5/2024. (XII. 19.) BM OKF utasítás

a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági eljárásainak, szakmai irányításának és ellenőrzésének rendjéről

2024.12.21.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján − a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet, továbbá a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény előírásainak figyelembevételével − a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), valamint az irányítása alá tartozó területi szervekre (a továbbiakban: területi szerv) és helyi szervekre terjed ki.

A létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági feladatok szervezése

2. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági tevékenységének országos koordinációját, szakirányítását, a területi szervekkel történő kapcsolattartást, adat- és információkérést a BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) végzi.

3. § A Főfelügyelőség

a) végzi a területi szervek által előkészített, a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági feladatokra vonatkozó szakmai iránymutatások egyeztetését, valamint gondoskodik azok kiadásáról, közzétételéről,

b) biztosítja az online Katasztrófavédelmi Adatszolgáltató Programhoz (a továbbiakban: KAP) történő hozzáférést, és javaslatot tesz a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos adatszolgáltatás fejlesztésére,

c) összeállítja a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok ellenőrzési tervét minden év december 15-ig, és feltölti a Hatósági Adatszolgáltatási Rendszerbe (a továbbiakban: HADAR),

d) biztosítja a HADAR nyilvántartásához történő hozzáférést, és javaslatot tesz a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos adatszolgáltatás fejlesztésére,

e) a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági tevékenységgel összefüggésben gondoskodik a soron kívüli képzések, továbbképzések végrehajtásáról,

f) szakmai iránymutatással meghatározza a területi és helyi szinten egységesen feldolgozandó témaköröket.

4. § A Főfelügyelőség a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági tevékenység tekintetében felelős

a) a területi szervek hatósági tevékenységének ellenőrzéséért, a területi szervek tűzoltósági főfelügyelőivel (a továbbiakban: szakterületi vezetők) és a BM OKF Ellenőrzési Szolgálatával együttműködésben,

b) a kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozók változásának monitorozásáért,

c) a hatósági tevékenységhez kapcsolódó jogszabálytervezetek, belső normák megalkotásáért, véleményezéséért a szakterületi vezetőkkel együttműködésben.

5. § A területi szervek feladatai:

a) szakmai szempontok alapján előkészítik a hatósági tevékenységet érintő iránymutatásokat, módszertani útmutatókat és tájékoztatókat,

b) intézkednek az online KAP felületén elérhető létesítményi tűzoltóságok nyilvántartásának napra készen tartásáról, fejlesztési javaslatot tesznek az adatszolgáltatással, nyilvántartással kapcsolatban,

c) intézkednek a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági eljárási cselekmények végrehajtására,

d) összeállítják az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságok hatósági ellenőrzési tervét minden év december 15-ig, és feltöltik a HADAR-ba,

e) eljárnak a hatáskörükbe tartozó létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági ügyekben, amelyeknek adatait rögzítik a HADAR-ban.

6. § A Főfelügyelőség és a területi szerv a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági feladatait – a létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos hatósági eljárások rendjét tartalmazó – 1. mellékletben foglaltak szerint hajtja végre.

A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok ellenőrzésének rendje

7. § A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok esetében a BM OKF legalább 3 évente hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére vonatkozóan kiadott határozatban foglalt előírások betartását;

b) a határozat kiadásának alapját képező körülményeket;

c) az elhelyezési körülményeket.

8. § A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok szakmai célellenőrzését évente egy alkalommal a BM OKF hajtja végre, amely kiterjed

a) a parancsnok irányítói tevékenységére;

b) előírt végzettségek meglétére;

c) a szolgálatszervezés megvalósítására;

d) a képzési tervek tartalmi követelményeinek betartására és az abban foglaltak végrehajtására;

e) a szolgálati okmányok vezetésére, különös tekintettel a szolgálati naplóra, az eseménynaplóra, az oktatási naplóra, az oltóanyag-nyilvántartásra, a káreset felvételi lapra;

f) a gyakorlatok végrehajtására;

g) az állomány elméleti és gyakorlati felmérésének végrehajtására;

h) az adatszolgáltatás teljesítésére.

9. § Az ellenőrzés vezetője a 8. § szerint végrehajtott szakmai célellenőrzésről készített ellenőrzési naplót tájékoztatás céljából megküldi a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság fenntartójának.

10. § A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság által készített éves képzési tervet, annak ellenőrzését követően 5 napon belül a BM OKF megküldi az illetékes területi szerv útján a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság (a továbbiakban: HTP) részére.

Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságok ellenőrzésének rendje

11. § Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságok esetében a területi szerv legalább 3 évente hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság működtetésére vonatkozó határozatban foglalt előírások betartását;

b) a határozat kiadásának alapját képező körülményeket;

c) az elhelyezési körülményeket.

12. § Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság szakmai célellenőrzését az a HTP végzi, akinek működési területén található a létesítményi tűzoltóság vonulási területe. A célellenőrzést évente egy alkalommal kell végrehajtani, amely kiterjed

a) a parancsnok irányítói tevékenységére;

b) a szolgálatszervezés megvalósítására;

c) előírt végzettségek meglétére;

d) a képzési tervek tartalmi követelményeinek betartására és az abban foglaltak végrehajtására;

e) a gyakorlatok végrehajtására;

f) az állomány elméleti és gyakorlati felmérésének végrehajtására.

13. § A HTP által végrehajtott ellenőrzés vezetője a végrehajtott célellenőrzésről készített ellenőrzési naplót megküldi az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság fenntartójának, továbbá szolgálati úton felterjeszti az eljáró hatóság vezetője részére.

14. § Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság által készített éves képzési tervet, annak ellenőrzését követően a területi szerv 5 napon belül megküldi a működési terület szerinti HTP részére.

Együttműködési megállapodás

15. § Abban az esetben, ha a létesítményi tűzoltóság fenntartója a vonulási területén kívül eső területen is vállal tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet, a HTP-vel – a 2. melléklet szerinti − együttműködési megállapodást (a továbbiakban: EMÜ) köt.

16. § Az EMÜ-re vonatkozó szabályok:

a) akkor köthető EMÜ, ha az abban vállalt feladatok ellátása nem veszélyezteti a létesítményi tűzoltóság vonulási területén történő elsődleges beavatkozási − tűzoltási, műszaki mentési − tevékenységének végrehajtását;

b) a létesítményi tűzoltóság fenntartója az EMÜ-t a működési terület szerinti HTP-vel köti, amelyben meg kell határozni a létesítményi tűzoltóság által vállalt területet, az igénybe vehető létszámot, gépjárművet, a költségek megtérítésének módját;

c) a HTP az EMÜ-t jóváhagyás céljából szolgálati úton felterjeszti a HTP szerint illetékes területi szerve részére. Ha a létesítményi tűzoltóság működtetésére vonatkozó határozatot egy másik szerv adta ki, akkor az EMÜ jóváhagyásához szükséges a határozatot kiadó szerv egyetértése is;

d) amennyiben a hatályos EMÜ-ben meghatározott feladatok nem teljesülnek, a HTP parancsnoka kezdeményezi annak felmondását;

e) az EMÜ-ben vállalt területen bekövetkezett tűzesetek és műszaki mentések felszámolása érdekében az intézkedésre jogosult vármegyei/fővárosi műveletirányító ügyelet EDR rádión keresztül riasztja a létesítményi tűzoltóságot;

f) a létesítményi tűzoltóságnak a kárhelyszínre érkező egysége a kapcsolattartást az intézkedésre jogosult vármegyei/fővárosi műveletirányító ügyelettel EDR rádión keresztül végzi.

Záró rendelkezések

17. § A HTP a létesítményi tűzoltóság vonulási területére szervezett gyakorlatokba kötelezően bevonja az érintett létesítményi tűzoltóságot, majd a gyakorlat végrehajtása után értékeli a feladat-végrehajtásukat.

18. § A létesítményi tűzoltóság a gyakorlatokat érintő változásokról − legalább a változást megelőzően három nappal − írásban tájékoztatja a működési terület szerinti HTP-t. Amennyiben a változás a gyakorlat tervezett időpontjától számítottan kevesebb, mint három napon belül történik, akkor a létesítményi tűzoltóság azt azonnal szóban jelenti a HTP-nek. A szóbeli bejelentés megtörténtét és időpontját, valamint a változás okát a HTP és a létesítményi tűzoltóság az eseménynaplójában rögzíti.

19. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

20. §¹

1. melléklet az 5/2024. (XII. 19.) BM OKF utasításhoz

A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK RENDJE

I. A LÉTESÍTMÉNYEK AZONOSÍTÁSA A FENNTARTÓ KOCKÁZATAZONOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ALAPJÁN

1. Az eljárás menete a fenntartó kötelezettsége alapján

1. A fenntartó kockázatazonosítási jelentésének benyújtása

A fenntartó a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a)–b) pontok alapján, az R. 1. melléklete szerinti kockázatazonosítási jelentést az építési engedélyezési vagy bejelentési eljárás megindításával egyidejűleg, vagy az építési engedélyt vagy bejelentést nem igénylő létesítés, átalakítás vagy bővítés esetén a létesítés, átalakítás, bővítés megkezdése előtt 30 nappal benyújtja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (a továbbiakban: területi szerv) részére. Így e kérelem tartalmi követelményei tartalmazzák a létesítmény tűzvédelmi és egyéb jellemzőit, veszélyforrásait, helyszín- és alaprajzokat, továbbá a létesítményi tűzoltóság működéséhez a fenntartó által javasolt követelményeket.

