2009. évi XII. törvény

az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről¹

2009.04.01.

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar–román államhatár rendjéről, határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28. napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1986. június 23-án nemzetközi jogilag hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar–román államhatár rendjéről, határkérdésekben való együttműködésről
és kölcsönös segítségnyújtásról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy a két szocialista állam között a baráti és jószomszédi kapcsolatokat továbbfejlesszék, megállapítsák az államhatár rendjét és határkérdésekben erősítsék az együttműködést és a segítségnyújtást, elhatározzák ennek az Egyezménynek a megkötését.

Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya

Tóth Imre vezérőrnagyot, a Belügyminisztérium Határőrség országos parancsnokát,

a Román Szocialista Köztársaság Kormánya

Constantin Calinoiu vezérőrnagyot, a Nemzetvédelmi Minisztérium határőr csapatok parancsnokát,

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. Fejezet

[A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar–román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése hatálybalépésének napjától – 2007. január 6-tól – e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag hatályon kívül helyezte.]

Általános rendelkezések

1. Cikk

Az Egyezményben használt kifejezések jelentése a következő:

a) államhatár: a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság területét a föld felszínén elválasztó vonalból kiinduló függőleges síkok sorozata, amely a légtérben és a föld mélyében is folytatódik, és a két állam területét elhatárolja;

b) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, melynek adatait a határokmányok rögzítik és fontosabb töréspontjait terepen határjelek jelölik;

c) határokmányok: a demarkációs okmányok, valamint a Szerződő Felek közötti nemzetközi szerződések, amelyek az államhatár megállapítását, megjelölését, rendjét és az ott folyó tevékenységet szabályozzák;

d) határjelek: főhatárkövek, közbeiktatott határkövek, szakaszvégkövek, sokszögkövek, oszlopok, hármashatárjelek, piros sáv és más jelek;

e) határátkelőhely: az a vasútállomás, a közutaknak az a szakasza, illetőleg az a légi kikötő, ahol személyek, szállító eszközök, áruk és más tárgyak határon való jogszerű átléptetése, illetőleg átszállítása történik;

f) határvizek: folyóknak, patakoknak, csatornáknak az a szakasza, amelyek az államhatárt képezik vagy keresztezik;

g) határutak: azok az utak vagy útszakaszok, amelyek az államhatárt alkotják vagy azt keresztezik;

h) úszólétesítmények: hajók és más vízi járművek, amelyek vízi közlekedésre, szállításra illetőleg vontatásra szolgálnak;

i) az államhatár rendjének megsértése: az államhatáron az egyik Szerződő Fél területéről kiinduló olyan események, amelyek az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesek, és sértik, károsítják vagy veszélyeztetik a másik Szerződő Felet, annak területét, vagy állampolgárait illetőleg mindezeknek a jogos érdekeit.

2. Cikk

(1) Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a határmegbízottak és helyetteseik biztosítják.

(2) A határmegbízottak és helyetteseik tevékenységének irányítását – az országos parancsnok alárendeltségében – a Szerződő Felek határőrségeinek országos parancsnokságai (a továbbiakban: országos parancsnokságok) végzik.

II. Fejezet

Az államhatár megjelölése, a határvonal és a határjelek karbantartása, megóvása és közös ellenőrzése

3. Cikk

(1) A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között az államhatárt a Trianonban, az 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerződés 27. Cikkének 3. pontja, a Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalmak között az 1947. évi február hó 10. napján kötött Békeszerződés I. Cikkének 2. pontja, valamint a Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban, az 1947. évi február hó 10. napján kötött Békeszerződés 2. Cikke határozza meg.

(2) A magyar–román államhatár terepen való helyzetét és megjelölését az Egyezmény 1. mellékletben felsorolt demarkációs okmányok határozzák meg.

4. Cikk

(1) A magyar–román államhatárt a terepen a következő határjelek jelölik:

a) főhatárkövek, közbeiktatott határkövek és szakaszvégkövek a határvonalon;

b) egyoldalú, páros vagy váltakozó határkövek és sokszögkövek a határvonal mindkét oldalán;

c) árterületen és ingoványon oszlopok a határvonalon;

d) a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság közös határpontján egy gránit határkő (triplex confinium, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közös határpontján három egyoldalú gránit határkő (triplex confinium);

e) utakon és más létesítményeken fémplakettek és piros sáv.

(2) A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket a határjelek rongálásának, megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására, valamint ezek megőrzésének és karbantartásának biztosítására.

5. Cikk

(1) Az Egyezményből eredő, a határjelek karbantartásával, javításával és helyreállításával kapcsolatos kötelezettségek és azok költségei a Szerződő Felek között a következők szerint oszlanak meg. Ezeket:

a) a B, D, E, F és G határszakaszokon a Magyar Népköztársaság;

b) az A, C, H, K, L és N határszakaszokon a Román Szocialista Köztársaság

viseli.

(2) Azokon a határszakaszokon, ahol a határvonal páros vagy váltakozó határjelekkel van megjelölve, ezek karbantartásának, javításának, áthelyezésének, cseréjének költségeit a Szerződő Felek saját területükön viselik.

(3) A megrongált vagy megsemmisített határjelek javításának, helyreállításának költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelyiknek az állampolgára a kárt okozta.

6. Cikk

(1) A Szerződő Felek – a határvonal láthatóságának biztosítása érdekében – illetékes szervek útján gondoskodnak arról, hogy a szárazföldi szakaszon saját államuk területén három méter szélességben a határnyiladékot a fáktól, bokroktól és más növényzettől megtisztítsák.

(2) A Szerződő Felek a saját államuk területén levő határjelek körül egy méter sugarú területrészt megtisztítanak, hogy a határjelek állandóan láthatóak legyenek.

(3) A határnyiladékban tilos mindenfajta építkezés, kivéve a közúti közlekedési, vasúti, vám- és határőrségi létesítményeket.

(4) Kivételes esetekben a Szerződő Felek más létesítmények építésében is megállapodhatnak, ezek azonban nem zavarhatják a határvonal láthatóságát.

7. Cikk

(1) A hajózható folyókon a határvonal a fő hajózóút középvonalában van és a természetes változásoknak megfelelően módosul, kivéve a Maros folyó szabályozott szakaszán, ahol a határvonal változatlan marad, az Egyezmény 1. mellékletében felsorolt demarkációs okmányoknak megfelelően.

