18/2024. (VII. 25.) KTM utasítás
18/2024. (VII. 25.) KTM utasítás
a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium gazdálkodási szabályzatáról1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás szabályozza a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) igazgatásának tervezéssel, gazdálkodással – a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, valamint az ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső eljárásrendjét.
(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Minisztérium igazgatásához tartozó eredeti és módosított előirányzatokkal való gazdálkodás rendjére, valamint a Minisztérium képviseletében kezdeményezett valamennyi kötelezettségvállalásra, amennyiben ezek a kötelezettségvállalások az eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére történő fizetési kötelezettséggel járnak.
(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a Minisztérium számára
a) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint
b) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a alapján
lát el.
(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki
a) a közbeszerzési, valamint a beszerzési eljárások lebonyolítására,
b) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók jogviszonyának létesítésére,
c) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók kiküldetésére,
d) a reprezentációs kiadásokra,
amelyről külön szabályzat rendelkezik.
(5) A Minisztérium igazgatása vonatkozásában a Minisztérium működéséhez kapcsolódó gazdálkodással közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve a Minisztérium működési sajátosságaiból eredően
a) a számviteli politika és az annak keretében elkészítendő szabályzatok,
b) a számlarend és
c) a Minisztérium gazdálkodásáról rendelkező egyéb szabályzatok és egyedi utasítások
tartalmazzák.
(6) Az utasítás személyi hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed
a) a Minisztériummal a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló,
aa) a Kit. 3. § (7) bekezdés a)–b) és e)–f) pontja szerinti szakmai felsővezetőre,
ab) a Kit. 3. § (8) bekezdés c)–d) pontja szerinti szakmai vezetőre,
ac) a Kit. 3. § (5) bekezdés c) pontja szerinti miniszteri biztosra,
b) a Minisztériummal politikai szolgálati jogviszonyban álló,
ba) a Kit. 3. § (3) bekezdés b) és e) pontja szerinti politikai felsővezetőre,
bb) a Kit. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra és politikai tanácsadóra,
c) a Minisztériummal az Mt. szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra,
d) a Minisztériumban kirendelés, vezénylés, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyre, továbbá
e) a Kit. 88. § (5) bekezdése szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személyre
(a továbbiakban együtt: munkatárs).
(7) Kötelezettségvállalás kezdeményezésekor a 6. §-t nem kell alkalmazni
a) a közigazgatási és tanulmányi ösztöndíjasokkal kötendő ösztöndíjas szerződésekre,
b) a célfeladat-megállapodásokra,
c) politikai felsővezetői kinevezésekre, szakmai felsővezetői kinevezésekre,
d) testületi tagok megbízólevéllel történő kinevezésére,
e) Monitoring Bizottsági tagsági jogviszony létesítésére.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E szabályzat alkalmazásában
1. érvényesítés: ellenőrzési tevékenység, amelyben teljesítés igazolása alapján a minisztériumi érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a költségvetési gazdálkodási és számviteli előírásokat, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat betartották-e,
2. Forrás.NET program: a Minisztérium igazgatása cím előirányzatai és vagyonelemei tekintetében alkalmazott pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer,
3. gazdasági vezető: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 1. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása cím tekintetében a Minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szakmai vezető,
4. költségvetés: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása címen az elemi költségvetésben megtervezett és a költségvetési évben a Minisztérium mint központi költségvetési szervhez átcsoportosított előirányzatok, valamint az egyéb bevételek és kiadások miatti előirányzat-változások összege, azaz a módosított kiadási és bevételi előirányzatok összege,
5. kötelezettségvállalás: a Minisztérium költségvetésének kiadási előirányzatai terhére tett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat,
6. okirati ellenjegyzés: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 43–45/A. §-a szerinti ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzés, melynek esetleges részletszabályait az okiratra vonatkozó jogszabály határozza meg,
7. szakmai kezdeményező: a Minisztérium azon szervezeti egysége, amelynél a beszerzési igény felmerül,
8. szakmai záradékolás: kötelezettségvállalás előkészítő folyamatában eljáró szakterület részéről tett, a szakmai indokoltságot alátámasztó záró nyilatkozat,
9. pénzügyi ellenjegyzés: az Áht. 37. §-a szerinti, a kötelezettségvállalást megelőző jognyilatkozat,
10. szakmai vezető: a Kit. 3. § (8) bekezdés c)–d) pontja szerinti személy,
11. projektgazda: a projekt tervezését és/vagy megvalósítását irányító szervezeti egység vezetője.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
3. A költségvetés tervezése és a kötelezettségvállalás
3. § (1) A Minisztérium éves költségvetésének tervezésével kapcsolatos feladatokat a Minisztérium Költségvetési Főosztálya (a továbbiakban: KF) koordinálja. A tervezés az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) hatályos előírásai, valamint a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) által évente kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján – a tervezési feladatok, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségek gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által történő meghatározásával – történik.
