12/2023. (II. 3.) BVOP utasítás

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP), a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények, valamint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: bv. szerv)

2. Az utasítás célja, hogy egységes módszertani elvek alapján meghatározza a hivatásos szolgálati beosztások szerepköreinek megfelelő alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolását, a betöltésükhöz szükséges differenciált és optimális egészségi, pszichológiai és fizikai követelményrendszert, továbbá az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos eljárásrendet és végrehajtási szabályokat.

3. Az alkalmasságvizsgálat kétlépcsős integrált alkalmasságvizsgálati rendszerben (a továbbiakban: KLIR) valósul meg, mely a betölteni tervezett vagy a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az alkalmasság alapfeltétele az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeknek és az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó további kategória-feltételeknek való együttes megfelelés.

4. A vizsgált személy hivatásos állományba való felvételével, a szolgálati beosztásba helyezésével, módosításával kapcsolatos döntést – az egyes alkalmasságvizsgálatok eredményeinek ismeretében – a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozza meg.

5. A bv. szerv állománytáblázatában rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolását – a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 14–16. §-ában meghatározottak alapján – az 1. melléklet tartalmazza.

6. Az alkalmasságvizsgálati kategóriákba sorolásnál a támogató szerepkör esetében – a BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – a szervezet működését segítő funkcionális, nem alapfeladatok ellátására létrehozott beosztásokhoz társuló munkaköri feladatokat, így különösen a gazdálkodási, a humánszolgálati, a szociális, az oktatásszervezési, továbbá a jogi, a kommunikációs, az ügyviteli, az informatikai és az üzemeltetési tevékenységeket kell figyelembe venni.

7. Az adminisztratív és hatósági szerepkör esetében – a BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – a részben alapfeladatok ellátására létrehozott, fogvatartotti ügyekkel és fogvatartottakkal való közvetlen foglalkozást is feltételező, de tartalmát tekintve döntően adminisztratív típusú beosztásokhoz társuló munkaköri feladatokat, így különösen a reintegrációs, pszichológiai, egészségügyi, nyilvántartási, szakmai ellenőrzési, tűz- és munkavédelmi jellegű tevékenységeket kell figyelembe venni.

8. A beavatkozó és intézkedő, valamint a speciális szerepkör esetében – a BM rendelet 16. §-ában rögzítettek mellett – az alapfeladatok ellátására létrehozott, tartalmát tekintve a fogvatartottakkal való folyamatos, közvetlen foglalkozást és az elhelyezési részlegeken, munkáltatási helyszíneken való szolgálatteljesítést feltételező, de a tevékenység jellegéből eredően a fokozottabb kockázati kitettséget eredményező szolgálat ellátási körülményeket kell figyelembe venni.

9. A hivatásos állománytag, illetve a hivatásos állományba vételét kezdeményező személy részére az általa betöltött vagy tervezett szolgálati beosztásának alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolásáról és az ahhoz társuló követelményekről – az alkalmasságvizsgálatot megelőzően – azon bv. szerv személyügyi szervezeti eleme (a továbbiakban: személyügyi szerv) ad írásban tájékoztatást, amelynek állományába a hivatásos állománytag tartozik, vagy amelybe állományba vételét, áthelyezését kezdeményezte.

10. A hivatásos szolgálati viszony módosítása esetén a hivatásos állománytagot – amennyiben az alkalmasságvizsgálati kategória-váltással jár – az alkalmasságvizsgálat végrehajtását megelőzően a személyügyi szerv írásban tájékoztatja a tervezett szolgálati beosztáshoz társuló alkalmasságvizsgálati kategóriához tartozó követelményekről.

11. A hivatásos állományba vételről, illetve a szolgálati beosztás módosításáról rendelkező állományparancsban rögzíteni kell a konkrét alkalmasságvizsgálati kategória számát és a követelményeknek való megfelelés tényét, mely a munkaügyi intézkedés realizálásának feltétele.

12. A hivatásos állománytag hivatásos szolgálatra, valamint az egyes szolgálati beosztásra való alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt alkalmasságvizsgálat keretében az alkalmasságvizsgálati kategóriák és az egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati szakmai protokollok (a továbbiakban: alkalmasságvizsgálati protokollok) alapján rendszeresen vizsgálni, értékelni kell.

13. A hivatásos szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriája szerinti egészségi, pszichológiai és fizikai kategória-feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

14. A hivatásos állománytagot testi és lelki egészségének, fizikai állapotának megőrzése érdekében – a BM rendeletben előírt esetekben – gondozásban, fejlesztésben kell részesíteni, részére egészségfejlesztési programot kell kialakítani.

15. Az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságvizsgálatok vizsgálati és kiértékelési módszertanát, az eredmények kritériumszintjét, az alkalmasságvizsgálati véleményt tartalmazó minősítés kialakításának szabályait, valamint a prevenciós kérdőív tartalmát az alkalmasságvizsgálati protokollok, a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket a 3. és 4. melléklet szerinti alkalmasságvizsgálati és háziorvosi kérdőív tartalmazzák.

16. Az alkalmasságvizsgálatok tervezhetősége érdekében a bv. szerv személyügyi szerve a hivatásos állománytag tárgyévben elvégzendő alkalmasságvizsgálatainak felsorolásáról, a tárgyévet megelőző év december 15-éig az alkalmasságvizsgálati összesítő lap (5. melléklet) elkészítésével intézkedik.

17. Az alkalmasságvizsgálati összesítő lapot a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányozza, mely tartalmazza a hivatásos állománytag tárgyévben esedékes alkalmasságvizsgálatainak felsorolását. Amennyiben nincs előírt alkalmasságvizsgálat, akkor ennek tényét is rögzíti. A munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányozási jogát a személyügyi szerv vezetőjére delegálhatja.

18. Az alkalmasságvizsgálatokkal kapcsolatos adatokat a bv. szerv – az alkalmasságvizsgálat lefolytatásában érintett szervezeti elemek hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársai útján – rögzíti és tartja nyilván.

19. A személyi állomány egyes – a BM rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti – személyes és szolgálati adatait, valamint az alkalmasságvizsgálatok rész-, összesített és végeredményét a KLIR végrehajtásának informatikai támogatását biztosító Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszerben (a továbbiakban: KOMP-rendszer) kell rögzíteni.

20. A BM rendelet 8. § (4) bekezdése alapján a személyi állomány személyes, szolgálati adatait a személyügyi szerv kijelölt munkatársának a KOMP-rendszerben folyamatosan vezetni, szükség szerint aktualizálni kell. Az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó minősítést és munkaköri alkalmasság eredményét a minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig az alkalmasságvizsgálatot végző szakember vagy az alkalmasságvizsgálatban illetékes szerzeti elemhez tartozó hozzáférési és közreműködési jogosultsággal rendelkező munkatársak rögzítik.

21. A személyügyi szerv – az agglomerációs központ vezetőjének jóváhagyását követően – az alkalmasságvizsgálatok és a kötelezettek száma alapján – az egészségügyi és pszichológiai szakterület, valamint a sportszakember bevonásával, ütemezetten, az egyes alkalmasságvizsgálatok feltétel- és kritériumrendszerére is figyelemmel – az időtartamok és helyszínek megjelölésével megtervezi a tárgyévben kötelező alkalmasságvizsgálatok végrehajtását.

22. Az alkalmasságvizsgálati eljárásokat a személyügyi szerv a KOMP-rendszerben – a rendszer által generált elnevezés és a bv. szerv nevének alkalmasságvizsgálati protokollokban megjelölt rövidítése alapján – éves bontásban, az alkalmasságvizsgálatok tervezett időpontjait (esemény) – az alkalmasságvizsgálatok bv. szervnél történő végrehajtása tárgyában kiadott helyi intézkedés hatás- és feladatköri szabályai szerint – az egyes alkalmasságvizsgálatok végrehajtásáért felelős szakterület (személyügyi, egészségügyi, pszichológiai) szakembere rögzíti.

23. A KOMP-rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférést – a jogosultságok differenciált kiosztásával – a BVOP kijelölt központi rendszeradminisztrátorokon keresztül biztosítja. A személyes, szolgálati és vizsgálati adatok szakszerű és határidőben történő rögzítéséért a bv. szerv egészségügyi, pszichológiai szakterületei és személyügyi szerve felelős.

24. A hivatásos állománytag alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatait a hivatásos állománytag, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a személyügyi szerv, valamint az alkalmasságvizsgálatot végző személyek a részükre biztosított informatikai hozzáférésen keresztül – a szerepkörök szerint differenciált jogosultsági szintnek megfelelően – ismerhetik meg. Egyéb esetben a hivatásos állománytag alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatai harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatók ki.

25. A személyi állomány egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálati dokumentációját zárható, negatív pecséttel vagy biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni, és az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. XLVII. törvény 30. § (1) bekezdésében foglalt időtartamig megőrizni.

26. Az elsőfokú egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok, továbbá a rendvédelmi alkalmazottak munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatának végrehajtását – a 31. pont szerinti kivétellel, az agglomerációban rendelkezésre álló személyi feltételekre tekintettel – az agglomerációs központ vezetője koordinálja, a bv. szervek vezetőinek javaslatát figyelembe véve meghatározza a vizsgálatok ütemezését, kijelöli a vizsgálati helyszínt, és jóváhagyja a bv. szerv vezetőjének vizsgáló szakember kijelölésére irányuló javaslatát.

27. Az alkalmasságvizsgálatokat végző és a vizsgálati adatok rögzítéséért felelős személyeket – az agglomerációs központ vezetőjének jóváhagyásával – a bv. szerv vezetője jelöli ki, a KLIR-rendszerhez kapcsolódó feladatait munkaköri leírásban rögzíti.

28. Amennyiben az agglomeráción belül az elsőfokú egészségi vagy fizikai alkalmasságvizsgálat lefolytatásához a szükséges humánerőforrás nem áll rendelkezésre, az agglomerációs központ vezetője másik agglomerációs központ vezetőjének felkérésével intézkedik megfelelő szakember kijelölésére. Működési engedélyhez kötött tevékenység esetén gondoskodni kell a tevékenység folytatásának jogszerű feltételeiről.

29. Amennyiben az agglomeráción belül az elsőfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálat lefolytatásához a szükséges humánerőforrás nem áll rendelkezésre, a vizsgálat lefolytatását a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (a továbbiakban: BVOTRK) szakpszichológusa vagy pszichológusa végzi.

30. A BM rendelet 4. §-a szerinti alkalmasságvizsgálatokat – a 31. pontban írt kivétellel – első fokon az agglomerációs központ vezetőjének jóváhagyásával kijelölt szakember (rendvédelmi alapellátó orvos, rendvédelmi alapellátó pszichológus, sportszakember), a rendvédelmi alkalmazottak munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatát a bv. szerv alapellátó orvosa végzi.

31. A BVOP hivatalvezetője, szolgálat- és főosztályvezetői, a bv. szervek parancsnokai és – amennyiben a bv. szerv állománytáblázatában rendszeresítésre került ilyen beosztás – szervezetszerű helyettesei, fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói és a bv. szervek hivatásos állományú pszichológusai és szakpszichológusai pszichológiai alkalmasságvizsgálatát a BVOP Egészségügyi Főosztály vagy az általa delegált szakpszichológus végzi.

32. Az egészségi és pszichológiai másodfokú eljárásban legalább hároméves rendvédelmi és alkalmasságvizsgálati szakmai tapasztalattal rendelkező, a BVOP-n foglalkoztatott, átrendelt vagy átirányított foglalkozás-egészségügyi szakorvos és szakpszichológus szakember járhat el.

33. A rendvédelmi alkalmazott másodfokú munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatát a BVOP-n foglalkoztatott, átrendelt vagy átirányított foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi.

34. A fizikai másodfokú eljárásban legalább hároméves rendvédelmi és alkalmasságvizsgálati szakmai tapasztalattal rendelkező, a BVOTRK – akadályoztatása vagy érintettsége esetén a BVOP – állományába foglalkoztatott, átrendelt vagy átirányított sportszakember járhat el.

35. A háromfős bizottsági (pszichológiai, fizikai) eljárásában a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományából legalább hároméves rendvédelmi és elsőfokú alkalmasságvizsgálati szakmai tapasztalattal rendelkező kettő fő szakembere (szakpszichológus, sportszakember), valamint a társ rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező egy fő szakembere vagy a minisztérium szakmai irányításért felelős képviselője vesz részt.

36. A pszichológiai és fizikai háromfős bizottság tagjának – beleértve a társ rendvédelmi szervtől delegált személyt – megkereséséről és az eljárás lefolytatásáról a BVOP Egészségügyi Főosztálya, illetve a BVOTRK gondoskodik.

37. A háromfős bizottság eljárásában (pszichológiai, fizikai) nem vehet részt az a szakember, aki az első- vagy másodfokú döntés meghozatalában, illetve az azok alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmassági vizsgálatokban részt vett.

38. Az alkalmasság minősítésének kialakításában nem vehet részt az a szakember, aki a vizsgált személlyel alá-fölérendeltségi viszonyban áll, továbbá aki a vizsgált személy hozzátartozója, valamint az, akitől a minősítés tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

39. A büntetés-végrehajtás alkalmasságvizsgálati tevékenységének szakmai irányítását az egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatok tekintetében a BVOP Egészségügyi Főosztálya, a fizikai alkalmasságvizsgálatok tekintetében a BVOTRK – a BVOP Humán Szolgálattal történő együttműködés mellett – végzi. A szakirányító szakmailag felügyeli, ellenőrzi az alkalmasságvizsgálatok jogszabályoknak és belső előírásoknak megfelelő végrehajtását, indokolt esetben munkáltatói intézkedést kezdeményez az alkalmasságvizsgálatokba bevonható szakemberek átrendelésére, átirányítására, kijelölésére, továbbá az alkalmasságvizsgálatok vagy azok egy részének meghatározott bv. szervnél történő lefolytatására.

40. Az elsőfokú egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok, továbbá a rendvédelmi alkalmazottak munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatának megszervezéséért, koordinálásáért, a személyi, tárgyi feltételek, a megfelelő helyszín(ek) biztosításáért – a bv. szervek vezetőivel együttműködésben – az agglomerációs központ vezetője, a végrehajtásért a bv. szervek vezetői a felelősek.

41. Amennyiben az agglomeráción belül az alkalmasságvizsgálat lefolytatása előreláthatóan akadályba ütközik, az agglomerációs központ vezetője másik agglomerációs központ vezetőjének felkérésével intézkedik megfelelő szakember vagy vizsgálati helyszín kijelölésére. Működési engedélyhez kötött tevékenység esetén gondoskodni kell a tevékenység folytatásának jogszerű feltételeiről. A személyi és/vagy infrastrukturális feltételek hiánya esetén az agglomerációs központ vezetője a BVOP alkalmasságvizsgálat tekintetében illetékes szakirányító szervezeti elemének vezetőjét, illetve a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete igazgatóját haladéktalanul tájékoztatja.

42. A személyi és tárgyi feltételrendszer egyes kötelező vagy ajánlott elemeiről, a vizsgálatok végrehajtásának követelményrendszeréről a hatályos jogszabályi előírásokon túl az egyes alkalmasságvizsgálati protokollok rendelkeznek.

43. Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a személyügyi szerv készíti elő – a BM rendelet 21. § (3) bekezdése szerinti alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon (6. melléklet) – és a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányozza, mely jogkörét a személyügyi szerv vezetőjére átruházhatja.

44. A hivatásos állománytag fizikai és pszichológiai alkalmasságvizsgálatát úgy kell megszervezni, hogy a vizsgált személy pihenőideje a legutolsó szolgálati és a vizsgálat időpontja között biztosított legyen.

45. A rendvédelmi alkalmazottak munkaköri alkalmassági vizsgálatát a BM rendelet 101. §-a alapján kell végezni.

46. A személyügyi szerv gondoskodik arról, hogy a vizsgált személyre vonatkozó, illetve a betölteni tervezett vagy betöltött szolgálati beosztással kapcsolatos és az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen – a személyügyi alapnyilvántartás körébe tartozó – információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember rendelkezésére álljanak.

47. A személyügyi szerv gondoskodik továbbá a szolgálati beosztást betöltő személyek vonatkozásában az alkalmasságvizsgálatra rendelő lap – szolgálati elöljárón keresztül történő – kézbesítéséről a vizsgált hivatásos állománytag részére, szolgálati elöljárója egyidejű tájékoztatásával.

48. Az időszakos alkalmasságvizsgálatra – a BM rendelet 65. § (3) bekezdés a) pontja alapján – kétévente, a IV., VIII. és XII. alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében évente kerül sor, melynek gyakoriságától szakmailag indokolt esetben a BM rendelet 65. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott feltételekkel el lehet térni.

49. Az időszakos alkalmasságvizsgálatok végrehajtását tárgyév február 1-jétől úgy kell ütemezni, hogy az esetleges kiegészítő vizsgálat vagy soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelése esetén is tárgyév november 30-áig lezárható legyen.

50. Az egészségi és a pszichológiai időszakos alkalmasságvizsgálatot megelőzően – a vizsgálatra rendelő lap kézbesítésével egyidejűleg – a személyügyi szerv tájékoztatja a vizsgálatra rendelt személyi állománytagot az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív KOMP-rendszerben történő kitöltésének – KLIR-Profil alrendszerben számára biztosított hozzáférés alapján történő – kötelezettségére.

51. Soron kívüli alkalmasságvizsgálat végrehajtása során a BM rendelet 82. §-a szerinti „ideiglenesen alkalmatlan” és a 83. §-a szerinti „korlátozással alkalmas” minősítés esetén a hivatásos állománytag számára a bv. szerv alapellátó orvosa, pszichológusa, illetve sportszakembere – a korlátozott alkalmasság hátterében álló problémák rendezése céljából – gondozást biztosít az alkalmasság visszaszerzése érdekében, melyről egyéni tervet készít, és a vizsgált személy részére a minősítést kővető 8 munkanapon belül megküld.

52. A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat végrehajtása során a BM rendelet 49. § (3) bekezdés b) pontja alapján a szolgálati elöljáró értékelő véleményt (7. melléklet) készít, melyet az alkalmasságvizsgálat időpontját megelőzően, de legkésőbb a próbaidő lejárta előtt 45 nappal az alkalmasságvizsgálatot végző szakemberek rendelkezésére bocsát.

53. Az alkalmasságvizsgálatot végző személy a vizsgálat eredményéről – a BM rendelet 25. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal – minősítő dokumentumot (8. melléklet) állít ki, melynek tartalmáról köteles tájékoztatni a vizsgált személyt.

54. Az időszakos alkalmasságvizsgálatok minősítő eredményét – a 20. pontban írt határidőre is figyelemmel – legkésőbb tárgyév szeptember 30-áig, kiegészítő vizsgálat vagy soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelése esetén tárgyév november 30-áig rögzíti a személyi állomány arra jogosult és kötelezett munkatársa, melyet a személyügyi szerv ellenőriz.

55. Amennyiben az időszakos alkalmasságvizsgálat során a minősítés kialakításához további vizsgálat elvégzése szükséges, az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a hivatásos állomány tagjának – legfeljebb 60 napos határidő tűzésével, a minősítő dokumentumon – elrendeli a szükséges vizsgálatokat vagy az általa elvégzendő vizsgálaton történő megjelenést.

56. A minősítés eredményét és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot az alkalmasságvizsgálatot végző személy továbbítja a személyügyi szervnek a személyi anyaggyűjtőben történő elhelyezés céljából.

57. Az időszakos alkalmasságvizsgálatok tapasztalatairól az agglomerációs központok vezetői legkésőbb tárgyév december 31-éig jelentést készítenek az országos parancsnok részére, szükség szerint javaslatot tesznek a személyi állomány egészségmegőrző és fizikai állapotfejlesztő programjainak kidolgozására.

58. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében a BM rendelet 1. melléklete szerinti egészségi minimumfeltételeknek, valamint jelen utasítás 2. melléklete szerinti, az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához előírt feltételeknek kell megfelelni.

59. Az egészségi alkalmasságvizsgálatot végző rendvédelmi alapellátó orvos – az egyes alkalmassági kategória-feltételek vizsgálata mellett – a közegészségügyi szempontok érvényesítése érdekében vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e az adott szolgálati vagy munkafeladat ellátására, valamint nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából adódóan széles körű fertőzést okozhat, illetve betegségéből adódóan előre láthatólag további gyógykezelést, gondozást igényel majd.

60. Az alkalmasságvizsgálati kérdőívet és a háziorvosi kérdőívet a személyügyi szerv adja át a hivatásos állománytag, illetve az állományba vételre tervezett személy részére, melyben az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőt életkora alapján – a BM rendelet 28. § (1) bekezdése szerint – korcsoportba sorolja.

61. Az egészségi alkalmasságvizsgálat során a hivatásos állománytag esetében be kell mutatni az alkalmasságvizsgálathoz szükséges, kitöltött alkalmasságvizsgálati kérdőívet (3. melléklet), a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat esetében az alkalmasságvizsgálati kérdőívet (3. melléklet) és a választott háziorvos által kitöltött háziorvosi kérdőívet (4. melléklet) a BM rendelet 29. § (3) és (4) bekezdésében foglalt adattartalommal.

62. Az egészségi alkalmasságvizsgálat végrehajtása során, amennyiben a rendvédelmi alapellátó orvos a vizsgált személy egészségi állapotában kedvezőtlen változásokat tapasztal, köteles a gondozásba vételére intézkedni, szükség szerint fejlesztési programot (egyéni egészségfejlesztési program) javasolni részére.

63. Az egészségi alkalmasságvizsgálatok végrehajtásának módszertanát és a minősítés kialakításának szabályait a büntetés-végrehajtási szervezet Egészségügyi Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollja tartalmazza.

64. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat célja, hogy felmérje a hivatásos állomány vagy a jelentkező általános pszichés és pszichoszociális állapotát, hogy megfelel-e a hivatásos szolgálati jogviszony létesítéséhez (minimumfeltételek), valamint a betöltött vagy tervezett beosztáshoz előírt pszichológiai alkalmassági kategória-feltételeknek.

65. A hivatásos állománytag közvetlen szolgálati elöljárója az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően elöljárói visszajelzést (9. melléklet), a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén pedig elöljárói véleményt (10. melléklet) ad a vizsgálatot végző szakember számára. A szolgálati elöljárót terhelő kötelezettségeket a vizsgálat végrehajtásának tervezett időpontjától legalább 8 munkanappal korábban kell teljesíteni.

66. A hivatásos állomány pszichológiai alkalmasság- és kompetenciavizsgálata kiterjed a személyiség, a kognitív képességek, a társas készségek, a társadalmi normáknak megfelelési képesség, valamint a BM rendeletben előírt, a vizsgált személy által betöltött, betölteni tervezett vagy betölthető beosztások minimumfeltételeinek és alkalmassági kategória-feltételeinek, valamint az alap-, az irányítói vagy vezetői kompetenciák vizsgálatára.

67. A BM rendeletben előírt kompetenciákon felül a II–VIII. alkalmasságvizsgálati kategóriákban további kompetenciák vizsgálatára nem kerül sor.

68. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében a 2. melléklet szerinti pszichológiai minimum- és az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához előírt kategória-feltételeknek kell megfelelni.

69. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző szakember az alkalmasságvizsgálat írásbeli vagy számítógéppel történő részét – a tesztfelvétel validálásához szükséges körülmények rendelkezésre állása esetén – csoportosan, egyidejűleg több vizsgált személy bevonásával is végezheti.

70. Amennyiben a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot nem a bv. szerv rendvédelmi alapellátó pszichológusa végezte, a pszichológiai vizsgálati dokumentációt zárt borítékban megküldi a hivatásos állomány szolgálati helye szerinti bv. szerv alapellátó pszichológusának.

71. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat végrehajtása során, amennyiben a szakember a vizsgált személy pszichés állapotában kedvezőtlen változásokat tapasztal, a mentális problémával arányban álló intézkedést kezdeményez. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet, melyet a rendvédelmi alapellátó pszichológus javaslatára a rendvédelmi alapellátó orvos kezdeményez.

72. A pszichológiai alkalmasságvizsgálati dokumentációt a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését követően egyesíteni kell az egészségügyi dokumentációval, mely a továbbiakban annak részét képezi.

73. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok végrehajtásának módszertanát, a minősítés kialakításának szabályait a büntetés-végrehajtási szervezet Pszichológiai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollja tartalmazza.

74. A fizikai alkalmasságvizsgálatot lefolytató bv. szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján – a BM rendelet 38. § (2) bekezdése szerint – korcsoportba sorolja.

75. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében a 2. melléklet szerinti fizikai minimum- és az egyéb kategória-feltételeknek kell megfelelni.

76. A hivatásos állománytag mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól, ha

77. A fizikai alkalmasságvizsgálat során a fizikai szintfelmérést első fokon a bv. szerv – a BM rendelet 2. § 16. pontja szerinti – sportszakembere végzi, de a szakszerű és biztonságos végrehajtás feltételeinek előkészítésében, szervezésében és végrehajtásában a személyügyi szerv és az egészségügyi szakterület egy-egy felelős munkatársa is részt vesz.

78. A hivatásos állománytag az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik 60 napon belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett „alkalmas” minősítéssel.

79. Hivatásos állományba jelentkező esetében írásbeli nyilatkozat (11. melléklet) szükséges, amelyben önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és rendelkezik a 12. melléklet szerinti háziorvosi igazolással.

80. Fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból kizárólag a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással (13. melléklet) lehet, melynek lejártát követően az alkalmasságvizsgálatot 30 napon belül végre kell hajtani.

81. Amennyiben a hivatásos állománytag 365 napot elérő időtartamban nem vesz részt a vizsgálaton, az érintett szakember hivatalból kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését.

82. A fizikai alkalmasságvizsgálat keretében elvégzett fizikai szintfelmérés adatait és eredményét a fizikai szintfelmérő lap (14. melléklet) megfelelő rovataiban kell feltüntetni. A fizikai alkalmasságot az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákhoz meghatározott követelmények (kategória-feltételek) teljesítése alapján – a 15. melléklet korcsoport és nemek szerinti eredmények táblázata szerint – kell értékelni.

83. A fizikai alkalmasságvizsgálat során elvégzett gyakorlatok végrehajtásának értékelése – illeszkedésvizsgálat elrendelése esetén a minimumfeltételeké is – pontozással történik. Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai állapotfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgálati személyek sorrendbe rendezhetők, azonban a megállapított sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető.

84. A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján az elvégzett fizikai szintfelmérés eredménye „megfelelt” vagy „nem megfelelt” értékeléssel zárul. A „megfelelt” értékelés alapján „alkalmas” minősítést, a „nem megfelelt” értékelés alapján – az egyes alkalmasságvizsgálatok típusainak speciális szabályai szerinti – „alkalmatlan” vagy „soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítést kell megállapítani.

85. A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálatot – 30 napon belül – a BVOTRK folytatja le, melynek „alkalmatlan” minősítése esetén automatikusan intézkedik a háromfős bizottsági vizsgálat lefolytatására a büntetés-végrehajtási szervezet és a társ rendvédelmi szervek kompetens sportszakembereinek megkeresésével.

86. Amennyiben a bizottsági alkalmasságvizsgálat eredménye „alkalmas kategória-váltással”, a minősítésben meg kell határozni – egyben a foglalkoztató bv. szerv munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróját is haladéktalanul tájékoztatni – azon alkalmasságvizsgálati kategóriá(k)ról, amely(ek)be tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állománytag betölthet.

87. Az alkalmasságvizsgálat részét képező illeszkedésvizsgálat pszichológiai kompetenciavizsgálatból és a fizikai szintfelmérésből áll. Az illeszkedésvizsgálat célja, hogy a munkaügyi intézkedésekhez megalapozott információt biztosítson arra vonatkozóan, hogy a vizsgált személy meghatározott beosztáshoz vagy alkalmasságvizsgálati kategóriához előírt kompetenciaelvárásoknak megfelel, valamint a rendvédelmi szerv vezetője részére szakmai támogatást nyújtson több alkalmas személy közül a legmegfelelőbb kiválasztására.

88. Illeszkedésvizsgálatot kell végezni

89. Az illeszkedésvizsgálat során a fizikai szintfelmérés és a pszichológiai kompetenciavizsgálatok eredményei pontszámok szerint kerülnek kiértékelésre, melynek alapján a vizsgált személyek sorrendbe állíthatóak.

90. Több alkalmas személy esetén az alkalmasságvizsgálatot végző szakember a vizsgált személyek között sorrendet állít fel, melynek eredményét – utasítás esetén részletes szakmai véleményével – közli a munkáltatói intézkedésre jogosult vezetővel. A kialakított sorrend a vezetőt munkaügyi döntése meghozatalában nem köti.

91. Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző – a soron kívüli vagy ismételt alkalmasságvizsgálat „alkalmatlan” minősítése esetén – a rendelkezésre álló iratokat hivatalból, illetve – a hivatásos állományba vételt megelőző, a kategória-váltáshoz kapcsolódó vagy vezetői beosztásba kinevezést megelőző, továbbá a véglegesítés előtti „alkalmatlan” minősítés esetén – a vizsgált személy által benyújtott fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt, haladéktalanul megküldi a másodfokú vizsgálatot végző illetékes szervek felé.

92. A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az a szakember, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett.

93. A fellebbezés alapján vagy hivatalból indított másodfokú eljárásban az alkalmasságvizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül – véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén 30 napon belül – érdemben dönt, melyet – az állományilletékes parancsnok útján – továbbít a vizsgált személy részére.

94. A másodfokú hivatásos állományba kinevezést megelőző és a véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálati eljárásban a vizsgálattal érintett személy „alkalmatlan” minősítése esetén – a BM rendelet 46. § (3) bekezdése szerinti időpont megjelölése mellett – a felvételi eljárást, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal próbaidő alatt meg kell szüntetni.

95. A másodfokú kategória-váltáshoz kapcsolódó, vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző és külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálati eljárásban a vizsgálattal érintett személyt „alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásba” vagy „alkalmatlan a tervezett vezetői beosztásba” minősítés esetén eredeti beosztásban kell továbbfoglalkoztatni.

96. A másodfokú soron kívüli vagy ismételt egészségi alkalmasságvizsgálati eljárásban a vizsgálattal érintett személy egészségi „alkalmatlan” minősítése esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni, melynek elrendelése érdekében a vizsgált személyt foglalkoztató bv. szerv személyügyi szervét a minősítés eredményéről 5 napon belül tájékoztatni kell, egyben megküldeni részére az elrendeléshez szükséges okmányokat.

97. A személyügyi szerv 15 napon belül előkészíti a felülvizsgálati eljárás elrendelését, egyben felterjeszti jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A hivatásos állománytagot a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről – szolgálati elöljárója útján – a személyügyi szerv tájékoztatja.

98. Amennyiben a háromfős bizottság a pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat során „alkalmatlan” minősítést állapít meg, a döntés kézhezvételét követő 30 napon belül intézkedni kell a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 86. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a Hszt. 86. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére.

99. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

100.¹