(2) A nem hajózható folyókon, patakokon és csatornákon a partok természetes változásai által okozott középvonal áthelyeződéshez alkalmazkodva változik a határvonal.

(3) A határfolyókban található szigetek a határvonalhoz viszonyított helyzetüktől függően, területileg az egyik vagy a másik Szerződő Félhez tartoznak.

A szigetek – függetlenül területi hovatartozásuktól – mindegyik folyónál külön 1. számmal kezdve növekvő rendben számozva vannak.

(4) Az e Cikkben említett változásokat a határmegbízottak állapítják meg.

8. Cikk

(1) A határmegbízottak 1985. évtől kezdődően minden öt évben végrehajtják a szárazföldi szakaszokon a határvonal, a határjelek és a határnyiladék közös ellenőrzését. Egyidejűleg elvégzik a határjelek karbantartását is.

(2) A határvonal és a határjelek közös ellenőrzését az Egyezmény 1. mellékletében felsorolt demarkációs okmányok adatai alapján kell elvégezni.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy a demarkációs okmányok adatai nem egyeznek meg a terepen a közösen mért adatokkal, a következőképpen járnak el:

a) ha megállapítják, hogy a határjel helye az államhatár kitűzése óta nem változott, a terepen mért adatokat tekintik helyesnek;

b) ha azt állapítják meg, hogy a határjel helye az államhatár kitűzése óta megváltozott, akkor a demarkációs okmányokban szereplő adatokat tekintik helyesnek.

(4) Természeti okok miatt bekövetkezett jelentősebb változások esetén, bármelyik határmegbízott kérheti az adott határszakaszon a határvonal kiegészítő közös ellenőrzését.

9. Cikk

A magyar–román–jugoszláv, illetőleg a magyar–román–szovjet hármas határon levő határjelek karbantartása esetén a Szerződő Felek illetékes szervei felveszik a kapcsolatot az érdekelt harmadik állam illetékes szerveivel.

10. Cikk

(1) A határmegbízottak 1985. évtől kezdődően minden tíz évben végrehajtják a határvonal vízi szakaszain a határvonal közös ellenőrzését.

Ebből a célból méréseket és más terepmunkákat végeznek.

(2) A határvonal egyes vízi szakaszainak az Egyezmény 1. mellékletében említett demarkációs okmányok adataihoz képest történő megváltozása esetén a határmegbízottak – az Egyezmény 7. Cikke rendelkezései szerint – megállapítják az új határvonalat és a szigetek hovatartozását.

11. Cikk

(1) Az Egyezmény 8., 9. és 10. Cikkében említett munkák befejezésekor a határmegbízottak magyar és román nyelven jegyzőkönyveket készítenek. A jegyzőkönyvek jóváhagyása a következők szerint történik:

a) a határjelek pótlásáról és kijavításáról, valamint a határvonal és a határjelek közös ellenőrzésének eredményéről készült jegyzőkönyveket – ha a demarkációs okmányok kijavítása vagy kiegészítése nem szükséges – az országos parancsnokságok;

b) a határvonal és a határjelek közös ellenőrzésének eredményeiről készült jegyzőkönyveket – ha a demarkációs okmányok kijavítása vagy kiegészítése szükséges – és a határvonal vízi szakaszainak közös ellenőrzéséről készült jegyzőkönyveket a Szerződő Felek.

(2) A jegyzőkönyvek a jóváhagyásról szóló kölcsönös értesítés kézhezvételének napján lépnek hatályba.

(3) Hatálybalépés után az e Cikk (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzőkönyveket a demarkációs okmányokhoz kell csatolni.

III. Fejezet

A határmegbízottak és helyetteseik

12. Cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei az Egyezményből adódó feladatok teljesítése céljából két-két határmegbízottat és határmegbízottakként két-két helyettest neveznek ki.

(2) A határmegbízottak és helyetteseik kinevezéséről és felmentéséről szóló közlés diplomáciai úton történik.

13. Cikk

(1) A határmegbízottak működési területe és székhelye a következő:

a) a Magyar Népköztársaságban:

az 1. szakasz: a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti közös határponttól a NAGYKEREKI község közelében levő „G” 56. határjelig a határmegbízott székhelye: OROSHÁZA.

a 2. szakasz: a NAGYKEREKI község közelében levő „G” 56. határjeltől a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti közös határpontig a határmegbízott székhelye: NYÍRBÁTOR.

b) a Román Szocialista Köztársaságban:

az 1. szakasz: a Román Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti közös határponttól a SICLAU község közelében levő „D” 41. határjelig, a határmegbízott székhelye: ARAD.

a 2. szakasz: a SICLAU község közelében levő „D” 41. határjeltől a Román Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti közös határpontig, a határmegbízott székhelye: ORADEA.

(2) A határmegbízottak működési területének és székhelyének megváltozásáról szóló közlés diplomáciai úton történik.

14. Cikk

(1) A határmegbízottak nevében eljáró helyettesek a határmegbízottak minden jogát és kötelezettségét gyakorolják.

(2) Az Egyezményből adódó feladatok teljesítése érdekében a határmegbízottak a szükség szerint határmegbízotti titkárokat, szakértőket, tolmácsokat és egyéb segédszemélyzetet vehetnek igénybe.

15. Cikk

A határmegbízottak jogai és kötelezettségei a következők:

a) átértékelik az államhatár rendjének megtartását, intézkedéseket tesznek a határrendsértések megelőzésére és az ezeket előidéző okok megszüntetésére;

b) kölcsönösen tájékoztatják egymást a tiltott határátlépések előkészületéről vagy elkövetéséről, a jogellenesen átlépő személyek elfogásáról, a határrendre vonatkozó szabályok megszegéséről és a határ közelében jelentősebb munkák végzéséről;

c) intézkedéseket tesznek a határsértések és határrendsértések tisztázásához szükséges nyomok és tárgyi bizonyítékok őrzésére és megóvására;

d) kivizsgálják és rendezik az Egyezmény 2. mellékletében említett határrendsértéseket;

e) kivizsgálják és rendezik a határrendsértésekből eredő tizenötezer forintig, illetve tízezer lei-ig terjedő kárigényeket;

f) megszervezik a másik állam területére átlépett személyek, átkerült háziállatok, baromfiak, úszólétesítmények és egyéb tárgyak átadását és átvételét;

g) meghatározzák azokat a határpontokat, ahol a szolgálati leveleket átadják, illetőleg átveszik.