(2) A tervezési feladatok ellátásáért a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) vezetője a felelős.
(3) A Minisztérium éves költségvetése a Minisztérium alapfeladatainak ellátásához szükséges eredeti működési (személyi juttatások, járulék, dologi, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások) és felhalmozási (beruházási, felújítási) kiadási előirányzatait, valamint a kiadások fedezetét képező támogatásokat és bevételi előirányzatokat tartalmazza.
(4) A Minisztérium költségvetési gazdálkodása egységes elvek alapján került kialakításra, az egyes szervezeti egységek önálló költségvetési keretekkel nem rendelkeznek. A költségvetés kiadási és bevételi előirányzatai, megtakarítása tekintetében a kötelezettségvállalásra jogosult személyek döntenek.
(5) Az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározottak szerint a PSZF elkészíti az elemi költségvetést, és rögzíti a Magyar Államkincstár Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerében (a továbbiakban: KKVTR). Azt a KF ellenőrzi, a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár pedig jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
4. § (1) A Minisztérium igazgatása kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalásokra a jelen szabályzatot, a jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45–46. §-ában és 50–52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a (6) bekezdésben és az Ávr. 53–54. §-ában meghatározott kivételekkel – a Minisztérium nevében kötelezettséget vállalni kizárólag írásban,
a) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos szervezeti egységhez tartozik, szakmai záradékolást,
b) jogi ellenőrzés tényének tanúsítását (a továbbiakban: jogi ellenőrzés) vagy – ha jogszabály előírja és az Ügyvédi törvényben meghatározott feltételek fennállnak – okirati ellenjegyzést (a továbbiakban: okirati ellenjegyzés), valamint
c) pénzügyi ellenjegyzést
követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően lehet.
(3) Nem szükséges jogi ellenőrzés tanúsítása, illetve okirati ellenjegyzés az (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalások esetében.
(4) A kötelezettségvállalás dokumentuma nem látható el okirati ellenjegyzéssel különösen, ha
a) az okiratra nem a magyar jog az irányadó,
b) az okiratot a szerződő fél vagy a szerződő fél jogi képviselője készítette, ide nem értve az Ügyvédi törvény 44. § (6) bekezdésében foglaltakat.
(5) A költségvetés terhére történő következő kötelezettségvállalások megtételéhez nincs szükség a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogi ellenőrzésre vagy okirati ellenjegyzésre, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai záradékolásra:
a) az illetmény, bér, járulékok,
b) a cafetéria-juttatás,
c) a munkába járás és hazautazás költségtérítés,
d) a reprezentációs keret felhasználása,
e) az általános forgalmi adó, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj,
f) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások,
g) a dologi kiadások közül:
ga) a Minisztérium által fizetendő kötbér,
gb) a bírság,
gc) a késedelmi kamat,
gd) a perköltség,
ge) a közbeszerzési hirdetmények díja,
gf) a közjegyzői díj, közzétételi díj,
gg) a végrehajtási díj,
gh) a felszámolási regisztrációs díj,
h) a maradványok, az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések,
i) a fizetési kötelezettség a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén,
j) a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, tagdíjakhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak és költségátalány fizetése esetén, ha a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza.
(6) Az (5) bekezdés a)–c), e) és j) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése során a 12–14. § szabályait kell alkalmazni.
(7) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.