2. A kockázatazonosítási jelentés vizsgálata és a fenntartó hiánypótlásra való felhívása / kérelem visszautasítása

a) Az eljáró hatóság a fenntartó által benyújtott kockázatazonosítási jelentés vizsgálatának keretében ellenőrzi, hogy az tartalmazza-e az R. 1. melléklet 1–4. pontjában foglaltakat.

b) Amennyiben az eljáró hatósághoz a kockázatazonosítási jelentés hiánytalanul beérkezett, és az alapján létesítményi tűzoltóság fenntartásának kötelezettsége nem indokolt, a hatóság a 13. függelék szerinti iratminta alapján az eljárást megszünteti.

c) Amennyiben a kockázatazonosítási jelentés hiányos, vagy valamely adat nem elégséges a hatóság döntésének megalapozásához, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt (12. függelék).

3. A hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítése

a) A fenntartó a hiánypótlási felhívásban megjelölt iratokat határidőre megküldi az eljáró hatóság részére. A hiánypótlás időtartama nem számít bele a hatóság rendelkezésére álló ügyintézési határidejébe.

b) Amennyiben a fenntartó a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy nem az előírtaknak megfelelően tesz eleget, az eljáró hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

4. Hatósági döntéshozatal

a) Amennyiben a beérkezett kockázatazonosítási jelentés alapján a létesítményi tűzoltóság fenntartása indokolt, az eljáró hatóság a 9. függelék alapján megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.

b) Az 5. függelék szerinti iratminta alapján a fenntartóval történt előzetes egyeztetést tart.

c) A 14. függelék szerinti iratminta alkalmazásával dönt a létesítményi tűzoltóság kötelező működtetésének feltételeiről.

5. Amennyiben a beérkezett kockázatazonosítási jelentés alapján a kötelezés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) hatáskörébe tartozik (főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság), akkor a területi szerv az ügyet átteszi az illetékes hatóságnak.

6. Ha az eljáró hatóság a területi szerv, a beérkezett kockázatazonosítási jelentést haladéktalanul megküldi a központi szerv részére tájékoztatás céljából, és lefolytatja a hatáskörébe tartozó eljárást (indokolt esetben kötelezést ad ki alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság fenntartására, vagy – amennyiben nem látja szükségét – megszünteti az eljárást).

II. ELJÁRÁSI REND A HATÓSÁG FELHÍVÁSA ALAPJÁN

1. Az olyan ipari, tárolási rendeltetésű, beépített tűzoltó berendezéssel védett épületek esetén, amelyeknek alapterülete 10 000 m² feletti vagy 3 500 m² feletti MK mértékadó kockázati osztályú, vagy a 2. pont a)–f) pontjában felsorolt esetekben, illetve egyéb tevékenysége – gyártási technológia társadalmi kockázata – alapján indokolt lehet a létesítményi tűzoltóság létrehozása és működtetése, az R. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve kockázatazonosítási jelentés elkészítésére szólítja fel az üzemeltetőt.

2. Amennyiben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve tudomást szerez az a)–f) pontban felsorolt olyan tevékenységről, amely a létesítményi tűzoltóság létrehozását indokolttá teheti, haladéktalanul értesíti a területi szervet. A területi szerv a 11. függelék szerinti iratminta alapján kockázatazonosítási jelentés elkészítésére szólítja fel a fenntartót az alábbi esetekben:

a) lítium-ion akkumulátorok gyártása vagy a lítium-ion akkumulátorok gyártásához kapcsolódó egyéb tevékenységek (szeparátorfólia gyártása, katódanyag gyártás, lítium-ion akkumulátorok tárolása, szét- és összeszerelése, megsemmisítése stb.);

b) gépjárművek gyártásával, összeszerelésével és tárolásával kapcsolatos tevékenység;

c) beépített tűzoltó berendezés által nem védett logisztikai raktárépületek minden tűzszakaszát beleszámítva, ahol az épületben mérsékelten tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagokból készített termék, tárgy, a mennyiségétől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül és/vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok tárolása is történik, és ez utóbbi bármikor meghaladja a 30 000 l/kg mennyiséget;

d) beépített tűzoltó berendezés által védett logisztikai raktárépületek minden tűzszakaszát beleszámítva, ahol az épületben mérsékelten tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagokból készített termék, tárgy, a mennyiségétől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül és/vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok tárolása is történik, és ez utóbbi bármikor meghaladja az 50 000 l/kg mennyiséget;

e) ahol a gyártási technológiához kapcsolódóan a szabadtéri földfeletti éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályai bármelyikének térfogata meghaladja az 50 000 m³-t;

f) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok előállítására szolgáló technológia, ha az ilyen anyagok egyidejű legnagyobb mennyisége a létesítmény területén meghaladja a 30 000 l/kg mennyiséget.