16. Cikk

Egyes tevékenységek végrehajtásában a határmegbízottakat kijelölt személyek segítik, akiknek feladatai a következők:

a) végrehajtják a határmegbízottak határozatait;

b) megteszik a szükséges intézkedéseket a határrendsértések megelőzésére:

c) azonnal tájékoztatják határmegbízottaikat a megtörtént határrendsértésekről és intézkedéseket tesznek a nyomok és a tárgyi bizonyítékok megőrzésére és megóvására;

d) végrehajtják a személyek, háziállatok, baromfiak, úszólétesítmények és más tárgyak átadását és átvételét, elkészítik a határmegbízottak által meghatározott okmányokat.

17. Cikk

(1) A határmegbízottak tevékenységüket munkaértekezleteken és határtalálkozókon végzik.

(2) A határmegbízottak évente egyszer – szükség esetén többször – a két állam területén felváltva tartandó munkaértekezleteken értékelik az államhatár rendjének biztosítása érdekében végzett tevékenységüket.

(3) A munkaértekezleteket és a határtalálkozókat levélváltás, távbeszélő vagy szóbeli meghívás útján kezdeményezik. A meghívás tartalmazza a találkozás idejét és helyét, a napirendet és a résztvevőket.

A meghívást a másik Szerződő Fél határmegbízottjának a munkaértekezlet megkezdése előtt legalább tíz nappal, a határtalálkozó megkezdése előtt legalább huszonnégy órával kell közölni.

(4) Amennyiben a meghívott határmegbízott akadályoztatva van, a meghívás kézhezvételétől számítva munkaértekezlet esetén negyvennyolc órán belül, határtalálkozó esetén pedig négy órán belül tájékoztatja erről a másik Szerződő Fél határmegbízottját és javaslatot tesz a találkozásra.

(5) A munkaértekezleteket és határtalálkozókat általában annak az államnak a területén tartják, amelynek a határmegbízottja azt kezdeményezte.

(6) A munkaértekezleteken mindkét Szerződő Fél határmegbízottjának részt kell venni. Ha egyikük alapos indok miatt nem tud részt venni, a munkaértekezleten a határmegbízott helyettese vesz részt, aki erről előre értesíti a másik Szerződő Fél határmegbízottját.

18. Cikk

(1) A határmegbízottak határozataikat jegyzőkönyvekben rögzítik, amelyek magyar és román nyelven készülnek. Az Egyezmény 11. Cikke (1) bekezdésének b) pontja kivételével a jegyzőkönyvet az országos parancsnokságok hagyják jóvá, és azon a napon lép hatályba, amikor a határmegbízottak a jóváhagyásról kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(2) Ha valamely kérdésben nem tudnak megegyezni, a jegyzőkönyvben az eltérő álláspontokat rögzítik és döntésre az országos parancsnokságok elé terjesztik.

(3) A kisebb jelentőségű határügyeket levélváltás vagy távbeszélő útján is rendezhetik anélkül, hogy jegyzőkönyvet készítenének.

19. Cikk

(1) Ha a határrendsértés következtében kár keletkezett és a károsult kártérítést igényel, a határmegbízottak közös megegyezésével megállapítják a kárt és annak összegét, annak az államnak a belső jogszabályai szerint, amelynek területén a kár keletkezett.

(2) A kárigény jogossága és kártérítés összege tekintetében hozott írásos határozatnak tartalmaznia kell:

a) a károsult természetes személynevét, állampolgárságát, lakóhelyét, illetve a károsult jogi személy megnevezését és székhelyét;

b) a kárt előidéző esemény leírását;

c) a felelős természetes személy nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, illetve a felelős jogi személy megnevezését és székhelyét;

d) a keletkezett kár részletes leírását;

e) a kárigény jogosságára és a kártérítés összegére vonatkozó megállapítást.

(3) Az együttesen megállapított kártérítésnek a Szerződő Felek közötti kiegyenlítési módját diplomáciai úton határozzák meg.

20. Cikk

(1) A határmegbízottak a következő ügyeket terjesztik fel az országos parancsnokságok részére:

a) az államhatár rendjének megsértéséből eredő kártalanítási igényeket, amelyek összege meghaladja a tizenötezer forintot, illetőleg a tízezer leit;

b) azokat az eseteket, amelyek a határmegbízottak megítélése szerint különösen fontosak, vagy amelyekben nem tudnak megegyezni.

(2) Az országos parancsnokságok egyetértésben visszaadhatják a határmegbízottaknak az (1) bekezdésben említett ügyeket ismételt kivizsgálásra, vagy személyeket nevezhetnek ki, akik újból közös kivizsgálást végeznek.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett esetekben az országos parancsnokságok nem jutnak megegyezésre, az ügyet diplomáciai úton történő rendezésre a Szerződő Felek elé terjesztik és erről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

21. Cikk

(1) Az országos parancsnokságok küldöttségei kétévente – szükség szerint más esetekben is – munkaértekezleten értékelik az Egyezmény végrehajtására tett intézkedéseket és a határmegbízottak tevékenységét. Az értekezletek idejét, helyét és napirendjét egyetértésben levélváltás útján határozzák meg.

(2) A küldöttségek az (1) bekezdésben említett munkaértekezleteken határozatokat és utasításokat fogadnak el a határmegbízottak tevékenységének folyamatos javítása érdekében, az Egyezmény végrehajtását illetően.

(3) Az elfogadott határozatokat és utasításokat jegyzőkönyvben rögzítik, amelyek két példányban készülnek, magyar és román nyelven és aláírással hatályba lépnek.

22. Cikk

Az Egyezmény végrehajtása céljából a magyar–román államhatár átlépése a következőképpen történik:

a) az országos parancsnokságok küldöttségei szolgálati útlevéllel;

b) a határmegbízottak és helyetteseik a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar–román államhatár szolgálati célú átlépéséhez szükséges határátlépési igazolványok egységesítéséről Budapesten, 1982. évi március hó 18. napján aláírt egyezménnyel rendszeresített Határátlépési Igazolvánnyal;

c) titkárok, kijelölt személyek, szakértők, tolmácsok és más segédszemélyzet a határmegbízottak által láttamozott névjegyzék alapján.