5. § (1) A Minisztérium képviseletében a költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult
a) a miniszter és a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül,
b) a miniszter által felhatalmazással írásban kijelölt politikai felsővezető, szakmai felsővezető vagy szakmai vezető munkatárs a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig és körben.
(2) A miniszter a Minisztérium erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3) A kötelezettségvállalásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF, az Ávr. 60. § (3) bekezdése alapján teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
6. § (1) A kötelezettségvállalás kezdeményezésére
a) politikai felsővezető, szakmai felsővezető,
b) miniszteri biztos,
c) kabinetfőnök,
d) projektgazda,
e) a tevékenységét irányító politikai felsővezető, szakmai felsővezető jóváhagyásával az önálló szervezeti egység vezetője
jogosult.
(2) A helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy projektgazda által kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár bekérheti az államtitkár jóváhagyását is.
(3) A kötelezettségvállalás szakmai kezdeményezője felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért,
b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért,
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért,
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Minisztérium szakmai érdekeinek érvényesítéséért,
e) a színlelt szerződés tilalmának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:92. § (2) bekezdésének betartásáért,
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a kötelezettségvállalás tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására,
g) a piaci ár alátámasztásáért és szükség esetén a becsült érték meghatározásáért, valamint
h) az európai uniós vagy egyéb projekt terhére kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a projekt terhére történő elszámolhatóságért.
(4) Kötelezettségvállalás a következő esetekben kezdeményezhető:
a) alkalmazási javaslatban a közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítése esetén a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak figyelembevételével,
b) beszerzés vagy közbeszerzés esetén a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerint,
c) az a) és a b) pontot nem érintő esetekben fizetési kötelezettség vállalásáról tett egyéb jognyilatkozatban.
(5) A szakmai kezdeményező a fizetési kötelezettség vállalásáról tett egyéb jognyilatkozatban kéri a PSZF vezetőjétől fedezet előzetes igazolását a költségvetési fejezet pénzügyi kezelésével feljogosított szervezeti egységtől, aki annak rendelkezésre állását vagy annak hiányát a kezdeményező feljegyzésre történő rávezetéssel igazolja.
(6) A fizetési kötelezettségvállalásáról tett egyéb jognyilatkozatban rendelkezni kell a kötelezettségvállalás céljáról – melynek összhangban kell lennie a Minisztérium átfogó céljaival és annak az előirányzatnak a rendeltetésével, valamint projektek esetén a projekt szakmai tartalmával, amelyből a finanszírozás megvalósul –, indokáról, szükségességéről.
4. A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó ellenőrzés és ellenjegyzés
7. § A 6. § (4) bekezdés b) pontja esetén a kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően a Közbeszerzési és Társaságfelügyeleti Főosztály közbeszerzési szempontú vizsgálatot folytat le, valamint a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerint jár el.
8. § (1) A szerződések megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e jogszabályba.
(2) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő fél a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében átlátható szervezetnek minősül-e.
(3) A szerződés dokumentumának jogi ellenőrzését igazoló aláírás annak tanúsítása, hogy a szerződés és annak mellékletei nem ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal, azzal, hogy a szakmai jogszabályoknak való megfelelőségért a szakmai kezdeményező felelős. A jogi ellenőrzés nem terjed ki annak igazolására, hogy a megjelölt felek vagy képviselőik az okiratot a jogi ellenőrzést végző előtt írták alá. A jogi ellenőrzést végző aláírásra nem utasítható.
(4) A jogi ellenőrzést igazoló aláírás során az aláíró igazolja, hogy a szerződés véleményezése során annak végleges, a Minisztérium szervezeti egységei által tett észrevételeket tartalmazó változata kerül aláírásra.
(5) A Jogi Szolgáltatási és Perképviseleti Főosztály (a továbbiakban: JSZPF) által jogilag felülvizsgált, vagy közreműködésével készített szerződést – ha az megfelel a jogszabályoknak – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZPF jogász végzettségű munkatársa látja el jogi ellenőrzést tanúsító aláírással.
9. § (1) Ha jogszabály az okirati ellenjegyzést előírja, azt az Ügyvédi törvényben és az erre vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározottak szerint kell előkészíteni.