3. Amennyiben a beérkezett kockázatazonosítási jelentés alapján a kötelezés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve hatáskörébe tartozik (főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság), akkor a területi szerv az ügyet átteszi az illetékes hatóságnak.

4. Ha az 1. és 2. pont szerinti eljáró hatóság a területi szerv, a beérkezett kockázatazonosítási jelentést haladéktalanul megküldi a központi szerv részére tájékoztatás céljából, és lefolytatja a hatáskörébe tartozó eljárást (indokolt esetben kötelezést ad ki alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság fenntartására, vagy – amennyiben nem látja szükségét – megszünteti az eljárást).

III. ELJÁRÁSI REND BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA ESETÉN

1. Amennyiben az R. 2. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alá tartozó kockázatazonosítási jelentésre kötelezett létesítményről társhatóságoktól, más üzemeltetőktől vagy bármely más forrásból a területi szerv értesül, az alábbiak szerint jár el:

a) kockázatazonosítási jelentés elkészítésére szólítja fel a fenntartót;

b) a kockázatazonosítási jelentésben foglaltak valóságtartalmát – indokolt esetben – az eljárás során helyszíni szemle keretében vizsgálhatja;

c) a területi szerv a b) pont alapján megtartandó szemléről az üzemeltetőt előzetesen értesíti;

d) a helyszíni szemléről az eljáró hatóság a 3. függelék szerinti iratminta alapján jegyzőkönyvet vesz fel;

e) amennyiben igazolódik, hogy a létesítmény az R. 2. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alá tartozik, és a kockázatazonosítási jelentés kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pontja alapján bírságot szab ki;

f) ha a beérkezett kockázatazonosítási jelentés alapján az üzemeltető főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság fenntartására lenne kötelezett, az ügyet haladéktalanul átteszi a központi szerv részére, aki a c)–e) pontban foglaltak alapján lefolytatja a hatáskörébe tartozó eljárást.

IV. KIÉRTESÍTÉS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSRŐL

1. Az utasítás 7. §-a és 11. §-a szerinti, legalább 3 évente megtartandó hatósági ellenőrzés során, vagy bármely más indokból (a tevékenységből, a létesítmény kiterjedtségéből, a hatóság tudomására jutott, kockázatazonosítási jelentés elkészítésének elmulasztása miatt stb.) az ügyfelet – amennyiben az ellenőrzés célját nem hiúsíthatja meg – az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban értesíteni kell. Az ügyfél kiértesítésére az 1. függelék szerinti iratmintát kell alkalmazni.

2. Az ügyfél figyelmét fel kell hívni, hogy az ellenőrzésen milyen dokumentumok bemutatására van szükség, az ellenőrzés gördülékenyebb lefolytatása érdekében. Így például:

a) Az LT teljes személyi állományára vonatkozó

aa) hiteles létszámkimutatásra,

ab) érvényes képesítési, képzési, továbbá egészségügyi alkalmassági követelmények igazolására,

ac) egyéni védőfelszerelések bemutatására.

b) A tűzoltó gépjárművek szabályos üzemeltetésével kapcsolatos iratokra, a gépjárművekre felmálházott eszközök kimutatására.

c) A 14. függelék szerint kiadott határozatban előírt tartalékok bemutatására.

V. JEGYZŐKÖNYV HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSRŐL

1. Az utasítás 7. §-a és 11. §-a szerinti, legalább 3 évente megtartandó hatósági ellenőrzés és az alábbi alpontokban foglalt ellenőrzés során a 2. függelék szerinti iratmintát kell alkalmazni

a) a létesítményi tűzoltóság fenntartására vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések betartásának,

b) a létesítmény tűzoltási és műszaki mentési szempontú kockázat azonosításának,

c) a létesítmény tűzoltási és műszaki mentési szempontú kockázat változásának vagy

d) egyéb

helyszíni ellenőrzése.

2. A 2. függelék szerinti iratminta szerinti jegyzőkönyv mellékleteként, a létesítmény adatait is rögzíteni szükséges, amennyiben még nem történt meg, vagy az abban szereplő adatokban bármilyen változás történt.

3. A 8. függelék szerinti iratminta alapján a személyes adatkezelésről szóló tájékoztatóban foglaltakat minden esetben ismertetni kell az érintettel, aki annak tényét az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával igazolja.

4. A személyes adatkezelésről szóló tájékoztató tartós használatú (pl. laminált) példánya mindig álljon rendelkezésre, abból nem szükséges az érintettnél példányt hagyni.

5. A 8. függelék szerinti iratminta alapján az eljárásban részt vevő személyt minden esetben tájékoztatni kell jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztató jogokról és kötelezettségekről a jegyzőkönyv része kell, hogy legyen, annak tudomásul vételét az ügyfél / az eljárás egyéb résztvevője a jegyzőkönyv 1. oldalán aláírásával igazolja.