23. Cikk

(1) Az Egyezmény 22. Cikkében említett személyek a másik állam területén való tartózkodásuk idején szolgálati feladataik ellátása során:

a) személyi sérthetetlenséget élveznek és szolgálati okmányaik sérthetetlenek;

b) egyenruhájukat és szolgálati fegyverüket viselhetik;

c) a szolgálat ellátásához szükséges járműveket, tárgyakat és anyagokat, valamint személyes szükségletüket szolgáló javakat vám- és illetékmentesen magukkal vihetik a másik állam területére azzal, hogy azokat vissza is hozzák.

(2) Az országos parancsnokságok és a határmegbízottak megadják a szükséges segítséget, az Egyezmény 22. Cikkében említett személyeknek szállás, közlekedési eszközök, valamint saját hatóságukkal való összeköttetés biztosításához.

IV. Fejezet

Személyek, háziállatok, baromfiak, úszólétesítmények
és más tárgyak átadása

24. Cikk

(1) Az államhatárt jogellenesen átlépő személyeket, akiket annak közelében fognak el, a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb negyvennyolc órán belül vissza kell adni. Egyidejűleg vissza kell adni a náluk talált okmányokat, fizetőeszközöket és tárgyakat, kivéve az elfogás helye szerinti állam területéről származó tárgyakat.

(2) A személyek átadásáról és átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A másik állam területére áttévedt személyeket a lehető legrövidebb időn belül vissza kell adni.

25. Cikk

A Szerződő Felek megtagadhatják a tiltott határátlépést elkövető személy átadását, aki:

a) annak az államnak az állampolgára, amelynek területén elfogták;

b) a másik Szerződő Fél állampolgára, de a tiltott határátlépés után más, az elfogás helye szerinti állam törvényei szerint bűncselekményt is elkövetett;

c) harmadik állam polgára vagy hontalan.

26. Cikk

(1) A határmegbízottak kölcsönösen megteszik a szükséges intézkedéseket a határ közelében az átkóborolt háziállatok és baromfiak felkutatására.

(2) A háziállatokat és baromfiakat ott, ahol átkóboroltak vagy annak közelében, a lehető legrövidebb időn belül – vám- és illetékmentesen – vissza kell adni.

(3) Ugyanígy kell eljárni a másik állam területére elháríthatatlan ok vagy véletlen folytán átkerült úszólétesítmények és más tárgyakkal is.

(4) Nem igényelhető kártalanítás abban az esetben sem, ha a háziállatok, baromfiak, úszólétesítmények vagy más tárgyak az összes megtett intézkedés ellenére sem voltak megtalálhatóak.

(5) A háziállatok, baromfiak tartására és állatorvosi ellátására, valamint ezek és a talált tárgyak őrzésére fordított költségeket az átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni, figyelembe véve az Egyezmény 15 . Cikke e) pontja rendelkezéseit.

(6) Ha a háziállatok vagy baromfiak átkóborlását a határ közelében a határőrizeti vagy más szolgálatot teljesítő személyek észlelik, lehetőleg visszaterelik a másik állam területére.

V. Fejezet

A határvonal közelében végzett tevékenységek

27. Cikk

(1) A Szerződő Feleknek a határvizeken határőrizeti, rendészeti vámellenőrzési, vízgazdálkodási szolgálatot teljesítő úszólétesítményei éjjel és nappal a fő hajózó utakon hajózhatnak, függetlenül a határvonaltól.

(2) A Szerződő Felek más úszólétesítményei a határvizeken csak a határvonalig hajózhatnak napkeltétől napnyugtáig.

(3) Az (1) bekezdésben említett úszólétesítmények szolgálati célból, valamint veszély, vihar, meghibásodás és más hasonló esetekben a másik Szerződő Fél államának területéhez tartozó parton is kiköthetnek. Erről azonban értesíteni kell a legközelebbi határőrizeti vagy rendészeti szervet.

28. Cikk

Az államhatáron átmenő vasúti és közúti közlekedés a Szerződő Felek közötti Egyezményeknek megfelelően történik.

29. Cikk

A határvizek vízgazdálkodása a Szerződő Felek közötti Egyezménynek megfelelően történik.

30. Cikk

(1) A határvizekben csak nappal, a határvonalig szabad halászni és horgászni; tilos robbanó, mérgező és kábító anyagokat használni.

(2) A határvizek halgazdálkodása kérdésében a Szerződő Felek illetékes szervei megállapodást köthetnek.

31. Cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei intézkedéseket tesznek, hogy a határvonal közelében folytatott vadászat során ne sértsék meg a másik állam területét és ne veszélyeztessék az ott tartózkodó személyek testi épségét.

(2) A Szerződő Felek illetékes szervei megtehetik a szükséges intézkedéseket az állatok és madarak védelmére, valamint a vadászat megtiltására egyes időszakokban és határszakaszokon.

32. Cikk

(1) A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek, hogy az államhatár közelében végzett munkák (bányászat, kőolajkitermelés, erdő- és mezőgazdálkodás; kutatás és mérés stb.) során ne okozzanak kárt a másik állam területén, és ne veszélyeztessék az ott tartózkodó személyek testi épségét.

(2) Külszíni bányászatot a határvonal mindkét oldalán húsz méteren belül csak a Szerződő Felek közötti egyezmény alapján lehet folytatni.

VI. Fejezet

Az államhatár átlépése rendkívüli esetekben

33. Cikk

(1) A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek, hogy megelőzzék a tűzvészeket: és azok átterjedését a másik állam területére.

(2) Tűzvésznek a másik állam területére való átterjedésének közvetlen veszélye esetén haladéktalanul értesítik a másik állam határőrizeti, rendészeti vagy tűzoltó szerveit, hogy megfelelő intézkedéseket tehessenek és segítséget nyújthassanak az oltásban.