(2) A JSZPF kamarai jogtanácsosa – vagy a JSZPF hatáskörében eljáró megbízott ügyvéd – az okiratot a szakmai záradékolás és pénzügyi ellenjegyzést követően a kötelezettségvállalóval és a szerződő féllel előre egyeztetett időpontban azok jelenlétében ellenjegyzi, vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott feltételeknek megfelelő módon történő távazonosítást követően elektronikus hírközlő eszköz útján, okirati ellenjegyzéssel látja el.
(3) Az ellenjegyzéssel a kamarai jogtanácsos – vagy a JSZPF hatáskörében eljáró megbízott ügyvéd – az Ügyvédi törvényben meghatározottakat tanúsítja.
10. § (1) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség nem minősül kötelezettségvállalásnak, az ilyen dokumentum alapján kifizetés nem teljesíthető.
(2) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.
(3) A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentuma valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.
(4) A gazdasági vezető a Minisztérium erre a célra rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást pénzügyi ellenjegyzésre, amelyet írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(5) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
5. Teljesítésigazolás
11. § (1) Teljesítés igazolására
a) a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül,
b) a miniszter által adott felhatalmazással írásban kijelölt személy a felhatalmazásban meghatározottak szerint
jogosult.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.
(3) A teljesítés igazolása során az Ávr. 57. §-ának megfelelően kell eljárni, és az okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége jogos.
(4) A teljesítésigazoló felelős
a) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért és dokumentálásáért,
b) a szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása esetén a teljesítés elfogadási okainak a dokumentálásáért,
c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért,
d) a teljesítés hiányossága esetén a szükséges intézkedések megtételéért,
e) a teljesítésigazolás kiadásának határidőben történő megtagadásáért, a megtagadás indokoltságáért, valamint a szerződésen alapuló igény érvényesítése iránti intézkedések megtételéért.
(5) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolásra jogosult személy a teljesítésről teljesítésigazolást állít ki.
(6) A teljesítésigazolás határidőben történő kiállításának kezdeményezéséért a szerződés vagy megrendelés szakmai kezdeményezője felelős.
(7) A teljesítésigazoló igénybe vehet a teljesítés igazolását megelőzően a gazdasági esemény teljesítéséről szélesebb körű információval rendelkező személyt, szakmai igazolót. A szakmai igazoló ugyancsak felelős a (4) bekezdés a)–e) pontja teljesüléséért.
(8) A teljesítésigazolásra jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
(9) Az 1–4. mellékletet képező, az egyes teljesítésigazolási célokhoz igazított formanyomtatványok a Minisztérium intranetoldalán is elérhetőek.
6. Érvényesítés, számviteli ellenjegyzés és utalványozás
12. § (1) Érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti szakképzettséggel, végzettséggel és képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.
(2) Az Ávr. 58. § (1) bekezdésével összhangban az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy
a) rendelkezésre áll a teljesítésigazolás, és az összhangban áll a kötelezettségvállalás dokumentumával,
b) a számla megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti alaki és tartalmi követelményeknek,
c) a számla összegszerűsége megfelelő, a számlát a teljesítésigazolás és a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban állították ki,
d) a befektetett eszközök, készletek, anyagok bevételezése vagy átvétele megtörtént,
e) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
f) a kifizetés nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(3) Az érvényesítő feladata annak ellenőrzése, hogy a Forrás.NET program analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt-e. Ameddig a Forrás.NET program nem áll rendelkezésre, addig papír alapon kell biztosítani a nyilvántartási feladatokat.
(4) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a PSZF munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és a szakmai kezdeményező tájékoztatása mellett intézkedik a szükséges hiánypótlás iránt.
(5) Ha az érvényesítő az Áht., az Ávr., az Áhsz. vagy belső szabályzatok megsértését észleli, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Ha ezt követően az utalványozó az érvényesítőt írásban érvényesítésre utasítja, az érvényesítés az Ávr. 58. § (2) bekezdésével összhangban nem tagadható meg. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet az „Az utalvány érvényesítése utasításra történt.” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek haladéktalanul értesítenie kell a gazdasági vezetőt és a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét. Az érvényesítésre még utasítás esetén sem kerülhet sor, amennyiben a Kit. 94. § (1) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll.