VI. EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV, EMLÉKEZTETŐ

Egyeztetési jegyzőkönyv

1. Az R. 2. § (4) bekezdése alapján a hatóság a fenntartóval egyeztetést tart, ezt követően dönt a létesítményi tűzoltóság kötelező működtetésének feltételeiről vagy az eljárás megszüntetéséről. Az egyeztetések alkalmával az 5–7. függelék szerinti iratminták alkalmazandók.

2. Az egyeztetés során szükséges rögzíteni minden olyan körülményt, amely a létesítményi tűzoltóság kialakítása vagy kialakításának szükségtelensége szempontjából lényeges.

3. Azoknál a létesítményeknél ahol létesítményi tűzoltóság fenntartása szükséges, ott a létesítményi tűzoltóságra vonatkozóan rögzíteni kell a hatóság által javasolt paramétereket pontokba szedve (napi legkisebb létszám, gépjárművek alapvető tűzoltástechnikai paraméterei, felszerelések, elhelyezési körülmények stb.) és a fenntartó arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy a hatóság által javasoltakat jóváhagyólag elfogadja, vagy azokban módosítani kíván (további egyeztetés szükséges).

4. Az egyeztetésről készült jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek át kell adni, vagy ha az ügyfél nem volt jelen, akkor azt elektronikus formában meg kell küldeni részére.

5. A tájékoztatóban foglaltakat itt is ismertetni kell az érintettel, de az az egyeztetési jegyzőkönyv része kell, hogy legyen.

6. A 8. függelék szerinti iratminta alapján az eljárásban részt vevő személyt minden esetben tájékoztatni kell jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztató jogokról, kötelezettségekről a jegyzőkönyv része kell, hogy legyen, annak tudomásul vételét az ügyfél / az eljárás egyéb résztvevője a jegyzőkönyv 1. oldalán aláírásával igazolja.

Emlékeztető

7. A hatóság az ügyfél kérelmére – a még meg nem indult eljárásban – előzetesen megtartott konzultációról a 4. függelék alapján emlékeztetőt vesz fel.

8. Az emlékeztetőben szükséges rögzíteni minden olyan körülményt, amely a létesítményi tűzoltóság kialakítása vagy kialakításának szükségtelensége szempontjából lényeges.

9. Az emlékeztetőben rögzíteni kell az ügyfél vagy tervező által felvázolt, létesítményre vonatkozó paramétereket, és azok alapján a hatóság által tett javasoltakat pontokba szedve (napi legkisebb létszám, gépjárművek alapvető tűzoltástechnikai paraméterei, felszerelések, elhelyezési körülmények stb.).

10. Az emlékeztető egy példányát az ügyfélnek/képviselőjének át kell adni, vagy ha az ügyfél nem volt jelen, akkor azt elektronikus formában meg kell küldeni részére.

11. A tájékoztatóban foglaltakat itt is ismertetni kell az érintettel, de az az egyeztetési jegyzőkönyv része kell, hogy legyen.

VII. ÉRTESÍTÉS ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL

1. A hatósági ellenőrzést vagy egyéb eljárási cselekményt (pl. kockázatazonosítási jelentés beérkezése, annak érdemi elbírálása) követően az elsőfokú eljárás megindításáról a hatóság értesíti az ügyfelet, kivéve, ha 8 napon belül meghozza döntését.

2. Az eljárás megindításáról szóló értesítésre a 9. függelékben foglalt iratmintát kell alkalmazni.

3. Az ügyfél kérelmére indult eljárások (pl. létesítményi tűzoltóság működtetésére vonatkozó határozatban figyelembe vett körülmények, jellemzők megváltozása) során a 10. függelék szerinti iratminta alkalmazandó, kivéve, ha a hatóság 8 napon belül meghozza döntését.

VIII. FELHÍVÁS KOCKÁZATAZONOSÍTÁSI JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉRE

1. A hatóságnak lehetősége van az R. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján az üzemeltetőket kockázatazonosítási jelentés elkészítésére kötelezni.

2. A kockázatazonosítási jelentés elkészítésére (adatszolgáltatásra) vonatkozó végzések során a 11. függelék szerinti iratminta alkalmazandó.

3. A kockázatazonosítási jelentés elkészítésére vonatkozó felhívást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor azt jogszabályi kötelezettség alapján nem kell elvégeznie az üzemeltetőnek, de a tevékenysége miatt indokolt lehet a létesítményi tűzoltóság fenntartása.

IX. ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

1. Amennyiben a létesítmény tűzoltási és műszaki mentési szempontú kockázatának azonosítása során a hatóság megállapítja, hogy a létesítményi tűzoltóság fenntartása nem indokolt, vagy a hivatalból indult eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn, az eljárást megszünteti.