34. Cikk

(1) Az államhatár közelében történt elemi csapás esetén az elemi csapás helye szerinti állam illetékes szerveinek kérésére a másik állam mentőcsapatai segítségnyújtás céljából úti okmányok nélkül átléphetik az államhatárt.

(2) Az államhatár közelében keletkezett, vagy az államhatáron átterjedt tűzvész esetén a másik állam tűzoltó egységei úti okmányok nélkül átléphetik az államhatárt, ha segítséget kérnek tőlük az oltásban.

(3) Az államhatár úti okmányok nélküli átlépése azokban az esetekben is megengedett, amikor a másik állam illetékes szervei sürgős orvosi vagy állatorvosi segítségnyújtást kérnek.

(4) Az e Cikkben említett személyek bárhol átléphetik az államhatárt és addig tartózkodhatnak a másik állam területén, ameddig az szükséges. A segítségnyújtáshoz szükséges anyagokat, eszközöket és felszerelési tárgyakat formaság nélkül magukkal vihetik, azzal a feltétellel, hogy ezeket visszahozzák. A visszatérés a körülményektől függően a határátlépés helyén vagy a legközelebbi határátkelőhelyeken történik.

35. Cikk

Az elemi csapás vagy tűzvész veszélyének kitett személyek formaságok nélkül átléphetik az államhatárt és a veszély megszűnéséig a másik állam területén tartózkodhatnak. Kötelesek a legközelebbi határőrizeti vagy rendészeti szervnél jelentkezni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

36. Cikk

(1) Az Egyezményt a Szerződő Felek belső jogszabályainak megfelelően jóvá kell hagyni, illetőleg meg kell erősíteni, és azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton kölcsönösen értesítik egymást arról, hogy belső jogszabályi kötelezettségeiknek eleget tettek.

(2) Ez az Egyezmény meghatározatlan időre szól, a Szerződő Felek diplomáciai úton bármikor felmondhatják. Az Egyezmény a felmondásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.

Az Egyezmény hatálybalépésével – az 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 16. § rendelkezéseinél fogva hatályát veszti az 1964. évi 18. törvényerejű rendelettel kihirdetett a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Népköztársaság Kormánya között a magyar–román államhatár rendje és határkérdésekben együttműködés tárgyában Budapesten, 1963. évi június 13-án aláírt szerződés.

Készült Budapesten, 1983. évi október hó 28. napján két eredeti példányban magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

1. melléklet

A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti államhatárt meghatározó demarkációs okmányok:

– Az 1920. évi június hó 4-i Trianoni Szerződés alapján létesített Határmegállapító Bizottság által Nagyváradon, 1925. évi június hó 27-én megszerkesztett „Általános Rendelkezések” (Dispositions Generales) című bevezető kötet;

– A határszakaszok részletes leírását tartalmazó 10 önálló kötetbe foglalt jegyzőkönyv a határszakaszok részletes leírásáról (Description detaillée de la frontiere et registre d'abornament), amelyet a bekövetkezett változásoknak, valamint az 1948–1951 években és 1952-től kezdődően évenként végrehajtott felülvizsgálatának megfelelően kijavítottak;

– 1:5000 méretarányú 126 szelvényt tartalmazó határtérkép;

– Az „N” határszakasz részletes leírását tartalmazó, Nagyváradon 1950. évi augusztus hó 22-én elkészített jegyzőkönyv;

– Az „N” határszakaszra vonatkozó 1:5000 méretarányú, 4 szelvényt tartalmazó határtérkép;

– Moszkvában, 1949. évi július 30-án aláírt, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége határainak közös pontján létesített „Túr” határjelre vonatkozó okmányok;

– Az „A” és „L” szakasz határköveinek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), az Égher csatornán és a Túr folyón 1965. évben meghatározott határvonal;

– Album a Magyar Népköztársaság és Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), az Égher csatornán és a Túr folyón 1965. évben meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképei „A” és „L” szakaszról;

– A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása az „A”, „D” és az „L” szakasz a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr folyón 1974. évben ellenőrzött és meghatározott államhatárról;

– Album a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr folyón 1974. évben meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképei, „A”, „D” és „L” szakasz;

– Összesítő kimutatás a magyar–román államhatáron a közös ellenőrzések során az A, B, C, D, E, F, G, H, K, L határszakaszokról 1925. június 27-én az N határszakaszokról 1950. augusztus 22-én készült „A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása” adataiban megállapított változásokról és kiegészítésekről 1979.”

3. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között a magyar–jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújításáról, megjelöléséről és karbantartásáról szóló, Belgrádban, 1983. október 20. napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1984. április 4-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)

4. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa között
a magyar–jugoszláv államhatáron a határvonal
és a határjelek felújítására, megjelölésére és karbantartására

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa attól az óhajtól vezetve, hogy a magyar–jugoszláv államhatáron a határvonal és a határjelek felújítására, megjelölésére és karbantartására vonatkozó minden kérdést egyetértésben szabályozzanak, elhatározták ennek az Egyezménynek a megkötését, ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya

HAJÓS SÁNDOR-t,

a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa

DR. DJORDJE KRIVOKAPIC-t,

akik Meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatárt az 1920. évi június hó 4. napján Trianonban kelt békeszerződés 27. Cikkének 2. pontja határozza meg, melyet Párizsban az 1947. évi február hó 10-én kötött békeszerződés 1. Cikkének (1) bekezdése erősített meg. Az államhatár derékszögű koordinátákkal van meghatározva és határjelekkel van megjelölve.

(2) Az államhatár meghatározására és megjelölésére, a határjelek alakjára, nagyságára, helyzetére vonatkozó adatokat a határokmányok:

– határtérképek,

– határleírás

tartalmazzák, melyek minden határszakaszra az 1973–1979 között végrehajtott új felmérés alapján készültek, és amelyeket a Szerződő Felek 1981. évben jóváhagytak.

2. Cikk

(1) A két állam területét a föld felszínén, függőlegesen a légtérben és a föld felszíne alatt az Egyezmény 1. Cikkében megjelölt, a határokmányokban meghatározott államhatár választja el egymástól.

(2) A Szerződő Felek egyetértésben megerősítik, hogy az államhatár – függetlenül a bekövetkező természetes vagy mesterséges változástól – állandó és változatlan. Azokon a részeken, ahol az államhatár vízfolyásokon van, változatlan marad akkor is, ha a vízfolyás medre változik.