(6) A gazdasági vezető írásban ad felhatalmazást érvényesítésre, amelynek elkészítését a PSZF-en kell kezdeményezni.
(7) Az érvényesítésre jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF nyilvántartást vezet.
13. § (1) Az utalvány számviteli ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy az utalvány megfelelően tartalmazza-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásba-vételi sorszámát, a főkönyvi számla számát, az egységes rovatrend szerinti rovatkódját, valamint az egyéb számviteli nyilvántartási dimenzió azonosítókat (ügyletkódot, szervezeti egységet, egyedi gyűjtőt, pénzforrást és a szakfeladat-részletezőt).
(2) Utalvány számviteli ellenjegyzését csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti szakképzettséggel, végzettséggel és képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.
(3) Az utalvány számviteli ellenjegyzése az utalványlapon történik, melyet a Forrás.NET program állít elő.
(4) Az utalvány számviteli ellenjegyzésére jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF nyilvántartást vezet.
14. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá hogy a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.
(2) A Minisztérium képviseletében utalványozásra jogosult
a) a miniszter és
b) a miniszter által írásban kijelölt, a Minisztérium alkalmazásában álló személy.
(3) A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár javaslatára a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel.
(4) Az Ávr. 59. § (5) bekezdésével összhangban nem kell utalványozni
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend „B3. Közhatalmi bevételek” rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend „B401. Készletértékesítés ellenértéke”, „B402. Szolgáltatások ellenértéke”, „B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke” és „B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó” rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket,
c) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, azzal, hogy a Minisztérium minden bevétel esetében utalványrendeletet állít ki.
(5) Az utalványozás utalványlapon történik, melyet a Forrás.NET program állít elő.
(6) Átutalást indítani csak az érvényesítési és utalványozási folyamat maradéktalan végrehajtását követően lehet.
(7) Az utalványozásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
7. A kiadások teljesítése
15. § (1) Kiadás teljesíthető készpénzzel, átutalással, VIP- és Intézményi kártya használatával és uniós projektek esetében szállítói finanszírozással.
(2) Átutalási megbízás aláírására a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által – amennyiben erre felhatalmazást kapott – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) felé – számlaszámonként – bejelentett személyek jogosultak.
(3) Az átutalás történhet papíralapú átutalási megbízáson, illetve elektronikusan, a MÁK által működtetett Számlavezető Rendszer Ügyfél Front-end felületén keresztül. Az átutalások rendjéről a Minisztérium pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
(4) A Minisztérium házipénztárt nem működtet.
(5) A VIP- és az Intézményi kártya használatával kapcsolatos szabályokat külön utasítás tartalmazza.
(6) A szállítói finanszírozású projektek esetén az alábbiak szerint történik a kifizetés:
a) projektgazdák a kifizetést alátámasztó dokumentumokat az elszámolás benyújtásához előkészítik,
b) a kifizetést alátámasztó teljes dokumentációt megküldik elektronikusan a PSZF részére előzetes ellenőrzésre,
c) a projektgazdák a PSZF visszajelzését követően az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszerbe benyújtják az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) részére jóváhagyásra az elszámolást,
d) az IH jóváhagyását követően az Uniós Fejezeti Főosztály által pénzforgalmilag kifizetett szállítói számlát a teljes eredeti kifizetési dokumentációval együtt a projektgazda megküldi a PSZF részére,
e) a PSZF a kifizetési dokumentumok alapján rögzíti a Forrás.NET programban pénzforgalom nélküli tételként a bevételi és kiadási teljesítési adatokat.
16. § Ha a kötelezettségvállalás meghiúsult, ellehetetlenült, a teljesítés részben vagy egészében elmaradt, illetve ha az abban foglalt időpont lejárta előtti megszüntetése szükséges, a szakmai kezdeményező köteles haladéktalanul a kötelezettségvállalás lezárásáról, törléséről, a fel nem használt összegről írásban nyilatkozni a PSZF felé. A kötelezettségvállalás zárását a Forrás.NET programban a PSZF munkatársának rögzítenie kell.