2. Az üzemeltető kérelme alapján a létesítményi tűzoltóság megszüntethető, amennyiben a fenntartó az R. 5. § (5) bekezdés c) pontja alapján igazolja a megszüntetés feltételeit, illetve a kérelmét az R. 4. melléklete alapján hiánytalanul nyújtotta be, és az abban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek.

3. Az eljárás megszüntetése során a 13. függelék szerinti iratminta alkalmazandó.

X. KÖTELEZÉS LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG FENNTARTÁSÁRA

1. A létesítményi tűzoltóságra kötelezés során a 14. függelék szerinti iratmintát kell alkalmazni.

2. A létesítményi tűzoltóság fenntartásának határideje lehet konkrét dátum, de valamely tevékenység megkezdéséhez vagy az építkezés különböző ütemeinek elkészültéhez is köthető.

3. Az indokolás első részében (előzmények) a kérelem indokát vagy kockázatazonosítási jelentés elkészítése esetén annak okát – jogszabályi kötelezettség vagy a hatóság felhívása alapján történt – kell rögzíteni. Amennyiben a létesítményi tűzoltóság fenntartása közös vállalás alapján történik, annak tényét, illetve a közös megállapodásra vonatkozó utalást kell megjeleníteni.

4. Az indokolás második fejezete az üzemeltetővel történt egyeztetéseket tartalmazza, és amennyiben szükséges a harmadik fejezetben az üzemi technológiát kell részletezni.

5. Az indokolás további fejezeteiben indokolni kell az előírt létszámot, egyéni védőfelszereléseket, gépjárműveket, elhelyezési körülményeket, tartalékokat.

6. A figyelemfelhívásban a létesítményi tűzoltóság fenntartásával, működtetésével kapcsolatos, vonatkozó jogszabályi kötelezettséget szükséges rögzíteni.

XI. FIGYELMEZTETÉS ÉS KÖTELEZÉS

1. Amennyiben a hatóság a létesítményi tűzoltóság ellenőrzése során olyan hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztal, amely nem tűzvédelmi bírság köteles, 8 napon belül megindítja az elsőfokú hatósági eljárást, és a fenntartót határozatban kötelezi azok megszüntetésére.

2. A kötelezésben a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat sorszámozva a pótlás határidejének megadásával fel kell hívni a fenntartó figyelmét azok megszüntetésére.

3. Az indokolás részben az ügy előzményének (hatósági ellenőrzés) leírását követően, a jegyzőkönyvben rögzített szabálytalanságokat, hiányosságokat sorszámozva kell felsorolni, azok jogszabályi hellyel történő ütköztetésével.

4. A figyelmeztetés és kötelezés során a 15. függelék szerinti iratminta alkalmazandó.

XII. KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG KISZABÁSA

1. Amennyiben az eljáró hatóság a hatósági ellenőrzés során olyan hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztal, amely tűzvédelmi bírság köteles, 8 napon belül megindítja az elsőfokú hatósági eljárást (kivéve, ha 8 napon belül meghozza döntését), mely során jogszabályban meghatározott esetekben megteszi a szükséges intézkedést.

2. A 16. függelék szerinti határozat indokolás részében az ügy előzményének (hatósági ellenőrzés) leírását követően a jegyzőkönyvben rögzített szabálytalanságokat, hiányosságokat kell sorszámozva felsorolni, azok jogszabályi hellyel történő ütköztetésével, továbbá a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pontja alapján.

3. Közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott további szempontok mellett – az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető segítő, együttműködő magatartását,

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

4. Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél a tűzvédelmi bírság befizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, elrendeli a határozat végrehajtását, és megkeresi az állami adóhatóságot (NAV) a végrehajtás foganatosítására.

XIII. LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG MEGSZÜNTETÉSI ENGEDÉLYE

1. Amennyiben a fenntartó a létesítményi tűzoltóságot a továbbiakban nem kívánja fenntartani, az R. 4. melléklete szerinti adatokat kell csatolnia a megszüntetés iránti kérelméhez.

2. A létesítményi tűzoltóság megszüntetése akkor engedélyezhető, ha az önkéntes vállalással jött létre, és hatályos jogszabály kötelezően nem írja elő, vagy a létesítéskori körülmények olyan mértékben változtak, hogy annak fenntartása a hatályos jogszabályi előírás alapján már nem szükséges.

3. A megszüntetési engedélyben részletezni szükséges a kérelem indokát, az R. 4. melléklete alapján benyújtott, a megszüntetéshez szükséges engedély iránti kérelem mellékletében foglaltakat, valamint azt a tényt, hogy a létesítményi tűzoltóság fenntartását indokolttá tevő körülmény már nem áll fenn.

4. A létesítményi tűzoltóság megszüntetési engedélye során a 17. függelék szerinti iratminta alkalmazandó.

XIV. ÁTTÉTEL HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG HIÁNYA MIATT

1. Amennyiben a hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, az ügyet átteszi az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóság részére.

2. Az áttétel hatáskör, illetékesség hiánya során a 18. függelék szerinti iratminta alkalmazandó.

2. melléklet az 5/2024. (XII. 19.) BM OKF utasításhoz

1. függelék

Kiértesítés helyszíni ellenőrzésről

4R06666.pdf

2. függelék

Jegyzőkönyv helyszíni ellenőrzésről

4R06668.pdf

3. függelék

Jegyzőkönyv hatósági eljárás keretében végzett helyszíni szemléről

4R06671.pdf

4. függelék

Emlékeztető (konzultációhoz)

4R06674.pdf

5. függelék

Egyeztetési jegyzőkönyv (kötelező egyeztetéshez)

4R06676.pdf

6. függelék

Jegyzőkönyv pótlap

4R06678.pdf

7. függelék

Egyeztetéshez, konzultációhoz jelenléti ív

4R06679.pdf

8. függelék

Jegyzőkönyv mellékletei

TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRŐL

A hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához személyes adatokat kezel, tekintettel arra, hogy ezek nélkül az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője (tanú, szakértő, hatósági tanú, tolmács, szemletárgy birtokosa) nem azonosítható. Ennek megfelelően kizárólag olyan adatok megismerésére, kezelésére kerül sor, amelyek a tényállás tisztázásához elengedhetetlenek. A tényállás tisztázásához tartozik az eljárás szereplőinek azonosítása és a velük való kapcsolattartás is.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági tevékenysége során az adatkezeléseit AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján az adatkezelő hivatásos katasztrófavédelmi szervre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása érdekében végzi.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó jogalap a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 36. § (3) bekezdése, a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése esetében katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79/A. § (1) bekezdése.

A kezelt adatok köre a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése és 79/A. § (1) bekezdése alapján:

– az ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elérhetőségi címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

– az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

– az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,

– a nem természetes személy ügyfél

cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma,

– természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

– a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint

– az üggyel érintett ingatlan

természetes személy tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

nem természetes személy tulajdonosának cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma, természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

– képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

A hatósági eljárás során az általános adatvédelmi rendelet alapján adatkezelőnek minősül az elsőfokú hatóság.

Megnevezése: … Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Székhelye:

Postai címe:

Telefonszáma:

Telefaxszáma:

Adatvédelmi tisztviselőjének postai és elektronikus elérhetősége:

Az esetlegesen kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése és az ügykövetés, továbbá az ellenőrzés tekintetében az ügyben eljáró első- és másodfokú hatóságon túl a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is adatkezelőnek minősül.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Székhelye: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.

Postai címe: 1903 Budapest, Pf. 314

Telefonszáma: (+36-1) 469-4347, (+36-20) 820-0089

Telefaxszáma: (+36-1) 469-4157

Adatvédelmi tisztviselője: dr. Ködmön Diána tű. alezredes (a fenti postacímen, valamint a dpo@katved.gov.hu elektronikus levélcímen elérhető)

Az adatkezelési idő

Az adatkezelő a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján előkészített iratkezelési szabályzatában meghatározott selejtezési időig őrzi az adott hatósági eljáráshoz kapcsolódó iratokat, és ezáltal az azokban foglalt személyes adatokat. A selejtezési idő lejártát követően pedig intézkedik azok megsemmisítésére.

A nem selejtezhető iratokat, és ezáltal az azokban foglalt személyes adatokat az adatkezelő a Magyar Nemzeti Levéltár részére történő átadásig kezeli.

A kezelt adatokat az adatkezelő külön törvényi felhatalmazás hiányában harmadik személynek nem továbbítja. Törvényi felhatalmazás alapján adattovábbítás történhet pl. a hatóság, bíróság, szakhatóság, belföldi jogsegélyt kérő hatóság részére.

A személyes adatok biztonságát garantálja, hogy az ügyiratokba és az ügykövető rendszerekbe kizárólag az adatkezelőnél hatósági tevékenységet végző, az adott ügyben feladatát tekintve érintett személyek, valamint az ő tevékenységük ellenőrzésére jogosult állománytagok tekinthetnek be. A hatósági ügyek követésére szolgáló nyilvántartásokat az ügyintézők személyhez fűződő jogosultsággal és jelszóval használhatják.

Az adatkezelő adatfeldolgozót nem vesz igénybe, az adatok feldolgozását saját szervezetén belül végzi.

Ön mint érintett a nyilvántartásban szereplő személyes adatai vonatkozásában tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, hogy az adatkezelő a tájékoztatóban megjelölt adatokat milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, mennyi ideig kezeli, az adatkezelő kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatokat, előfordult-e személyes adatai tekintetében adatvédelmi incidens.

Az érintett kérheti, hogy az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat, továbbá jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését. Az adatváltozást, amennyiben azok azonosító adatok, igazolni kell.