3. Cikk

(1) A magyar–jugoszláv államhatár megjelölése:

a) a határpiramisokkal a magyar–jugoszláv–osztrák és a magyar–jugoszláv–román hármashatáron;

b) határoszlopokkal, amelyek közvetlenül vagy közvetetten (utak, folyók, patakok mentén és más jellegzetes helyeken) a határvonal töréspontjait jelölik;

c) határ fémcsapokkal, az utakon, hidakon és más létesítményeken;

d) határtáblákkal, a hidak korlátjain;

e) piros sávval a határvonal által metszett műutakon, hidakon és más létesítményeken.

(2) A határvonal összes megjelölt és meg nem jelölt töréspontjának koordinátáit az 1973–1979 között végrehajtott új felmérés adataiból számították ki és azokat a Határleírás tartalmazza.

4. Cikk

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően az államhatárt jól és láthatóan megjelölt állapotban tartják és a következő közös munkálatokat végeztetik el:

– a határjelek helyzetének ellenőrzése, a meglevő határjelek felújítása, a megsemmisült és eltűnt határjelek helyére új határjelek, valamint kiegészítő határjelek elhelyezése;

– az államhatár egyes részein és a határjeleken szükség esetén mérések végrehajtása;

– a meglevő határokmányok kiegészítése és új határokmányok elkészítése;

– a határvonal és a határjelek megjelölésével, fenntartásával és a határjelek felújításával kapcsolatos más intézkedések megtétele.

(2) A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket a határjelek rongálásának, megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására.

5. Cikk

(1) A Szerződő Felek – illetékes szerveik útján – gondoskodnak arról, hogy az államhatár és a határjelek láthatósága érdekében a határvonal mindkét oldalán kettő és fél méter széles sávot (határnyiladékot), valamint a határvonalat közvetett módon jelölő – páros vagy váltakozó – határjelek közül egy méter sugarú kört a fáktól, bokroktól és egyéb növényzettől megtisztítsák.

(2) Az (1) bekezdésben említett sávban semmi nem építhető, kivéve azokat a létesítményeket, amelyek építésével a Szerződő Felek egyetértettek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a már meglevő építményekre.

(3) A határnyiladék tisztítását a Szerződő Felek saját területükön bármikor elvégeztethetik azzal, hogy a munkák megkezdéséről a másik Szerződő Fél illetékes szerveit legalább tíz nappal korábban értesítik.

6. Cikk

(1) A magyar–jugoszláv államhatár hat határszakaszra van felosztva:

– Az „A” határszakasz a magyar–jugoszláv–osztrák hármashatártól a B-1 határjelig terjed, amely a Kerka folyónak a Mura folyóba való torkolata közelében van;

– A „B” határszakasz a B-1 határjeltől a C-1 határjelig terjed, amely a Barcs–Terezino Polje közötti Dráva híd közelében van;

– A „C” határszakasz a C-1 határjeltől a D-1 határjelig terjed, amely a Drávaszabolcs–Donji Miholjac közötti Dráva híd közelében van;

– A „D” határszakasz a D-1 határjeltől az E-1 határjelig terjed, amely Backi Breg-től nyugatra a Ferenc (Bajksi)-csatornánál van;

– Az „E” határszakasz az E-1 határjeltől az F-1 határjelig terjed, amely a Holt-Tisza (Stara Tisa) jobb partján van;

– Az „F” határszakasz az F-1 határjeltől a magyar–jugoszláv–román hármashatárig terjed.

(2) A határszakaszok kezdő és végpontjainak koordinátáit a határokmányok tartalmazzák.

7. Cikk

(1) A határvonal és a határjelek megjelölésének, felújításának és karbantartásának kötelezettségei, valamint az ezzel járó költségek a Szerződő Felek között a következők szerint oszlanak meg:

– a B, D és F határszakaszokon a Magyar Népköztársaságot;

– az A, C és E határszakaszon a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot terhelik;

– bármely határszakaszon a határvonalat közvetetten jelölő (páros vagy változó) határjelekért az a Szerződő Fél felelős, amely államának területén ezek a határjelek vannak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a határjelek megrongálását vagy megsemmisítését a Szerződő Felek egyikének állampolgárai idézték elő. Ebben az esetben a helyreállítás és felújítás költségei azt a Szerződő Felet terhelik, amelyiknek az állampolgárai a kárt okozták.

(3) Az államhatáron közös létesítmény építése esetén az építkezés területén a Szerződő Felek – ha ez elkerülhetetlen – külön rendezik a határvonal és a határjelek felújításának, megjelölésének és karbantartásának módját, valamint a Szerződő Felek ebből származó kötelezettségeit.

8. Cikk

(1) A magyar–jugoszláv–osztrák hármashatáron a határpiramis felújítását és karbantartását vagy új építését a magyar és az osztrák Fél képviselőivel egyetértésben és jelenlétükben a jugoszláv Fél végzi.

(2) A magyar–jugoszláv–román hármashatáron a határpiramis felújítását és karbantartását vagy új építését a jugoszláv és román Fél képviselőivel egyetértésben és jelenlétükben a magyar Fél végzi.

9. Cikk

(1) A Szerződő Felek a határvonalat minden szakaszon öt évenként közösen ellenőrzik és elvégzik a határjelek felújítását, karbantartását, szükség szerint a határ kiegészítő megjelölését. Az ötéves időszakot az előző felújítás kezdetétől kell számítani.

(2) A Szerződő Felek az említett határidő lejárta előtt is közös munkákat végeznek a határon nagyobb természeti változás, közös létesítmény építése esetén, valamint a Szerződő Felek bármelyikének igényére, a határjelek helyzetének ellenőrzése céljából.

10. Cikk

(1) Az államhatár mentén levő ingatlanok használói kötelesek az Egyezményből adódó munkák végzését megengedni.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkákból adódó kártérítési igényt azon Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően kell rendezni, amelyik államának területén az ingatlan található. A másik Szerződő Féllel szemben kártérítési igény nem támasztható.

11. Cikk

(1) Az Egyezmény végrehajtására „Magyar–Jugoszláv Vegyesbizottság az Államhatár Felújítására, Megjelölésére és Karbantartására” (a továbbiakban: Vegyesbizottság) létesül, amely két küldöttségből áll.