8. Az állami vagyonnal kapcsolatos feladatok
17. § (1) A Közbeszerzési és Társaságfelügyeleti Főosztály
a) ellátja a Minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanokkal kapcsolatban, a vagyonkezelőt jogszabály vagy szerződés alapján terhelő feladatokat,
b) az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 14. § (1a) bekezdése szerint teljesíti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) irányába a vagyonnyilvántartással kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(2) A Minisztérium vagyonkezelési szerződésének a megkötése és a módosítása – a szerződéskötés általános rendjéről eltérően – az MNV Zrt. által megküldött szerződéstervezet alapján történik.
(3) Amennyiben az MNV Zrt. a szerződéstervezetet nem a JSZPF részére küldi meg, az azt átvevő szervezeti egység köteles a JSZPF részére véleményezés céljából megküldeni.
(4) A gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi, illetve alapítói jogok gyakorlásának rendjéről, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségről külön szabályzat rendelkezik.
18. § A PSZF felelős a vagyonelemek vonatkozásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az Áhsz., az Ávr. és az Áht. szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség teljesítéséért.
19. § A Működéstámogatási Főosztály a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával – szükség esetén az MNV Zrt. közreműködésével – kezdeményezi a Minisztérium szervezeti egységeinek elhelyezésére, valamint a Minisztérium működését vagy feladatellátását szolgáló vagyontárgyak működtetéséhez, állagmegóvásához, karbantartásához szükséges szerződések, megállapodások megkötését.
20. § (1) A Minisztérium a központi költségvetési támogatás mellett az Európai Unió alapjaiból, illetve egyéb hazai és nemzetközi forrásokból, továbbá egyéb, eseti jellegű bevételekből gazdálkodik. Ilyen bevételek különösen a következők:
a) az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), Kohéziós Alap (KA) és Igazságos Átmenet Alapot (IÁA) finanszírozású fejlesztési programok, a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak keretében megvalósuló programok fejezeti kezelésű előirányzataiból kapott működési és felhalmozási célú támogatás értékű bevételek,
b) az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok bevételei,
c) az államháztartáson kívülről kapott pénzeszközök,
d) a költségvetési maradvány átvétele fejezeti kezelésű előirányzatoktól, intézményektől,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-ában szabályozott költségtérítés összege,
f) a kötbérek, az egyéb kártérítések és a bánatpénz,
g) a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereség- és kamatbevételek,
h) különféle egyéb bevételek (pl. perköltségek, költség-visszatérítések) és
i) az igazgatási szolgáltatási díjak.
(2) A Minisztérium minden bevétel esetében utalványrendeletet állít ki.
(3) A Minisztériumnak a feladatellátásából adódóan számla kiállítási kötelezettsége nincs.
9. A belső kontrollrendszer szabályai, a beszámoltatás
21. § (1) A belső kontrollrendszer a Minisztériumon belül az intézményi előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai vezetők, a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezetők, a KF és a PSZF által működtetett elsőszintű rendszer, amelynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja
a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését, a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, megrendelések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait,
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események hatályos jogszabályoknak megfelelő elszámolását (könyvvezetés és beszámolás),
az a)–c) pontban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.
(2) A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy
a) a Minisztérium igazgatásának valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) a költségvetési szerv intézményi előirányzat-gazdálkodásával kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, valamint
e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
(3) Az irányítási és kontrollfeladatok ellátása a következők szerint történik:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően
aa) a költségvetési tervezés a szakmai vezetők bevonásával a PSZF feladata, amit a KF ellenőriz,
ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, kezdeményezése, a teljesítések szakmai igazolása a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata, amit a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető ellenőriz,
ac) a szerződés tartalmi előkészítése a szakmai kezdeményező,
ad) a szerződéstervezet jogi ellenőrzést tanúsító aláírása, valamint az okirati ellenjegyzés lebonyolítása a JSZPF feladata,
ae) a kötelezettségvállalások nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését a PSZF Pénzügyi Osztálya, Projektértékelői Számfejtési Osztálya végzi, és a PSZF vezetője ellenőrzi,
af) az európai uniós és egyéb finanszírozású projektekkel, programokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését a PSZF Projektkezelési Osztálya végzi, és a PSZF vezetője ellenőrzi,
ag) az előirányzatok analitikus és főkönyvi nyilvántartását, a kötelezettségvállalások fedezetének rovatok szerinti előirányzatát a PSZF Számviteli Osztálya biztosítja, és a PSZF vezetője ellenőrzi,
b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a PSZF osztályvezetői látják el, és a PSZF vezetője ellenőrzi,
c) a gazdasági események számviteli elszámolását biztosító feladatokat, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést, valamint az éves költségvetési beszámoló összeállítását a PSZF Számviteli Osztály végzi, és a PSZF vezetője, valamint a KF ellenőrzi.
10. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség
22. § (1) A jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZPF jogász végzettségű munkatársa által jogi ellenőrzést igazoló aláírással vagy okirati ellenjegyzéssel ellátott, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősítéssel nem érintett szerződéseket a JSZPF tartja nyilván.
(2) Amennyiben a szerződés vagy kötelezettségvállalás jogi ellenőrzése nem a 8. § (5) bekezdése szerint – a jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy a JSZPF munkatársa által – történik, úgy a szakmai kezdeményező köteles a szerződést a felek általi aláírástól számított 5 munkanapon belül a JSZPF részére, a pénzügyi ellenjegyző részére, valamint, ha a szakmai záradékoló szervezeti egység eltér a kötelezettségvállalótól, a szakmai záradékoló részére megküldeni.
(3) A kötelezettségvállalások és a fedezetigazolások pénzügyi és számviteli analitikus és főkönyvi nyilvántartását a Forrás.NET programban a PSZF vezeti.
23. § (1) A Minisztérium engedélyezett alap- és központosított álláshelyeiről, a besorolási bérekről és a kapcsolódó adatokról a Humánerőforrás Főosztály (a továbbiakban: HEFO) részletes nyilvántartást vezet (állománytábla). A PSZF ezen nyilvántartás alapján az álláshelyek személyi juttatás előirányzati fedezetéről pénzforrás és ügyletkód szerinti bontásban kimutatást vezet a Forrás.NET programban.
(2) Az álláshelyek számának változásáról, illetve a besorolási bérek álláshelyenkénti alakulásáról a HEFO és a PSZF egymást kölcsönösen, haladéktalanul tájékoztatja.
24. § (1) A költségvetés terhére történő kötelezettségvállalások analitikus és főkönyvi nyilvántartását a PSZF vezeti. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kötelezettségvállalás halmozott összege és annak évenkénti bontása is megállapítható legyen.
(2) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek részletező, analitikus nyilvántartására az Áhsz. 14. melléklet II. pontjában rögzített tartalmi előírásokat kell alkalmazni.
25. § (1) Az előirányzatok részletező analitikus nyilvántartását az Áhsz. 14. melléklet I. pontjában rögzített tartalmi előírások figyelembevételével kell vezetni, amelyben az előirányzatok bármely okból történő változását azonnal fel kell jegyezni.
(2) Az előirányzatok nyilvántartásának tartalmaznia kell legalább
a) a megállapított, jóváhagyott eredeti előirányzatot,
b) az eredeti előirányzatok módosításainak, átcsoportosításainak jogcímét, összegét, dátumát, hatáskörét, az azt elrendelő dokumentum azonosításához szükséges adatokat,
c) kincstári kör esetén az előirányzat módosítása, átcsoportosítása MÁK-hoz történő bejelentésének azonosításához szükséges adatokat,
d) az előirányzatok zárolása esetén a zárolás megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó adatokat és
e) az előirányzatok – más költségvetési szervhez, fejezeti kezelésű előirányzathoz stb. – átcsoportosítása esetén a kötelezettségek nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását, az átcsoportosítást megalapozó dokumentumra való hivatkozást.
(3) Az előirányzatok analitikus nyilvántartását – a rovatrendnek megfelelő részletezettségben – a MÁK KKVTR rendszeréből havi rendszerességgel letöltött kimutatással egyeztetni szükséges.
(4) Az előirányzatok nyilvántartása és könyvelése a Minisztérium Igazgatás Számlarendjében rögzített módon a Forrás.NET programban a PSZF Számviteli Osztály feladata.