Az érintett kérheti az adatkezelőtől személyes adatainak törlését, de ennek teljesítését az adatkezelő a tájékoztatóban szereplő adatkezelések tekintetében, azok kötelező jellegére tekintettel, megtagadhatja.

Az érintett kérheti, hogy az adatkezelő korlátozza a tájékoztatóban szereplő adatkezelések valamelyikét, ha

– vitatja a személyes adatok pontosságát,

– az adatkezelés jogellenes és egyébként ellenzi az adatok törlését,

– az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett kéri azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy

– az érintett a lentiek szerint tiltakozott az adatkezelés ellen.

A korlátozás ideje alatt az adatkezelő az adatot kizárólag tárolja, így pl. nem törli, módosítja vagy továbbítja azt, csak ha az érintett ehhez hozzájárul, vagy jogi igények előterjesztéséhez vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy fontos közérdekből lehet kezelni.

A fenti kérelmek ügyintézési határideje 1 hónap, és azok postai úton az adatkezelőként megjelölt hivatásos katasztrófavédelmi szerv Hatósági Osztályának címezve, elektronikus úton e-papír szolgáltatás igénybevételével nyújthatók be (https://epapir.gov.hu/).

A tiltakozáshoz való jog keretében az érintett a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Az adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 1 hónapon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

Ha az érintett úgy érzi, hogy az adatkezelés során sérelem érte, annak tényét a helyzet rendezése érdekében a tájékoztatóban feltüntetett adatvédelmi tisztviselő felé jelezheti.

Amennyiben a megkeresés nem vezetett eredményre, az érintett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 52. §-a alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentést tehet, továbbá az Infotv. 23. §-a szerint, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyv III. része alapján bírósághoz fordulhat.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetősége:

Postacím: 1363 Budapest, Pf. 9

Telefon: +36 (1) 391-1400

Elektronikus postacím: ugyfelszolgalat@naih.hu

Honlap: www.naih.hu

Az adatvédelmi perekben eljáró bíróságok listája:

http://birosag.hu/torvenyszekek

A ……………………… számú jegyzőkönyv melléklete

TÁJÉKOZTATÓ JOGOKRÓL, KÖTELEZETTSÉGEKRŐL

A hatóság biztosítja az ügyfél, továbbá a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője (a továbbiakban együtt: eljárás egyéb résztvevője) számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

I. Tájékoztatás ügyfél számára

Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. [Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 5. § (1)]

Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. [Ákr. 6. §]

Ha a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. [Ákr. 21. §]

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. [Ákr. 13. §]

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. [Ákr. 33. §]

Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. [Ákr. 34. § (2)]

Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges. Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, ha vele szemben az Ákr. 66. § (2) bekezdésében vagy az Ákr. 66. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ok áll fenn –, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében az Ákr. 105. § (2) bekezdésében foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. [Ákr. 64. §]

A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. [Ákr. 105. §]

A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. [Ákr. 27. §]

II. Tájékoztatás az eljárás egyéb résztvevői számára

1) Tanú

A tanúként idézett személy – az e törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. [Ákr. 66. § (1)]

Tanúként nem hallgatható meg

a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. [Ákr. 66. § (2)]

A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha

a) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató) vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy

d) diplomáciai mentességben részesülő személy. [Ákr. 66. § (3)]

A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.

A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.

A hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást.

Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút a hatóság az írásbeli tanúvallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmezteti. [Ákr. 67. §]

A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. [Ákr. 33. § (2)]

2) Hatósági tanú

A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, zár alá vételnél és hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.

Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok szerint jogosult költségtérítésre.

A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság (a továbbiakban: másodfokú hatóság) vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti. [Ákr. 79. §]

3) Szakértő

Szakértőt kell meghallgatni vagy – legalább tizenöt napos határidő tűzésével – szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni.

A szakértő kizárására a 23. § szabályait kell megfelelően alkalmazni. [Ákr. 71. § (1), (2)]

A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire. [Ákr. 72. § (2)]

4) Tolmács

Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni.

Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, valamint – ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetetlen – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető.

A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatkozó rendelkezések irányadóak. [Ákr. 73. §]

5) Szemletárgy birtokosa

A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. [Ákr. 33. § (2)]

Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.

A szemletárgy birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt – ha az a szemle eredményességét nem veszélyezteti – a szemléről előzetesen értesíteni kell.

A szemletárgy birtokosának távolléte – ha jelenléte nem szükségszerű – nem akadálya a szemle megtartásának.

Ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a szemlén az ügyfél jelen lehet. [Ákr. 68. §]

A szemle megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.

A szemle során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen

a) a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,

c) felvilágosítást kérni, illetve

d) mintát venni. [Ákr. 69. §]

9. függelék

Értesítés hivatalbóli eljárás megindításáról

4R06686.pdf

10. függelék

Értesítés eljárás megindításáról ügyfél kérelmére

4R06688.pdf

11. függelék