(2) Mindkét Szerződő Fél saját küldöttségébe elnököt és két tagot nevez ki. A Vegyesbizottság szükség szerint szakértőket és segédszemélyzetet vehet igénybe.

(3) A küldöttségek elnökeinek kinevezéséről és felmentéséről a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást. A küldöttségek tagjainak kinevezéséről és felmentéséről az elnökök kölcsönösen tájékoztatják egymást.

12. Cikk

(1) A Vegyesbizottság feladata:

a) szervezi, irányítja a határvonal és a határjelek felújítási, megjelölési és karbantartási munkálatait (a továbbiakban: határmunkák);

b) elvégzi a határjelek helyzetének ellenőrzését, a sérült határjeleket kijavítja, és az eltűnt, megsemmisült határjelek helyére új határjeleket helyez el, megállapítja és egyezteti a határjeleken a rövidítéseket, betűket, számokat és más előírt jeleket;

c) az elmozdult határjeleket a határokmányok adatai szerinti, a veszélyeztetett határjeleket biztonságos helyre áthelyezi. Új helyre helyezi azokat a határjeleket, amelyeknek eredeti helyük többé nem használható;

d) elvégzi a határvonal kiegészítő jelölését;

e) szükség esetén a határvonal közvetlen megjelölését közvetettre változtatja, illetőleg fordítva;

f) amennyiben szükséges, megjelöli a határvonalat, ahol az metszi az utakat, hidakat, védgátakat, vasútvonalakat, csatornákat, felszíni vezetékeket és más létesítményeket;

g) a határvonal kiegészítő megjelölése és a határjelek áthelyezése esetén a határ egyes részein méréseket végez a határokmányok adatainak egyeztetése és kiegészítése, a határtérképek kicserélése végett;

h) új és kiegészítő határokmányokat készít, vagy a mérési adatokat a meglevő határokmányokba bevezeti és megfelelő módon nyilvántartja a határokon bekövetkezett változásokat;

i) az esedékes határmunkákra tervet dolgoz ki és megállapítja a szakértők és a munkálatokban részt vevő személyek létszámát;

j) a határmunkák végrehajtására más intézkedéseket tesz.

(2) A Vegyesbizottság a határvonal jobb láthatósága érdekében a határjeleknek a határokmányokban meghatározott típusától, méretétől, anyagától és megjelölésük módjától eltérhet.

(3) A Vegyesbizottság biztosítja, hogy a határmunkákat a Szerződő Felek képviselőinek jelenlétében és egyetértésében végezzék.

13. Cikk

A Vegyesbizottság a határmunkák végzésére vegyes munkacsoportokat, a határokmányok elkészítésére és más konkrét feladatok végzésére szükség szerint vegyes szakértői csoportokat alakít. A vegyes szakértői csoport és a vegyes munkacsoportok munkájukat a Vegyesbizottság által kiadott írásos utasítások alapján végzik.

14. Cikk

A Szerződő Felek maguk viselik a Vegyesbizottság saját küldöttsége tagjainak, szakértőinek és az Egyezményből adódó feladatok végrehajtásában részt vevő más személyeknek a költségeit.

15. Cikk

(1) A Vegyesbizottság a tevékenységét ülésszakokon, találkozókon vagy levélváltás útján végzi.

(2) A Vegyesbizottság ülésszakait és találkozóit szükség szerint, felváltva a Magyar Népköztársaság, illetőleg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén tartja.

(3) A Vegyesbizottság határozatait egyhangúlag hozza. Abban az esetben, ha a Vegyesbizottság valamely kérdésben nem tud megállapodni, azt a Szerződő Felek illetékes szervei elé terjeszti.

(4) A Vegyesbizottság magyar nyelven és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei egyikének nyelvén folytatja tárgyalásait és készíti okmányait.

(5) A Vegyesbizottság minden ülésszakról és találkozóról jegyzőkönyvet készít, amely a Szerződő Felek illetékes szerveinek jóváhagyására szorul. Az Egyezmény 9. Cikk (1) bekezdésében meghatározott munkák befejezésekor a Vegyesbizottság zárójegyzőkönyvet készít, amelyet jóváhagyásra a Magyar Népköztársaság Kormánya, illetőleg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Végrehajtó Tanácsa elé terjeszt.

(6) A Vegyesbizottság szabályzatot készít, amelyben részletesen meghatározza működési rendjét.

16. Cikk

A Vegyesbizottság mindkét küldöttsége fémpecséttel és gumibélyegzővel rendelkezik, amelyek a belső jogszabályok előírásai szerint készülnek el.

17. Cikk

(1) A Vegyesbizottság tagjai, szakértői és segédszemélyzete az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során az államhatárt útlevéllel lépik át. A fentiek és a vegyes munkacsoportok tagjainak határátlépése a határmunkák végzésekor a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szolgálati célú határátlépésekhez szükséges okmányok egységesítéséről Budapesten, az 1975. évi november hó 27. napján aláírt egyezmény rendelkezései alapján történik. A Vegyesbizottság meghatározza, hogy a vegyes munkacsoportokból kik lesznek ellátva az említett igazolvánnyal.

(2) A vegyes munkacsoportok tagjainak a határvonal mentén és a másik Szerződő Fél államának területén történő mozgását a Vegyesbizottság határozza meg.

(3) A határmunkákat csak napfelkeltétől napnyugtáig lehet végezni.

18. Cikk

(1) A vegyesbizottság tagjai, szakértői, segédszemélyzete, a vegyes szakértői csoportok és a vegyes munkacsoportok tagjai az Egyezményből adódó feladatok végrehajtása során a másik Szerződő Fél államának területén való tartózkodás idején:

– személyes mentességet élveznek, a náluk levő szolgálati okmányok sérthetetlenek;

– jogosultak a feladataik ellátásához szükséges járműveket, tárgyakat, műszereket és más eszközöket illeték- és vámmentesen a másik Szerződő Fél államának területére átvinni azzal a feltétellel, hogy azokat vissza is hozzák:

– a határmunkák során szolgálati egyenruhát viselhetnek, fegyvert azonban nem.

(2) A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a Vegyesbizottság tagjainak, szakértőinek, segédszemélyzetének, a vegyes szakértői csoportok és a vegyes munkacsoportok tagjainak munkája zavartalan legyen.

19. Cikk

(1) Az Egyezmény az illetékes szervek jóváhagyására szorul és a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltást követő harminc nap elteltével lép hatályba.

(2) Az Egyezmény tíz évig marad hatályban. Amennyiben az Egyezményt annak lejárta előtt egy évvel a Szerződő Felek egyike sem mondja fel, hatálya meghatározatlan időre meghosszabbodik. Az Egyezményt a hatálybalépéstől számított tíz év eltelte után a Szerződő Felek egyike bármikor felmondhatja, és az a közlés időpontjától számított egy év elteltével hatályát veszti.

20. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a magyar–jugoszláv határon a határvonal és a határjelek karbantartásáról, felújításáról Belgrádban, 1956. január hó 18-án aláírt egyezmény hatályát veszti.

Az Egyezmény két eredeti példányban készült, mindkettő magyar és szerb-horvát nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

Készült Belgrádban, az 1983. évi október hó 20. napján

(Aláírások)”

5. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Románia, a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság, a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár határokmányait e törvénnyel kihirdeti. A határokmányok felsorolását e törvény 1–4. számú melléklete, a határokmányokat e törvény 5–8. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

1. számú melléklet a 2009. évi XII. törvényhez

A Magyar Köztársaság és Románia közötti államhatár határokmányai

1) A Magyar–Román Határmegállapító Bizottság által Nagyváradon, 1925. június 27-én megszerkesztett „Általános Rendelkezések” című kötet;

2) A határszakaszok részletes leírását tartalmazó, 10 önálló kötetbe foglalt jegyzőkönyv a határszakaszok részletes leírásáról;

3) 1:5000 méretarányú, 126 szelvényt tartalmazó határtérkép;

4) Az „N” határszakasz részletes leírását tartalmazó, Nagyváradon 1950. évi augusztus 22-én elkészített jegyzőkönyv;

5) Az „N” határszakaszra vonatkozó 1:5000 méretarányú, 4 szelvényt tartalmazó határtérkép;

8) A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti „A”, „D” és az „L” szakaszokon a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr folyón 1974. évben ellenőrzött és meghatározott államhatárról;

9) A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a Maros folyón (nem szabályozott szakaszon), a Fekete-Körös folyón, az Égher csatornán és a Túr folyón 1974. évben meghatározott államhatár 1:5000 méretarányú térképei, „A”, „D” és „L” szakaszok vonatkozásában;

10) Összesítő kimutatás a magyar–román államhatáron a közös ellenőrzésekről az A, B, C, D, E, F, G, H, K, L határszakaszokról, 1925. június 27-én az N határszakaszokról, valamint 1950. augusztus 22-én készült „A határvonal és határköveinek helyszínrajzi leírása” adataiban megállapított változásokról és kiegészítésekről;

13) A határvonal és a határjelek helyszínrajzi leírása a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között az „A” határszakaszon a Maros folyó nem szabályozott szakaszán 1986. évben végrehajtott ellenőrzés alapján meghatározott államhatárról című határokmány kiegészítéseként: „A magyar–román államhatár koordinátajegyzéke, Maros és Túr folyók „A” és „L” határszakaszokon 1996.”;

14) Nyírbátorban, 2002. december 12-én kelt Jegyzőkönyv az A határszakaszon lévő A 61 jelzésű határjelről;

15) Nyírbátorban, 2002. december 12-én kelt Jegyzőkönyv a B határszakaszon lévő B1 jelzésű határjelről;

16) Nyírbátorban, 2002. december 12-én kelt Jegyzőkönyv a B határszakaszon lévő B1/1 jelzésű határjelről;

2. számú melléklet a 2009. évi XII. törvényhez

A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti, a Magyar Köztársaság és Horvát Köztársaság közötti, illetve a Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti államhatár határokmányai

I) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatár határokmányai

9) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatár „E” határszakaszáról szóló határleírás;

10) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatár „E” határszakaszról készült határtérképek;

11) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatár „F” határszakaszáról szóló határleírás;

12) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatár „F” határszakaszról készült határtérképek.

II) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv
Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatár határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK

1) Budapesten, 1985. október 11-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez az A, B, C, D, E és F határszakaszokról;

2) Pécsett, 1990. május 11-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez az A, B, C, D, E és F határszakaszokról.

III) A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatár határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK

1) Budapesten, 1994. november 18-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez;

2) Ljubljanában, 2001. március 1-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a szabályozott Lendva-patak térségéről;

3) Budapesten, 2003. október 2-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez;

4) Lentiben, 2005. október 20-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez.

IV) A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti államhatár határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK

Pulában, 2000. március 31-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez.

V) A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti államhatár határokmányait
KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK

1) Budapesten, 1996. június 28-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról;

2) Balatongyörökön, 2002. október 4-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról.

VI) A Magyar Köztársaság
és a Szerb Köztársaság közötti államhatár
HATÁROKMÁNYAI

1) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten, 2004. május 21-én aláírt leírása az E és F határszakaszokról;

2) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten, 2004. május 21-én aláírt térképei az E és F határszakaszokról;

3) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának koordináta-jegyzéke az E és F határszakaszokról (elfogadva: Budapest, 2004. május 21.).

3. számú melléklet a 2009. évi XII. törvényhez

A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti államhatár határokmányai

I) A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság közötti államhatár részletes leírása térképekkel:

1) A II. alszakasz

2) A III. alszakasz

3) A IV. alszakasz

4) A V. alszakasz

5) A VI. alszakasz

6) B I. alszakasz

7) B II. alszakasz

8) B III. alszakasz

9) B IV. alszakasz

10) B V. alszakasz

11) B VI. alszakasz

12) C I. alszakasz

13) C II. alszakasz

14) C III. alszakasz

15) C IV. alszakasz

16) C V. alszakasz

17) C VI. alszakasz

II) „Az államhatár részletes leírása térképekkel” című okmányokhoz készült kiegészítő és módosító okmányok:

III) Az 1987. évi határkiigazítás határokmányai:

1) Az államhatár kiigazítása a szabályozott Lapincs folyó térségében