26. § (1) A Minisztérium eredeti kiadási és bevételi előirányzatai év közben országgyűlési, Kormány, irányító szervi, illetve saját hatáskörben módosulhatnak. Az eredeti előirányzat és az évközi előirányzat-változások együttes összege a módosított előirányzat.
(2) A Minisztérium kiadási és bevételi előirányzatai
a) országgyűlési hatáskörben az Országgyűlés döntése alapján módosulhatnak,
b) Kormány hatáskörben az előirányzat-átcsoportosításról rendelkező kormányhatározatban foglaltak szerint módosulhatnak, amelynek végrehajtása a KF feladata,
c) KF hatáskörben módosíthatók, ha a kiadási előirányzaton megtakarítás keletkezik vagy közfeladat-változás miatt, illetve költségvetési szerv átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban, valamint a többletbevételek engedélyezése okán,
d) saját hatáskörben a költségvetési maradvány összegével vagy az Ávr. 34/A. és 34/B. §-a szerint a bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg változhatnak, vagy a jogszabályi előírások figyelembevételével a kiemelt előirányzatok között, illetve a kiemelt előirányzaton belül átcsoportosítás hajtható végre.
27. § (1) A saját hatáskörben kezdeményezett előirányzat-módosításokat a PSZF vezetője hagyja jóvá.
(2) A céljelleggel meghatározott szakmai feladatra más fejezetnek átadott vagy más fejezettől átvett előirányzatok felhasználásának kormányhatározaton vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyén és a hozzá kapcsolódó megállapodáson kell alapulnia. Az átvett vagy átadott előirányzatokat csak a célnak megfelelően, a kormányhatározatban vagy megállapodásban rögzített időszakban, és – előírás esetén – elszámolási kötelezettség mellett lehet felhasználni.
28. § (1) Az előirányzatok módosítása az erre rendszeresített kincstári űrlapon történik. Az űrlapok kitöltése és rögzítése a MÁK által működtetett KKVTR rendszerben történik. A MÁK felé az előirányzat-változás bejelentése hatáskörtől függően a PSZF (saját hatáskör) és a KF (nem saját hatáskör) feladata.
(2) Év végén és a kincstári pótkezelési időszakban az előirányzatok módosításakor a MÁK által kiadott, az év végi kincstári zárással, következő évi nyitó műveletekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási teendőkről szóló tájékoztatóban rögzített ütemtervnek és határidőknek megfelelően kell eljárni.
11. A költségvetési beszámolók és adatszolgáltatások készítése
29. § (1) A PSZF vezetője felelős a következő számviteli és költségvetési adatszolgáltatások, beszámolók elkészítéséért:
a) elemi költségvetés,
b) időközi költségvetési jelentés,
c) időközi mérlegjelentés,
d) éves költségvetési beszámoló,
e) költségvetési maradvány elszámolás,
f) felhasználási terv adatszolgáltatás a bevételek és kiadások várható alakulásáról,
g) Kormányiroda részére a nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás,
h) AT-01 adatszolgáltatás a tartozásállományra vonatkozó adatokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr. és az Áhsz., a vonatkozó jogszabályok, valamint a MÁK, a PM utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni.
(3) Belső adatszolgáltatás keretében a PSZF a következő jelentéseket készíti el:
a) eseti jelleggel a költségvetési módosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségvállalásokról és a rendelkezésre álló szabad előirányzati keretekről a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár részére,
b) a szervezeti egység vezetőjének kérésére a költségvetésben kimutatott elkülönített előirányzati keret felhasználásának mértékéről, a még rendelkezésre álló szabad előirányzati keretről,
c) rendkívüli adatszolgáltatás a felmerülő vezetői igények alapján.
(4) Ha a pénzügyi jelentésben a jóváhagyott előirányzati keretek tervtől eltérő szerkezetű vagy időben nem arányos felhasználása állapítható meg, a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a szakmai felelőstől és a PSZF-től indoklást kérhet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Az utasítást a 18/2025. (XII. 11.) KTM utasítás 32. §-a hatályon kívül helyezte 2025. december 12. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás