként kerülhet sor.

3.2.2.3. Gyep égetésére kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló, külön engedély alapján végzett természetvédelmi kezelés részeként kerülhet sor, abban az esetben, ha biztosítottak az ellenőrzött módon történő égetés és a tűz lokalizálásának feltételei.

3.2.2.4. Gyepen tűzvédő pászta kialakítása és fenntartása tárcsázással, szántással kizárólag emberélet vagy alapvető egzisztenciális szükségletet kielégítő vagyontárgy (különös tekintettel a lakóházra) megóvása érdekében történhet.

3.2.2.5. A kaszálást a lekaszálandó terület középpontjából kiindulva, vagy a terület szélétől kezdve kell végezni az ott élő állatok zárványterületre szorításának elkerülése érdekében. A kaszálást végző gép sebessége legfeljebb 15 km/h lehet.

3.2.2.6. Gépi kaszálás során vadriasztó láncot kell alkalmazni. A láncfüggöny szélessége nem lehet kisebb a kaszálást végző gép munkaszélességénél. A láncfüzérek közötti távolság legfeljebb 10 cm, a talajfelszíntől mért távolságuk legfeljebb 5 cm lehet. A kaszálás során alkalmazható munkaszélesség legfeljebb 5 m.

3.2.2.7. Kaszálás során legalább 8 cm magasságú fűtarlót kell hagyni.

3.2.2.8. A kaszálás tervezett időpontját megelőző 5 munkanapon belül a tervezett kaszálás helyéről és idejéről tájékoztatni kell az igazgatóságot. Amennyiben a lekaszálni tervezett területen az igazgatóság munkatársa fokozottan védett madárfaj egyedének fészkét észlelte és dokumentálta, a fészek megóvása érdekében az igazgatóság által írásban meghatározott területet kaszálatlanul kell hagyni. Esetleges egyéb, külön figyelmet igénylő természeti értékről vagy természetvédelmi célú korlátozásról az igazgatóság szintén írásban ad tájékoztatást.

3.2.2.9. A lekaszálni tervezett terület legalább 10%-ára kiterjedő, az igazgatósággal egyeztetve kijelölt részt kaszálatlanul kell hagyni. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a lekaszálni tervezett terület egészén olyan mértékű az idegenhonos növényfajok jelenléte, hogy nem jelölhető ki ezektől mentes területrész. Az idegenhonos növényfajok egyedeit a kaszálatlanul hagyott területről is el kell távolítani. A kaszálatlan területeket, sávokat úgy kell kijelölni, hogy szélességük legalább 6 m legyen.

3.2.2.10. Amennyiben a kaszálás során a gépkezelő fokozottan védett madárfaj fészkelését észleli, a munkavégzést haladéktalanul fel kell függesztenie és telefonon értesítenie kell az igazgatóságot.

3.2.2.11. Dobkasza használata tilos.

3.2.2.12. A zsombékos, sásos élőhelyek gépi kaszálása tilos, a területek erős gyomosodása esetén kézi kaszálást kell végezni. A rendelkezéssel érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság évente tájékoztatja a tulajdonost, illetve a földhasználót.

3.2.2.13. Szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

3.2.2.14. Lekaszált gyepen a kaszálást követő legalább 30 nap elteltével a természetvédelmi kezelő hozzájárulásával, a legeltetésre vonatkozó előírások betartásával sarjúlegeltetés végezhető.

3.2.2.15. A területen szarvasmarha, juh, ló, szamár, bivaly, valamint az igazgatósággal egyeztetett helyen és módon kecske legeltethető. A legeltetés során előnyben kell részesíteni az őshonos és régen honosult hazai haszonállat fajtákat.

3.2.2.16. A területen a legeltetés évente a talajfelszín vízborításának megszűnését követően, de legkorábban április 24-től október 31-ig lehetséges, legfeljebb 1 állategység/ha állatsűrűséggel (a 3.2.2.18. pont szerinti kivétellel). Téli legeltetés kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítására irányuló természetvédelmi kezelés részeként végezhető.

3.2.2.17. A legeltetés tervezett megkezdését megelőző 5 munkanapon belül a tervezett legeltetés helyéről és idejéről tájékoztatni kell az igazgatóságot. A legeltetés során külön figyelmet igénylő természeti értékről vagy természetvédelmi célú korlátozásról az igazgatóság írásban ad tájékoztatást.

3.2.2.18. Villanypásztor az igazgatósággal előzetesen egyeztetett nyomvonalon telepíthető. A szakaszos legeltetés esetén, a taposási károk elkerülése érdekében az egyes szakaszokban az állatsűrűség nem haladhatja meg a 3 állategység/ha-t.

3.2.2.19. Túllegeltetés tilos. A gyep túllegeltetett, ha legalább 10%-án a legeltetés miatt az évelő fűfajok mennyiségi részaránya 50% alá csökken és egyéves, valamint gyomjellegű növények válnak uralkodóvá, vagy a nyílt talajfelszín összkiterjedése meghaladja a gyeppel és fűavarral borított talajfelszín összkiterjedését, vagy a terület több mint harmadán a gyep átlagmagassága nem éri el a 4 cm-t.

3.2.2.20. Amennyiben egy területen a legeltetés az időjárási körülmények vagy a túllegeltetés veszélye miatt a terület táji és természeti értékeinek károsodása nélkül nem folytatható és az illetékes természetvédelmi hatóság e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, a területen a legeltetést be kell fejezni.

3.2.2.21. Nem végezhető legeltetés olyan területen, ahol a talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz miatt a talaj olyan mértékben felázott, hogy a legeltetéssel járó taposás a növényzetet vagy a talajszerkezetet károsítaná.

3.2.2.22. Őshonos fásszárú növényfajok spontán megjelenő állományai 10%-ot nem meghaladó borításig megőrzendők, az egyéb, a gyep vegetáció fajösszetétele és állapota szempontjából kedvezőtlen fás szárú növényzetet el kell távolítani. Az érintett gyepterületeket évente szárzúzással, kaszálással, vagy az arra alkalmas területeken legeltetéssel kell kezelni.

3.2.2.23. Gyepek mű- és szerves trágyázása, valamint növényvédő szerek felhasználása (az idegenhonos növényfajok elleni védekezés céljából külön engedéllyel végzett kezelés kivételével) nem végezhető.

3.2.2.24. Tilos a gyepek öntözése és feltörése.

3.2.2.25. Kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló természetvédelmi kezelés részeként kerülhet sor gyep felülvetésére, talajbolygatással járó agrotechnikai beavatkozásokra és fogasolásra (utóbbira kifejezetten csak élőhely-rekonstrukció céljából és az igazgatóság hozzájárulása esetén).

3.2.2.26. A 3.1.7.3. pont szerinti út létesítése, meglévő út szélesítése nem történhet gyep területének rovására.

3.2.2.27. Idegenhonos fafajok gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb egyedeinek vegyszeres kezelését a lábon álló egyedeken kell elvégezni törzsfurat készítéssel és a vegyszer furatba injektálásával. A vegyszeres kezelést külön engedéllyel és a legnagyobb hatékonyság érdekében fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus−szeptember) kell elvégezni.

3.2.2.28. Idegenhonos gyomfajok visszaszorítására gyepterületen a legeltetés, az évente többszöri kaszálás, szárzúzás, valamint a vegyszeres kezelés mellett (időszakos) árasztás is alkalmazható.

3.2.2.29. Talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz nem vezethető el a gyepterületekről. A talajvíz szintjének csökkentésére irányuló tevékenység, beavatkozás nem végezhető.

3.2.2.30. A 3.2.2.5–3.2.2.21. pont rendelkezéseinek való megfelelés nem ad felmentést a területen végzett kaszáláshoz és legeltetéshez szükséges természetvédelmi hatósági engedély beszerzésének kötelezettsége alól.

3.2.3. Nádas művelési ágú területek kezelése

3.2.3.1. Nádvágás december 1-jétől február 15-ig végezhető. Fagy hiányában csak akkor kerülhet sor nádvágásra, ha a tevékenység és az ahhoz kapcsolódó közlekedés (a helyszín megközelítése, a levágott nád szállítása) nem okoz kárt a talajban és a növényzetben. A nádvágás helyszínén az ahhoz kapcsolódó összes tevékenység befejezésének legkésőbbi időpontja március 1.

3.2.3.2. A nádvágás tervezett időpontját megelőző 5 munkanapon belül a tervezett nádvágás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek helyszínéről és idejéről tájékoztatni kell az igazgatóságot. Az igazgatóság szükség esetén előzetes helyszíni bejárást kezdeményez a szállítási útvonalak, a lerakóhelyek és a meghagyandó nádas területek kijelölésének pontosítására. Külön figyelmet igénylő természeti értékről vagy természetvédelmi célú korlátozásról az igazgatóság írásban ad tájékoztatást.

3.2.3.3. Amennyiben a nádvágó gépek a területen fagymentes időszakban közlekednek és nyomot vágnak, a nádvágási szezon végén nádkombájnnal be kell tapostatni a nyomokat. A sérült nyomvonalat az igazgatósággal előzetesen egyeztetett eszközzel és módon a nádvágást végzőnek kell helyreállítania.

3.2.3.4. A területen a nádvágás során 70% avas nádast kell visszahagyni a tervezett nádvágással érintett területen.

3.2.3.5. Az igazgatósággal előzetesen egyeztetve, szarvasmarhával vagy bivallyal történő legeltetés végezhető a nádasok azon részein, ahol természetvédelmi szempontból a nád visszaszorítása vagy az egyveretű nádas állomány megbontása szükséges.

3.2.4. Erdők kezelése

3.2.4.1. Őshonos állományú erdőben a természetes állapothoz közelítő, többszintű, vegyes korú, elegyes faállomány kialakítására kell törekedni.

3.2.4.2. Az őshonos állományú erdőkben az egyenlőtlen erélyű, időben elnyújtott beavatkozásokat kell előnyben részesíteni, amelyek lehetővé teszik a horizontálisan és vertikálisan tagoltabb állomány kialakítását.

3.2.4.3. Tarvágás alkalmazása – az idegenhonos vagy a termőhelynek nem megfelelő fafajokból álló állományok szerkezetátalakítása kivételével – tilos.

3.2.4.4. Fakitermelés és a kitermelt faanyag készletezésének, közelítésének módját és időpontját előzetesen egyeztetni kell az igazgatósággal. A tevékenységeket úgy kell ütemezni, hogy azokra száraz vagy fagyott talaj esetén kerüljön sor.

3.2.4.5. Az Országos Erdőállomány Adattár fafajsoros leírásában nem szereplő, de az adott erdőben jelen lévő honos elegy- és főfafajok a fahasználatok során visszahagyandók.

3.2.4.6. Az erdőgazdálkodási munkák során a termőhelynek megfelelő legelegyesebb faállományt kell kialakítani. E célból elsősorban az 5%-os elegyarányt el nem érő őshonos, a megadott célállomány kialakítását nem veszélyeztető elegy fafajokat kell visszahagyni. Őshonos elegy fafajok hiánya esetén jelenlétüket – a természetes úton megjelenő újulat életfeltételeinek biztosításával – biztosítani kell.

3.2.4.7. Ha a termőhelynek megfelelő, őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.

3.2.4.8. Mesterséges erdőfelújítás vagy telepítés során a talaj és élővilága bolygatásának, károsításának elkerülése érdekében a részleges talaj-előkészítést kell előnyben részesíteni, amennyiben ez nem jelenti a felújítás vagy telepítés sikeres megvalósításának akadályát. Teljes talaj-előkészítés csak kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotú erdő felújítása, vagy az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében végzett erdőszerkezet-átalakítások során végezhető az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon.

3.2.4.9. Biztosítani kell a hosszabb távú fennmaradásra kijelölt, őshonos faegyedek megfelelő hálózatát, azok állékonyságát, a hagyásfa-csoportok kialakításának előkészítését.

3.2.4.10. Az őshonos állományú erdőkben legalább 10%, fakitermeléssel nem érintett, menedék-élőhelyként is funkcionáló területet (hagyásfa-csoport) kell meghagyni.

3.2.4.11. A szálanként elpusztult, őshonos fafajú, álló és fekvő holtfák – az intenzíven látogatott területeken közvetlen balesetveszélyt jelentő faegyedek kivételével – visszahagyandók.

3.2.4.12. Tömeges, erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető mértékű fapusztulás (holtfa jelenlét) esetén a holtfák visszahagyását (helyét, mennyiségét, a holtfa jellegét) előzetesen egyeztetni kell az igazgatósággal.

3.2.4.13. A fakitermelések során a jelentős számú, vagy ritka élőhelyet biztosító faegyedek – így odvas vagy böhöncös fák – nem érinthetők. Az ilyen fák tömeges előfordulása esetén ezek visszahagyása az igazgatósággal egyeztetett módon történhet.

3.2.4.14. Ahol a terület termőhelyi viszonyai indokolják, az erdő 50% alatti záródása is elfogadható.

3.2.4.15. A fakitermeléshez, a kitermelt faanyag mozgatásához és egyéb erdőgazdálkodási tevékenységekhez szükséges gépi munkákat úgy kell végezni, hogy az a védett és közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeiket ne veszélyeztesse. Ennek érdekében a tervezett fakitermelési és az erdőnevelési beavatkozások megkezdése előtt, dokumentált módon egyeztetni kell az igazgatósággal.

3.2.4.16. 30 cm mélységet meghaladó, talajbolygatással járó erdőgazdálkodási tevékenység, amennyiben arra nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy azt érintve kerül sor, csak régészeti szakfelügyelet mellett végezhető.

3.2.4.17. Az idegenhonos vagy a termőhelynek nem megfelelő fafajok alkotta erdőállományok átalakítását a kisebb területű, vagy elszigetelt, vagy őshonos állományrészeket is tartalmazó erdőkkel kell kezdeni. Amennyiben ilyen erdők nincsenek, úgy a honos erdőkkel közvetlenül határos idegenhonos erdőkben kell a szerkezetátalakításokat végezni.

3.2.4.18. Az idegenhonos vagy a termőhelynek nem megfelelő főfafajú erdőkben tervezett fahasználatok során a honos fafajokat kímélni kell.

3.2.4.19. Amennyiben idegenhonos vagy a termőhelynek nem megfelelő fafajok elleni védekezés keretében vegyszeres kezelésre kerül sor, azt a 3.1.2.3. és 3.1.2.4. pontban foglaltak szerint kell megvalósítani.

3.2.4.20. A vágásterületen visszahagyott faanyag égetése tilos.

3.2.4.21. Az állományszegélyeket alkotó honos cserjefajok egyedei a fahasználatok során kímélendők.

Az állománybelsőben végzett erdőgazdálkodási tevékenységek során fennhagyandó őshonos cserjefoltokat

az igazgatósággal közösen ki kell jelölni, a tevékenység megkezdése előtt.

3.2.4.22. Az erdei tisztásokat fenn kell tartani.

3.2.4.23. A természeti övezetbe sorolt területen lévő erdőben a nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokról szóló 134/2013. (XII. 29.) VM rendelet 1. § (5) bekezdés 2. pontja szerinti, faanyag kitermeléssel és kiszállítással járó erdőgazdálkodási beavatkozások kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzéseknek a 2.13. és a 2.14. pontok szerint történő megvalósítása érdekében, természetvédelmi kezelés részeként végezhető.